Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-24 / 8. szám

Hit — közösség — zene A teológiai tanulmányok öt éve arra szolgál', hogy mi .— lel­készi hivatást választó fiatalok — minél több ismeretet gyűjt- hessünk ahhoz a munkához, amely során Isten igéjét kell hűen tovább adnunk a ránkbí­zott gyülekezeteknek: pásztorol- ni, erősíteni kell a rászorulókat, hitre kell vezetni őket és for­málni kell a közösséget. Amikor erre a felelősségteljes küldetésre gondolunk, néha meg is feledke­zünk önmagunkról. Közismert a kép: a fodrász frizurája a leg­ziláltabb és a cipész cipője a leg- megtépázottabb. Mi azonban nem "-ngedhetjük meg magunknak, hogy nekünk — leendő lekészek- nek — legyen a legziláltabb, leg- megtépázottabb a lelkünk. A félévkezdő csendesnapok — amelyeket minden szemeszter elején megtartunk — éppen ab­ban segítenek minket, hogy hi­tünkben és elhivatottságunkban megerősödjünk, azonkívül köze­lebb kerüljünk Istenhez és egy­máshoz egyaránt. Gyakran idéz­zük. fel ezeknek a. felejthetetlen alkalmaknak az emlékét. Tavaly Gyenesdiáson töltöttünk el né­hány napot igeolvasással, beszél­getéssel és kikapcsolódással. Az idei tanév első félévét Foton kezdtük a kántorképző épületé­ben. Most pedig „itthon”, az Evangélikus Teológiai Akadé­mián kértük Isten segítségét az új tanulmányi időszak munkájá­hoz. Február 1-én és 2-án vet­tünk részt azon a másfél napos programon, amelynek középpont­jában állt a hit. közösség és ze­ne. E három szó foglalja össze legjobban az együtt töltött idő jellegét, és tartalmát. Az evangé­likus keresztyénség fő jellemzői ezek. Egyiket sem lehet a másik­tól függetlenül megemlíteni. Nem akarom fölsorolni az összefüggé­sek sokféleségét, csak néhányat, szeretnék ezek közül kiemelni, amelyekre a teológus csendesna­pok folyamán figyeltünk föl. Az áhítatok liturgiáját két for­rás alapján állítottuk össze. Az első magyar evangélikus kottás énekeskönyvként tartiák számon Huszár Gál 1560~-|t-t)e«_;kf*idott gyűiteménvét. rrlelvnek^'címP: ..A keresztyéni gyülekezetben való isteni ómheretec”. Ez az értékes amrag a közelmúltban jelent meg hasonmás kiadásban. Függeléké­ben találhatók a ..Regveli ének­léséé", amelyek reggeli áhítataink alapjául szolgáltak. Ugyancsak segítséget nyújtott a Lutheránus Világszövetség nemzetközi éne­keskönyvének. a Laudamusnak a legújabb kiadása (Budapest, 1984.). Külön időt fordítottunk a liturgiák megtanulására. Nagy öröm volt. hogy mindenki lelke­sen. egymásra figyelve vett részt a közös éneklésben. Professzoraink a minket leg­közelebbről érintő problémákról szóltak. A csendesnapokon el­hangzott érdekes liturgiákon kí­vül szó volt arról is, hogy Luther mit mondott a liturgiáról és az imaórákról. A gyakorlati. tanszék professzora Jónás könyve, alap­ján evangélizáeiós igehirdetést tartott, amelyről még kisebb csoportokban is beszélgethettünk. Délután az Istennel való találko­zások sokféleségéről hallottunk előadást, A nap különleges szín­foltja volt az a dia-meditáció, amelynek során Karinthy Frigyes szavai segítségével gondolkod­hattunk el a XX. századi ember különböző problémáiról. . Isten neve gyakran elhangzik a Teológiai Akadémia tantermei­ben, ezzel szemben nagyon ke­veset beszélgetünk a gonoszról. Ezért javasoltuk, hogy legyen szó erről a keveset . emlegetett teológiai problémáról is. Nem is csoda, hogy ez a téma bizonyult a legizgalmasabbnak. Izgatottan vártuk a vitaindítót, amit