Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-10 / 6. szám

ÉRDEMES MEGNÉZNI

• • •

A mellékelt képeken cinkotai evangélikus templomunk látható. A kétmilliós főváros sok-sok templóma között szerényen húzódik meg a város peremén. Magyarországi evangélikus templomaink többsége a Türelmi Rendeletet követő években és az azt követő időben épült. Az Árpád- korabeli időkből elenyészően kevés templom áll egyházunk tulajdonában és használatában, magam csak a lovászpatonai és cinkotai templomokról tudok.

A CINKOTAI TEMPLOM egy része a XII. században épült, egyhajós templomként. A tatárjárás során erősen megrongálódott, amit csak a XIII. században javítottak ki. A XIV. és XV. századokban jelentős átalakításokat végeztek rajta. A reformációt követő korban helvét hitvallású testvéreink használták. Egyházi iratok bizonysága szerint 161)9 óta van evangélikus egyházunk tulajdonában.

A cinkotai evangélikusság (a szlovákiai Micsinyéről idekerült telepesek) 1774-ben folyamodtak a Helytartótanácshoz engedélyért, hogy templomukat bővíthetnék. Indokként szerepelt a kérelemben. hogy Keresztár (ma Bp. XVII. kerülete), Csíktarcsa (ma Nagy- tarcsa). Csömör, Fát, Csornád, Palota (ma Bp. XV. kerülete), és Mogyoród sok ágostai hitvallású embere jön össze a templomban, s ehhez még hozzá kell számolni a Pestről és Budáról illetve máshonnan alkalmanként idelátogatókat. A templom bővítését az uralkodó 1775 április 15-én engedélyezte. s a bővített ill. átalakított templom 1766 augusztusára készült el Jung József neves korabeli pesti építész és Hacker József ácsmester tervei és irányítása mellett.

Lényegében az így átalakított templom szolgált istentiszteleti ‘helyként kisebb-nagyobb külső és belső renoválásokkal az elmúlt évekig.

AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN a

gyülekezet saját erőből szerette volna templomát renoválni. A szükséges engedélyek igénylésekor a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei kutatásokat végezve megállapították, hogy templomunk azon kiemelt műemlékek egyike, amelyik fokozott figyelmet és megóvást érdemel. (Körülbelül azonos korú és érMEGJELENT

Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből

Luther Márton születésének 500. évfordulójára

Szerkesztette: Fabiny Tibor Ára: 295,— Ft

Kapható:

Evangélikus Sajtóosztály 1088 Budapest,

Puskin u. 12.

téket képviselő épület, mint a Belvárosi Plébániatemplom az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.)

Államunk, ezen belül is a Fővárosi Tanács jóakarata és segítsége által több éves rekonstrukció eredményeként a templom eredeti állapotában és szépségében áll rendelkezésre az istentiszteletek tartására és megtekintésre az idelátogató turistáknak és érdeklődőknek. Az elvégzett munka nagyságának érzékeltetéséhez csak annyit: közel öt évig tartott a rekonstrukció, s ehhez államunk 8—10 millió Ft-ot biztosított.

Eredeti szépségében látható az Árpád-korabeli templomhajó, úgyszintén a barokk korabeli része a templomnak. Külön is említést érdemel, hogy a generálkivitelező Fővárosi 3. sz., Fővárosi 2. sz. Tanácsi Építőipari Vállalatok, valamint az Országos Műemlékfelügyelőség dolgozói a Lutheránus Világszövetség 1984 nyarán Budapesten tartott nagygyűlése tiszteletére emberfeletti munkával és sok szeretettel elkészítették templomunkat. Újra szentelése 1984. július 29-én dr. Káldy Zoltán püspök, azóta LVSZ elnök szolgálatával történt, neves hazai közéleti személyek és külföldi egyházi vendégek jelenlétében.

TEMPLOMUNK TERMÉSZETESEN nemcsak eredeti állapotát és állagát nyerte vissza, hanem korszerűsödött is. Hőtárolós padlófűtéssel lett ellátva, telje sen új padokat kapott, hangerősítő berendezéssel lett felszerelve. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk el róla, hogy nemcsak műemlék. de korszerű is.

A templomot körülvevő kert parkosítva lett, esti istentiszteleteink alkalmával kandeláberek fénye világítja meg a műemlék épületet.

Az elkövetkező időben még feladatok várnak ránk. Részben készült el a templom dísz-kivilágítása és a parkmunkálatok is. Szeretnénk ez év tavaszán a templom 2 manuálos orgonáiét visszaállítani. A Fővárosi Tanács Műemlékfelügyelősége (hálás köszönet sok segítségükért és fáradozásaikért). valamint az Országos Műemlékfelügyelőség irányításával és közreműködésével hátra van még az oltár és Szószék restaurálása. Itt jegyzem meg. hogy oltárképünk (Jézus a kardot rántó Pétert lecsendesíti), szintén műkincsnek számít. Vas- tagh György alkotása, hozzávetőlegesen százéves festmény, amely egyik neves festőművészünk által restaurálva lett.

LAPUNK EGYIK KORÁBBI SZÁSÁBAN igaz beszámoltunk már a múlt évi templomszente- lésről. e cikk most azért íródott hogy felhívja a figyelmét és kedvet támasszon egész egyházunk kincsét jelentő templomunk megtekintésére. Ég akik úgy érzik, mint a címben is szerepéi, hogy érdemes megnézni, szeretette' várjuk őket az Örs vezér térről induló 45-ös autóbusszal és a Gödöllő irányába közlekedő HÉV- vel.

Szalay Tamás

— IKLAD. Nagy részvét mellett temette el az ikladi gyülekezet január 13-án Tusnádi Lajost, a gyülekezetnek korábban hosszú időn át hűségesen szolgáló kántortanítóját, aki 82 éves korában hunyt el. Az igehirdetés szolgálatát Völgyes Pál lelkész végezte Jozsué 23,14 alapján.

„Angyalarcú” kislány pirospottyös labdával

A feleségem látta és hallotta. Ö mondta el nékem.

Gyönyörű májási nap délelőttjén egy napköziotthon kentese me lett vitt el az utam. A gyerekek éppen kifutottak az udvar friss pázsitjára. Gyönyörködve álltam meg, mert lenyűgözött a látvány, a sok apró gyermek gyönyörű, tiszta, különféle színű ruhában Csodalatosán illett a ragyogó napsütéses képbe a vidám gyermekzsivaj. Rohantak a homokozóba, hintákhoz, a kisházikóba, a fatörzsbol formált különféle állatfigurákhoz és repültek a tarka labdák. Egy piros- pettyes labda éppen előttem esett át a kerítésen. Angyalarcú kislány, igazi gyermekszépség szaladt a kerítéshez. Arra gondoltam, bogy bedobom a labdát, de földbe gyökerezett a lábam. A kislány megállt a kerítésnél és dühösen kiáltotta:

— Hová a . . . (és valami iszonyú trágárságot mondott) . .. esett az a ... (újabb trágár szó) ■ ■ ■ labda!

Olyan meghökkentően ütött arcul ebből az ártatlan gyermekszaj- ból hangzó trágár beszéd, hogy mozdulni sem tudtam és éreztem, hogy a hajam tövéig elpirulok. Az óvónéni hallótávolságon belül álit, de a szeme sem rebbent a hallottakon. Feltételezem, hogy nem tőle tanulta a kislány, de megszokta már mint az üzemi munkás munkahelye zaját. Vagy komoly pedagógiai meggondolásból nem szólt rá a kislányra, gondolva, hogy úgy sem tudja mit jeleni, és kár lenne tudatosítani a szavak értelmét.

Hol tanulhatta a kislány? Az otthontól -az óvodáig nincs rá idő. Gyakran hallhatta, mert olyan tökéletes mondatszerkesztéssel használta, hogy minden szó a helyén volt. Mivel valamikor a gyermeket az anya nevelte és tőle tanult beszélni, anyanyelvnek nevezzük azt a beszédet, mit állandóan használ az ember. Ma azonban az anya is az apa is napi 8 órát dolgozik és majdnem ugyanannyi ideig vannak távol az otthontól, egyformán van idejük foglalkozni gyermekeikkel. Ez esetben így módosul az anydnyelv, hogy az otthon nyelve. Iszonyú kimondani, hogy a mai nemzedék és a tőle tanuló jövő nemzedék otthon elsajátított nyelve a trágár beszéd! (mátis i.)

