Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-17 / 7. szám

A nemeskéri templom oltártere

„LEHÖMBÖLYÖDÖTT”

A Nyelvőr 1906-os évfolyamában, a januári számban olvastam az Őrségről szóló cikkben a következőket:

„Lehömbölyödött, mind a szentvétenek imádsága.” „Szokásban volt — úja a cikk írója — az iskolában, hogy egy értelmesebb gyermek az imádságokat fönnszóval tollba mondta, a többiek pedig utána írták. Egyszer a gyereknek fölöstökömre hozott sült krumplija a pádról lehömbölyödött és elkiáltotta magát: »lehömbölyödött!«. A többiek1 ezt '■■és&rwnem vevén, azt hitték, hogy az a szó is az imádsághoz tartozik és csak szépen utánaírták a többinek.”

Imádkozó életünk egyik betegsége! Sokszor elveszítjük a fonalat, gondolataink elkalandoznak, s beleszövünk sokszor egyáltalán nem odaillő dolgokat. Szendergésünkből felriadunk Miatyánk közben, s szégyenkezve vesszük tudomásul, hogy bizony gondolatban máshol jártunk, s beleépítettünk imádságunkba idegen, nem odaillő, sőt szégyellnivaló dolgokat.

Vannak helyénvaló betoldások is. Attila talán 5 éves lehetett, amikor két kis húgával esténként imádkozott. Karácsony előtti hangulat volt a gyermekeimben. Imádkoztak este, majd a fiam mondja a Miatyánkot, s miután kérte a mindennapi kenyeret, megállt s elkezdte sorolni: „Űr Jézus, hozzál az Anikónak egy alvóbabát, Sárikának egy bababútort s nekem egy nagy hajót”, majd folytatta szépen tovább az imádságot. Amikor befejezte, odahajol hozzám s azt mondja: „Ugye, édesapám, ott kell kérni a játékokat, ahol a kenyeret kérjük.”

Bárcsak mi is így tudnánk, hogy minek és hol van helye az imádságunkban; Hernád Tibor

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1985. február 17-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. i*aldy Zoltán (zenés áhítat: H-moll mise). Fasor de. 11. Muntag Andorne, du. 5. Sze- retetvendégség Fekete Zoltán.

György út 7. de. fél 9. Muntag Ondómé. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31— 33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Ba- chorecz Katalin (szuppl.). Rákosfalva de. 8. Bachorecz Katalin (szuppl.). Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bachorecz Katalin (szuppl.). Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András. Váci út 129. de, negyed 10. Reuss András. Frangepán u. de. 8. Reuss András. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet dé. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pin- témé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de.

10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Er- zsébet-telep de. 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest We- kerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de.

11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de fél 11. (német), de. 11. úrv.) Koren Emil. du. 5 szeretet- vendégség, du. 6. Madocsai Miklós Toroczkó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Mo- dori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Weltler Ödön, du 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138 de. 9. Dannhau- ser László. Nagytétény de. fél 9. Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Weltler Ödön.

— ötvened vasárnapján az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 18, 31—34; az igehirdetés alapigéje: Zsolt 12,1—9.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkezti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György:

Felelős kiadó:

Lehel László

Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Előfizetési ár: egy évre 280.— Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta

Index: 25 211 ISSN 0133—1302

Szedés: 85.2315/90-07 Zrínyi Nyomda Felelős vezető:

Vágó Sándorné vezérigazgató

Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető:

Szlávik András vezérigazgató

„Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak.” — Lk 18, 31.

VASÄRNAP. — „És felindította az Úr a népnek lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának Istenünknek, a Seregek Urának házán — Hagg 1,14 (Lk, 10, 1. 17 — Mk 8,31—38— Zsolt 15). Isten szolgálatra hívott el bennünket. Nem engedi maga mellett a tunya életet, hanem cselekvő aktivitást vár minden tanítványától. Ahogyan Izrael népét is rákényszeríti arra, hogy építse a rombadőlt templomot, a hetvenkét tanítványt önálló szolgálatra küldi, úgy bennünket is kiküld az emberek közé, az élet sűrűjébe, hogy végezzük a ránkbízottakat. De ez a cselekvő szolgálat a keresztény ember igazi öröme.

HÉTFŐ. — „Mielőtt nyomorúság ért,' tévelyedtem, de most megtartom beszédedet — Zsolt 119,67 (Ap Csel 26,15—16 — Ám 5,21—24 — Lk 10,17—20). A Krisztussal való igazi találkozás gyökeres változást hoz az életünkben. Ez azért lehetséges, mert Krisztus vonzási körében minden megváltozik. Ű az elllenséget nem eltapossa, hanem megmutatja magát neki, s szolgájává fogadja, így lehetett, hogy Saulból Pál lett, Krisztus első számú ellenségéből a legáldottabb evangéliumhirdető. így lehetséges az, hogy minden bűnünk, botlásunk elllenére naponta elhív és elküld, hogy bizonyságot tegyünk Róla.

KEDD. — „Dániel emeleti szobájának ablakai nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét” — Dán

6.11 (Ap Csel 6,4 — Préd 7,13— 14 — Lk 10,21—24). A Krisztusra rátalált ember soha többé nem szakít vele. Nincs az az erő, hatalom, mely eltántorítaná attól, Akiben felismerte bűneitől való szabadulásának lehetőségét. Ahogyan Luther is mondotta .,... Semmi nem szakíthat el az Isten szerelmétől . . .” Az imádságban egy olyan kincs birtokosai vagyunk, mely állandó „forró drót” Jézus Krisztus és bűneit felismerő ember között.

SZERDA. — „Megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon.” — Zsolt

91.11 — (1 Tim 3.11 — Hós 4.1 — 6 — Lk 10,25, 37). Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy Olyan

ZSOLTÁROK

99

A fél életét külföldi vándor- utakkal és tudásgyűjtögetéssel töltő Szenei Molnár Albert, amikor a németországi Altdorfban nyugodalmasabb időszakhoz ért, 1606. március 12-én, böjt első vasárnapján nagy fába vágta fejszéjét: a Béza Tivadar és Marót Kelemen által készített francia zsoltár-parafrázist magyarra . ültette. Ezek az un. genfi zsoltárok népszerűségük tetőfokán álltak abban az időben. A kis egyetemi városkában oly sokat énekelgették úgy a latin, mint a Lobwas- ser-féle német fordításban, hogy lelke mélyéig .megragadták a dallamok és a szövegek is. Szenei Molnár iémert már néhány magyar zsoltárfordítást is, hiszen forgott kezében akár Huszár Gál, Bornemissza Péter, akár Beythe István énekeskönyve is és értékelte Skaricza Máté próbálkozásait, de'hol voltak ezek az egyszerű versezetek a száznál többféle francia vers- és ritmusformák változatosságához, színességéhez képest! Szinte restelte egyháza és magyar népe elmaradottságát. Roppant szegényesnek tartotta a históriás énekek monoton „vala, vala, vala” rímeit és az volt a véleménye az egyházi énekekről, hogy „némelyike igen paraszt versekben vadnak foglalván”.

A márciusban elkezdett nagy fordítói munka, amelyben bizony, amint vallja: „nehéz volt a hosz\

szú magyar igéket a francia apró igékből való versekre formálni”, mer szeptember végére teljesen elkészült, s boldogan jegyezte fel Szenei Molnár naplójában: „Befejeztem az egész zsoltáros- könyvet. hála legyen érte az élő Istennek!” (Ez a napló, amelyet majd harminc esztendőn át vezetett, s írásainak sok-sok személyes jellegű adata alapján egész aprólékosan tárul elénk a nagy tudós életútja!)

Nyomdászt kellett még keresnie, aki vállalja a számára ismeretlen magyar nyelvű tipográfiai munkát. Csak nehezen talált Her- bernaban egy mestert, Kristóf Rabét, aki három hét alatt ezerszáz példányban elkészítette azt a pestisjárvány átvészelése feletti hálából.

„Psalterium Ungaricum. Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltárt az franciái nótáknak és verseknek módgyokra most újonnan magyar versekre fordíttattak és rendeltettek az Szenei Molnár Albert által 1607 Herbornaban. Nyomtattatott Hollós Kristóf által” — Ez állt a címlapon. Íme, a magyarságát oly nagyra tartó Molnár Albert még a nyomdász nevét is ma„magyar zubbonköntöskében

gyarította Hollósra — honfitársai értésére!

Ajánlását két nyelven (latinul és magyarul) írta azonos tartalommal két német fejedelemnek „dedikálva” a művét. Az egyikük az a hesseni Móritz örgróf volt, aki Schütz Henrik zenei tehetségére is felfigyelt és azt támogatta (lásd: Naptár 1985). Kegyelmet és békességet kíván az Űrtől szíve szerint és egyben komoly nemzeti-politikai szolgálatot végez, amikor azt kéri, hogy ne csak őt, hanem „ az egész magyar nemzetet (melynek e könyv kiváltképpen szolgáland) jőakaratjokkal és kegyességökvel méltóztassa Felségtek”. Itt említi munkájáról, hogy ez a „magyar zubbonköntöskében öltöztetett” zsoltároskönyv.

Az ajánlások után ELÖLJÁ- ROBESZÉD következik: A Magyarországban és Erdélyben vitézkedő keresztyén anyaszentegy- háznajc és gondviselőinek stb.” címezve. A zsoltárok élén a CM és TB betűkkel utal az eredeti francia verses zsoltárszövegek szerzőire, majd minden zsoltár elején tartalmi összefoglalás is olvasható. A könyv fő címlapját nyomdászjelvény díszíti: „Omnia

ex unó” (Mindenek egytől) felírással.

Szeriéi Molnár Albertet elsősorban egyházi-liturgiái megfontolások vezették akkor, amikor nagy munkájához fogott: isten- tiszteleti használatra szánta ezeket a zsoltárokat. A szigorúan biblikus verseket dogmatikailag Béza Tivadar nagy teológiai tekintélye garantálta a hazai kálvinista gyülekezetek és prédikátorok előtt. így elismeréssel fogadták kortársai, de elterjedése a templomi éneklésben ennek ellenére elég hosszú időt vett igénybe. Befogadását a hívek és az itthon tanult papok meg kántorok részéről dallamainak szokatlan volta akadályozta egy ideig. Ennek ellenére Szenei Molnár életében még kétszer látott napvilágot, s mindkét alkalommal a Károlyi Biblia Szenei állal revideált kiadásának függelékeként. De azóta még vagy száz kiadást ért meg már a zsoltároskönyv. Úgyhogy, az idők folyamán a magyar református lélekkel szinte egybeforrtak ezek a zsoltárok, s valósággal „magyarrá” lettek. Az irodalomtudósok szerint Molnár Albert munkáját tekinthetjük kötészetünk legko* i

Istenünk, van, Akire imádig, mindenben számíthatunk?! Ha*. úton voltunk, mindig hűséges útitárs volt. Ha szenvedtünk, velünk együtt szenvedett. Ha veszedelembe kerültünk, Ö mutatta meg a kivezető utat. Nincsen olyan élethelyzet, amelyben meg ne tapasztalhatnám, hogy Jézus Krisztus ott áll vigyázón mellettem. „Velem vándorol utamon Jézus, Gond és félelem el nem ér. Elvisz, elsegít engem a célhoz ...” (Ev. Ék. 459. 1. v.)

CSÜTÖRTÖK. — „Az sötétséget világossá változtatom előttük, és a rögös utat simává” — Ézs 42,16, (Lk 1,79 — 2 Móz 32,1—6, 15—20 — Lk 10, 38—42). Nem kell többé sötétségben botorkálnunk, hiszen Jézus dicsősége feloszlatja azt. Ahol eddig csak tapogatóztunk, ott ragyogó fényességben tájékozódhatunk. Nem kell a rögös úton bukdácsolnunk, mert a számunkra kijelölt utat maga a Megváltó taposta ki előttünk. Való igaz, nagyon nehéz a tájékozódás ebben az életben s nagyon sok buktató vezet a cél felé, de ha Jézus fénye világítja meg utunkat, járhatóvá lesz az.

PÉNTEK. — „Isten patakja tele van vízzel.” — Zsolt 65, 10 (Kol 2,10 — 2 Kor 7,8—13 a — Lk 15,

1—10). Istennél az nem úgy van, hogy megízlelteti velünk a tiszta forrás vizét, azután elveszi azt tőlünk. Nála bőséggel van mindaz, amit megígér és amit megad számunkra. Mi nemcsak megízlelhetjük Jézus Krisztus szerete- tét, hanem ö teljes önmagát adja nekünk. Nemcsak részben ígért bűnbocsánatot, hanem minden vétkünket elfedezi. Kegyelme. szeretete megmérhetetlen bőséggel árad ránk nap mint nap.

SZOMBAT. — „Jeruzsálemet hegyek fogják körül, népét pedig az Ür karolja át most és mindörökké.” — Zsolt 125,2 (Dán 5,1—30 — Lk 15,11—32). Azt kapjuk Istentől, amit sehol máshol nem lelhetünk meg: Tökéletes biztonságot és vigasztalást. Nagyon jó dolog az emberi részvét. Nagyon jól esnek a vigasztaló szavak. De mindezek nagyon hamar elszállnak, feledésbe merülnek. Isten vigasztaló kegyelme örök, soha el nem múlik. Szere- tetébe kapaszkodva életem végéig tökéletes biztonságban és állandó reménységben érezhetem magamat. „Életem. Jézus, egyediül te töltsd be. És mindent, mindent adj meg énnekem ...” (Ev. Ék. 387. 1. v.)

Solymár Péter

rábbi — modern értelemben vett — műfordításának!

Ezt az immár majd négy évszázados munkát adta ki a Szép- irodalmi Könyvkiadó az elmúlt esztendőben Győri János szakszerű szöveggondozásában, jegyzeteivel, egy kis szószedettel és utószóval ellátva. A kötetet Borsos Miklós művészi grafikái díszítik és teszik plasztikussá.

A genfi zsoltárok egyes darabjai új énekeskönyvünkben is megtalálhatók. (Ekv. 44, 46, 76, 321, 339, 488). Nagy zeneszerzőnket, Kodály Zoltánt is megihlették (pl. 114 és 150). Ahogyan Isten Szenei Molnár Albertet magát is vigasztalta ínségében a Zsoltár gondolataival, szavaival, azóta is erőforrás, vígasztalás, bátorítás, csendes imádság lehet a zsoltár mindannyiunk számára. A szépséges nyelvezet, tökéletes versforma és az imád- ságos lelkűiét ízelítőiéként álljon itt egyetlen példa a 4. zsoltárból:

Igazságnak áldozatjával Áldozzatok az Istennek,

Jó élettel és igazsággal,

És az Istenben bátorsággal Bízzatok és örvendjetek.

De sokan mondják azt

minekünk:

Ki vezérl minket a jóra?

Azért téged, Ür Isten, kérünk, Mutasd kegyes orcádat nékünk, Jöjjön el az áldott óra!

Benczc Imre

i

l