élénk beszélgetés követett.. Sok érde­kes kérdés vetődött fel, különbö­ző nézetek csaptak össze. Ez hív­ta föl a figyelmet arra. hogy mi­lyen fontos véleményt alkotni ar­ról a személyes hatalomról, amely el akar szakítani Istentől és az embertől. A közös megbe­szélésen sok hasznos tapasztala­tot szereztünk. Csak Jézus Krisztussal közös­ségben lehet igazán teológiai munkát folytatni. Ezért kezdtük a most induló félévet, is közös úrvacsoravétellel. Örömmel és hálaadással léptünk az Űr oltá­rához, mert az 'eltelt másfél nap alatt a Szentiéi ék segítségével megerősödhettünk hitünkben, el­hivatottságunkban. Istennel és egymással való közösségünkben. Bárcsak minden fiatal így. T=t°n nevében kezdhetne el minden' új tanévet! , Vető István Rinne Károly emlékére Ismét elindult egy régi finn barátunk a minden halandók útján. Kaarlo Eemil Rinne finn esperes 84 éves korában Turkuban ez év vízkereszt napján a napkeleti bölcsekkel elment ahhoz, akit egy életen át szolgált. Lángoló szívű magyarbarát volt. Ez a szerelem akkor érintette meg igazán a szívét, amikor 1937-ben a finn csoport titkáraként Magyarországon járt az első finn-ugor lelkészkonferen­cián. Azóta többször is megfordult nálunk. Szépen megtanult magya­rul is. Petőfit szerette s gyakran idézte is. Lelkészi szolgálatának hat állomása között kettő volt különösen is jelentős. A harmincas években Helsinkiben a városi misszió lelkésze volt, vagyis az utcákon kallódók gondozását végezte. Onnan Kark- kuba ment gyülekezeti lelkésznek, amit harminc éven keresztül végzett hűséggel. Amikor 12 évvel ezelőtt nyugdíjba ment, búcsú­prédikációját kinyomtatták. Sokunknak elküldte, magyar barátainak. Arról tanúskodik ez a szolgálata is, hogy mindvégig égő szívű hit- ébresztő volt. Magyarszeretetére jellemző egy mondása, amit derűs élcelődéssel emlegetnek: „Amikor átrepültünk a magyar határ fölött, éreztem az akácok illatát” (tízezer méter magasan). — Koren Emil EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György: Felelős kiadó: Lehel László Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest vili.. Puskin u. 1 Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 280. — Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Szedés: 85.2315/90-08 Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás: rotációs magasnyemás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz február 24-én vasárnap este 6 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc u. 20.) Műsoron: Johann Sebastian Bach „Geistliche Lieder” Orgona művek Közreműködik: BASKY ISTVÁN — tenor MÁTÉ JÁNOS — orgona Igét hirdet: Ifj. Hafenscher Károly Istentiszteleti rend Budapesteen, 1985. február 24-én Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Ká­roly, de. ll. (úrv.) Hafenscher Ká­roly. du. 6. Takácsné Kovácsházi Zel­ma. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. ifjúsági istentisztelet. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Ala­dár. Üllői út 24. de. fél 11. Vető Bé­la. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57 b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de: 12. (magyar) Vető Béla. Thalv Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál, Kő­bánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. ll. úrva­csorái istentisztelet (Szabó Lajos). Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó La­jos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András, du. 5. szeretetvendégség. Vá­ci út 129. de. negyed 10. Reuss And­rás. Frangepán u. de. 8. Reuss And­rás. Ü.ipest de. 10. Blá^v Laios. Pest­erzsébet de. 10. Pintérné Nagy Er­zsébet. Soroksár-Üjtelep. de. fél Pintérné Nagy Erzsébet. Pest­lőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest dp. 10. Bonnyai Sán­dor. du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kis­pest Wekerle-telep de. 8. Bonnvai Sándor. Pestújhely de. 19. Schreiner Vilmos, du. 5. szeretetvendégség (Ve­tő Béla). Rákospalota Kistemplom de. de. 10 Bolla Aroád. Rákosszentmihály de fél 11. Sashalom de. 9. Mátvás- föld de. 9. Szalav Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalav Tamás. Kistarcsa de. 9. Solvmár Péter. Rákosheíry de. 9. Kosa Pál. Rákoscsaba de. 9. Ferev- c?y Zoltán. Rákosiidét de 11. Fe- renczv, Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél ll. Kosa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gvula. du. 6. SzAehev ‘ Béla. Toroczkő tér de. fél 8. Nagy Gyula. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII.. Tartsav Vilmos u. ll. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődv László, du. fél 7. Kőszeghv Tam?s. Modori u. de. fél 10. Pésthidegkút de. fél 11. Budakeszi de. 8. Kőszeghv Tamás. Kelenföld de. 8. (úrv.) Ben- cze Imre. de. 11. (úrv.) Cseoregi Bé­la, du. 6. Csepregi Béla. Németvölgyi út 138. de. 9. (urvé Missura Tibor. Kelen völgy de. 9. Rozsé István. Bu­dafok de. 11. Rőz^e Kíván. Budaörs du. 3. Rozsé István. Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaebee-y d«3 fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Weltler Ödön. W>mL fiWßM — Böjt 1. vasárnapján az ol­tárterítő színe: lila. A délelőtti istent'sztelet oltani igéje: 2 Kor 6.1—10: az igehirdetés alapigéje: Mt 16,31—27. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RADIOBAN: februär 24-én, vasárnap reggel 7.05-kQr az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió.. Igét hirdet: Simonfay Ferenc bokodi lelkész. — BAJCSY-ZSILINSZKY EM­LÉKESTET rendez az Egyetemi Színpad február 23-án este 7 óra­kor „Helyünk és sorsunk Európá­ban” címmel. Az esten a mártír­halált halt evangélikus politikus­ról dokumentumok és visszaem­lékezések hangzanak el neves művészek előadásában. Apróhirdetés A, DEÁK TERI GYÜLEKEZETBEN az egyiázfi-házfelügyelöi állás ez év augusztus 31-én megüresedik. Felvé­telre keresünk férlit vagy nőt (há­zaspárt) a szolgálat ellátására. La­kást biztosítunk ideiglenes bejelen­tővel. Javadalmazás megegyezés sze­rint. Lelkészi ajánlás szükséges. Cím: Bp. VDeák, tér 4. Telefon: 173-413 „Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cse­lekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy lerombolja az ördög mun­káit.” 1 Jn 3,8. VASÁRNAP. — „Az Űr tesz szegénnyé és gazdaggá.” 1 Sám 2,7 (Lk 6,38 — Mt 4,1—11 — Zsolt 6 ). Nem igaz az, hogy valamiféle va-ksors, vagy szerencse irányítja az életünket. Semmi sem esetle­ges, véletlenszerű életünkben. Van valaki, aki nagyon is böl­csen vezeti minden napunkat. Is­ten az, Aki megaláz,, de fel is emel, Isten az, Aki sírba visz. de meg is elevenít. Ö az egyetlen, Akihez minden dolgunkban bát­ran odamenekülhetünk. És Ö az. Akinek mindenért naponként há­lát adhatunk, ahogyan tette azt az Ótestaimentum asszonya, An­na is. HÉTFŐ. — „De te bűnbocsátó Isten vagy. kegyelmes és irgal­mas, hosszú a türelmed és nagy a szereteted.” Neh 9,17 (Lk 6.36 — Jak 4.1—10 — Lk 16,1—13). Milyen csodálatos Istenünk van! Nála nem megy „fel a pumpa”. Hallatlan türelemmel' viseli el állandó boti adózásainkat. Nem eltipor, hanem újra és újra meg­bocsát. Nem eltaszít magától, ha­nem kegyelmével és irgalmával magához ölel. Valahogyan egé­szen más az ő „számtana", fize­tése, mint a miénk. És ez az, amire azt lehet mondani: csak kegyelméből élünk! Türelme egy­szerűen nem ismer határt. Ezért akar bennünket is irgalmasság­ra. a másik ember felé való tü­relemre nevelni. KEDD. — „Ha valami baj éri a várost, nem az Űr hozza-e azt?” Am 6,9 (ApCsel 21.14 — Rom 6.12—14 — Lk 16.14—18). A te­remtett embernek egyszerűen tu­domásul kell vennie, hogy min­denben Isten akarata érvénye­sül. Számunkra csupán egy ma­rad: alázatosan tudomásul ven­ni. hogy az életem Isten kezében van. sorsomat, életemet egyedül Ö irányítja. Hit kell ehhez, mely bátran vallja: „Mit Isten tesz, mind jó nekem. És bölcs minden végzése. Ha ő vezérli életem. Szívemben csend és béke”..' (Evangélikus Énekeskönyv 348. 1. verse.) SZERDA. — „Amikor elcsüg­ged a lelkem, te akkor is isme­red utamat.” Zsolt 142,4 (Lk 7,13 — Jak 1,12—18 — Lk 16.19—31). Valami csodálatos találkozás: az élet' menete találkozik a halál menetével. S megtörténik az, ami különben elképzelhetetlen: Jézus megállítja a halál menetét, a gyászoló tömeget. És győz az ÉLET a halál felett ! ! Amikor nem jelent semmit az emberi részvét, amikor , kevés az együtt­érzés. akkor jön hozzánk Isten lehajló szeretetével és azt mond­ja: „Ne sírj!” Sokszor vagyok mélyben, de minél mélyebbről kiáltok Istenhez, annál közelebb jön és az ő mentő kegyelme min­dig felemel. CSÜTÖRTÖK. — „Ezt mond­ta: Mégiscsak az én népem ez, fiaim, nem tudnak meghazudtol­ni. Ezért szabadította ki őket minden nyomorúságukból.” Ézs 63,8—9 (Lk 1.54 — 2 Kor 6.1—10 — Lk 17,1—10). Olyan Istenünk van, Aki megindul minden em­beri nyomorúságon. Irgalmasan akar megszabadítani bűneinktől, betegségeinkből. Krisztusban minden emberhez közel jött a szabadítás. Jézus nem nézte a tíz bélpoklos között, hogy ki honnan jött, hová tartozott: Mind a tíz­zel szemben irgalmas volt. De nagyon gyakran túl egyoldalú ez a kapcsolat, mi emberek kérjük és várjuk, hogy irgalmasan cse­lekedjen velünk az Űr, az em­beri hála viszont sokszor elma­rad. Mintha alkalomról alkalom­ra mi is a kilenchez tartoznánk. FENTEK. — „Mit fizessek az Űrnak a sok jóért, amit velem tett?” Zsolt 116,12 (Lk 1,46—47 — Mt 16.21—27 — Lk 17.11—19). Azt a szeretetet, amit Krisztus­ban az Isten adott, azt sohasem tudjuk viszonozni. Azt az árat, amit Isten fizetett értünk, soha­sem tudjuk visszafizetni. • Még törleszteni is csak morzsányit tu­dunk azzal, ha hitünkkel és min­den igyekezetünkkel próbáljuk Isten akaratát cselekedni és élni. Mindörökre adósai vagyunk az Űrnak. De aki Krisztusban fel­ismeri az Isten hozzánk lehajló kegyelmét — éppen a nagy adós­ság miatt —, az becsületes, szol­gáló élettel igyekszik valamit visszafizetni. SZOMBAT. — „Bizony meg­vallom bűnömet, bánkódom vét­keim miatt.” Zsolt 38.19 (Lk 15.21 — Zsid 2,10—18 — Lk 17.20—37). Nem az a baj. hogy vétkezünk, gyakran megbukunk, hiszen em­berek vagyunk. s így kivétel nél­kül mindannyian bűnösök. A baj' az. hogy nem ismerjük be vét­keinket, nem bánjuk meg azokat) Bűneink terhével nem menekü-t lünk oda az egyetlen helyre, ahol feloldozást és bűnbocsánatot nyerhetnénk: Jézus Krisztus ke­resztjéhez. A