— IRSA. A gyülekezet hagyományos évkezdő igehirdetési sorozatán január első hetében Gálát György nyugalmazott lelkész szolgált Nikodémus története —

Jn 3.1—18 — alapján. A gyülekezet tagjai szeretettel fogadják volt lelkészüket, aki 10 év után most először szolgáit újra közöttük. Isten igéje sokakat indított

arra, hogy vízkereszt délelőttjén, a záróalkalmon odatérdeljenek az Úr oltárához. — Kedves és szíveket mozgató eseménye volt január 6-nak a pilisi ifjúság énekés zenekarának esti szolgálata is. Arcuk sugárzásán is látszott, hogy nemcsak éneklik, zenélik, hanem érzik is, hogy „... örökké tart az ö széretete”.

Gondolatok as öregkorról

A nyugalom

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterhel- tettetek, én megnyugosztlak titeket.” A nyugalom az a nagy ajándék, adomány, amit Jézus akar az embereknek nyújtani. Ö ismeri nyugtalan nemzedékünket, tudja, hogy mennyire vágyakozik ez a nemzedék nyugalom után, de nem találja azt. Az, hogy a nyugtalan ember nyugalom után eped, és nem találja meg, az a bűn félelmetes következménye. Sok ember fél az öregségtől, mert fél a nyugalomtól. Nyugalom nélkül pedig nincs élet, nélküle tönkremegy az ember. „Nincs békessége az istenteleneknek.”

Az öregkor nyugalma a munka után olyan, mint a vasárnap délután a dolgos hét után. 4 nyugalom Isten irgalmasságának és örömének jele rajtunk. Ahogy Isten megnyugodott a nagy teremtés után, mi magunk is megnyugodhatunk munkás életünk vége felé. Tudhatjuk, hogy ez pár év pihenésre,szabadságra,az Isten ajándéka nekünk, adatott.

A nyugalom azonban nem azonos a lustálkodással. Az igazi nyugalmat meg kell tanulnunk, és gyakorolnunk kell, különben nem lesz a miénk. Azért tanulhatjuk meg ezt Istentől, mert ö is megnyugodott teremtő munkája után, és a hetedik napot a nyugalom napjává szentelte. Nyugalomra úgy jut az ember, ha felnéz arra, mit csinált Isten, és azon gondolkodik, amit ő értünk nagy szeretetében és irgalmasságában elvégzett. Hol mutatkozik meg ez jobban, mint a golgotái kereszten?

Hamis dolog, ha azt hisszük, hogy a vasárnap magában csak a nyugalom napja, és éppen úgy hamis az is, ha azt képzeljük, hogy az öregkor automatikusan meghozza a várvavárt nyugalmat. Azzal válik a vasárnap a nyugalom napjává, ha arra nézünk és figyelünk, amit Isten tett és ma is tesz értünk. Az öregkor akkor lesz a nyugalom idejévé, ha nekünk kegyelmesen adott időt okosan használjuk fel, és nem felejtjük el, hogy az Isten mit cselekszik értünk és velünk. „Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát... el ne feledd, mennyi jót tett teveled, áldását mindenütt, érzed!”

Az öregkor szolgálata

Tévedés azt hinni, hogy az öregkorban az élet elveszti a maga értékét. Az öregség az emberi életnek az érettkora, ezért az az idő, amikor az élet értéke megmutatkozik, úgy. ahogy ősszel meglátható, melyik szőlő milyent terem, édeset-e vagy savanyút.

Az öregség értéke abban lesz nyilvánvalóvá, hogy igen fontos és áldott szolgálattá lehet a felnövekvő nemzedék számára. Aki 60—70— 80 évet megért akár örömben, akár bánatban, akár szerencsében, esetleg sok bajjal, betegséggel, vagy egészséggel, annak tapasztalatokból olyan tőkéje van, amivel gyermekeinek, unokáinak szolgálhat, segíthet. Amikor a nagyszülők beszélnek unokáiknak ifjúságukról, sikereikről, gondjaikról és eredményeikről, olyan kincset adnak át, amely többét ér aránynál és ezüstnél.

