Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-20 / 16. szám

Evangélikus Élet 1986. Április 13.-Ö--RÓL #-RA «Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.” (Jn 10,11. 27-28) Vasárnap - „Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló csele­kedeteidet.” Jel 2,5 (IKir 18,30 - Jn 10,11-16 - Zsolt 35, 21-28) Korrekt, csak dicsérhető cseleke­detek, amelyekből azonban eltűnt a lendítő erő, a belső töltés, hiányzik a motor. Az az első szeretet, I amely Jézushoz köt s amely közösségbe von a má- I sik emberrel Ehhez a régihez hív vissza a mai na- I pon Urunk. Gondoljuk meg figyelmeztető szavát, I mielőtt véglegesen üressé válnának jócselekedete­I ink! ■ Hétfő — „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, paéíott a föld és a világ létrejött, öröktől fogy#,-mindörökké vagy te, ó Isten!” Zsolt 90,1-2 (Ef 1,4 - Mt 26,31-35 - Ef 3,1-7) Hajlékunk: atyáink idején, a történeti múltban, az ősidőkben, sőt mindent meg­I előzőén. Örök, de néíncsak a múltban az. Magába öleli otthonként menedékként, hajlékként a mát ■ épp úgy, mint a messze jövőt. Ennek a hajléknak I védelmében és melegében zajlik az életünk. Ezt a I hajlékot kínálja a mai nap is. Lássuk meg benne a I saját otthonunkat! I Kedd - „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit I által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” Ef I 2,8 (Dán 9,7 - 4 Móz 17,16-26 - Ef 3,8-13) Emlék- I szünk-e még arra az időre, amikor tudtunk ajándé- ■ kot elfogadni; amikor még képesek voltunk aján- I déknak szívből örülni? Gyerekek voltunk. Közben felnőttünk és ránk tapadt a viszonzás kényszere. Ma újra gyermekké kellene válnunk. Isten gyermekeivé, akik nem tudnak fizetni, de készek boldogan fogad­ni Atyjuk ajándékát, az üdvösséget. Szerda - »Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet meg­csúfolni. Amit vet az ember, azt fogja aratni is.” Gál 6,7 (Jer 32,19 - lPt 5,1-4 - Ef 3,14-21) Tegnap gyermekké kellett válnunk. Ma tanulnutík kell fele­lősen, felnőtt módon gondolkodni. A bűnbánat ma­gában foglalja a készséget: a bűnbocsánat tudatá­ban elviselem tetteim következményeit. Legyünk bátrak vállalni ezt! Csütörtöki - „Legveték tehát Isten követői, mint szeretett gyermem.” Ef 5,1 (Zsolt 37,28 - Mt 18,10-14-Ef 4,1-6) Gyermekek, akik nemcsak kap­nak és elfogadnak, hanem szófogadók is. Bármeny­nyire kiment a divatból, Isten gyermekeit ma is jellemzi az engedelmesség. Vizsgáljuk meg magun­kat: rendelkezünk-e a gyermekeknek ezzel a tulaj­donságával? Péntek - „Ezt mondja az Úr: Atkozott az a férfi, aki emberben bízik, az Úrtól pedig elfordul szíve! De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma.” Jer 17,5.7. (Zsid 3,14 - Ez 34,23-31 - Ef 4,7-16) Ez nem a csalódottak mondata! Attól óvakodjunk, hogy az Istennek járó bizalmat embe­rekre ruházzuk. Szombat - „Ne állj a rosszat akaró többség mellé.” 2Móz 23, 2 (Mt 7,13 - ApCsel 20,17-38 - Ef 4,17-24) Többség és igazság. Melyik a vonzóbb számunkra? A lustáknak bizonyára az első. Ké­nyelmes dolog gondolkodás nélkül meghúzódni a tömegben. Az önállósághoz komoly normarend­szerre van szükség. Mi rendelkezünk normákkal és értékekkel. Szabóné Mátrai Marianna Gyarmathy Irén Hát mégis lehet?- Nekünk éppen elég ez a kettő. Ez is sok. Többet már úgysem tud­nánk felnevelni. Ezzel a mondattal búcsúzott tő­lem egy kedves, ifjú pár. Nem érzem magam feljogosítva, hogy bárkinek a éSáladté'rvezésébe beleavatkozzam vagy sem, azt he­lyeseljem vagy helytelenítsem. Nem is tenném. Az élet azonban gyakran megtréfál, ezért sokszor el kell gon­dolkodni azon is, ami nem közvetlen az én dolgom, de közvetve engem is érint. így az is, hogy egyre kevesebb kis-magyar születik. Alighogy elbúcsúztam a fiatalok­tól és egyedül voltam a házban, egy­szerre csak nyílott az ajtó és Rózsi- ka néni lépett be rajta.- Egyedül tetszik lenni - kérdez­te, miután kétszer is letörölgette ci­pőit.- Ha tudtam volna, hogy itt talá­lom, hoztam volna magának is egy kis disznótorosat.- Köszönöm szépen, de nekem írfesmil néni 'szabad fogyasztanom. Jól elkel az magúknál. Hány gyer­meke van Rózsi néni?- Isten segítse őket, tizenkettő.- Tizenkettő? Hát hogy tudta felnevelni őket?- Könnyen - mondja - miközben elsimogatja haját a fekete kendő alatt, mert gyászban van, pár hete halt meg az ura.- Hat volt nekünk „saját gyere­künk", három az ángyomé, kettő a sógoromé, a kis Arankát meg a menhelyröl hoztam el, ő a legfiata­Elhunyt Maróti János lelkész Élete - emberileg szólva - Pi­lisről indult és Pilisre érkezett. 1916. március 22-én született, gyermekéveit is Pilisen élte. Kö­zépiskolai tanulmányait a ceglé­di gimnáziumban végezte el. Ezekben az években érlelődött meg benne, hogy életét Isten szolgálatában akarja tölteni, így került a soproni Egyetemre, an­nak Teológiai Fakultására, ahol tanulmányait 1939-ben fejezte be. Lelkészi szolgálatát szülő­földjén kezdte, a pilisi gyüleke­zetben végzett hitoktatói szol­gálatot, de úgyis lehetne monda­ni, hogy ifjúsági lelkész volt. Akikkel akkor barátságot kö­tött, és akik lelkipásztora lett, azokkal élete végéig tartotta a baráti és lelkipásztori kapcsola­tot is. 1950. február 5-től került a általa nagyon megszeretett acsai gyülekezetbe, ahol 33 évig szolgált egyfolytában. Azt le­hetne mondani, életét töltötte itt. A krisztusi életkornak meg­felelő szolgálata alatt nemzedé­keket nevelt fel, ki tudja hány­szor járta meg a lelkészlak és templom közötti utat, ki tudja hány családnál kopogtatott be. Egy biztos: amikor 1983. szep­tember 5-én búcsút vett a gyüle­kezettől, mert nyugdíjba ké­szült, ez a gyülekezet mélyen megszomorodva és ragaszkodó szeretettel búcsúzott tőle, sőt igazán el sem búcsúztak, mind­végig tartották a kapcsolatot megfáradt és már betegeskedő lelkészükkel is. Maróti János szolgálatával Krisztust hirdette, a templomot szerette, annyira, hogy miközben a templomot többször is javították, a régi lel­készlakást nem kívánta megújí­tani, maradt szerényen a régiben mindvégig. 1940. október 5-e is kitöröl­hetetlen nap volt életében: ek­kor álltak oltár elé Paulovicz Erzsébettel, hűséges feleségével, élete segítőtársával, aki később a gyülekezet kedves papnéja is lett Ácsán. Isten két leánygyer­mekkel ajándékozta meg őket, életük későbbi részében pedig boldogan örvendeztek uno­káikban is. Felesége három év­vel megelőzte őt a minden ha­landók útján, 1983 márciusá­ban kellett fájó sziwel a kopor­sója mellé állni. Ez volt életének legsúlyosabb eseménye annyi­ra, hogy voltaképpen ettől kezdve ő is egyre gyengült. Temetése 1986. március 21- én volt Pilisben a helybeli és az acsai gyülekezet nagy részvéte­lével, de sokan jöttek a pest me­gyei egyházmegyéből is. A temetési igehirdetést Kevehá- zi László esperes, az elhunyt jó barátja tartotta, de szolgált Mekis Adám lelkész, acsai utódja is. Leánya találta meg Bibliájában megjelölve kedves igéjét, erről szólt a temetési ige­hirdetés is: „Hagyjad az Úrra útadat, bízzál benne, mert ö munkálkodik” (Zsolt. 37,5.). Maróti János lelkésztestvé­rünk végül is nemcsak Pilisről indult és Pilisre érkezett. Isten­től indult élete és reménységünk szerint csendes szolgája Isten­hez érkezett. K. L. labb. Mikor szegény ángyom meg­halt és ott álltam a sírjánál a kis árvákkal, tudtam, hogy nem enge­dem el a kezüket többé. Csak az urammal kellett előbb beszélni.- Amikor láttam, hogy fogod a kezüket, már tudtam, hogy ezek is a mi gyermekeink lesznek - mondta az ura.- Tessék nézni a kezemet, ez még meg nem ütött egyetlen gyermeket sem. De csak úgy hívtak mind, hogy édesmama. Igaz, sokat dolgoztam értük, de megérte. Áldott, jó gyerek valamennyi. Mindegyiknek adtam mesterséget a kezébe. Van köztük lakatos, bányász, mérnök, óvónő, tisztviselőnő, autószerelő. Most, hogy a Ferenc fiam válik a feleségé­től, megmondtam, nekem a menyem továbbra is édes gyerekem marad. Nem tetszik elképzelni, milyen nagy boldogság, ha együtt vagyunk. Nem is tudom már hányán vagyunk, ha nagy ünnepekkor asztalhoz ülünk, mert van sok unokám is. Azoknak is édesmama vagyok. A disznóölésre a fiam négy kollégá­ja is eljött segíteni, erre nem számí­tottam, de azért nekik is tudtam adni.- Es melyik gyermekét szereti a legjobban?- Mindegyiket egyformán. Csak mondják „édesmama" s már lágyul is el a szívem.- Es nem volt sok ez a 12 gyerek?- Megszoktuk. Apukánál 11-en voltak, mi meg otthon kilencen. Kettő már csecsemőkorában meg­halt.- Lenne egy kérésem. Tetszett nekem adni egy gyermekmeseköny- vet, a kis Julikának szoktam belőle olvasni. Ha azt még egyszer meg­kaphatnám, mert már nagyon ron­gyos a régi.- Es hogy bírta azt a sok munkát egy életen át?- Hát szerettük egymást és ha sokszor már nem bírtam, csak Is­tenhez fohászkodtam és dolgoztam tovább.- Nincs egyedül, amióta a férje meghalt?- Velem vannak a gyerekek. Kö­zépütt az én kis házam, balról a Péter fiamé, jobbról az Ilonkámé. Mindegyik dolgozik, a gyerekeikre vigyázok.- Nem volt fárasztó ennyi gyer­meket felnevelni?- Nem! - mondja. - Csak az fáj, hogy a papát hazaszólították.- Isten hívta - mondom.- Aldassék az ő akarata. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. április 13-án Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. konfirmáció (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. szeretetvendégség: Nagy Gyula. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán, du. 6. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 1.0. Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) Muntag An­dor, du. 4. szeretetvendégség: Muntag Andor. Kerepesi út 69. de. 8. Muntag Andor. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Mun­tag Andor. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. ■ 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bí­zik László. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Ta­más. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Inotay Lehel. Rákos­csaba de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákos­liget de. 11. Kosa László. Rákoskeresz­túr de. fél 11. Inotay Lehel. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Im­re, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Szebik Imre. Toroc- kó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbu­da de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Kőszeghy Tamás, de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás, du. fél 7. Buczolich Márta. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Buczolich Márta. Budakeszi de. 8. Buczolich Márta. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. konfirmáció (úrv.) Mis­sura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Keien- völgy de. 9. Rőzse István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Me­zősi György. Húsvét utáni 2. vasárnapon az oltár­terítő színe: fehér. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: lPt 2,21-25; az igehir­detés alapigéje: Jn 10, 27-29. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1986. április 13- án vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet Pintér János es­peres,1 Orosháza. A HÉT PORTRÉJA A Homoki házaspár Borgulya Anna a Fóti Kántor­képzőben nyolcadikként szerzett oklevelet 1968-ban, s 18 éve végez kántori szolgálatot. Másfél évig szülővárosában, Szarvason, az Új­templomi gyülekezet kántora volt. Foton ismerték meg egymást Ho­moki Jánossal, s házasságkötésük után a tordasi gyülekezet kántora lett. Segédkántori bizonyítváhyt szerzett férjével sokszor megoszt­ják az orgonapadot, s felváltva ve­zetik a gyülekezet énekét. Vasár­nap délutánonként rendszeres énekórákat tart, s a gyülekezet az énekeskönyv szinte csaknem vala­mennyi új dallamát tudja és ritmi­kusan énekli is. Énekkart szerve­zett, amely két-három szólamú énekekkel teszi gazdagabbá a gyü­lekezeti alkalmakat. Még ma is örömmel járnak vissza nyaranként a Mandák otthonba és Isten iránti hálával gondolnak tanáraikra, Kiss Jánosra és Trajtler Gáborra. Mindketten áldozatkészen támo­gatják egyházunkat. A feleség a kántorképzőben oktatott, Budafo­kon, s ha édesanyját meglátogatja, Szarvason kisegítő szolgálatot vé­gez. Férje nemcsak a tordasi gyüle­kezeti termet rendezte be diófa ol­tárral, kárpitozott székekkel, fal­burkolattal, hanem a kántorképző berendezésén is folyamatosan és önzetlenül munkálkodik. Gyerme­keik közül János és Olga már több tanfolyamon vett részt, Pál pedig örömmel várja, hogy a felvételi kort elérve Fótr# mehessen. Téli kántorvizsga Március 22-én délelőtt szép ta­vaszi napsütésben, jó hangulatban gyülekeztek növendékek, szülők, érdeklődők a most végétért téli kántori tanfolyam vizsgájára. Újí­tás, hogy a vizsga első része az elméleti tárgyakból - hittan, zene­elmélet, orgonaismeret, liturgika, és ének - már egy héttel előbb le­zajlott: így erre a napra csak a hangszeres vizsga maradt. A szo­katlanul népes tanfolyamra 41-en jelentkeztek és most 32 növendék vizsgázott. - Demján Sándor gondnok tájékoztatta a megjelen­teket az elvégzett munkáról, az ok­tatókról: hittan (Bohus Imre), ze­neelmélet (Vető István), ének (Tóth Márta), orgona (Trajtler Gábor), harmonium (Demján Sándor, Szeker Éva, Tóth Márta, Vető István). Maga a vizsga két teremben pár­huzamosan folyt a harmonium ill. az orgona szakosoknak. Trajtler Gábor értékelő szavaival rámuta­tott arra, hogy szép az eredmény, csak a drukkolás rontotta le oly­kor a teljesítményt. A téli tanfo­lyam visszatérő problémája a hi­deg templomokban való gyakor. lás. Biztatta a végzetteket, hogy tanuljanak tovább a városi zeneis- kólák orgona tanszakán. Ünnepé- lyes pillanatokat hozott a vizsga után, mikor az elnöklő Tóth-Szöl- lős Mihály esperes kiosztotta a bi- zonyítványokat, okleveleket, aján­dékokat. Ezúttal hárman kaptak kántori oklevelet: Gálos Miklós, Ittzés Gábor és Pál Diana. A vizs- gabizottság tagjai voltak: Kiss Já­nos, Rezessy László, Gáncs Aladár, Marschalkó Gyula és Blatniczky János. Az együttlét záróáhítattal ért véget. Tóth-Szöllős Mihály es­peres Mt 21, 12-16 alapján arról beszélt, hogy a kántor szolgálata nem azt jelenti, hogy csupán „be­dolgozó” az istentiszteleten. A kántori szolgálat visszhang Jé­zus szavára. Amikor szeretettel köszöntjük a most vizsgázókat és külön is a há­rom új okleveles kántorunkat, kü­lön örömöt jelent számunkra, hogy mindhárman máris rendszeres kán­tori szolgálatot végeznek a maguk gyülekezetében. Isten áldása kísérje szolgálatukat! Gáncs Aladár HAZAI ESEMENYEK Országos Egyházunk Presbitériu­ma legutóbbi Olásén az alkoholiz­musból mentő szolgálatunkra széle­sebb munka- és feladatkört bízott. Az alkohol rabságából szabadulni vágyók segítése mellett szeretnénk szolgálni a megromlott családi éle­tük miatt vergődő, kallódó, különféle szenvedélyekben és megkötözőttsé- gekben élő testvéreink között Is. Eb­ben a szolgálatunkban együtt tétjük az egyes ember testi és lelki nyomo­rúságát, a család, a gyülekezet és az egész társadalom gondját Ezen az elvi alapon állva kívánunk segítsé­get nyújtani minden lelki megújulás­ra szoruló és azt óhajtó testvérünk­nek. Lelki segély szolgálatunk leg­közelebb április 14-18. között Fóton a Mandák Mária Otthonban tart csendesnapokat az alkoholizmusból és egyéb megkötözöttségekböl sza­badulni vágyók részére. A program hétfő délután kezdődik és pénteken délutánig tart A részvételi díj 700,- fortnt Kérjük, hogy ezt az összeget lehetőleg a gyülekezetek vállal|ák magukra. A szolgálat céljára küldött adományokból esetenként tudunk segítséget adni. Adományok beküld­hetők az Evangélikus Országos Egy­ház vagy a Dlakónlal Osztály csekk­számlájára, esetleg a szolgálat ve­zetője (Vető Béla lelkész, 1085 Bu­dapest, Ollói út 24.) vagy titkára (Ba- llcza Iván lelkész, 3100 Salgótarján) elmére. További felvilágosítást a szolgálattal és a csendeshéttel kap­csolatban ugyancsak a fenti elme­ken lehet kapni. A Jelentkezéseket Is e fenti címek egyikére lehet bekül­deni. A résztvevőktől kérjük, hogy ágyhuzatot lehetőleg hozzanak ma­gukkal. A lelkészeket kérjük, segít­sék a résztvevőket a csendeshétre és visszautazásnál kísérettel le. Budavár A presbitérium és tisztikar hatéves mandátuma lejárt. A megüresedett he­lyekre tíz új presbitert választott a gyü­lekezet közgyűlése. Március 16-án volt ünnepélyes beiktatásuk istentisztelet keretében, amikor igét hirdetett Dr. Nagy Gyula püspök. Az iktatást Szebik Imre esperes végezte. Kísérje Urunk áldása a megújított presbitérium és új presbitereink szolgálatát! Budabegyvidék Március 9-én Szebik Imre esperes szolgált a délelőtti istentiszteleten, ami­kor új presbiterek beiktatására és eskü­tételére is sor került. A gyülekezet imádságos szeretettel kért áldást az új szolgálattevők életére és munkájára. Kisapostag A gyülekezet szeretetvendégségén Mit jelent az evangélikus böjt? - cím­mel Szabó István tartott előadást, aki a gyülekezetben helyettes lelkészi teen­dőket végez. Versekkel, novellarészlettel Szabó Istvánné és a gyülekezet asszonyai szol­gáltak. A teadélután alkalmából sajtóosztá­lyunk munkájáról is szó volt, s a bemu­tatott könyvekből a jelenlevők közel 800 Ft értékben vásároltak. Halálozás Bárdosi Sándor, a Soproni Evangéli­kus Líceum volt tanára hosszú, súlyos, türelemmel viselt betegség után 1986. február 25-én, életének 79. évében el­hunyt. Temetése március 17-én a rá­kospalotai temetőben volt. Családtag­jai, barátai, tanítványai együtt mond­tak köszönetét Istennek az alázatos, hűséges életért. Ravatalánál Szabó La­jos zuglói lelkész hirdette a feltámadás evangéliumát. „Ezért akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk”. (Rm 14,7-8) Izák István, a zuglói gyülekezet volt kántora 1986. máricus 7-én, életének 90. évében elhunyt. Hosszú időn át szolgált fáradhatatlan hűséggel a rá­kosfalvi, Gyarmat utcai és Lőcsei úti istentiszteleteken. Egyházzenei mun­kásságát nemcsak a kántori szolgálat jelentette, hanem saját szerzeményt korálelőjátékokkal is gazdagította evangélikus egyházunk zenei életét. Te­metése április 7-én 14 órakor volt a rákoskeresztúri új köztemető ravatalo­zójából: „Aki az Isten akaratát cselek- szi, az megmarad örökké” (ÍJn 2,17). Sturmann Pál, az ózdi gyülekezet hű­séges tagja és presbitere 62 éves korá­ban váratlanul elhunyt. Temetése már­cius 25-én volt az ózdi gyári temetőben - nagy részvét mellett. „Atyám, ne az én akaratom legyen meg, hanem a ti­ed.” (Lk. 22,42.) Apróhirdetés Esküvőkről, keresztelőkről VIDEO felvételt készít az UNIFOTO. Megren­delhető telefonon: 184-083, levélben: 1041 Bp. Deák F. u. 9. Üdülés - Őrség szélén, Rábagyarma- ton két szobás kulcsosház 5 férőhellyel fenyveserdő és víz közelében június kö­zepétől szeptember végéig olcsón ki­adó. Érdeklődés „Fenyveserdő” jeligé­vel a kiadóhivatalban. Harangok villamositását, javítását húzómágnessel 5 éves garanciával vál­lalom. Balogh Ádám 1039 Budapest, Sarkadi u. 8. Tel: 872-499 Fiatal, csendes fejlesztőmérnök al­bérleti szobát keres, lehetőleg jó közle­kedéssel. Tel: 402-562. Kecskemét A gyülekezet szokásos tavaszi szór­ványnapjának evangélizációját ez év­ben Ponicsán Imre ny. kiskőrösi lel­kész végezte. A mostoha időjárás sem akadályozta meg a szórványhíveket, hogy össze gyűljenek a közösség erő­sítésére. Az igehirdetés és előadás egy szolgálatban eltöltött élet bizonyság- tételével hívogatott hűséges és re­ményteljes keresztyén életre. A szór­ványnap keretében tartották az évi közgyűlést is, melyen újraválasztották és kiegészítették a gyülekezeti presbi­tériumot. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (867060/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60075 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltő postahivatalnál, a hlrlapkézbesftőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszóm: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
Thumbnails
Contents