Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-02 / 31. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 52. ÉVFOLYAM 31. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 2. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 7. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft A mennyek országa eladó! Nem kér az Isten érte mást, mint szeretetet. Enélkül az eget el nem nyerheted. Szeress tehát, tied lesz a menyország. AUGUSTINUS Mikor kezdődik az örök élet? Keresztyén hitünk egyik legnagyobb titka az örök élet. Mi az élet? A legmodernebb tudományok számára is talány a pontos válasz. Mit jelent az „örök” jelző? Véges emberi értelmünk számára felfoghatatlan kategória, ha meny- nyiségi módon értelmezzük. Sokak számára egyenesen riasztó, taszító hír, hogy Isten örök életre akar elvezetni. Ezt az életet a végtelenségig tovább cipelni?! Betegágynál megállva, már sokszor találkoztam azzal az őszinte vággyal, hogy de jó lenne, ha végre mindennek, végérvényesen vége szakadna. Ilyenkor az örök élet lehetőségének felkínálása sokszor inkább „fenyegetésként” hat, mintsem evangéliumként, vigasztaló örömhírként. Más oldalról kell megközelítenünk az örök élet titkát! Az örök jelző az élet előtt nem mennyiségi, hanem minőségi kategória. Külön tudomány, a gerontológia kutatja az öregedés művészetének titkait. Az orvostudomány mindent megtesz azért, hogy néhány évvel kitolja a testi halál határkövét. De ez általában csak mennyiségi többletet jelent. Az örök' életről szóló evangélium egészen más szintre emeli az emberi létet. A Biblia üzenete szerint Isten az embert örök létezésre teremtette, s a bűnesettel kivívtuk magunknak azt a kétes értékű szabadságot, hogy örök létünket Istennel vagy Isten nélkül is eltölthetjük. Eszerint beszél a Szentírás örök életről, illetve örök halálról. Furcsa logikátlansága emberi gondolkozásunknak, hogy míg rövid távon szinte életünk minden percét előre eltervezzük, addig sokszor alig törődünk azzal, hogy hol, hogyan, kivel töltjük örök létünket. Azt, hogy az idei nyarat hogyan, miként töltsük el hasznosan, már ki tudja mennyivel előre megterveztük. Nehogy kárba vesz- szenek a szabadság, a vakáció drága napjai. Vannak, akik talán már a következő nyárra is előre terveznek. Rövid távú terveink többnyire precízek, átgondoltak, de mikor merünk végre hosszú távon is gondolkozni, tervezni?! A Kárpátaljai református püspök köszönő levele A Magyarországi Református Egyház nagy számú Bibliát, Énekeskönyvet és más egyházi kiadványt ajándékozott a Kárpátontúli Református Egyháznak. Dr. Forgon Pál püspök dr. Tóth Károlyhoz intézett levélben köszönte meg az adományt. „Egyházunk összes gyülekezetének és lelkipásztorának, valamint a magam nevében szavakkal ki nem fejezhető hálánknak, köszönetünknek és örömünknek adok kifejezést azért az ajándékért, amit kaptunk a Magyarországi Református Egyháztól... Nagy érték, drága kincs ez. A szavak köszöneté mellett azzal köszönjük meg, hogy alázatos olvasói leszünk a szép családi Bibliának, buzgón Istent dicsérő az Énekeskönyvvel, jól használói a Kommentárnak és a Gyökerekből jól tájékozódva, távlatokba világosan néző Krisztus szolgák igyekszünk lenni. De megköszönjük a mi gondviselő Istenünknek is, aki nem hagy magunkra bennünket soha. Az ő segítségével - Krisztus hívását hűségesen követve - kívánunk részt venni továbbra is a világ békességéért folytatott szolgálatban.” Sokan elhesegetik maguktól ezeket a gondolatokat mondván,' hogy ezzel ráérek foglalkozni majd öreg koromban, a halál közelében. De vajon az örök élet tényleg csak a testi halál után kezdődik? A klinikai halál állapotából visszaélesztett betegek látomásairól szóló nagy port kavaró beszámolók méginkább megerősítették keresztyén emberekben is azt a tévhitet, hogy az i örökélet határmezsgyéje valahol a klinikai és biológiai halál határán húzódik, hogy valójában csak a temetőkapun át visz az út az örök életre. Jézus, aki egyedül mondhatja el, hogy „halott voltam”, aki valóban oda-vissza átlépte a teljes halál kapuját és megjárta a halottak birodalmát is, egészen mást tanít erről: „Bizony, bizony mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete VAN; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életre.” (Jn 5,24). Mikor kezdődhet hát számomra az örök élet? Amikor kiállítják rólam majd a halotti bizonyítványt? Nem! Amikor a mi igazi Orvosunk kiállítja rólunk az örök életre szóló „bizonyítványt”: „aki hisz énbennem, ha meghal is él...” Jézushoz való viszonyunk dönti. el, hogy már most az örök élet vagy az örök halál állapotában vagyunk-e. Az örök élet olyan „folyam”, melybe át kell lépnünk, olyan közösség Istennel, amit a hit segítségével már földi életünkben is bizonyos fokon átélhetünk. Ha valakinél beáll a testi halál, nem szabad rögtön eltemetni, mert vannak tetszhalottak, akik még feléledhetnek. Isten igéje tud „tetszélőkről”, látszat élőkről is, akik látszólag még élnek, de valójában már az Istentől elszakadt örök halál állapotában vannak. Isten szava ebből a látszat életből akar felébreszteni igazi, teljes, már most elkezdődő örök életre, amikor így ráz föl az apostol szavain keresztül: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus!” Gáncs Péter JOHANNES HANSELMANN az LVSZ új elnöke D. dr. Johannes Hanselmann, müncheni püspököt választotta meg Viborgban (Dánia) július 9-én a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága a szövetség elnökévé. Hanselmann megválasztása után kijelentette, hogy a Világszövetség munkájának folyamatosságát kívánja biztosítani, és a megalapítástól eltelt 40 év tapasztalatait kell hasznosítani. Dr. Nagy Gyula püspök-elnök, az LVSZ Végrehajtó Bizottságának tagja Dr. Nagy Gyula püspökelnököt választották be a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságába Dr. Káldy Zoltán megüresedett helyére. Lelkésziktatás Kőbányán Együtt a gyülekezettel 1910-ben alakult a kőbányai lelkészi kör. 1931-re elkészült templomuk, Majba Vilmos lelkész vezetésével, aki még sokáig gondozta a gyülekezetét. A háború utáni években Koren Emil lelkészre hárult a feladat, hogy ismét összegyűjtse a szétszóródott gyülekezetét, őt követte Veöreös Imre, aki 28 éven át - 1985. december 31-ig pásztorolta a kőbányaiakat. Ez év június 28-án ünnepi istentisztelet keretében iktatta be Szirmai Zoltán pesti esperes a gyülekezet negyedik lelkészét: Fabiny Tamást. Szirmai Zoltán Mt 11,28-29 alapján beszélt arról, hogy a felolvasott jézusi szavak minden jelenlevő számára megerősödést és új életstílust ígérnek. A lelkész — Fabiny Tamás is - Isten „szócsöve” kell legyen: ez az iga végigkíséri életét. S mindezt úgy kell tennie, hogy emellett gyerFabiny Tamás és a kőbányai gyülekezet Fotó: Roboz mekek számára türelmes, szeretetet adó tanító, fiatalok számára barát, felnőtteknek együtt küzdő ember maradjon. Az esperes hangsúlyozta, nem csak feladatot jelent lelkésznek lenni. Tanulni is kell! S az e téren példaadó, tudós pap elődök méltó utóda Fabiny Tamás. Mégis: tanulni Jézustól, naponként lehet. Jézusról együtt tanulni gyülekezetnek és lelkésznek állandó programot jelent. Mindezek elvégzésének biztosítéka Jézus azon ígérete, hogy megnyugvást ad övéinek. Nem megpi- henést, hanem belső békét. Annak (Folytatás a 3. oldalon) Jöjjetek, örvendezzünk Az imanap plakátja Egy százéves jubileum nagyon jelentős esemény. Megérdemli, hogy megálljunk egy pillanatra, visszatekintsünk a megtett útra, hálát adjunk, sőt ünnepeljünk. Ezt tették ausztriai asszonytestvéreink, amikor Rogate vasárnapját megelőző péntekre a Bécs melletti Wiener- Neustadtba hívták Ausztria tartományaiból a Nők Világima- napját évről évre megünneplő ökuménikus közösségek képviselőit. Vendégeket is hívtak a szomszédos országokból, ahol ez a mozgalom már ismertté vált. így vehettem részt én is testvéreim örömünnepén. A hálás emlékezésen túl jó és hasznos volt a tapasztalatcsere, ahogyan egymás munkájába betekinthettünk, egymástól biztatást nyertünk és együtt kerestük a feleletet a „hogyan tovább” kérdésre. De mit tudnak gyülekezeteink erről a világot átfogó Az első zsoltár második mozaikdarabja sötét háttéren is ' érzékelteti, mit jelent az ige szerinti boldogság. Palesztina sivatagos vidékein ismeretesek a „vádik”. A sivatagban hosszabb-rövidebb szakasz után végül is csak kiszáradt meder jelzi a volt patak folytatását. Ige híján való emberi sorsunkat, életünket példázza. Az élet vize mellett üdén zöldellő gyümölcsöző fa jelképezhetné életünket. Ennek híján kietlenségbe vész. Hiszen az ige tápláléka nélkül „erőnkön felüli” (lKir 19,7) utunk. Szomorú tény: útnak indult és útját vesztett élet! Egy út van, amely út marad és célhoz ér. Ennek az utcának, útnak is van neve: JÉZUS (Jn 14,6). Ő a „szentség útja” (Ézs 35,8). Ezen nem mar végleg halálra az alattomos kígyó s nem rettent ordító oroszlán (lPt 5,8). Nem csak járható, de visz is, mint a metropolisok „mozgó járdája”. Ezen még a bolond sem téved el (Ézs 35,8). Ehhez az úthoz szentség illik: a Jézus vérében megtisztult, Őt köELŐ VIZ Zsoltár- Ismeri az mozaikok az igazak Zsolt 1,4-6 • vető célos életút. Ha gyakran „fájdalmas szent úton” vezet is. Csak hit által megigazultak járhatnak rajta. Olyan jó, hogy ez a „Főútvonal” egyben az Igazság is (Jn 14,6). Egyedül ezen hangzik a megtévesztő hazugság nélküli igaz Ige (Jn 16,7). Következésképp „igazak járnak rajta”. Bűnösök, akikkel a drága Jézus közösséget váUalt. És akkor bizonyos ennek az Útnak a harmadik önelnevezése is: Élet. Nem a megsemmisülésbe. Nem is - ami még rosszabb - az örök gyötrelemre, hanem örökéletre. Emberi realitás és isteni realitás egyszerre: bűnös ember és bűntörlő kegyelem. „Mert van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt és a vége halálra menő út.” (Péld 14,12) Az örökélet nagy pozitívum, mely magában foglalja a halhatatlanság nagy negatívumát UR útját is, de mérhetetlenül több annál. Nem csak a görög filozófiai posztulátum, hanem az élet teljessége. (2Tim 1,10) Ezzel az úttal vállal közösséget a Teremtő ■HRH| Atya. Aki nem halálra, hanem életre, sőt örök- életre