Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-26 / 4. szám

Hogy az imádság milyen hathatós erő és mi minden­re képes, azt csak az hiszi el, aki megpróbálta már s akit a tapasztalat megtanított rá. Nagy áldás a szükség, amely arra szorít, hogy az imádságba ka­paszkodjunk. Csak azt tudom, hogy valahányszor igazál) komolyan imádkoztam, mindannyiszor bősé­ges meghallgatást nyertem s többet kaptam, mint amennyit kértem. Ha olykor Isten halasztotta is, vég­re mégis meglett. Oh micsoda nagy dolog a kegyes keresztyén imádsága... Azért atyámfiai imádkozza­tok szívvel, szájjal otthon is, templomban is, mert az imádság tartja a világot. (Luther) \ _____________________________J Ma rtin Luther King emlékünnep Debrecenben Első alkalommal tartották meg az Egyesült Államokban a Martin Luther King emlékünnepet január 13-án. Mint ismeretes, az 1968-ban meggyilkolt baptista lelkipásztor No- bel-békedijas amerikai polgárjogi vezető iránti tiszteletből az amerikai kongresszus nemzeti ünneppé nyilvánította minden év januárjának 3. hétfőjét. A debreceni Református Teológia 1978-ban díszdoktorrá avatta - ha halálának 10. évfordulóján - id. Martin Luther King baptista lelkipásztort, az édesapát. Az elhunyt iránti kegyelet másik jeleként az akkor elkészült debreceni nagyerdei templomot Martin Luther Kingröl nevezték el és a templom kertjében felállították mellszobrát. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa január 19-én vasárnap fél 12-kor Debrecenben a Martin Luther Kíngről elnevezett templomban hálaadó istentiszteletet és ünnepséget rendezett. Ezt kö­vetően megkoszorúzták a templom kertjében elhelyezett mellszobrot. Az istentiszteleten dr. Nagy Gyula evangélikus püspök hirdette az igét. Az ünnepségen, amelyet dr. Tóth Károly püspök vezetett, Martin Luther King életpályájáról Viczián János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke tartott előadást. Az emlékünnepség eseményeire lapunk követkéző számában visz- szatérünk. ÉLŐ VÍZ Az evangélium hódításának nincsenek korlátái ApCsel Adamov adja egyik regényhősé­nek ajkára ezeket a szavakat: „Na­gyon önző vagyok. Tekintélyre, karrierre, dicsőségre van szüksé­gem. Akarom, hogy mások függje­nek tőlem, a szavaimtól és a dönté­seimtől. Hallani'akarom a szívdo­bogásukat, amikor beszélnek ve­lem, amikor valami szívességet kérnek tőlem. Ezt a célt el akarom érni, és ennek érdekében semmitől sem riadok vissza.” - Tudom, hogy nagyon sok emberben élnek ilyen és hasonló gondolatok. Az igében előttünk áll Pál és kétségbe­esetten tiltakozik az ellen, hogy őt tartsák valaminek, hogy őt tisztel­jék Isten helyett. Igyekszik rávezet­ni a tömeget arra, hogy ő csak esz­köz az Isten kezében, aki engedel­meskedik az Isten akaratának. Egész keresztyén életünknek és bizonyságtételünk hitelének alap­vető feltétele, hogy mindig tudjuk, kik és mik vagyunk, hogy lássuk a határt a Teremtő és a teremtmény között. Ha életünkben és tetteinkben „Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk, és azt hirdetjük nektek, hogy térjetek meg az élő Istenhez.** 14,15 van valami, ami felhívja az embe­rek figyelmét, merjük elmondani, hogy annak mi a titka. Az igazi keresztyén életnek kell, hogy le­gyen egy bizonyos titka, amire fel­figyelnek az emberek. Ez az, hogy észrevesszük a mások baját és nyo­morúságát és önzetlenül segítünk. Pálék sem tettek mást, de amikor ezért őket akarták dicsőíteni, elhá­rítottak maguktól mindent és arra mutattak rá, akinek az ereje által munkálkodtak. Nem az eszköz a fontos és nem is az, hogy mire használta fel Isten, hanem az, akié minden hatalom mennyen és föl­dön. Életünk sokak számára lehet Istenhez vezető útmutatás. Egy ré­gi kis vers azt mondja: „Kezek, ha adnak, Istenről szólnak;,Arról da­lolnak, hogy megáld az Úr. Kezek, ha adnak, újjáteremtnek, lüktető szíve e világnak ők. Adj Urunk kezet, mely csodára képes, hogy kertté legyen a pusztaság. Szerete- tet adj, mely emberré formál, hogy örvendve, dicsérve, élhessünk mind.” Lackner Aladár Felvétel a levelező teológiai tanfolyamra A Magyarországi Evangéli­kus Egyház Teológiai Akadé­miája felvételt hirdet az 1986 őszén kezdődő hároméves Le­velező Teológiai Tanfolyamra. Váijuk azoknak a gyülekezeti vezetőknek, presbitereknek és gyülekezeti munkásoknak je­lentkezését, akik hitükben és is­mereteikben jobban elmélyedve kívánják végezni gyülekezeti szolgálatukat. A Tanfolyam ideje alatt szep- tembertől-decemberig, ill. feb- ruártól-májusig havi egy alka­lommal kétnapos (szombat­vasárnapi) konzultációt tar­tunk az Akadémián. A félévi kollokviumok ideje január és június hó. A felvételi kérvényeket az Akadémia dékáni hivatalába (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) 1986. május 10-ig kell bekülde­ni. A kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány; b) érettségi bizonyítvány; c) keresztelési bizonyítvány; d) konfirmációi bizonyít­vány; e) gyülekezeti és lelkészi ajánlólevél; f) eddigi egyházi működésről szóló bizonyítvány; g) kézzel írott részletes ön­életrajz, amely feltárja a jelent­kező családi és társadalmi kö­rülményeit, valamint a Tanfo­lyamra jelentkezés okait. A lelkészi ajánlólevelet, vala­mint a gyülekezeti presbitérium véleményét tartalmazó levelet vagy jegyzőkönyvi kivonatot, amely a jelentkező részletes jel­lemzését tartalmazta, az illeté­kes lelkész a kérvénnyel egy időben külön levélben küldje el az Akadémia dékánjának. A Felvételi Bizottság döntésé­ről és a Tanfolyamra vonatkozó részletesebb tudnivalókról le­vélben értesítjük a felvetteket. FELVÉTEL A Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lel­készeinek képzése a-budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi’ kérvényüket az Akadémia Fel­vételi Bizottságához címezve, az Akadémia Dékáni Hivatalá­nak (Budapest, XIV., Lőcsei út 32. 1147) 1986. június 10-ig nyújtsák, be. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányo­kat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszo­nyait feltünteti, 4. orvosi bizo­nyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmá­nyokra és lelkészi pályára al­kalmas, 5. keresztelési bizonyít­vány, 6. konfirmációi bizonyít­vány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező csalá­di és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működésről szóló bizo­nyítvány. - A felvételhez szük­séges az illetékes lelkész bizo­nyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek ajánlása a jelent­kező lelkészi pályára való alkal­masságáról, aki a folyamodó­nak az utóbbi időben a lelki- pásztora volt. - Ezt a bizonyít­ványt a lelkészi hivatal a kér­vénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címez­ve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt eset­ben hiteles'másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. Az akadémiai ta­nulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói köte­lezően lakói a Teológus Ott­honnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmá­nyi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is ré­szesülhetnek. A Felvételi Bizottság döntését felvételi vizsga előzi meg. En­nek időpontja 1986. június 23- án délelőtt 10 órától június 25. délutánig tart, amelyre a jelent­kezőket ezúttal meg is hívjuk. A felvételi vizsga anyaga a következő: írásbeli zárthelyi dolgozat után szóbeli vizsga következik, mindkettő a következő anyag ismeretéből áll: 1. Általános bibliaismeret (a négy evangélium és Mózes öt könyve), 2. Luther Márton Kis­kátéja, 3. Énekeskönyvünk Lu- ther-énekei, 4. A „Hitünk- életünk" című hittankönyv, va­lamint Dr. Prőhle Károly: Az evangélium igazsága c. tan­könyv anyagának ismerete, 5. Dr. Fabiny Tibor: Egyházisme­ret c. jegyzet, amelyet kérésre megküldünk. 