tékozló fiú az egvet-1 len járható utat választotta: bűn­bánattal hazatért az atyai ház­hoz. Az eredmény: az atya nem eltaszította, nem számon kértez hanem tiszta szeretettel megbo­csátotta bűneit. Legyen böjt a bunbanatunk ideje! Solymár Péter Küldetésem története A naplókiadások korszakát él­jük. Régi kéziratok, feljegyzések kerülnek elő a világháború ide­jéből, s felelevenedik bennük a közös múlt, az átélt események izgalma. Nem a második világ­háború korszakában, de a Rá­kóczi felkelés forradalmi idejébe vezet vissza Krmann Dániel úti­naplója. Ez, az eredetileg latinul készült feljegyzés most lát elő­ször magyar nyelven napvilágot. Majdnem három évszázadot vá­ratott magára! Szlovákul is csak húsz esztendővel ezelőtt jelent meg nyomtatásban Pozsonyban. Eredeti nyelvén a múlt század utolsó éveiben adták ki. Ideje volt, hogy a csak magyarul értő olvasóközönség is kézbevehesse! Szabó Zsuzsannát illeti a di­cséret a nagyszerű fordításért, amely gördülékeny, könnyen ol­vasható stílusban ültette át ma­gyarra a régi szöveget. A kiadást az Európa Könyvkiadó (Buda­pest) és a Tátrán Kiadó (Bra­tislava) közös vállalkozásban ké­szítette. Nagyszerű kiadván»! Pompás szerkesztésű, jól illuszt­rált könyv — véleményem szerint nívódíira érdemes! És ezt nem vallási részrehaj­lásból mondom! Erre is meg vol. na, az indokom: hiszen egy régi, sokat szenvedett, áldásos életű evangélikus püspök naplója e könyv, s a mostani kiadáshoz evangélikus teológiai akadémiánk történészprofesszora — dr. Fa- biny Tibor — írta az utószót és ő készítette ,a jegyzetanyagot is. De bárki kézbe veszi e köny­vet, megállapíthatja ízlésességét, kiállításának elsőrangú voltát! De elsőrangú a napló belső tar­talma is. Krmann Dániel (1667— 1740) „Magyarország Dunán in­neni megyéinek evangélikus val­lásul szuperintendensének (püs­pök) és útitársának, Pohorszky Sámuel sárospataki nemes úr­nak” XII. Károly svéd király­hoz való küldetésének történetét tartalmazza. Csupán másfél esz­tendőt ölel föl az 1708—9 évek­ből, de a megrendítő viszontag­ságokat átélt diplomaták izgal­mas kalandjai, a történelmi je­lentőségű poltavai csatában való részvételük elevenedik meg köny­vünk olvasásakor. Lutheránus elődeinknek a libe­rális Rákóczi Ferenc idején sike­rült végre zsinatot tartaniok. Ró­zsahegyen, s ez a „forradalmi zsinat” kérte fel Krmann Dániel püspököt, hogy necsak az eper­jesi kollégiumi felújítására esz­közöljenek ki támogatást, pénz­beli segítséget a megértő lelkű svéd királytól, hanem a magyar- országi protestánsok vallássza­badságáért is szálljanak síkra. Rákóczi diplomáciai koncepciójá­ból is megsejdit valamit a rend­kívül érdekfeszítő napló. Jelzést ad arról, hogy „a svéd orientáció kiépítése” is beletartozott a fe­jedelem elképzeléseibe. „Külpo­litikájának sajátos vonása volt. hogy a katolikus fejedelem első­sorban a protestáns rendek kép­viselőit használta fel a kapcso­latok megszerzésére” .— állapít­ja meg Fabiny professzor. A száműzetésben született és evangéliumi hitéért, szabadsák- szeretetéért évekig börtönben sínylődő és ott elhunyt Krmann Dániel szuperintendens írása be­tekintést ad *a mindennapok éle­tébe. az utazók akkori megpró­báltatásaiba, de az egyházi és teológiai iránvzatok küU>nbözne<S- gébe is. Gazdagítja ismeretein­ket. Akiket érdekel a múlt. bár­mely könyvesboltban beszerezhe­tik ezt .az ízléses kiadványt. Bencze Imre I /

Next

/
Thumbnails
Contents