teremtett minket. Ezzel az úttal vállal közösséget, sőt éppen ilyen Utunkká lett a Teremtő szent Fia. Aki tökéletes áldozatának bűntörlő vérében és ennek boldogító igazságát bizonyító feltámadásában a bűnbocsánat által igazzá nyilvánítja a benne hitre jutottakat... Ezzel az úttal vállal közösséget a Szentlélek Isten, aki a mi lelkűnkkel együtt tesz bizonyságot arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. (Róm 8,16) Itt a földön így vallja a bűnbocsánatot nyert egyház népe: hiszek Szentiélekben, „szentek közösségét”. Az „üvegtenger” boldog örökkévalóságában pedig ezzel a refrénnel zengi a Szentháromság dicsőségét: „0 szentek Királya.” (Jel 15,4) Gyűri János mozgalomról, amely - hála Istennek - itt-ott hazánkban is megrendezésre kerül már és március első péntekét pirosbetűs ünneppé teszi számunkra? Valljuk meg, hogy nem sokat. Nem haszontalan hát egy rövid visszatekintés! __ Száz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a nagy magvető egy kicsiny mustármagot vetett el. Mary Ellen James, egy bátor, erős hitű asszony, akit nyugtalanított korának sok nehéz gazdasági, szociális problémája, de ugyanígy a lelki sivárság is, amit az egyházban tapasztalt, aki mélyen hitt az imádság erejében, rendszeresen ismétlődő imanapok tartására szólította fel az asszonyokat. Valamivel később két misszionáriusnő a külmisszió ügyéért indított el egy imanapot. Századunk elején ez a két mozgalom egyesült, 1927 óta nevezik a Nők Világimanapjának, hiszen lassan átlépte egy távoli kontinens határait, s a világot átfogó üggyé vált. A napfelkeltétől a nap lenyugtáig: a távolkeleti szigetvilágtól Ausztrálián, Afrikán keresztül Észak-Ameri- káig ma már mindenütt ünnepük ezt a napot. A kicsi mustármag nagy fává növekedett! Összefogja ez a mozgalom a világ különböző fajú, kultúrájú és hitvallású keresztyénéit. Célja, hogy mint egy hatalmas, láthatatlan háló összekösse az egymástól távol élő, de egymásért felelősséget érző asszonyokat. Egy mozgalom, amit asz- szonyok hordoznak, de amiből nincsenek kizárva a férfiak sem: közös feladatok várnak elvégzésre! Érdemes figyelni a Világima- nap jelszavára, hitvallására: in- formáltan imádkozni és imádkozva cselekedni. A sokszor nagyon távol élő testvérről kapott információ tölti meg reáüs tartalommal közös imádságainkat. Azután az imára kulcsolt kezek megnyílnak, cselekvésbe lendülnek és teszik feladatukat a testvér megsegítésére. Ez a kettős ütem jól nyo- monkövethető az Imanap százéves történetében. Évről évre más országból érkezik az imanap programja. Ha csak a közelmúltra tekintünk vissza: megismerhettük a karib-tengeri szigetvilágban élő testvéreink küzdelmes életét, Indiából, Svédországból, Ausztráliából jött közel hozzánk: hogyan éük meg hitüket ottani keresztyének, mik az % A mozgalom emblémája örömeik, vagy éppen miben szenvednek hiányt. így lesz az imádkozás és a cselekvés is reá- Us, hathatós. A mozgalom nem korlátozódik az év egy napjára. A kapcsolatok épülnek, mélyülnek, s a felelős imádság folytatódik egymásért. S ahogy a vízbe dobott kő megmozgatja a csendes víztükröt, majd a mozgás mind szélesebb körben gyűrűzik tovább, hitem és meggyőződésem, hogy nálunk is egyre több gyülekezet ismeri meg, teszi magáévá ezt az ügyet: az egymásért imádkozás és egymás felelős hordozásának szolgálatát világméretekben is. Keveháziiié Czégényi Klára