Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-03-02 / 9. szám
Evangélikus Elét 1986. március 2. MIKLÓS IMRE ÁLLAMTITKÁR FELSZÓLALÁSA AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS KÖZGYŰLÉSÉN „Bolygónk a béke világa lehet" Prőhle Károly hetvenöt éves m, Lapunk előző számában beszá- I múltúnk a Magyarországi Egyhá- I zak ökumenikus Tanácsa újjává- I lasztott közgyűléséről, melynek ke- I rétében megújították az elnökséget, I valamint új főtitkárt választottak I dr. Görög Tibor evangélikus lelkész ■ személyében. A 6 évenkénti közgyű- I lésen számos hozzászólás és javas- I lat hangzott el az ökumenikus Ta■ nács következő 6 éves ciklusára vo- I natkozóan. E hazai, nemzetközi és I ökumenikus kapcsolatokra vonat- I kozó javaslatokat az új elnökség ■ fogja megtárgyalni. Az ülésen megjelent és felszólalt ■ Miklós Imre államtitkár, az Állami I Egyházügyi Hivatal elnöke. Az államtitkár beszéde elején I megköszönte az ökumenikus Ta- I nács elnöksége meghívását, majd ■ felszólalásában az állam és az egy■ ház kapcsolatáról megállapította, ■ hogy - az állam és az egyházak I viszonya kiállta a próbát hazai és I nemzetközi téren egyaránt. Nem I hiszem, hogy ez a megállapítás túl■ zás lenne. Az elmúlt évtizedben az I állam és az egyház között az ■ együttműködés, a jó viszony minő■ ségileg fejlődött és jobbá vált. Tíz I évvel ezelőtt is hangoztattuk ezt, I akkor is igaz volt. De azóta minő- I ségében fejlődött. Majd arról szólt az államtitkár, I hogy miben áll ez a fejlődés, ez a ■ változás - Az elmúlt tíz év alatt ■ abban történt lényeges változás, ■ hogy az együttműködés rendszeré■ nek elemei között javult a minőség. I Nőtt egymás irányában a bizalom, I a megértés, a tisztelet. Ezt igazolják ■ az országgyűlési képviselői és ta■ nácstag választások és, hogy a I HNF különböző szintű tisztségvi■ selői közé több egyházi személy I került be, mint korábban. Az előző évet értékelve kijelen- I tette - Az 1985-ös esztendő jól mu- I tatja, hogy nemcsak „fent”, hanem ■ „lent” is történtek változások, a ■ különböző szintű embereknek a ■ hazáért való együttműködése ele- I ven. Ez után a társadalmunk életé- I ben jelentkező problémákról szólt ■ - A társadalmunk életében jelent- I kező szociális, erkölcsi gondokat ■ összefogással próbáljuk megolda- I ni, amit egyesek ügy magyaráznak, I hogy a marxizmus a szocializmus I csődje, ha rászorulunk az egyhá- I zak segítségére. Mások szerint hi■ bát követünk el, mert átengedjük ■ a terepet, a kérdések megoldását I az egyházaknak. I Egyik állítás sem igaz. Ezt a kér- í dést így nem helyes feltenni. Erről ■ nyíltan kell szólnunk, mert amiről ■ az emberek beszélnek, azzal foglal- I koznunk kell. Semmiféle csődről nincs szó, hanem arról, hogy e sajátos problémáinkat csak együtt oldhatjuk meg. A fejlődés során mint partnereket tekintjük az egyházakat, akik a családvédelem, a munkaerkölcs, az alkoholizmus és más kérdések megoldásában segíthetnek. Ez nem kudarc, hanem kapcsolatunk fejlődésének eredménye, amelyben megérettünk arra, hogy különböző világnézetű emberek a közös ügyet közösen szolgálják. A nemzet közös kérdéseit együtt képviselve meg akarunk érte tenni mindent, amit tudunk. Vannak, akiknek ez nem tetszik, de mi ezt így csináljuk és ezen nem változtatunk. A „nyitott utat” tartjuk továbbra is az egyetlen járható útnak és folytatjuk a közös utat. Nemcsak vitatkozunk, hanem haladunk előre a fejlődés útján. A nemzetközi helyzetről szólva megállapította - A nemzetközi életben sok riasztó gond van, de 1986-ban mégis több remény van a kibontakozásra. Új távlatokat látunk. Reméljük, hogy nemcsak az ENSZ jegyzőkönyvében lesz ez az év a Béke Éve, hanem a gyakorlatban is. Az Ökumenikus Tanács mostani nyilatkozata jól végiggondolt, magas színvonalú nyilatkozat. Remélem, hogy a magyar sajtó megfelelő helyet és nyilvánosságot biztosít számára. Végül az Ökumenikus Tanács működéséről elmondta - Az Ökumenikus Tanács munkáját pozitívan értékeljük. Nagy nemzetközi tekintélye van a világban, s szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a magyar egyházak képesek a nemzetközi egyházi szervezetekben, a nemzetközi békeszervezetekben és mozgalmakban hathatósan közreműködni. Felszólalása végén köszönetét mondott Bartha püspök úrnak és Káldy püspök úrnak, akik sokat tettek aj- Ökumenikus Tanács munkájának sikeréért, sajnálatát fejezte ki betegségük miatt, és mindkettőjüknek mielőbbi gyógyulást kívánt, azt remélve, hogy rövidesen visszatérhetnek szolgálatukba. Megköszönte Ottlyk Ernő püspök úrnak az Ökumenikus Tanács főtitkári tisztében végzett munkáját. Köszöntötte az új főtitkárt, dr. Görög Tibort, s eredményes munkát kívánt mind a főtitkárnak, mind az újonnan választott Ökumenikus Tanács elnökségének. Befejezésül az Ökumenikus Tanács munkájához sok sikert, az elkövetkezendő években szép eredményeket kívánt. Február hónap elején a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében mutatta be az Országos Béketa- 1 nács munkaprogramját, és kérte a résztvevők közreműködését a munkaprogram sikeres végrehajtása érdekében. Sebestyén Nándorné elnöki megnyitó beszédében a reménység évének nevezte áz előttünk álló esztendőt. Utalt arra, hogy a Béke Világtanács felhívta a világ valamennyi békemozgalmát, hogy 1986-ot tegyék a fordulat esztendejévé, a bizalom, a megértés, a közös cselekvés időszakává. A magyar nép békevágya kifejeződik abban a nemzeti egységben, amelyről Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront főtitkára a Vili. Népfrontkongresszus tapasztalatai alapján szólt. Fodor István, az Országos Béketanács titkára az idei évre tervezett. programokról szólt, amelyek sorában említést tett az egyházak békemozgalmi tevékenységéről is. így az Egyházközi Békebizottság és az OBT Katolikus Bizottsága tevékenységéről. Az OBT külön felhívást intézett a résztvevókhöz, amelyben - többek között - ezt olvassuk: „A béke ügye egyetemes és érte össze kell fognunk bárhol, bármely társadalmi rendszerben élünk is a földön... Hiszünk abban, hogy bolygónk a béke világa lehet, tetteinkkel, szavainkkal, érzéseinkkel őrizzük a békét." D. Dr. Prőhle Károly, Teológiai Akadémiánk professzora, egyházunk teológiai tanulmányi főigazgatója február 22-én töltötte be életének hetvenötö- dik esztendejét. Sopronban született. Édesapja szintén teológiai professzor volt, idősebb lelkésznemzedékünk áldott emlékű tanítója. Jubilánsunk gyermek- és ifjú éveit szülővárosában töltötte. Itt érettségizett az Evangélikus Líceumban, itt tanult teológiát a Teológiai Fakultáson, itt avatta őt lelkésszé Kapi Béla püspök 1935-ben. Teológiai tanulmányait külföldön: Tübingenben, Königsbergben, Halléban és Er- langenben egészítette ki. Segédlelkészként Kétyen, Sopronban, Szentgotthárdon és Sopronbánfalván szolgált. Az utóbbi helyen anyagyülekezetet szervezett és gyülekezeti lelkészként szolgált. 1949-ben házasságot kötött Ajtony Ilmával. Házasságukat Isten három gyermekkel (Piroska, Tamás és Péter) áldotta meg. A Teológiai Fakultáson német lektorként tanított, Teológiai Akadémiánkon pedig csaknem annak megalakulása óta, 1951-től végez professzori szolgálatot. Kezdetben gyakorlati teológiára tanította a jövő lelkészeit, majd hosszú időn keresztül az újszövetségi teológiának volt világhírű professzora, 1982 óta pedig a rendszeres teológiai tanszéket vezeti. Szolgálatban álló lelkészeink között valamilyen módon szinte mindenki tanítványa Prőhle Károlynak, 1982 óta, mint teológiai tanulmányi főigazgató egyházunk teológiai tanulmányi munkáját irányítja. Professzori szolgálata mellett teológiai munkáival is tanítja egyházunk népét. „Az evangélium igazsága” című hittankönyve (1957), Lukács evangéliumához írt kommentárja (1966), „Luther Márton négy hitvallása” című összeállítása (1984), valamint az Agenda, amelynek összeállító (1963) és revideáló (1985) munkáját szintén ő végezte el. Áldott szolgálatot végez lelkészeink és gyülekezeteink körében is. Hasonló szolgálatot végzett az új biblia- fordítás, valamint a Lelkipásztor és a Theológiai Szemle szerkesztése terén. Prőhle Károly szolgálata közismert mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban az egyházak együttműködése és a világ békéje szolgálatának területén is. Hosszú időn át volt a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának a főtitkára (1973-82), valamint mind a mai napig számos nemzetközi ökumenikus bizottság tagja. Fáradhatatlan munkásságáért Teológiai Akadémiánk tiszteletbeli doktori címmel (1976), államunk pedig a Béketanács Kitüntető Jelvényével (1971), valamint a Munka Érdemrend arany fokozatával (1981) tüntette ki. Egyházunk elnöksége, Teológiai Akadémiánk tanárai és hallgatói bensőséges ünnepség keretében, az Állami Egyházügyi Hivatal pedig fogadáson köszöntötte a hetvenöt éves professzort. Sok-sok tanítványa és lapunk olvasói csatlakoznak ehhez a köszöntéshez és még sok termékeny szolgáló esztendőt kívánnak Prőhle profesz- szomak. Selmeczi János Kiállítás a Múzeumban Az Evangélikus Országos Múzeum közli, hogy a Bornemissza Péter emlékkiállítása március 31-ig tekinthető meg (gazdag, eredeti do- kumetumanyaggal). Március 8-án du, 5 órakor a kőbányai fiatalok előadás keretében emlékeznek meg ugyancsak a Múzeumban Bornemissza Péterről, születésének 450. évfordulója alkalmából. Tóth Árpád Isten oltó-kése Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál. Nem kezdek érte mégse pert És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom s mosolygom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését. Tudom és érzem, hogy szeretsz: Próbáid áldott oltó-kése bennem Téged szolgál, mert míg szivembe metsz, Új szépséget teremni sebez engem. összeszorítom ajkam, ha nehéz A kín, mert tudom, tied az én harcom, És győztes távolokba néz Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom. V___________________________________________________) Böjti gondolatok...... Mégis jó dolog A keresztyén embernek a bűnbánatra és a megtérésre az év minden napján szüksége van, mégis jó dolog, ha az egyházi esztendő böjti időszakában mindez különös módon is hangzik. Mi sem engedhetjük elrepülni ezeket a napokat anélkül, hogy komolyan magunkba ne néznénk, bűneink miatt meg ne keserednénk és tudatos kemény harcot ne vívnánk önző önmagunk ellen. - De teljesen félreértenénk a böjti időszakot és a keresztyén életet, ha annak ezt a „komor” vonását emelnénk ki. Maga az egész böjti időszak lényegében csak előkészület, illetve átmenet Húsvétra, a húsvéti örömre. Tehát nem önmagában van jelentősége, hanem húsvét felől nézve. (Káldy Zoltán) Fáradhatatlanul A bűnbocsánat hite és a keresztyén szeretet legszélesebb felelőssége elválaszthatatlan egymástól. Isten naponkénti megbocsátó szeretete arra indítja a keresztyéneket, hogy legyenek fáradhatatlanok a szeretet közeli és távoli feladataiban. (Nagy Gyula) MÁRCIUSI KRÓNIKA A baptista egyház Martin Luther King emlékünnepsége Szegeden I-----------■ 1 25 éve,_________ II 86I. március 14-én halt meg I Pécelen SZEMERE PÁL író, ■ esztéta. 1785. február 19-én I született. Ügyvédi oklevelet I szerzett (l 808), de ügyvédi gya■ korlatot sohasem folytatott. I Péceli birtokán gazdálkodott. 11817-ben ő volt a Tudományos I Gyűjtemény egyik alapítója. 11 I j éven át Pest vármegye aljegyzői tisztét töltötte be. Esztétikai cikkeket, kritikákat, bölcselke- dő szonetteket és tanitó költeményeket írt. Nyelvújító volt. ■ Sok szerencsés szóalkotása mai I nyelvünkben is él. Kölcseyvel I együtt adta ki nyelvújító védelem-iratát: Felelet a Mondolat- ra... címmel (1815). 300 éve, 1686. március 15-én kezdődött el MUNKÁCS VÁR OSTROMA, melyet a császáriakkal szemben csaknem 2 éven át védelmezett hősiesen Zrínyi Ilona, „Munkács vár asszonya”. A császári sereget gróf Caprara irányította, akinek a próbálkozásai sorra kudarccal végződtek. Ezért a bécsi haditanács visszaparancsolta serege nagy részével együtt. Helyére azonban a hírhedt Caraffa került, aki 1886 végén folytatta a vár ostromát. A védők végül - a túlerővel szemben - 1688. január 17-én adták fel a várat. 150 éve, 1836. március 15-én született Tokajban PAULAY EDE színházi rendező, színigazgató. Szülei papi pályára szánták, de ő a színészet mellett döntött. Játszott a kassai, szegedi, debreceni, győri színpadokon, majd Kolozsvárt (1860) és végül a Nemzeti Színházban (1863). Szigligeti halála után a Nemzeti Színház igazgatója lett (1871-1894 között). A Színitanoda alapításától kezdve annak tanára volt. A világirodalom nagy klasszikusainak egész sorát vitte színre. Felkarolta a , / magyar drámát, melyben élete főműve Madách: Az ember tragédiája színpadi átdolgozása és első előadása volt (1883). Budapesten halt meg 1894. március 12-én. 175 éve, 1811. március 22-én Pesten meghalt HILD JÁNOS építőmester. Salesl volt a szülőhelye, 1761 táján született. Bécsben tanult, majd Itáliában járt tanulmányúton. A nagyszombati Invalidus-ház építésekor került Magyarországra. Ezután Pesten épített. A Szépítő Bizottság tagjaként Lipótváros kiépítésének menetét és módját tervezte. József fia apja mellett indult el a híres építész-útra. 150 éve, 1836. március 25-én született Lubinán HOLUBY JÓZSEF LAJOS evangélikus lelkész. Modorban és Pozsonyban tanult. Bécsben volt teológus. Szakolcán (1860), Nemesváralján (1861) volt lelkész. 1883-tól a trencséni egyházmegye esperese lett. 1900-ban ment nyugdíjba. Az egyházi irodalomban szlovák nyelven írt. Kiváló botanikus is volt. Bazinban halt meg 1923. január 15-én. 100 éve, I886. március 27-én született Léván FIZÉLY ÖDÖN pozsonyi teológiai akadémiai tanár. Léván, Pozsonyban, Göttin- genben volt diák. Alsószele- zsényben (I9ll), Somorján (1932) volt lelkész. Somorjai lelkészként a pozsonyi egyetem evangélikus teológiai karán a magyar nyelvű teológusok gyakorlati teológiai tanára volt 1938-ig. 1939-ben esperessé választották a moson-pozsonyi egyházmegyében. Egy ideig szerkesztette az Evangélikus Lapot és az Evangélikus Naptárt. Detre János Az 1968-ban meggyilkolt Martin Luther Kinget már életében nagy tisztelet övezte hazánkban. Amikor King meghalt, természetes módon tört fel az általa képviselt üggyel való szolidaritás kifejezésének szándéka. A Szegedi Baptista Gyülekezet ezt úgy érvényesítette, hogy 1971-ben elhatározta: épülő imaházát Martin Luther Kingről nevezi el. A Szabadegyházak Tanácsa fölkarolta ezt a kezdeményezést és javaslatára nem sokkal ezután az Ökumenikus Tanácsban megállapodás született arról, hogy az Evangélikus Egyház Vecsésen és a Református Egyház Debrecenben épülő új templomai is Martin Luther King nevét veszik fel. Elsőként a szegedi baptista kápolna készült el. Az új létesítményt 1972. december 30-án vette használatba a gyülekezet. Ezt követően, 1973. június 2-án került sor az ünnepélyes avató istentiszteletre, és á kápolna homlokzatán levő Martin Luther King emléktábla leleplezésére az egyházak, a HNF országos képviselete és a sajtó képviselőinek jelenlétében. Ennek az ünnepnek a hangulatát idézte fel, s ezzel együtt Martin Luther King életének napjaiban is elkötelező tanulságait az az emlékistentisztelet, amelyre január 19-én került sor a szegedi baptista kápolnában több vezető egyházi személyiség közreműködésével. Révész Árpád helyi lelkipásztor imádsággal és köszöntésekkel vezette be az istentiszteletet. Révész Benjámin alelnök igehirdetése után Viczián János egyházelnök, a SZÉT alelnöke tartott ünnepi beszédet, majd Győri Kornél, a Békehírnök felelős szerkesztője (a szegedi gyülekezeti ház építésének egykori szervezője) idézte föl a kápolna névválasztásának indítékait. Kiss Emil egyháztitkár a SZÉT elnökének köszöntését tolmácsolta, beszámolt a délelőtti debreceni emlékünnepségről, az istentiszteletet követően pedig rövid méltató beszédet mondott az emléktábla előtt. A tiszteletadás koszorúit az egyház nevében Viczián János egyházelnök, a gyülekezet részéről Révész Árpád lelkész helyezte el. A szegedi gyülekezet énekkara Varga István vezetésével jelentős mértékben járult hozzá az ünnepi istentisztelet áhítatához.
