Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-10-19 / 42. szám
__ ORSZÁGOS EV ÄNGEÜKUS HETILAP 51. ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1986. OKTÓBER 19. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 21. VASÁRNAP Ha nem vagyunk gyengék, akkor Krisztus nem tudja megmutatni rajtunk az ő erejét. Ha a magunk erejével is ellenállhatnánk az ellenségnek, akkor a miénk volna a dicsőség, nem a Krisztusé. De tapasztalatból tudjuk, hogy képtelenek vagyunk magunkon segíteni, hanem Istennek kell azt tennie. A mi gyengeségünkben tehát Isten ereje dicsőül meg. „ ■ * LUTHER \_________________________J Kí nai lelkészt delegáció egyházunkban 0 „Növekvő egyház vagyunk” A mint már hírül adtuk szeptember 28. és október 5. között a Magyar- . országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának meghívására Ting püspöknek a Kínai Keresztyén Tanács elnökének vezetésével 4 tagú küldöttség látogatott hazánkba. A kínai protestáns küldöttség találkozott a MEÖT Vezetőségével és megismerkedett a tagegyházak életével. A vendégek a Teológiai Akadémia udvarán. Középen Nagy püspök, tőle balra Ting püspök, jobbra Shen-Ji Fan Az október 3-i napot a vendégek egyházunk életének megismerésével töltötték. A kínai egyházi delegáció dr. K. H. Ting püspök vezetésével először dr. Nagy Gyula püspök hivatalában tett látogatást és megbeszélést folytatott a két egyház szolgálatáról a mai Kínában és Magyarországon. , Ezután a Teológiai Akadémiát keresték föl, ahol dr. Cserháti Sándor dékán, a tanári kar tagjai és a hallgatók szeniora fogadták meleg szeretettel a vendégeket. A dékán beszámolt az Akadémia életéről, a hallgatók létszámáról, összetételéről, majd arról, hogy hogyan folyik az oktatói-nevelői munka. Különös figyelemmel hallgatták a levelező tanfolyamról, valamint lelkésztovábbképzésről és -találkozókról elmondottakat. Ting püspök és kísérete kérdéseket tett föl egyházunk teológiájára vonatkozóan. A dékán röviden tájékoztatta őt egyházunknak teológiánkban kifejezésre jutó felismeréseiről. A dékán bevezetőjét követő számos kérdés mutatta az egyházunk útja és szolgálata iránti nagyfokú érdeklődést. A megbeszélés után megtekintették az Akadémiát, a Luther- szobrot és a zuglói evangélikus templomot. ökumenikus istentisztelet a Deák téren Este hat órakor ökumenikus gyülekezet előtt hirdette Ting püspök Isten igéjét Lukács 9,12-17 alapján. A püspök kifejezte örömét, hogy találkozhatott az ökumenikus gyülekezettel. Mint mondotta, Jézus Krisztus feltámadása bizonyíték Október 19.- ENSZ-vasárnap A Keresztyén Békekonferencia vezetői kérik a tagegyházakat, hogy az idei Nemzetközi Békeévben ezen a vasárnapon emlékezzenek meg az Egyesült Nemzetek szolgálatáról. A Keresztyén Békekonferencia a tagegyházakkal együtt fontos feladatának tekinti az ENSZ célkitűzéseinek támogatását a békéért való imádsággal, a békére neveléssel és a kilátástalanság érzésének leküzdésével, azzal, hogy „reménység híján is reménységgel higgyünk” (Rm 4,18). arra, hogy Isten megőrzi és átformálja az életet. A kínai egyháznak az utóbbi 30-40 évben is meg kellett tanulnia, hogy lehet reménykedni, megtapasztalhatta Isten megújító szeretetét. Ting püspök hangsúlyozta, hogy a kínai keresztyén egyház növekvő egyház napjainkban. Azért imádkozunk, hogy Isten folyamatosan áldja meg a magyar és a kínai egyházat - fejezte be Ting püspök igehirdetését. A Kínai'Egyházak Tanácsának köszöntését^ Shen-Ji Fan lelkész adta át. Majd beszámolt a kínai keresztyénség életéről. Elmondotta, hogy a protestáns keresztyénség 100 éve létezik Kínában. Kína óriási társadalmi változásokon ment át, s bár 1966. és 1976. között a kulturális forradalom idején sokat sérült az egyházak élete, mégis a jövőre nézve nagy reménységgel vannak. Ma Kína a vallásszabadság légkörében él. Ennek bizonyságául tett említést arról, hogy 1979-ben nyitották meg az első templomot, napjainkig mintegy 4000 megnyitására került sor. A sanghaji lelkész elmondotta, hogy kétmilliónál több Bibliát adtak el, a Keresztyén Egyházak Tanácsa 700 000 példányban új énekeskönyvet adott ki, valamint szólt arról, hogy ötszázan folytatnak teológiai tanulmányokat. Az időközben felmerülő, megoldandó gondok ellenére a perspektívák bátorítóak Kínában - fejezte be ismertetőjét Shen-Ji Fan lelkész. Mindkét szolgálatot nagy érdeklődéssel hallgatta a templomot megtöltő gyülekezet, amelyben ott •voltak a Budapesten tartózkodó észak-amerikai és svéd evangélikus egyházi delegációk tagjai is. Dr. Tóth Károly református püspök, a MEÖT. ügyvezető alelnöke meleg szavakkal köszöntötte és mutatta be a kínai vendégeket. Dr. Nagy Gyula püspök zárszavában utalt arra, hogy egy éve négy magyar járt Kínában,, akik tanúsíthatják, hogy a kínai keresztyének élete tele van reménységgel. Hálásak vagyuük, hogy eljöttek hozzánk. Tudjuk, hogy voltak nehéz időszakok, de ma reménységgel tekintünk a jövőbe - fejezte be hozzászólását Nagy püspök, majd kérte őket a magyar egyházak testvéri köszöntésének átadására. A kezdő oltári szolgálatot dr. Hafenscher Károly igazgató lelkész végezte, a befejező imádságot és áldást Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke mondta. Lutheránia énekkarunk művészi számokkal szolgált az emlékezetes istentisztelet során. BUDAVÁR Ünnepélyes napja volt a budavári gyülekezetnek szept. 28-án. Ünnepélyes, mert ekkor avatta lelkésszé dr. Nagy Gyula püspök Csepregi Erzsébetet, akit a sár- szentlőrinci gyülekezet hívott meg lelkészének édesapja, Csepregi Béla örökébe. Ünnepélyes abban is, hogy ugyanezen alkalommal leplezték le Sztehlo Gábor lelkész emléktábláját, egy művészi réz domborművet, amelyet az ostrom alatt, negyven évvel ezelőtt megmentett s akkor üldözött gyermekek állítottak fel a templom külső falára, s ajándékozták meg nemcsak Sztehlo Gábor emlékét, de a budavári gyüle- . kezetet is a Vigh Tamás szobrász- művész által alkotott művészi alkotással. A két eseményt bölcs, szeretettel és gondos, iránymutató szavakkal kapcsolta egybe a püspök igehirdetésében, amit a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet előtt mondott el. Ján 5,12-13 alapján a szeretetnek arról az erejéről, amely az egyházban összefog egykor szolgált és ma szolgálatba álló igehirdetőket s például állította a lelkészt, akire emlékezünk, a most szolgálatba induló szolgatársnak. Ennek a cselekvésbe torkolló szeretetnek a forrása Jézus. Őreá nézve és benne erőt merítve tudunk helyt állni feladataink között. És szolgálatunknak mértéke is O, aki életét adta barátaiért. Sztehlo Gábor is ilyen önzetlen szeretetben osztotta szét élete kockáztatásával Nagy Gyula püspök az NSZK-ban Dr. Hans von Keler württem- bergi evangélikus püspök meghívásának eleget téve dr. Nagy Gyula püspök feleségével együtt október 15. és 20. között látogatást tesz a Württembergi Evangélikus Tartományi Egyházban. A látogatás során megbeszélést folytat a vendéglátó egyház vezetőivel a két egyház kapcsolatairól és mai szolgálatáról. „Erősítsd meg Istenünk.. Lelkésziktatás Csővárott A Bécsikapu téri templom falán elhelyezett Sztehlo-dombormü. Vigh Tamás szobrászművész alkotása. Leleplezése 1986. szeptember 28-án. Dr. Nagy Gyula püspök és dr. Koren Emil ny. esperes társaságában a megmentettek egy csoportja a leleplezés után. azok között önmagát, akik rászorultak és tőle várták életük legsúlyosabb kockázatában a megmentést, a támaszt és erőt. Mind megkapták, egy sem veszett el. Mert amikor ráborult országunkra a sötétség, Sztehlo Gábor ismerte és terjesztette a rábízottak között a fényt, sőt a derűt és örömöt. Ezért legyen példa a szolgálatba indulónak az, hogy odaadó élettel a szolgálat tüzében másokért égve töltse be a hivatást, amely rábízatott. Az ünnepi együttlét közgyűléssel folytatódott, ahol a püspök köszöntötte az egybegyűlteket, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében megjelent Bai László főLelkisegély-szolgálat Evangélikus Országos Egyházunk lelki segély szolgálata az alkoholizmus rabságából szabadulni vágyók segítésére csendesnapokat tart Tápiószelén az evangélikus parókián (Rákóczi út 7.) 1986. október 20-24. között. Eddig az ilyen típusú konferenciákat Foton tartottuk, de az ottani építkezés miatt most kénytelenek vagyunk helyet változtatni. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk mindazokat a megromlott családi életük miatt vergődő, kallódó, különféle szenvedélyekben és megkötö- zöttségekben élő testvéreinket, akik lelki és fizikai életük megújulására vágynak. A program hétfő délután kezdődik és pénteken délutánig tart. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan azt kérjük a gyülekezetektől, hogy a részvételi díj vállalásával legyenek a részvevők segítségére, ugyancsak kérjük a lelkészeket, hogy segítsék a részvevőket a csendeshétre és a visszautazásnál kísérettel is. A szolgálat céljára küldött adományokból esetenként tudunk segítséget adni. Ezúton köszönjük az eddig érkezett adományokat, s kérjük testvéreinket, hogy továbbra is támogassák szolgálatunkat. osztályvezetőt és Fűzfa Imre főtanácsost. Az egyház vezetőit, élű kön dr. Fekete Zoltán országos felügyelővel, minden vendéget köztük Csepregi Bélát, továbbá a Sztehlo család jelenvolt rokonsá gát, s nem utolsósorban azokat az egykor megmentett „gyermekeket”, akik ma is hálával emlékeznek Sztehlo Gáborra. Ezen az együttléten az ünnepi megemlékezést Bozóky Éva írónő, Sztehlo Gábor egykori naplójának sajtó alá rendezője tartotta, keresvén a „csoda” titkát, Sztehlo Gábor élete rejtelmének megoldását, amit abban a mérhetetlen leleményes szeretetben jelölt meg, amely őt annak idején eltöltötte. A megmentett „gyermekek” nevében Weingruber Éva mondott meleg szavakat „Gábor bácsiról”, mind nyájuk egykori apjáról és nevelőjéről. Utána a gyülekezet kivonult a templom oldalfalán elhelyezett emléktáblához, ahol dr. Nagy Gyula püspök, Csizmazia Sándor diakóniai igazgató és dr. Koren Emil leleplezték a domborművet és elhelyezték az emlékezés és hála koszorúit. Az egykori „Sztehlo gyermekek”, akik azóta is összeösszejönnek Koren Emiléknél, még sokáig elbeszélgettek, ezúttal külföldről is hazajött társaikkal. K. (Folytatás a 2. oldalon) Csővár temploma A Cserhát megragadó dombjai ölelik magukhoz azt a két falut, ahol a csővári és penci evangélikusok élnek. S az egyik domb tetején álló várrom régi korokról őriz emlékeket. Itt él az az 1100 evangélikus - több, mint három évszázados múlttal a hátuk mögött -, akik lelkészt iktattak és lelkészi munkatársra kérték az áldást szeptember 7-én délután. Keveházi László esperes Tamás- sy Zoltánt iktatta be hivatalába. Ä fiatal lelkész 1961. június 30-án született Szegeden. 1984-ben végzett a Teológiai Akadémián és 1984. szeptember 1-től segédlelkészként szolgált Csővárott és Pencen. Az iktató istentiszteleten az oltár előtt mellette állt a házastársa is, Molnár Éva, aki Békéscsabán született 1962. március 19-én. (Folytatás a 4. oldalon) így kezdődött Utas, akinek Isten az európai ajándékba adta keresztyénség mindazokat, akik vele - hol tart ma? hajóztak Csel 27,23-44 Istennek van hatalma általunk el nem képzelhető módon is beavatkozni életünkbe. A Ő lehetőségei sokszor egészen mások. Ő Isten. Már Ezsaiásnál olvassuk: „nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim.” (55,8) Az Istenre, Krisztusra hangolt élet időben megkapja a jelzést, a vezetést akár álomban, .angyali jelenésben, csendes meditációban, vagy elmélyült imádkozásban. Isten mindent fel tud használni intésünkre, segítésünkre, vezetésünkre, vagy éppen arra, hogy félreérthetetlen eszközzé legyünk mások életében. Pál itt, mint életében oly sokszor, megtapasztalja Isten hűségét, szavahihetőségét. Ajándékba kapja a hajó valamennyi utasát. De ez az előállott új helyzet nem teszi elbizakodottá. Nem él vissza előnyössé vált helyzetével. Nem a sértődött beszél belőle. Hogy is tehetne ilyesmit, amikor világos az üzenet: ami történt, ill. ami történni fog: ajándék, vagyis nem az ő diplomáciájának eredménye. Ajándék, amiért nem ő dolgozott meg, nem ő érdemelte ki. Miért tudta Isten Pált használni? A 25. versben Pálnak egy nagyon lényeges kijelentését, ha úgy tetszik bizonyságtételét olvassuk: „En hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogy nekem megmondta. Ez volt Pál életének egyik titka és ez minden igaz keresztyéné. Hiiyii annak az isteni beszédnek, amely a Názáreti Jézusról azt mondja, hogy ő az Isten küldötte, aki Isten akaratát elmondani jött közénk. Istennek pedig - tudjuk - az az akarata, hogy minden ember üdvösségre jusson. „Á hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” - Csodák ma is ott történnek, ahol emberek feltétel nélkül hisznek az Isten beszédének, ami a Biblia formájában birtokunkban, előttünk van, ami szüntelen hangzik templomainkban és különféle alkalmainkon. Vajon becsüljük-e eléggé, olvassuk-e, hallgatjuk-e? De az is igaz, „hogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ezsaiás mondja: Ki hitt a mi beszédünknek?” Még egy mozzanatra érdemes ügyelni: még nem menekültek meg, emberileg még sok minden közbejöhet, de Pál egyetlen pillanatra sem kételkedik megmenekülésükben. Valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad belőle, ami már korábban is megmutatkozott, ami a veszély közeledtével egyre csak fokozódott benne, ami végül is átragadt a hajón utazók egész társaságára. Nyugalmát és bizonyosságát bizonyára csak fokozta Istennek az a korábbi ígérete, hogy neki Rómába kell megérkeznie. Tűzön, vizen, hajótörésen, egyéb veszedelmen keresztül, de Róma a végállomás. A útközben keletkező veszélyes, kilátástalan helyzetek csak az Isten nagy voltát domborítják ki: 0 cselekszik értünk, az Ő kezében van a dolgok intézése. A mi dolgunk az erőgyűjtés, hogy „kibíijuk” a célig. Miben áll ez az erőgyűjtés? Hálaadás, kenyér megtörése és evés. - Túl a történeten mire gondolsz, amikor ezt hallod, vagy olvasod? - Jézussal elkezdődött és azóta újra meg újra visszatérd motívum: Jézus vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, nekik adta. Pál ugyanezt tette mind a Koríntusi levél tanúsága szerint, mind itt történetünkben. Az első gyülekezet hasonló módon: „kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” Azóta is ezt hallja és gyakorolja Isten népe úrvacsorák alkalmával. Azért, hogy ereje legyen mindenen keresztül a célba érésig. Nem Rómába, hanem a megígért mennyei Jeruzsálembe! Lábossá Lajos a Sztehlo ünnepségek Budavárban és Nagy tárcsán „A szeretet soha el nem múlik"