A nagyszülők odaállhatnak unokáik mellé, nekik Isten ígérete valóság lett életükben, ezért erősíthetik utódaikat hitben és istenfélelemben. Ez bizony nem kis szolgálat! Az erkölcsi és politikai veszedelmek idején védőpajzsként állhatnak, fifrik és lányaik e!é. hogy védelmezzék övéiket. Az idősek bölcsességükkel sokkal inkább tudnak különbséget tenni az igaz és hamis, a jó és a rossz között, mint a viharzónába került fiatalok.

Jaj annak a nemzedéknek, amely az öregeket olyan némaságra, erőtlenségre kárhoztatja, hogy Isten igazságáról semmiféle bizont/sá- got nem tudnak tenni, és a bűnnek sodrása ellen nem bírnak védőgáttá lenni!

De nem követelünk ezzel sokat az öregektől? Ha az emberi erőtlenségre tekintünk, igen, ha az élő Istenre tekintünk, akkor már nem. Ö megígérte: Az éh erőm erőtlenség által végeztetik el. Nem Ö, ez az Isten áldotta meg, és tette népe atyjává Ábrahámot? Nem Ö volt az, áki elhívta már ifjú korában Mózest, hogy népe megmentöje legyen?

Csak ott lehetséges az öregek ezen áldott szolgálata, ahol az élő hit valóban élettel tölti meg azí embert, ahol nem a saját erejére épít az ember, hanem a kegyelemre. Hogyan is volna ez lehetséges a Krisztusban való hit nélkül? Aki gyermekeinek és unokáinak megr vallhatja, mint az öreg Simeon: „Az én szemeim látták a Te üdvösségedet!”, annak az élete, öregsége áldás mások számára.

FINN PÜSPÖKÖK A VATIKÁNBAN

Három finn egyházi vezető: John Vikström evangélikus. Paul ortodox érsek és Paul Verschuren római katolikus püspök január elején látogatást tett a Vatikánban, ahol fogadta őket II. János Pál pápa. „Még sohasem fordult elő. hogy egy ország több keresztyén egyházának vezetője együtt tegyen látogatást a Vatikánban” — mondotta a pápa.

A finn egyházi vezetők a Henrik uppsalai püspök emlékére készült kápolna felszentelésére érkeztek Rómába. Az angol származású püspöknek döntő szerepe volt a XII. században a finnek megtérítésében, és Finnország védőszentjének tekintik. A kápolnában a három egyházi vezető ökumenikus istentiszteleten vett részt.

II. János Pál megemlítette, hogy Finnország olyan ország, ahol egymás mellett él a nyugati és a keleti egyházi hagyomány, A keresztyén egyházaknak szerinte nem annyira az egyházi formák, hanem a hit közösségére kel törekedniük. Vikström érsek válaszában elmondotta, hogy őket is nagyon bántja a keresztyén egyház megosztottsága, és imádkoznak az újraegyesítésért. Majd átnyújtotta a finn evangélikus egyház ajándékát, egy emlékérmet, amely Henrik püspököt és Luthert ábrázolja, azt a két személyiséget, aki a legnagyobb hatással volt a finn egyház történetére.

A finn püspökök találkoztak Jan Willebrands bíborossal, a vatikáni Keresztién Egységtitkárság vezetőjével is. A Limai Dokumentumról (Keresztség, úrvacsora, egyházi hivatal) a bíboros elmondotta, hogy bár az nem képviseli az egyházak tanítását teljes egészében, mégis azt mutatja, hogy e lényeges kérdésekben is nagyobb a hasonlóság az egyházak között, mint korábban hitték. A bíboros szerint nem szabad azt hinni, hogy az ökumenikus mozgalom holtpontra jutott volna. Minden egyház fontosnak tartja az egység építését, csak bizonytalan a további lépéseket illetően. A korábbi látványos fejlődés után most olyan kérdések vannak az egyházak előtt, amelyek lényegükhöz tartoznak — mondotta, (lwi — szp)

k

t