Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-03-02 / 9. szám
Evangélikus Életi 51. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1986. MÁRCIUS 2. BÖJT 3. VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft A szolga vállalja szívesen a szenvedést! Mivel Ura, a Krisztus annyi mindent tett érette, így kell gondolkodnia: az én Uram szolgált engem, holott nem volt vele köteles, testét-lelkét értem adta, miért ne szolgálnék én is viszont neki? Egészen tiszta volt és bűntelen, s milyen mélyre alázko- dott mégis, mikor értem vérét ontotta és meghalt, hogy bűnömért megfizessen. Hiszen kőből van az, aki ezen meg nem indul. A szolga ne restelljen Ura nyomdokán járni. (Luther) \_____________________________________: ____________________> ÉLŐ VÍZ így kezdődött az európai A meglepetések keresztyénség földjén - hol tart ma? ApCsel 16,11-15 Meglepetés az, amit más készít el számunkra és mi azzal váratlanul találkozunk. Európát így készítette elő Isten meglepetésként az evangélium számára. így lepte meg Pál apostolt és társait az a látomás, melyben a macedón férfi segítséget kér a tenger túlsó partjáról. Ettől kezdve, csak ámulhatunk a történteken. Azon, hogy Pál milyen „gárdával” kelt útra. Köztük az egyik orvos és evangélista: Lukács. A másik egészen fiatal görög evangélista: Timoteus. A harmadik már Kisázsiában jó bizonyságot nyert munkatárs: Silás. Meglepő az is, hogy éppen Filippiben kezdik a munkát, holott ez akkor egy római katonai település volt. Itt együtt voltak a többséget kitevő rómaiak, akik az akkor ismert világot uralták, az őslakó görögökkel és a nagyon kis lélekszámot kitevő zsidókkal. Meglepetés az is, hogy emberileg nézve ugyan igen vérszegényen indul az igehirdetés szolgálata, hiszen a folyóparti „sábesz”-en csak egy asszony szíve nyílik meg az evangélium előtt, mégis valójában nem indulhatott volna jobban Jézus ügye. Lídia a város ismert személyisége volt, özvegyen vezette a jól jövedelmező bíboráru kereskedelmet. Jó módja ellenére, szerény, alázatos lelkületére jellemződ szavakkal fordul Pálékhoz: „Ha ú£y látjátok, hogy az ÚR híve vagyok, jöjjetek, szánjatok meg házamban”. Azon is .csak ámulni lehet, hogy a Jézustól kapottakat olyan gyorsan szétosztja övéi között és megkeresztelkedik házané- pével együtt. A meggyújtott tűz gyorsan terjed és csendben, rejtet- ten*megszületik Európa első keresztyén gyülekezete Filippiben, zsidókból, rómaiakból és görögökből. Ha a Filippibeliekhez írt levelet olvassuk, csak úgy süt belőle az öröm és szeretet, amellyel Pál ezt a legelső európai gyülekezetét körülvette. Meglepetés sokféle van. De csak kevés van olyan, amely évszázadok és évezredek után is meglepetés marad. A filippi „partraszállás” híre arról, hogy ai evangélium Európába érkezett, örökké friss örömünk marad. Bizonyára azért, mert ennek nyomán ezer esztendőn át Isten újra meg újra meglepte Európát az evangélium terjedésével. így szálltak „partra” évszázadokkal később ír szerzetesek a Germánok földjén az „Externsteine” sziklaodúiba, hogy ez a nép is meghódoljon az ÚRnak. Itt, az akkori Pannóniában is végbement valami egészen váratlan esemény. Miközben nép nép után vonult fel itt a Kárpátok karéjában, de ahogy jöttek, úgy el is tűntek, egy nép a messzi keletről ide vonult és itt is maradt. Miért? Mert István, a király tudta, hogy csak a nálánál nagyobb Király, Jézus tudja megtartani ezt a népet. E csodálatos meglepetés semmit sem vesztett szívet szorongató öröméből azóta se. Lídiák, Pálok és Lukácsok élik át ma is nemzedékről nemzedékre azt az örömhírt, hogy Jézus megérkezett hozzánk! Partra szállt és köztünk él! Józsa Márton Pósfay György LVSZ-titkár látogatása A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Osztályának referense, Pósfay György lelkész, február 3-9. között látogatást tett hazánkban. Dr. Nagy Gyula püspök hivatalában fogadta; igehirdető szolgálatot végzett a Budapest- Fasori gyülekezetben és a LVSZ missziói munkájáról előadásokat tartott a Pesti és Budai, valamint a Tolna-Baranyai Lelkészi Munkaközösségekben. Meglátogatta a Teológiai Akadémiát és ott ugyancsak előadást tartott a LVSZ munkájáról, elsősorban az egyház missziója területén. Pósfay György hosszú időn keresztül szolgált mint lelkész La tin-Amerikában és 1971 óta értékes, megbecsült szolgálatot végez a Lutheránus Világszövetség genfi központjában. Nyílt napok a Teológiai Akadémián Az Evangélikus Teológiai Akadémia 1986. április 7-8-án újból megtartja a teológiai akadémiai „Nyílt napokat”. Egyházunk legfelsőbb teológiai tanintézménye erre az alkalomra szeretettel hívja és várja azokat az evangélikus fiatalokat, akik érdeklődnek a teológiai tudományok és a lelkészi szolgálat iránt. De ugyanilyen szeretettel hívja és várja azokat a gyülekezeti tisztségviselőket és munkásokat is, akiknek szándékában van az 1986 őszén megkezdődő Levelező Tanfolyamon való részvétel. Év eleji találkozó ! a Hazafias Népfront és az egyházak között Hagyományos év eleji, baráti találkozóra került sor a magyarországi egyházak és a Hazafias Népfront vezetői között február 10-én, a Hazafias Népfront budapesti székházának tanácstermében. Részt vett a megbeszélésen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, a Hivatal vezető munkatársaival együtt. Valamennyi hazai egyház vezetői mellett jelen voltak a találkozón mindazok, akik az egyházakat képviselik az országgyűlésben és a HNF országos tanácsában. Pozsgay Imre, a HNF főtitkára, tájékoztatást adott a nemzeti egység szolgálatában elért eddigi eredményeinkről és a Hazafias Népfront decemberi kongresszusáról. Szólt az előttünk álló sok és nem könnyű feladatról, az új ötéves terv célkitűzéseiről, de gazdasági és társadalmi gondjainkról is, amelyek ma népünk egészének, hívőknek és nem-hívőknek, a fokozott összefogását kívánják meg. Ezt követően az egyházak vezetői szólaltak föl, közöttük dr. Lékai László bíboros-prímás, dr. Tóth Károly református püspök, dr. Nagy Gyula evangélikus püspök, Szakács József, a Szabad- egyházak Tanácsa elnöke, dr. Schöner Alfréd főrabbi, dr. Fe- rencz József unitárius püspök, Hecker Frigyes metodista szuperintendens, Vujicsics Dusán szerb ortodox püspöki vikárius, dr. Berki Feriz ortodox esperes- adminisztrátor. A felszólalások sorát dr. Görög Tibor evangélikus lelkész, a Keresztyén Békekonferencia prágai irodájának igazgatója zárta. Az egyházak vezetői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy híveik nemcsak elfogadják, de - hitük és szeretetük, erkölcsi felelősségük indítására - segíteni is kívánják a magyar társadalomban a legutóbbi négy évtized során végbement gyökeres változásokat. Nagyra értékelték és minden törekvésük az, hogy elmélyítsék a hazánkban az állam és egyházak között kialakult, őszinte jó viszonyt, amely külföldön is elismerésre talál. Kiemelték, hogy egyházaink - a tradicionális értékek megőrzése mellett - aktív részt vállalnak társadalmunk mai erkölcsi értékeinek kimunkálásában, elsősorban a családi élet, a munkaetika, az idősekről és fiatalokról való gondoskodás, az igazi hazafiság és anyanyelvűnk tisztaságának védelme területein. Egyik legfontosabb feladatuknak látják ma az önző és igénylő életszemlélet helyett a mások javát, a közösség szolgálatát szem előtt tartó etikai meggyőződés és életfolytatás közös támogatását, s örömmel segítik a Hazafias Népfront békére, igazságosságra és becsületes kötelességteljesítésre irányuló minden fáradozását. Dr. Nagy Gyula püspök felszólalásában többek közt arról szólt, mennyire szükség van a végbement nagy gazdasági és társadalmi, külső változásokkal összhangban lévő belső átalakulásra az emberekben, az önzetlen és szolgálatot vállaló etikai magatartásra gazdaságitársadalmi célkitűzéseink eléréséhez. Szólt a közös, társadalmi tulajdon és a mások java iránti nagyobb felelősség szükségességéről. Értékelte az egyházi emberek megnövekedett részvételét a közjó, közös céljaink szolgálatában. Dr. Görög Tibor lelkész külföldi tapasztalataiból erősítette meg hazánk jó hírét az egyházak és az állam közötti jó viszony vonatkozásában, és méltatta a magyar egyházak értékes szolgálatát a békéért, a népek közötti megértésért. ( I I ~ “N Nagy püspök köszöntő távirata Lékai bíboroshoz Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek február 11-én ünnepelte érseki kinevezésének 10. évfordulóját. Az évfordulón mind a hazai egyházak, mind 'kormányzatunk megemlékezett Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek egyházi és nemzetközi szolgálatáról. Egyházunk köszöntését és jó kívánságait e jelentős évforduló alkalmából dr. Nagy Gyula püspök táviratban juttatta kifejezésre. A táviratban kérte Isten áldását dr. Lékai László bíboros további hazai és nemzetközi szolgálatára. V________________________________________J Bemutatjuk templomainkat Budapest-Kőbánya zsidó rabbi köszöntésében: 1 Kir 8,27-29! Templomunk a fővárosban az első modern építésű evangélikus templom, legalábbis belső terében. Kör alakú belseje meghitté teszi. A kör összefogja a jelenlevő gyülekezetét, s csak az apszis, az oltár, szószék, keresztelőmedence felé nyílik ki, jelképezve a gyülekezet Isten felé fordulását. Az ablakain beáradó világosság és napfény derűssé teszi a szent helyet. Különösen most, amikor az évek óta folyó renoválás során a belső felújítással már végeztünk, a falak kétárnyala- tú fehér tónusa, a barna farészek, az ablakok sárga és áttetsző üvegének ritmusa, a felfelé szórt elektromos fénynek a konzolokra hulló halk ámyjátéka a keresztyén hit bizakodó nyugalmát és derűjét fejezi ki. Oltárképe Van Dyck festményének olajmásolata: eredetijét a bécsi művészettörténeti múzeumban őrzik. Külseje már nem a régi. A világháborúban tornyát találat érte, meg kellett rövidíteni. A torony homlokzatán a belövések helyrehozott, de meglátszó nyoma ma is emlékeztet a vészteljes időkre. 1961-ben létesítettünk orgonát, addig csak harmóniumszó kísérte az éneket. Azóta az orgonabúgás is készíti a sziveket az irgalmas Isten jelenlétének átélésére. Veöreös Imre Éppen 75 éve alakult meg a kőbányai lelkészi kör. Kezdetben, 21 éven át a református templomban tartották külön az istentiszteleteiket. A testvéri indulatot mutatja, hogy a kereszt jele is ott lehetett a kedvünkért, pedig attól a reformá- tusság idegenkedik. Az evangélikus templom 1931-ben épült meg Majba Vilmos lelkész ügybuzgó fáradozása és a hívek áldozatkészsége nyomán. Felavatását Raffay Sándor püspök végezte. Avató igehirdetésének semmi feljegyzett nyoma nem maradt. De prédikációja alapigéjét mégis ismerjük, mert jegyzőkönyvünk megőrizte a templomunkra áldást kívánó OCULI „A szem a lélek tükre" - mondjuk gyakran és ebben sok igazság van. Tapasztalt orvos, bíró, pszichológus vagy akár vámvizsgáló tisztviselő először a szemeket nézi s csak utána hallgatja a szavakat vagy vizsgálja a tárgyakat. Az emberi szem sokat elárul a gondolatokból és érzésekből: örömöt vagy bánatot, bizakodást vagy félelmet fejez ki, alig leplezhetően. A böjti időszak harmadik vasárnapjának névadó igéje: „Szemeim az Orra néznek szüntelen" (Zsolt 25,15)- azt a vallomást tartalmazza, hogy a hívő ember megmutatja szemét, megnyitja szívét, amikor Isten elé áll, mert tudja, hogy Isten nemcsak olvas tekintetéből, de erősíteni is akarja azt, ami jó és gyógyítani azt, ami riadt- tá vagy zavarossá teszi tekintetünket. A vasárnap evangéliumi igéjében Jézus a sötétség hatalmával veszi fel a harcot. Előbb meggyógyítja a démonikus erők fogságában lévő néma embert, visz- szaadja szavát és ami ennél is több: elűzi belőle az idegi zavart okozó gonosz lelket, majd szembeszáll azokkal, akik a szemtanúk közül a némánál is betegebbek, hiszen fejük zavaros gondolatokkal, rosszindulatú vádaskodással van tele és Jézusban nem ismerik fel az isteni szeretet nyilvánvaló jelét, ördöggel cimboráló varázslónak tartják, újabb s ezúttal egyértelműen „isteni" jelet követelnek tőle. Bizony sokszor nehéz eldönteni, hogy ki a betegebb? Az-e, aki elnémul, akit kórházban kezelnek, akinek valamilyen életfunkciójában zavar keletkezik, vagy azok, akik szabadon járnak- kelnek, de szívük tele van rosszindulattal, gyanúsítga- tással, irigységgel, bosszúvággyal, összeférhetetlenséggel, zavaros gondolatokkal?! Korunk egyik legveszélyesebb betegsége az idegbetegség, a túlfeszített élet és az emberi kapcsolatok megromlásai nyomán, de ezeknek mindig van előzménye, amikor még teljesen „normális" az illető, de naponta rakódnak a lelkére saját gyengeségének vagy környezetének terhei, a szeretet és megértés, az önzetlenség és áldozatvállalásra való képesség hiányai. így is mondhatjuk: születőben, kialakulóban vannak újabb és újabb idegi betegek. Jézus meggyógyítja a némát és szavaival gyógyítani akarja a többieket, a vádas- kodókat, zavarosan gondolkodókat is. Ma is ez történik Jézus szavai nyomán. 0 azt akarja, hogy tisztuljanak a szemek és a szívek az „Úrra nézés" után. Szirmai Zoltán