6. Az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor, a Theoló- giai Szemle és a Diakónia 1985. és ez évi anyagának vázlatos ismerete, 7. A magyar történe­lem, 8. Magyar nyelv és iroda­lom. A fenti anyaghoz esetleg szükséges segítségért a jelent­kező forduljon bizalommal gyü­lekezeti lelkipásztorához. Kérjük a lelkészeket, hogy a fenti hirdetményt mielőbb, majd húsvét ünnepén is olvassák fel a gyülekezetekben. Ülésezett az Országos Presbitérium BÉKE - EGYSÉG - REND Az elnökség után egyházunk leg­magasabb vezető testületé az Or­szágos Presbitérium évente ülése­zik. Ezek az ülések nemcsak lezár­nak és értékelnek egy-egy eszten­dőt, hanem irányt is szabnak a kö­vetkezőre nézve. Ismétlődő alkal­mak, mégis mindig más tartalom­mal, a mögöttük és előttük álló esz­tendőtől függően. Az elmúlt eszten­dei ülést a címben megadott három szóban lehet összefoglalni. Béke mindenek fölött. Az ülés most is Káldy Zoltán elnök-püspö­ki jelentésével kezdődött.,Ahogy egyházunk nem vákuumban él, úgy egyházi ülést sem szabad lég­üres térben tartani” - hallottuk a bevezetést. Majd a folytatásban az idei év gyümölcséről volt szó: vég­re megtörtént a találkozó a két nagyhatalom vezetői közt. Ennek a találkozónak nincs vesztese, ez­zel az eseménnyel a világ nyert: új reményt és bizalmat. Elindulhatott egy gyógyító folyamat még akkor is, ha megmaradt az alapvető el­lentét. A mi vágyunk a közös biz­tonság megteremtése és az, hogy a földi konfrontáció ne terjedjen a. világűrre. Ezért különös örömünk, hangsúlyozta a püspöki jelentés, hogy 1986 az ENSZ béke esztende­je lesz. Az Országos Presbitérium elhatározta, hogy az előttünk álló évet egyházunkban valóban béke­évvé teszi. Természetesen sokat hallottunk a hazai helyzetről, mai örömeinkről és gondjainkról is, az állam és egyház egyre tartalma­sabb dialógusáról és partneri kap­csolatáról, majd felölelte a jelentés egyházunk egész munkaterületét is. Az alaphang azonban ez ma­radt: a béke mindenek fölött és mindenek előtt. Egység a másik szó és téma, amivel az ülés kiemelten foglalko­zott. Századunk az ökumenikus mozgalom százada lett, az egyhá­zak sokat tettek azért, hogy eljus­sanak a hit egységére. Az első nagy lépés 1927-ben történt: a hit és egy­házszervezet ökuipenikus mozgal­mának megalakulása. 1948-ban megszületett az Egyházak Világta­nácsa. Ennek keretében született 1982-ben egy munka, irat, amely a keresztségről, úrvacsoráról és az egyházi hivatalról szólva megkísé­relte összefoglalni, amiben az egy­házak egyetértenek. Ez az irat Li­mában jött létre, ezért „limai do­kumentumnak” nevezzük. Az EVT ezt kiadta az egyházaknak átgondolásra és állásfoglalásra. A magyar evangélikus lelkészek több éves munkája után Prőhle Károly professzor vezetésével né- hányan összeállították állásfogla­i KÖSZÖNET Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Nagy Gyula püspök ezúton köszönik meg gyülekezeteinknek és lelkészeinknek a karácsonyi ünnepek és újév alkalmából kifejezett jókívánságaikat. lásunkat, amelynek talán summája az utolsó mondata: „Egyházunk a felsorolt észrevételek és fel nem so­rolt fenntartások mellett is hajlan­dó a Limai Dokumentum alapján, vagy akár azon túlmenő dialógust folytatni... kitartóan imádkozunk az egyház Urával együtt, hogy meg­valósuljon akarata, és mindnyájan egyek legyünk.” - Meggyőződé­sünk, hogy az egyház egysége a világ békéjét is szolgálná és szolgálja is, hallottuk és váltottuk az ülésen. Rend az a harmadik szó, ami újra és újra előkerült és elhangzott az ülésen. Az ünnepélyes percek után munkaüléssé alakult át az együttlét. A presbitérium az egyház életének minden területéről jelentéseket hallgatott meg és vitatott is meg. Az Országos Egyházi Irodában végzett nagyon komoly munkáról hallott jelentés után sorrakerült a Teoló­giai Akadémia sok kérdése, az Ott­hon élete, majd a teológiai tanulmá­nyi munkáról szóló jelentés. Öröm­mel hallottuk, hogy 63 teológusunk van és 25 levelező hallgatónk, ké­szül az Akadémia, illetve Otthon bővítésének a terve. Előkerültek a Lelkészi Munkaközösségek kérdé­sei, a múlt esztendőben 153 ilyen ülést tartottak lelkészeink. A Gyűj­teményi Tanács is gyümölcsöző évet zárt le, különösen a Múzeu­munk kiállításai voltak látogatot­tak. Hallottuk a különböző gyűjté­sek és offertóriumok eredményeit örömmel. A Gyülekezeti Segély 125 éves évfordulóján két „születő” . gyülekezetét támogat (Mór, Duna­újváros). Sok szó esett az országos ifjúsági munkánkról is, ezen a nyá­ron mintegy 500 fiatal vett részt a konferenciákon és tanfolyamokon (Főt, Gyenesdiás). A Sajtóosztály sok munkájával kapcsolatban kü­lönös örömmel hallottuk, hogy leg­jobb reménységünk van arra, hogy a lelkészek új Agendát vehetnek kezükbe. Szeretetotthonaink is szé­pülnek, a pesthidegkúti otthon bő­vítése befejezés előtt áll, meg kell említeni az alberti otthon bővítését is. Előkerültek azonban problé­mák, megoldandó feladatok is, mint például üdülőink újításának, építésének kérdései, szolgálatunk nehezebb kérdései is. Az őszinte légkörben olykor vita is folyt, de mindig azzal a céllal, hogy egyhá­zunk szolgálata rendben folyjék. Az Országos Presbitérium hatá­rozatai, amik egyébként lapunk­ban olvashatók, nemcsak a Presbi­térium sokrétű munkáját tükrözik, hanem végső fokon azt, hogy egy­házunk vezető testületé valóban ilyen irányban szeretné egyházun­kat vezetni: béke, egység és rend. Mindezt pedig azért, hogy hazán­kért és világunkért folyó szolgála­tunk teljesebb és gyümölcsözőbb legyen. K. L. Az Országos Presbitérium határozatai 1. Az Országos Presbitérium megköszöni dr. Káldy Zoltán püs­pöknek egyházunk életére vonat­kozó átfogó jelentését. 2. Megköszöni az Országos Presbitérium az egyházkerületi és egyházmegyei presbitériumok, es­peresek, egyházmegyei felügyelők, gyülekezeti lelkészek és felügyelők munkáját. 3. Megköszöni az Országos Egyház Osztályainak és osztályve­zetőinek szolgálatát. 4. Örömét juttatja kifejezésre, hogy a két nagyhatalom vezetői­nek genfi tárgyalásai a jelek szerint pozitív hatással voltak a nemzet­közi légkörre. A Presbitérium he­lyesli azt a megállapodást, hogy a két nagyhatalom nem törekszik katonai fölényre, folytatja a csúcs- találkozót, sürgeti a leszerelési tár­gyalásokat és a háborút nem tekin­ti a vitás nemzetközi kérdések megoldásának. Ugyanakkor a Presbitérium sürgeti az eredmé­nyes leszerelési tárgyalásokat, a vi­lágűr militarizálásának leállítását, a nukleáris fegyverek gyártásának befagyasztását és egy békés világ, alapjainak lerakását. 5. Támogatja az 1986-os nem­zetközi békeév célkitűzéseit és a maga eszközeivel is fáradozik a bé­ke megteremtéséért. 6. Örül annak, hogy Magyaror­szágon rendezték meg a Kulturális Fórumot, ahol lehetőség volt Nyu­gat és Kelet kulturális személyisé­geinek a párbeszédre és kapcsola­taik bővítésére. Mindez a béke ügyét szolgálta. 7. Köszönti a Hazafias Nép­front kongresszusát és támoga­tásáról biztosítja a Népfront mun­káját. 8. Örül annak, hogy egyházunk revidiált Ágendájának kézirata el­készült. Megköszöni Dr. Prőhle Karoly professzor óriási munká­ját. 9. Megköszöni egyházunk na­gyon eredményes külügyi szolgála­tát, mindazoknak, akik ebben a munkában részt vettek.. 10. Köszönti a Gyülekezeti Se­gély 125 éves jubileuma alkalmá­ból. 11. Örül a gyeöesdiási Ifjúsági Konferenciáknak, a fóti kántor- képző munkájának, a presbiteri-, kántor-, papné-, lelkészkonferen­ciáknak és evangelizációknak és azok folytatását javasolja. 12. Egyházunk minden szolgá­latára Isten áldását kéri. 51. ÉVFOLYAM 4. SZÄM 1986. JANUÁR 26. ÁRA: 5,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents