Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-10-12 / 41. szám

Evangélikus Elet 1986. október 12. E0 01 jAs A GYERMEKEKNEK Mk 15,21 Hogyan találkozunk Jézussal? Cirénei Simon Én azt hiszem, akik e soro­kat olvassátok, mindannyian udvarias gyerekek vagytok. Amint ezt megtanultátok, szü­léitektől és az iskolában, ut­cán, autóbuszon, szívesen segítetek egymásnak. Igaz a másik gondját megelőzi a miénk, s csak'a saját munka elvégzése után igyekeztek a másik segítésére. Azt is bizo nyára jónéven veszitek, ha megjegyzik a neveiteket. Ügyes fiú vagy, ismerem az Édesapádat. Időnként persze az is előfordul, hogy figyel­meztetni kell Benneteket, „Add át a helyedet, vagy fogd meg ezt a táskát.” Cirénei Si­mont nem kérték, kényszerí­tették, hogy segítsen Jézus­nak. Egy olyan embernek, aki valószínű felségsértést vagy gyilkosságot követett el, mert az ilyeneknek jár a keresztha­lál. Bizonyára Cirénei Simon szívében is megfordult, - egy ilyen embernek segíteni? - Még a végén én is gyanús leszek. - Neki már úgyis mind­egy. - Különben is ö már nem tudja ezt nekem viszonozni. - Egyébként is ma nagyon so­kat dolgoztam, a hirtelen jött meleg nyári szél nagyon elbá- gyasztott. - Pár pillantást ve­tek erre a szerencsétlenre és sietek haza. - A katonák azonban megállították és kényszerítették, hogy a délr utáni terveit megváltoztassa. A parancsnak engedve, kénytelen-kelletlen letette az út szélére szerszámait, s az agyongyötört ember válláról levette a keresztet. - Pár száz méter csupán a kivégzőhely, aztán gyorsan haza, s igyek­szem elfelejteni ezt a kellemet­len délutánt. - Csak aki Jézussal találko­zik, az nem tud felejteni. Jézus szenvedő és mégis szelíd te­kintete ott marad mindig a mi szemünkben és szívünkben. Amíg Cirénei Simon a dél­utánt megpróbálta felejteni,, egyre jobban megértette Jé­zus szavait. „Amit tehát sze­retnétek, hogy az emberek ve­letek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek ve­lük” Mt 7,12. „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, ve­gye fel keresztjét és kövessen engem.” Mt 16,25. ...szeressétek ellenségei­teket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.” Lk 6,27. Jéz usnak e néhány mon­datából is láthatjuk, hogy őt követni felesleges erőből nem lehet, ö nem akkor vár tőlünk segítséget, amikor már jól ki­pihentük magunkat, hanem akkor, amikor mi magunk is segítséget várnánk. „Jöjjetek énhozzám mind­nyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek. Vegyétek fel az én igámat és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szí­vű, és megnyugvást találtok lelketeknek.” Mt 11,28-29. Jé­zusnak csak úgy tudunk szol­gálni, segítségére lenni, ha a saját kényelmünket, a saját programunkat félretesszük. Csak akkor, ha nem váloga­tunk az alkalmakban. Jézus ugyanis, a legkisebbekkel, a legrászorulóbbakkal azono­sítja magát. Az iskolában azokon segíteni, akik nem boldogulnak feladataikkal, akiknek senki sem segít, aki­ket sokan megvetnek. Cirénei Simon talán amikor először hallotta a katona szavát, ösz- szerezzent, de később megér­tette, hogy a világ urának se­gített. Ha egy kérés, ha egy belső hang segítésre indít, bár min­den porcikánk tiltakozik, mégis induljunk, mert Jézus vár. Szabóné Piri Zsuzsanna A VASÁRNAP IGÉJE Lk 14,25-35 A TANÍTVÁNYI ÉLET A tanítványság feltétele: meggyűlölni a bűnt és hordozni a keresztet. Nagyon sok keresztyént felháborít a körülötte élők bűne. Ez a háborgás gyakran emberek ellenségévé tesz. így történ­het, hogx az idősebb nemzedék nem mindig jó szemmel szem­léli a fiatalok életét, az ifjúság pedig az idősebbek magatartá­sát. Milyen drága dolog, hogy Jézus a felsorolás végére odate­szi, még a saját lelkét is meg kell gyűlölnie annak, aki tanít­vány szeretne lenni. Ha egyszer őszintén belenézel a telkedbe, meglátod, mind­az, amit másokban megítélsz, megvan benned is. A természe­tes, velünk született gondolkodás azonban arra indít, hogy az ember felmentse magát, a másikra viszont haragudjon. Mit kell tenni? Az Úr Jézus szavai nem könnyűek. Ez a szigorúság azonban nem arra irányul, hogy ellenségként gyű­löljük a másik embert, hanem amit a saját lelkűnkben is gyűlölni kell, azt a másikban is. Az istentelen életmódot még családunk tagjainál sem igazolhatjuk. Nem ellenségünk a bűnös, de nem is mentegethetjük. De nekünk is vigyáznunk kell arra, nehogy egyetlen ponton is szégyent hozzunk tanít- ványságunkra. Pl. az anyagiak szeretetével. A tanítványság alapja: a megtérés és az újjászületés. Az Úr Jézus két példázata a toronyépítésről és a hadviselésről nem egyszerűen azt tanítja, hogy felmérem az erőmet, alkalmassá­gomat, felkészültségemet és ha megfelelőnek találom, akkor követem Jézust, ha kevésnek, akkor lemondok követéséről. A felmérés eredménye csak az lehet, hogy alkalmatlan vagyok a tanítványságra. Belátom, magam is rászorulok Krisztus könyörülő szeretetére és kérem tőle az erőt az új élethez. Ez nem jelent passzivitást, akaratszegénységet. De látjuk iszáko­sok, drogosok, magukat túlgyógyszerezők és más megkötö- zöttségekben levők életében, hogy a nagyon sokat emlegetett: „csak akarni kell” nagyon is kevés. A Krisztusban megváltott és újjászületett ember új természet részese lesz. Só lesz, a lényegéhez tartozik a szelíd, alázatos, örvendező, irgalmas és cselekvő szeretetben gazdag élet. Amíg a helyén van, amíg életének alapja, erőinek forrása Krisztus, nem vesztheti ízét, ha ízetlen, akkor már elszakadt Krisztustól, vagy nem is volt az övé. A tanítványi életnek igenis vannak feltételei: a bűn gyűlölé- se és a kereszt hordozása. De van biztos alapja is: a Jézus Krisztusban megújult élet. Bozorády Zoltán IMÁDKOZZUNK Uram, alázattal hajtok fejet előtted, mert igéd megítéli ízetlen, magam­nak való életemet. Bocsásd meg, hogy noha gyakran nem mondok nemet a kísértének, de ítélgetem a kísértések között vergődőket. Kérlek Uram, teremts újjá Szentlelkeddel és add a te erődet, hogy tanítványod lehessek. Ámen. SZTEHLO GÁBOR A minap, amikor méregettük a Bé­csikapu téri templom oldalán, az oldal­kert falánál a helyet, ahová Sztehlo Gábor réz domborművét tesszük, vala­ki a gyülekezet bennfentesei közül megkérdezte, miért épp ide, erre a templomra tesszük ezt az emléktáblát? Valóban, miért is épp ide? Miért nem a hatvani templomra, amit ő épített? Vagy a nagytarcsaira, ahol parókiát épített és az első magyar népfőiskolát alapította? Miért nem a hűvösvölgyi szeretetotthonra, ahol gondozta az öregeket és nyomorék gyermekeket, vagy a tokaji szeretetotthonra, amely amúgy is a nevét *«8611? Vagy bárme­lyik szeretetotthonunkra, hiszen ő ren­dezte egységes szervezetté a magyaror­szági evangélikus intézményes diakó- niát. Az egykori gyermekotthonok va­lamelyikére sem lehet, mert bár volt belőlük vagy három tucat, de ezek ma mind újjáépített lakások. Az Árnyas úton is hiába keressük az egykori vad­regényes telepet, a hét házat, ahol az ostrom után a Gaudiopolist létrehozta. Miért hát éppen a Bécsikapu téren? Hiszen ennek a gyülekezetnek nem is volt papja! Bár nagyapja, Sztehlo And­rás, igen neves lelkésze volt ennek az eklézsiának. Nem itt ugyan, de még amott az egykori Dísz téri evangélikus templomban. Nem ezért. Sztehlo Gábor egyetemes kincse a magyar lutherániának, s annak hatá­rain is túl egyetemes emberi szintre emelkedik a szolgálata olyan időben, amikor embernek lenni nem Ms vplt könnyű, sőt nagyon kockázatos volt. Méltó hát, hogy az egyház egyik ki­emelkedő pontján, a „hegyen épített városban” őrizzük az emlékét. S éppen Budán, élete legrövidebb, de legsúlyo­sabb és legkiemelkedőbb tájain. Foglaljuk keretbe azokat a súlyos éveket, élete eseményeivel. Már soproni teológus éveiben elje­gyezte magát a cselekvő diakónia élet­tel. A jómódú család gyermeke zseb­pénzének nagyobb részét mindig kari­tatív, segítő, szociális célra adta. „Nem menne le a falat a torkomon, ha nem igy tenném” - mondta szobatársának, Laitinen Toivo finn ösztöndíjasnak. Vele együtt ment - csak úgy nyári útra — Bethelbe is, a diakóniai munkát ta­nulmányozni. Ösztöndíjasként Finnor­szágba ment, ahol a rendkívül szoros testvéri közösség, a „körttiek” révén népfőiskolák sorát tanulmányozta, s érlelődött benne az elhatározás, ezt ott­hon is meg kell valósítani. Előbb azonban gyülekezetszervező munka következett, szinte elögyakor- latként az elkövetkezőkre. Hatvanban szervezte meg széles szórványterületen a gyülekezetét s építette meg a gyönyö­rű kis ékszertemplomot és parókiát. Már ehhez is segítséget kapott a finn egyháztól. Aztán Nagytarcsára került, ahol templom már volt, de a parókiát ő épít­tette meg. Az érlelt gondolat itt testet öltött. Látva a magyar parasztság anyagi és szellemi helyzetét megszer­vezte az első magyar népfőiskolát. En­nek a három épületes telepnek egyik házát finn egyházi turisták adták össze, alapjaiban az első finnugor lelkészgyű­lés tagjai. Innen rajzott szét akkor a harmincas évek végén a magyar népfő­iskolái mozgalom az egyházakban és társadalmi szervekben. Pestre került kerületi ifjúsági, majd kórházlelkésznek. Budapest utcáin ak­kor koppantak először a náci csizmák és sötétült be az ég. De ugorjuk át a torzónak maradt hősies éveket, s néz­zük előbb élete harmadik szakaszát. Amikor bezáródtak a segítés példát­lan szép évei, visszajött egyházi szolgá­latba. A levegőben lógván mellém kér­te magát káplánnak. Csodálatos volt vele dolgozni. A mélységes emberi alá­zatnak, igénytelenségnek, lelkipásztorí prudenciának olyan fokát láttam nála, amit még soha senkinél. Akkor még nem ismerték ezt a fogalmat: empátia, ő már gyakorolta. Egy idő után megbízást kapott az intézményes egyházi diakóniai munka összefogására, s egyben a budai szere­tetotthonok vezetésére. Hosszú évekig ebben a munkában állt. Családja közben kiment Svájcba. Ö maradt. Tudta azt, amit a német nyelv szerkezete kifejez: a „Heimat”-nak nincs többes száma. Közben itthon számtalan gáncsoskodás, meg nem ér­tés, részvétlenség érte. „Arccal a szen­vedők felé” élt. Egyszer kiment a csa­ládját meglátogatni. Kint a megfáradt embert súlyos infarktus érte. Talpra állították, de haza már nem utazhatott. Egyedüli vigasza felesége volt, Lehel Ilona, és a két gyermeke. Ismét prédi­kálni kezdett. Őrzöm prédikációinak hátrahagyott kötetét. Sugárzó hit mindahány. És ismét szervezett, szerve­zett. Magyar özvegy papnéknak, meg­fáradt szolgatársaknak nyaraltatási akciókat, amihez a fedezetet a finn papnék biztosították. Most pedig kapcsoljunk vissza élete derekára, arra a néhány évére, ami mi­att voltaképpen az emlék-dombormű- vet kapta. „A gyermekmentő Sztehlo Gábor.” Az ő örök jelene, amit nem érhetett meg! Míg náci és nyilas csiz­mák elől kellett bujkálni, három tucat rejtett otthonban 2000 gyermeket men­tett meg úgy, hogy egy se veszett el. Üldözöttek és üldözöttek gyermekei, néhány rejtegetett szülő, akik Dunába lövetés elől szöktek hozzá, frissen szü- lőtlenné lett gyermekek, s akiknek fél­ve, remegve kellett bujkálnia; nála mind otthonra talált, pedig azt sem tudta, honnan lesz holnap az otthon! De csinálta, mert a lelkiismerete dik­tálta, s erőssé tette minden kockázattal szemben, mert ezt szívta magába Finn­országban és egész élete során: segíteni az emberen, mert neki olyan Ura van, aki életet akar. Amikor lassan lecsökkentek körülöt­te a mentett gyermekek, mert néha elő­kerültek a szülők, vagy rokonok, a meg- maradtakkal nevelőtelepet szervezett, hogy az életbe indítsa a nála maradta- kat: Gaudiopolisnak nevezték, az Öröm Városának akkor, amikor még a szülők elvesztése mérhetetlenül fájt, s az utcá­kon még holtak hevertek. Nevelő érveit és módszereit ma is kutatják. Pedig csak szét kell bontani, ki kell teríteni a hitnek ezt a termékét: szeretni kell az embert, az életet s haszonkulcs méregetése nél­kül adni és adni azt, amit ő kapott. Korén Emil Könyvespolc LEGek könyve Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó kiadványa, a LEGek könyve újdon­ság is, hasznos olvasmány is. Kerüli a furcsaságokat, az értelmetlen szen- zációhajhászó rekordok felvonulta­tását, bizonyítva, hogy ezek nélkül is lehet érdekes, olvasmányos iro­dalmat kézbeadni. A külföldi vonat­kozások mellett főleg magyar anyagra épít, a „leg”-eket illetően is, és ezek forrását tekintve is. Egyfajta kisebb enciklopédikus ismeretanya­got ad azoknak, akik többször is figyelmesen tanulmányozzák. - Jó- néhány olyan adatot is említ a könyv, mely vallással és egyházzal kapcsolatos. Ezeket most külön ki­emeljük a kötetből. Megtudjuk, hogy:- A világ legkisebb területű ön­álló állama a Vatikán. Mindössze 24 hektár a területe s Róma városának belterületén van.- A legértékesebb magyar bélyeg az ún. fordított Madonna, amely­nek értékét az 1984-es Magyar Bé­lyegek Árjegyzéke használatlan ál­lapotban 140 ezer Ft-ra taksálja. Az 1920-as években kibocsátott 5000 korona névértékű bélyeg egy téve­désnek köszönheti értékét: a díszes keretbe a nyomás korai fázisában fordítva, fejjel lefelé nyomták a Gyermekét tartó Madonnát.- A világ legkisebb nyomtatott Bibliája egy angol nyomdából szár­mazik. A 878 oldalas könyvecske 4,5 x 3 cm formátumú, vastagsága 2 cm, és mindössze 20 gr-t nyom.- Á világ legnagyobb Bibliáját egy magyar származású Los Angeles-i asztalos, Vajnay Lajos készítette. Az írást leheletvékony falapokra véste. A könyv 2,5 m vastag, 3 m magas, 1 m széles és 8048 oldalnyi. A 2 évig készült könyv súlya 547 kg.- A legelső magyar bibliafordítás­ra való utalás már a XIV. század elejéről fennmaradt, de a legrégibb megmaradt - nem teljes - az ún. Huszita Biblia fordítás.- A legelső teljes magyar biblia- fordítás Károlyi Gáspár református esperes nevéhez fűződik. A könyv 1590-ben Vizsolyban jelent meg. A háromszázadik évfordulón a ma­gyar protestáns egyháza nagy alak­jának emlékére Görjczpp felavatják károlyi Gáspár szobrát. Ä Vizsolyt Biblia hasonmása legutóbb 1980- ban jelent meg a Helikon Kiadónál, díszes hasonmás kiadásban.- A legkorábbi magyar drámák szerzője Sztáray Mihály magyar re­formátor.- A legrégibb magyar egyetem a pécsi. Nagy Lajos király alapította az V. Orbán pápa által 1367-ben kiadott bulla engedélye nyomán. - Az első magyar egyetem falaira az 1970-es években bukkantak a régé­szek a pécsi székesegyház közelében, a belső Várfalon belül.- A legértékesebb evangélium anyagilag 7 400 000 fontot ér, leg­alábbis ennyiért kelt el Londonban, a 42 oldalas, XII. sz.-ból származó irat.- A legelső magyar filmmondat 1929 decemberében hangzott el az akkori Fórum, ma Puskin moziban, Kertész Mihály az Egyesült Álla­mokban forgatott „Noé bárkája” c. filmben.- Magyarország legnagyobb ha­rangja a szegedi dóm nyolc és fél tonnás harangja, amely 1927-ben készült el és csak a nagy egyházi ünnepeken, valamint az 1879. már­cius 12-i szegedi árvíz évfordulóján szólaltatják meg.- A legsúlyosabb harang a vilá­gon a Kolokol cár nevű, amelyet 1735-ben Moszkvában öntöttek. - A legsúlyosabb - ma is működő harang - a kölni katedrális délnyu­gati tornyában lévő Péter-harang, melynek súlya 2,5 tonna, átmérője 3,4 méter.- A Himnusz legelőször nyilváno­san 1844. aug. 10-én hangzott fel, amikor az óbudai hajógyárban vízre bocsátották a Széchenyi-gőzöst.- A legterjedelmesebb magyar kódex az Erdy-kódex, más néven a Nagyszombati-kódex. Ezt a törté­net- és prédikációgyűjteményt való­színűleg a Karthauzi Névtelen írta, illetve másolta 1526 körül.- A legdrágább nyomtatott könyvként a 21 ismert és teljes Gu- tenberg-bibliának azt a példányát tartják számon, amelyért 1978-ban New Yorkban a Texasi Egyetem 2,4 millió dollárt fizetett.- A legrégibb magyar nyelvű könyv a XV. századból származó, kézzel írt Jókai-kódex. Ebben ma­radt fenn a Ferenc-legenda, Assisi Ferenc csodás élete. 1925-ben a Jó- kai-centenárium alkalmából nevez­ték el £ korábbi Ehrenfeld-kódexről Jókai-kódexre.- A világon a legtöbb nyelvre le­fordított könyv a Biblia. Az UNES­CO Párizsban kiadott katalógusa szerint 286 nyelvre van lefordítva, (megjegyzésünk: a Biblia teljesen vagy részleteiben összesen több mint 1400 nyelvre és nyelvjárásra van le­fordítva. Az UNESCO statisztika bizonyára csak a teljes Biblia fordí­tásaira utal)- Az első magyar verses nyelvem­lék az ómagyar Mária-siralom, amely az 1300-as évek elején íródott. A hollandiai Leuvenből 1982-ben kapta vissza Magyarország. Ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.- A legrégibb eredeti szórvány nyelvemlékünk a Tihanyi Apátság Alapítólevele, 1055-ből.- A legrégibb, összefüggő nyelv­emlékünk a prózában írt magyar nyelvű Halotti Beszéd és a hozzátar­tozó Könyörgés, a XIII. századból.- A legelső magyar nyelvtan­könyvet Sylvester János protestáns tudós és prédikátor írta, latin nyel­ven 1539-ben. Büszkén vallva, hogy a magyar nyelv rendszere egyenran­gú „a szent nyelvekével”, a latinnal, göröggel és héberrel.- Európa legnagyobb templomi orgonája Passauban a Szent István dómban található. 208 regisztere és 16 000 sípja van.- A világ legrégibb, ma is műkö­dő orgonáját 1390-ben építették, és a svájci Sionban szólaltatják meg.- Á legrégibb, ma is használatban lévő orgona hazánkban a soproni Szent György templom orgonája, 1633-ban készítették.- A legnagyobb magyarországi orgona a szegedi Fogadalmi templo­mé. Csaknem 10 ezer sípja van, 1930-ban épült.- A statisztika legelső hazai tudo­mányos művelője Bél Mátyás volt, 1694—1749 között élt. (A könyv nem említi, hogy Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész és tanár volt.)- Ä legrégibb magyar szavak a Tihanyi Apátság Alapítólevelében maradtak fenn.- A legelső magyarországi szín­házat ún. iskolaszínház formájában a piaristák pesti rendháza alapította 1719-ben.- Magyarország legnagyobb .temploma az esztergomi főszékes­egyház. Olasz stílusban építették 1822 és 1856 között. Hossza 107 m, legnagyobb szélessége 48 m, magas­sága 100 m.- A világ legnagyobb keresztyén temploma a római Szedt Péter Bazi­lika.- A világ legmagasabb templom- tornya az NSZK-beli Ulm-i evangé­likus székesegyház 161 m magas nyugati tornya.- A legelső magyar nyelvű újság Magyar Hírmondó címen 1780. ja­nuár 1 -én jelent meg. Legelső főszer­kesztője Rát Mátyás, a hazai újság­írás úttörője volt. (Jegyezzük meg kiegészítőleg itt is, hogy Rát Mátyás evangélikus lelkész volt, előbb Po­zsonyban, majd Győrött.)- A világ legrégibb ismert városa a palesztinai Jerikó. Mivel a kötet szerkesztői Olvasóit újabb „leg”-ek kutatására és találá­sára ösztönzik, ennek jegyében em­lítsünk meg még néhány olyan „leg”-et, amely a könyvben nem sze­repel; de számunkra érdekesek:- A világ legkisebb temploma Iz- land egyik kis szigetén van, mind­össze 4 ember fér el benne. A X. századból való, menekülő rabszol­gák építették, és azért ilyen kicsire, hogy viking uraiknak ne tűnjön fel az épület. Ma az evangélikus egyház tulajdona.- 1970-ben használtak először komputert a bibliakutatók a beoruni ,vVetus Latina Intézet”-ben, a görög Újszövetség kritikai kiadásához.- Afrika lesz a 2000-ik évre az a kontinens, ahol majd a legtöbb ke­resztyén él.- A Biblia elnevezést, mely így a Bibliában nem fordul elő, először Chrysostomus egyházatya adta a Szentirásnak az 5. században, a kife­jezés „könyvek”-et jelent.- Á Biblia középső fejezete a 118. Zsoltár. Középső verse ennek 8. ver­se: „Jobb az Úrban bízni, mint em­berekben reménykedni”.- A Biblia leghosszabb könyve Je­remiás próféta könyve.- A Biblia legrövidebb könyve Já­nos apostol második levele. A Biblia leghosszabb verse Esz­ter könyvének 8. verse.- A Biblia legrövidebb verse a Já­nos evangéliuma 11. fejezete 35. ver­se. '- A bibliafordítók közül többen mondják, hogy legnehezebb volt a Bibliát eszkimó nyelvre lefordítani. „Olyan nehéz ez, mintha valaki száj- harmonikán akarná eljátszani Bee­thoven V. Szimfóniáját.” Utalás ez az eszkimó nyelv kevés szókincsére. Győr Sándor ( i c 1 2 l l t I I 1 1 í 1 1 1 1 d ] i * j i (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents