Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-03-02 / 9. szám

\ / W I rí 1 /-------C J—ríLJ Evangélikus Elet 1986. február 23. í ' „Isten abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy ' * I Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök vol­tunk” (Róm 5,8). vasárnap - „Ne szégyenüljek meg, mert hozzád mene- j leültem!” (Zsolt 25,20 - Ef 3,12 - Mk 12,1-12 - Zsolt 38) ’ Nem rokonszenves á menekülő és megfutamodó enlber. Ennek ellenkezőjére neveljük gyermekeinket, és a végsőkig 1 való hűségre nevel minket Isten igéje is. - Ismerjük viszont í azt a jelenetet, amikor Jézus is visszavonult a feléje fenye- j getően közeledd sokaság elől -, a legnagyobb fenyegetett- jj ség (Golgota!) felé ugyanakkor eltántoríthatatlanul haladt, f Aki ehhez az Úrhoz igazodik, tudja, az ő szeretetének f védettsége tesz minket igazán bátorrá és kitartóyá a jó ' I ügyekben - mindvégig. HÉTFŐ - „Ne ölj!” (2MÓZ 20,13 - Lk 6,27-28 - Ézs 5,1-7 I - 3Jn 1-15) Az élet védelme Isten legnyilvánvalóbb akara­ta. Parancsát akkor szolgálhatjuk leginkább, ha megbe- ] csüljük és szeretjük az általa teremtett és fenntartott életet, ; ha őt tartjuk az élet Urának!.- Sokszor késő érvényesíteni s Isten akaratát, ha már ott van a gyilok az ember kezében, í Jóval ezelőtt kell megtanulnunk, mi a tennivalónk ellensé- i geinkkel, az erőszakoskodókkal és a megtorlás után kiál- 1 tokkal. - Az irgalmas Isten irgalmat vár tőlünk! KEOD - »Jön a Seregek Urának napja minden kevély és í magas ellen” (Ézs 2,12 - Jn 13,16 - Lk 9,18-22 - Zsid í 11,1-7). Sok ilyen fenyegető igét olvasunk a Bibliában. | Belső elégtétel érzésével nyugtázzuk: minden gonosz erő * elnyeri végső büntetését. Valóban így lesz a számadás * „ama napján”! - Addig viszont egy másik napra is gondol­* nunk kell (Olvasd: Ézs 53): az Isten szenvedő Szolgájának napjára. A golgotái kereszten Isten mentő szeretete volt a * diadalmas. Mi ezzel a nappal számolunk mindenekelőtt, és ,j igy vállaljuk a, „bárány” szerepét a „farkasok” között... SZERDA - »így tehát, aki közületek nem válik meg min- S den vagyonától, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14,33 I - lMóz 12,1 - 2Kor 13,3—6 — Zsid 11,8-22). Sok - tőlünk , távol élő - keresztyén testvérünknek ma is szó szerint kell ' végrehajtani Jézus szavait, a vagyon mellé életüket is oda- sorolva. Mi, hozzájuk képest, a „csendes és nyugodalmas” . keresztyén életet élők közé soroltatunk. - Az értünk ke- v reszthalált vállaló Jézus nem a jólétünkre és fölöslegeinkre j kiváncsi, hanem a mindennapi szükségest tartja szem előtt. Ha az ő követésében akarunk maradni, ezzel a mindennapi A kenyérrel kell megtanulnunk sáfárkodni, sokkal több ínsé­get és rászorultságot észrevéve, mint amivel bekopognak ajtóinkon. CSOTÖftTŐK - Jézus mondja: „Nekünk annak a cseleke­deteit kell végeznünk, aki elküldött engem, amíg nappal van. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem tud munkál­kodni” (Jn 9,4 - Jer 13,16 - lMóz 14,17-20 - Zsid 11,23-31). Megváltónk szavai elárulják, mennyire becses volt számára a földi élet, mint Isten adta „kegyelmi idő”, ő igazán az égbe nézett, azért járt otthonosan itt a földön. - Sokszor egy sírhalom mellett értjük meg egészen: nem lehet holnapra halasztani a segítséget, nem szabad lefeküd­nünk haragot tartó lélekkel, nem jó fukarkodni a „köszö­nöm” szó kimondásával, és a simogató kéz mozdulatával. Mert nagyon váratlanul beköszönhet az éjszaka ... Jézus figyelmeztet, amíg az úton vagyunk, addig kell rendezni dolgainkat. Talán szabad arra is gondolnunk, hogy az ő útját járva, mindez természetes. FÉtft&C - „Jézus ezt mondta Mártának: Nem mond- tam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsősé­gét?” (Jn 11,40 - Zsolt 111,4 - lMóz 45,1-15 - Zsid 11,32-40). Ezt nem a tevékeny Mártának mondta az Úr, hanem a gyásztól megbénultnak. - Milyen isteni dicsőséget láthat meg az, aki legkedvesebbjét veszíti el? Milyen az a mindenható Isten, akinek hivő gyermekei éppúgy kénytele­nek zokogni, szivükig sebzetten, mint minden más gyá­szoló? A főkérdés mégsem ez! Azon kellene elgondolkoz­nunk: milyen az az Isten, aki nem talált jobb megoldást, minthogy Fiát a bűnösök közé számlálja? — Ha hiszel, még ezekre a kérdésekre is van feloldó, sót Isten dicsőítésére elvezető válasz. SZOMBAT - »Az Úr aláz meg, és ő magasztal fel” (lSám 2,7-Ef 2,19 - Mt 12,38-42 - Zsid 12,1—11). yajon tudta-e ^ a vámszedő, amikor csak így mert imádkozni: „légy irgal- ! masnekem bűnösnek”, hogy őt Isten emiatt felmagasztal- 1 ja. És tudta-e a farizeus, amikor így könyörgött: „hálát adok Isten, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember”, hogy Isten meg fogja alázni. Nem hiszem. Egyik se tudta. Nekünk viszont tudni kellene, hogy a legkülönbözőbb élethelyzetben mit vár tőlünk Jézus! - Nagyon hétköznapi , útmutatás rejlik abban, hogy Jézus Krisztus „már akkor ' meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk”. - Isten „háza- népe”, miért nem ismeri a „házirendet” -? Simonfay Ferenc Korén Emil Papválasztás Gyurátz-módra Valahol a nyugati végeken, ahova az Alpok nyúlványai már látszanak, s tavaszi szelek alpesi levegőt hoz­nak, nyugdíjba készült az öreg pap. Számadásait elkészítette Isten előtt is egy élet szolgálatáról, s a gyüle­kezet előtt is az eklézsia javairól. Családjáról is elszámolt s nyugodt lelkiismerettel gondolt arra, kegy Vdm.nem találtatik. hütlen szQlgár nak, hiszen legidősebb fiát is pap­nak nevelte. Jól képzett Timotheus volt a legény. Apai szíve arra gon­dolt, hogy nem is hagyhatja a gyüle­kezetei jobb kezekre, mint erre a fiúra. Itt nevelkedett, szeretik a hí­vek, mindenki ismeri s ő is minden­kit ismer. Szóba is hozta óvatosan a presbi­tériumban, s akkor érte a meglepe­tés. Éppen a gondnoka szólalt meg, akivel pedig olyan jóban volt. „Nem lesz az jó Nagy tiszteletű úr” - csak ennyit mondott. Hiába faggatta, hogy mi kifogása van a fiú ellen, a gondnok nem mondott többet. Aggodalmasan ment hát püspö­kéhez, Gyurátz Ferenchez, akijósá­gos és bölcs egyházkormányzó volt, s elpanaszolta bánatát.- Ej, ej, pedig hát én is a fiadra gondoltam - mondta a püspök. Nem is felelne meg más oda, s meg is érdemli, hiszen jóravaló.jól képzett fiúnak ismerem. Mi lehet hát az oka, mi kifogása lehet ellene! De elmegyek hozzátok, s meglátjuk, miért ellenkezik a gondnok. El is ment s a gyülekezet igen büszke volt a püspöklátogatásra. Istentisztelet után Gyurátz Ferenc pedig illendően meglátogatta a gondnokot is. Az asízony nem is tudta, hogyan törölje le a széket ekkora megtiszteltetés alkalmából. Gyurátz mindjárt a tárgyra tért a gondnoknál; kire gondolt a gyüle­kezet a lelkészutódlás kérdésében.- Hát nem is tudjuk Püspök úr...- Nem a lelkész úr fiára gondol­tak? Hiszen a gyülekezet neveltje, kiváló ember...- Ot semmiképpen Püspök úr! Bárki mást, de őt- nem! uwl/gjwn miéKUnem?- Mert bennsült!- Mit csinált?- Bennsült a prédikációba! Még teológus korában egyszer prédikált, s elakadt benne, fel kellett emelnie a jegyzeteit s belenézni, mert nem tudta volna folytatni. A mi öreg pa­punk kiváló szónok, gyönyörűsége­sen beszél, minden szava aranyat ér, mintha manna hullana az égből, amikor szól, de sohasem néz le a papírra. Minden szavát isszuk, olyan nagy érték, de a fia bennsült! Szeretjük mi őt is, hiszen közöttünk nőtt fel, senki haragosa nincs, de bennsült! Gyurátz hallgatott egy darabig, s rövid csönd után, mintha másról kezdene beszélni, a gondnok család­ja felől érdeklődött. Vannak e gyer­mekei, mekkora földön gazdálkod­nak, tehene, lova van-e, a malacok híznak-e...- 0, Püspök úr, megvagyunk, „hála a Jóságos Istennek", húsz holdon gazdálkodunk, most már a fiammal, mert felcseperedett a le­gény, a kezére áll a munka. Nem mondom tanul az apjától, s ha megbecsüli magát, jó gazda lehet belőle... - ömlött a szó a gond­nokból. Gyurátz ismét csak elgondolkoz­va hallgatta, majd „a tárgyra tért".- Lám, gondnok úr, maga jól gazdálkodott s tisztes vagyont hagy a fiára. Az a reménysége, hogy a fia is jól fog gazdálkodni, netán meg is szaporítja a családi vagyont. De bi­zonnyal rossz néven venné, ha a fia elherdálná a vagyont, vagy eladná s máshol élné fel, amiért az apja fá­radt.- Le is törném a derekát — szólt a gorfdnoktM.\\f,su u oh- A maguk gyülekezetének most nyugalomba vonul az öreg papja, aki évtizedeken át gyarapította a gyülekezet lelki kincsét. Neki nem földben, vagy marhában van a va­gyona, hanem azokban a gyönyörű­séges prédikációkban, amiket el­mondott a maguk szép szószékén. Most mind ott fekszenek két nagy ládában a leírt prédikációk. A fia fogja örökölni. Ha maguk hagyják, hogy elmenjen a fiú- már pedig ha meg nem választják, én elviszem őt egy másik, igen jó parókiára - ma­gával viszi az apja örökségét, a két láda prédikációt, s azok fognak benne gyönyörködni. Maguknak nem marad semmi belőle. Ha meg­választják, én kötelezem d fiút, hogy éljen azokból a beszédekből, s maguk élvezhetik újra, amit úgy szerettek, s amikben lelkileg mind felnőttek. Azokba nem fog „benn­sülni”, mert ő is azokon nőtt fel, s nem esik messze az alma a fájától. így lett az ifjúból az apja utódja, s nem csak helytállt apja örökében a szószéken, de túl is szárnyalta, jól hasogatván az igét. Már régen nem az apja prédikációit mondta, de tudta, hogy mind az örökségből élünk, amit elődeink hagytak ránk, csak az a kérdés, jól hasogatjuk-e, s meleg lesz-e a tűztől, ami belőle bennünk gerjed. Zsemberovszky János 1907-1986 Aszódon született 1907. március 30-án. Föld­műves családból származott. Az elemi iskola 6. osztályának elvégzése után lett gimnazista az aszó­di gimnáziumban, ahol 1927 tavaszán sikeres érett­ségi vizsgát tett. Tanulmányait Sopronban folytat­ta teológusként. 1931. szeptember 26-án avatta lelkésszé a bányai egyházkerület püspöke, Raffay Sándor. Segédlelkészi szolgálatait Aszódon kezdte el Chugyik Pál lelkész mellett. S alig egy hónap múl­va Csömörre kapott megbízást, majd Tótkomló­son és Kiskőrösön volt káplán. Közben - az ott­honról hozott - szlovák nyelvet úgy elsajátította, hogy igehirdetéskor anyanyelvi szinten használta azt. * A Veszprém megyei öskün lett parókus lelkész. A háború után segédlelkészi szolgálatot vállalt Ba­lassagyarmaton, Tatán, majd hosszabb ideig Aszódon. Innen Nagybánhegyesre került segédlel­késznek, majd 1953 őszén Tótkomlósra választot­ták meg lelkésznek. Ott szolgált nyugdíjba menete­léig, 1978. december 31-ig. Sopronban kötött házasságot 1935. szeptember 16-án Blickle Emmivel. Házasságukat Isten 3 leánnyal és 1 fiúval tette gazdagabbá. Feleségét 1981-ben Aszódon temette el. 1979-ben visszakerült Aszódra, ahol már évek óta készítette az.időskor lakását. Bár az itthon eltöltött 6 esztendő sok betegséget hozott életébe, amíg ereje engedte, igehirdetéssel szolgált Galga- gután és Aszódon, ahol rokonai is összekapcsolták a gyülekezettel. 1986. január 27-én hunyt el. Temetése Aszódon volt február 1-én. Koporsója mellett Detre János hirdette az igét lPt 1,24-25 alapján, sújánál pedig Lehoczky Endre búcsúzott. A tótkomlósiak nevé­ben a gyülekezet felügyelőasszonya köszönte meg ottani 25 éves lelkészi munkáját. Detre János ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. február 23-án Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Muntag Andomé, du. 6. (ifjúsági istentisztelet) Inotay Lehel. Üllfii út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor n. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat n. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (szuppl.) Csepregi András, du. 4. szeretetvendégség Erdős Eszter. Vád út 129. de. negyed 10. (szuppl.) Csepregi András. Frangepán u. 43. de. 8. (szuppl.) Csepregi András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bony- nyai Sándor. Pestújhely de. 10. Rákospalota Kis­teni plom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. Kósa Pál. Rákoscsaba de. 9. Inotay Lehel. Rákosliget de. 11. Inotay Lehel. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Bo- zóky Éva Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós, óboda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos a. 11. de. 9. Köszeghy Tamás, de. 11. Kőszeghy Ta­más, du. fél 7. Buczolich Márta. Modort u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Budakeszi de. 8. Buczolich Márta. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvöl­gyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Böjt 2. vasárnapján az oltárterítő szí­ne: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 15,21-28: az igehirdetés alap­igéje: 2Kor 8, 9. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1986. február 23- án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet: Lehel László, Du- naharaszti lelkész, az Evangélikus Élet felelős szerkesztője. Az iharosberényiek 1979 őszén, egy szombat délutánon tíz nagyobbacska fiú és leány ült szép sorjában a gyülekezeti teremben álló öreg harmonium mellé. A kis lábak szorgalmasan taposták a nyikorgó fúj- tatót, miközben az ujjacskák bizonyta­lanul keresgélték a megfelelő billentyű­ket ... Valahogy így, indult be gyüleke­zetünk „házi kántorképző” tanfolya­ma. Azóta a tíz kántoijelöltből öt las­san elmaradozott, de a többiek állták Dobrí Margit a sarat. Ezek közé tartozott az akkor még általános iskolás Dobrí Margit és Szabó Erzsiké. Ők ketten hűségesen kitartottak, és el is érték az áhított célt: önállóan kántorizálnak az istentisztele­teken. A „házi kántorképzőből” hama­rosan kinőttek és most már a fóti Man­Szabó Erzsébet dák-házban taposták először a harmo­nium, majd az orgona pedálját. 1981 tavaszától a gyülekezet lelkészének nem kellett többé már odaülnie az or­gonához, harmóniumhoz az istentisz­teleten. Vasárnaponként Iharosberény- ben, Vésén, Pogányszentpéteren, Iha­rosban, Inkén és Somogycsicsóban most már nem maradtak némák a hangszerek, volt aki megszólaltassa rajtuk kedves énekeinket. Újabb nehéz feladat hárult fiatal kántorainkra, ami­kor bekapcsolódtak az énekkari szol­gálatba. Margit segít a szólamok beta­nításában és Erzsikével felváltva kísé­rik ünnepi alkalmakkor az énekkar énekét. Istentiszteleteinket ünnepélyesebbé és bensőségesebbé teszik a szép elő- és utójátékok, melyeket alkalomhoz il­lően maguk választanak ki kántoraink. Ifilil W if# HÍREK II iiiiiiiiiiiiitl Az ökumenikus békezsinat továbbra sem helyettesíthető mással, mondotta Carl Friedrich von Weiz­säcker, az ismert filozófus és fizikus, a Budapesti LVSZ-nagygyűlés egyik fő előadója, január 8-án a betheli teoló­giai főiskolán tartott előadásában. Egy ilyen zsinat többet jelentene, mint az Egyházak Világtanácsának 1990-re tervezett konferenciája a békéért, igaz­ságosságért és a környezet védelméért. Az először 1934-ben Dietrich Bonhoef- fer által javasolt zsinat összejöhetne, ha ezt az EVT és a pápa valóban akarná. Weizsäcker szerint a zsinat célja az lenne, hogy teológiailag megalapozza a háború „intézményének” megszünteté­sét. Olyan kötelező nyilatkozatot, illet­ve határozatot kellene elfogadni, amely kijelenti, hogy „a béke mellett va­gyunk” és részletes tanácsokkal, útmu­tatásokkal is szolgál. A „zsinat” kifeje­zéséhez, tekintettel a római katoliku­sok és az ortodoxok egyházjogi problé­máira, nem szükséges mindenáron ra­gaszkodni; Weizsäcker személy szerint továbbra is használni óhajtja, amíg er­ről a „zsinatról” létre nem jön a meg­egyezés. epd-O — szp MLB teológiai konferencia Az NSZK-beli Luther Márton Szö­vetség (Martin-Luther-Bund) idei teo­lógiai konferenciáját március 23-27. között tartja Hofgeismarban. A konfe­rencián részt vesz és előadásokat tart dr. Fabiny Tibor teológiai tanár. Protestánsok a Közös Piac országaiban Az Európai Gazdasági Közösség 12 tagállamának lakói közül csak minden ötödik tagja valamely protestáns egy­háznak. Spanyolország és Portugália csatlakozásával a protestánsok aránya az eddigi 25,7 százalékról 21,8 száza­lékra csökkent. Ezzel szemben a katoli­kusok aránya az eddigi 56-ról 63,2 szá­zalékra nőtt a tagországok 320 milliós lakosságán belül. Belgiumban 1, Íror­szágban 3,7, Olaszországban 0,8, Por­tugáliában 1,1, Spanyolországban 0,3, Luxemburgban 1,1, Franciaországban 1.5 százalék protestáns. Görögország­ban a lakosság 9,8 százaléka az qrtodox egyház tagja. Hollandiában es az NSZK-ban a protestánsok és katoliku­sok aránya 36,6 és 40,4, illetve 42,5 és 43.5 százalék. A protestánsok csak két tagállamban vannak többségben: Nagy-Britannia: 57 százalék, Dánia: 98 százalék. A legutóbbi felmérések sze­rint 35 millióan (11,1 százalék) vallot­ták magukat felekezeten kívülinek, vagy szektás csoportok tagjainak. Az említett országokban a keresz- tyénségen kívül a mohamedánok és a zsidók száma jelentős. Egyedül az NSZK-ban, Franciaországban és Gö­rögországban 4 millió mohamedán él. A zsidók száma 1,1 millió, 0,4 százalék, többségük Franciaországban és Nagy- Britanniában található, (epd-ö - szp) Fogyatékosok munkacsoportja az LVSZ-ben A Lutheránus Világszövetségnek a hátrányos helyzetű, fogyatékos embe­rekkel foglalkozó munkacsoportja, amely a budapesti nagygyűlésen ala­kult, február 17-21. között ülést tartott Genfben. Az alkalmon részt vett dr. Gadó Pál Deák téri presbiter, a Moz­gássérültek Budapesti Egyesületének elnöke. Türingia - Neudietendorf Egyházunk képviseletében a türin- giai evang. egyház ökumenikus mun­kaközösségének ülésén részt vett Sze­bik Imre budavári lelkész, esperes. A konferencia meghívott előadója volt Dr. Popescu professzor, az Európai Egyházak Konferenciájának tanulmá­nyi igazgatója. Előadásaiban szólt a LIMA dokumentum fogadtatásáról Európa egyházaiban, nagyra értékelte létrejöttét. Majd az EEK ez évi nagy­gyűlésének fő témájáról tartott beveze­tőt: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség (Lk 2,14). Végül ortodox megközelítésben tárgyalta az ún. filioque tan értelmezését. A konferencián előadást tartott az anglikán egyház életéről és a társada­lomban betöltött feladatáról az NDK angliai nagykövete. A különböző országok egyházainak küldöttei betekintést nyerhettek a több mint egy millió evangélikust magához ölelő türingiai evangélikus egyház kül­ügyi szolgálatába és ökumenikus mun­kájába. A résztvevőknek tartott úrva­csorái istentiszteleten Dr. Werner Leih türingiai püspök hirdette Isién igéjét. Egyhazunkat meleg testvéri kapcsolat fűzi a türingiai evangélikussághoz, hi­szen e területen élt a magyar születésű Szent Erzsébet, J. S. Bach, akinek szü­lei hazánkban is éltek rövid ideig és Liszt Ferenc, a nagy zeneszerző. Ez évben pedig ösztöndíjas lelkész tanul Teológiai Akadémiánkon a türingiai egyház küldötteként Gottfrid Voss sze­mélyében. ESEMÉNYEK A keszthelyi templomban (Deák F. u. 20.) * február 23-án, vasárnap este 6 órakor egyházzenei áhítat lesz. Orgonái: ALFÖLDY-BORUSS CSILLA orgonaművész Műsoron: Bach: a-moll concerto két korálelőjáték Mozart: C-dúr templomi szonáta Sweelinck: Mein junges Leben... Gárdonyi Z.: gisz-moll prelúdium és fúga Igét hirdet Véghelyi Antal lelkész A belépés díjtalan. A templomot fűtjük. Hajdúszoboszló Minden hónap első vasárnapján, va­lamint húsvét és karácsony első napján délután 1/2 4 órakor tartunk evangéli­kus istentiszteletet a Kálvin tér 9. szám alatt. Halálozás Nagy Kálmán a nagyacsádi gyüleke­zet ifjúságának 20 éven át vezetője, 30 éven át hűséges presbitere, az Evangéli­kus Élet olvasója, 75 éves korában 10 éven át tartó súlyos betegség után el­hunyt. Temetésén január 27-én nem­csak gyülekezete, de a község népe is emlékét megőrizve búcsúzott. „Örülje­tek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.” Értesítjük a Lelkészi Hivatalokat Az Evangélikus Élet Kiadóhivatala értesíti a Lelkészi Hivatalokat, hogy az egyszerűsítés érdekében a hivatali pél­dányt - ahol mód van rá - ott a jövő­ben a gyülekezeti terjesztési példányok­hoz csatoltan fogja kipostázni. A Kiadóhivatal értesíti továbbá a Lelkészi Hivatalokat, hogy az Evangé­likus Élet húsvéti ünnepi száma 8 olda­lon fog megjelenni. Az eddig még nem jelzett többletigényeket postafordultá­val kérjük bejelenteni. Ahol az ünnepi számokra vonatkozó többletigénylés már megtörtént, ott nincs szükség az igénylés megújítására. Február 23-án délután ■ 6 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Virág Endre orgonái Angyalföld Február 23-án du. 4-kor szeretetven- dégségen Erdős Eszter református lel­kész tart előadást „Misszió a kallódó fiatalok között” címmel. Mindenkit szeretettel várunk. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedéá: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (867053/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60068 PETÓFI Nyomda. Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesitö postahivatalnál, a hlrlapkézbesftöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! I el n s: le F n k k ti el A S ¥ n h n k v a ti 2 d fc n t! c a t J s t íj s lj V c z F

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents