Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-27 / 43. szám
Evangélikus Élet 1985. október 27. W»lk;v . \ 125 éves a Gyülekezeti Segély / Jubileumi ülés Kecskeméten Szokatlan látvány fogadja ezekben a napokban a kecskeméti templom pitvarába belépő látogatót. Kamarakiállitás hívja fel a figyelmet a Gyülekezeti Segély 125 éves történetére. A tárlókban múlt századbeli kérelmek, jegyzőkönyvek, folyóiratok, újságok láthatók, a falon pedig hazánk térképe, teletűzdelve színes zászlócskákkal. Az okmányok egyházunk gyámíntézeti múltjából nyújtanak ízelítőt, míg a zászlócskák sűrű erdeje a jelent illusztrálja, azt fejezi ki, hogy 1971—1985-ig hány gyülekezet kapott segítséget a Gyülekezeti Segélytől. A megsárgult lapokon tekintetünk gyakran akad meg már régen nem használt szavakon, mint pl. „Gyámintézet”, „Gusztáv Adolf Gyámintézet” stb. ízlelgetjük e szavakat és idegenül csengenek. Pedig egykor az e szavak mögött szerényen meghúzódó intézmények jelentették a mentőövet bajba jutott gyülekezeteink számára. Keveset tudunk már Gusztáv Adolf svéd királyról is, akinek harci indulója, a „Ne csüggedj el kicsiny sereg” reformációi liturgiánk szerves tartozéka. Ki emlékszik már arra, hogy a harmincéves háborúban (1618— 1648) fordulópontot jelentett a svéd király színrelépése, és hogy a protestánsok szövetségét győztes csatái után reménység töltötte el ebben az egész Európára kiterjedő eldurvult, elvadult háborúban? És kinek jutna eszébe, hogy 1632-ben a Nürnberg melletti Lützennél a hős király is életét vesztette? Pedig nevét az utókor együtt emlegeti a reformáció nagyjai- val. Érdemes megjegyeznünk, hogy nem csak őszinte, egyenes jelleméért, hősi magatartásáért illeti tisztelet, de ha 1631-ben nem avatkozik a vallásháborúba, aligha beszélhetnénk napjainkban protestáns tömbökről Európában. Gusztáv Adolf nevét azonban mindennek ellenére befedte volna a feledékenység pora, mint Tilly-ét vagy Wallensteinét, ha kétszáz évvel az emlékezetes lützeni csata után, 1832ben- egy Grossmann nevű lipcsei professzor és szuperintendens szerény alapítványához nem választja éppen áz ő nevét. Az intézmény kitűnő cégért kapott Gusztáv Adolfban, mert egy csapásra eszébe juttatta a múlt század nemzedékének a hős király önzetlen segítségét. Ettől kezdve az ő nevével fémjelezték az evangélikus segélyegyleteket, amelynek célja kicsiny, szórványgyülekezetek felkarolása lett. 1832-től óriási utat tett meg az önfeláldozó király neve. Ez időtől nemcsak belopta magát ismeretlen, elveszettnek vélt parányi gyülekezetek szívébe, de akaratlanul is elősegített egyfajta közös felelősségvállalást és tudatot azokban a protestáns egyházakban, amelyek büszkén vallották az autonómiát. így vált önkéntelenül is közegyházi gondolkodás elindítójává. Alighogy Lipcsében megfogant ez a korszakalkotó intézmény, Európa szerte valami hasonló kezdett kibontakozni. Leszűkítve a kört, nálunk Magyarországon az első próbálkozásnak 1840-ben nyoma van. A németek Gusztáv Adolf Egylete olyan vonzóvá vált, hogy egyházunk Székács József kezdeményezésére 1843-ban egy öttagú bizottságot küldött ki tanulmányozására. És ha nincs is helyünk az izgalmas história részletezésére, annyit meg kell említenünk, hogy 1860. október 10-én sok sikertelen próbálkozás után megszületett a „Gyámintézet” programja, amely Karner- Ágoston fogalmazása szerint a „közegyházi szellem és gondolkodás hűséges képviselője volt.” Ezt a napot vehetjük születésnapnak. Lassan különböző egyházi testületek magukévá tették a Gyámintézet szellemét és végül az, 1891-94. évi zsinat törvénybe iktatta. Idő-’ közben a Gyámintézet neve mellé odasimult Gusztáv Adolf neve is, s így talán teljes képet nyer az olvasó eme intézmény eredetéről. Mindennek 125 éve! És a 125 év felöleléséből aligha maradhat ki a sok-sok templom, iskola, papiak, amelyet a nagy közösség, az egész egyház hozott tető alá. A segélyezés tengelyében a Gyámintézet állt. 93 éven keresztül hordozta ezt a nevet, majd 1953-tól átkeresztelték és Gyülekezeti Segély néven folytatta ugyanezt a munkát. Az új név semmiféle kritikát nem gyakorolt a régi Gyámintézeti munka felett, inkább arra a lényegre törekedett, amely még jobban ki akarta fejezni az egyház szeretetszolgálatát. Törvényünk ezt így fejezi ki: „A Gyülekezeti Segély építő, szervezkedő, vagy nagyszórványú gyülekezeteknek segít, hogy istentiszteleti életüket biztosítsa és gazdagítsa.” A 125 évet jubilálta egyházunk Kecskeméten, s ezen belül azt a 32 évet, amelyben mint Gyülekezeti Segély tevékenykedett. És itt most újra a már említett térképre vessük pillantásunkat! Ezen a térképen négy különböző színű zászlócska jelzi a segélyeket, amelyekben a Gyülekezeti Segély részesítette az' egyházközségeket. Éspedig: nagy szeretetadomány, kis sze- retetadomány, külföldi segély és szórvány gépkocsi. Már ebből az elvi felsorolásból is érzékelhetjük, hogy sok millió for rint készteti Isten iránti hálára a segélyezett gyülekezeteket. Két dolgot ezzel kapcsolatban még alá kell húznunk! Az egyik a lipcsei gondolat, amelyet átvett a Gyámintézet és gyakorolt a Gyülekezeti Segély is. Nevezetesen azt, hogy összetartozunk, közös a felelősségünk egymásért, és hogy nagy erő rejlik a közösségben. A másik, hogy a Gusztáv Adolf Egyletek nem ismertek és ismernek országhatárokat, nemzetségi és egyéb választó vonalakat. És ha nem is bírnak a teljes evangélikusságra kiterjedő szervezettel - lévén sajátosan nemzeti egyházi intézmények - mégis észreveszik a gazdagabb testvérek a szegényebbeket. így pl. a német Gusztáv Adolf Egyletek gyakran nyújtanak segítséget a szórványban élő magyar, csehszlovák, román, jugoszláv stb. egyházak számára. Az együvétartozás megható demonstrálása ez a gesztus. Legyen érte köszönet e sorokon keresztül is. A magyar segélyintézmény élén mindenkor melegszívű, a szegény, szórványsorban lévő gyülekezetekért aggódó, azokat féltő lelkészek álltak. Székács Józseftől napjainkig - Karner Ágostonig, aki közel 15 év óta vezeti a Gyülekezeti Segélyt. A Gyülekezeti Segély ahogy neve is mutatja, a szeretetszolgálatnak egy speciális ágazata, neve és munkássága attól nyeri fényét, hogy mögötte áll egész egyházunk, s az évenként meg-megújuló hatalmas áldozathozatal pecsét az összetartozás okmányán. A 125 év így általánosságban is Isten áldása, részleteiben pedig egyházunk teljességéről nyújt hűséges képet. Jubileumi ülést tartott a Gyülekezeti Segély Fennállásának 125. évét ünnepelte a Gyülekezeti Segély, illetőleg annak elődje, a Gusztáv Adolf Gyámintézet. Az ünnepségre 1985. október 12-én, a kecskeméti Ybl-templomban kérült sor, amelyen az istentisztelet szolgálatát dr. Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke végezte. Igehirdetésében kiemelte a Gyülekezeti Segély áldott tevékenységét, amely - miként elődje, a Gyámintézet - változatlanul a Galáciai levél 6,2. és 10. verse alapján végzi egyházunkban a szeretetszolgálatot. A püspök ünnepi hangvételű igehirdetését a kecskeméti gyülekezeten kívül számos vendég hallgatta végig. Jelen voltak egyházunk teológiai akadémiájának tanárai, szinte valamennyi esperes, a 16 egyházmegye, a kerületek Gyülekezeti Segély előadói, sok lelkész, valamint a környező egyházközségek tagjai. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte, amelyen dr. Karner Ágoston, a Gyülekezeti Segély országos ügyvivője tartott megemlékező előadást. Az előadó többek között meleg szavakkal méltatta a 125 éve, Székács József által kezdeményezett Gyámintézet munkásságát, majd a 32 év óta funkcionáló és a Gyámintézet jogutódjaként szereplő Gyülekezeti Segély közegyházi tevékenységét. A jubileumi istentiszteleten és közgyűlésen részt vettek és köszöntötték a Gyülekezeti Segélyt D. Gang egyházfőtanácsos, az NSZK-ban működő Gusztáv Adolf (GAW) Egyesület alelnöke, H. J. Nölke lelkész, az NSZK-ban működő GAW Egyesület főtitkára, H. J. Seega lelkész, a westfaliai GAW csoport vezetője, Ute Leube asszony, a wittenbergi tartományi egyház GAW asz- szonycsoportjának vezetője, E. Schröder prépost, az NDK- ban működő GAW Egyesület főtitkára, W. Noshammer lelkész, az ausztriai GAW Egyesület vezető elnöke, R. Janik lelkész, a Lengyelországban működő GAW Egyesület vezetője, B. Novak lelkész, a Cseh- testvérek egyházában működő GAW Egyesület titkára, és W. Hirschmann lelkész, az NSZK- ban működő Luther Márton Szövetség volt főtitkára. A köszöntő vendégek valamennyije együttmunkálkodó szeretetét fejezte ki, és ígérte, hogy mint a múltban, a jövőben is hathatósan támogatni kívánja testvérintézményét, a magyar Gyülekezeti Segélyt. A köszöntések sorát dr. Káldy Zoltán püspök zárta, aki kiemelte dr. Karner Ágoston főtitkár közel 15 éves Gyülekezeti Segély élén végzett szolgálatát és kívánta további közegyházi munkájára Isten gazdag áldását. Az ünnepi közgyűlést Szemerei Zoltán, a Gyülekezeti Segély világi elnöke zárta le. R. P. A jubileumi ünnepség a kecskeméti templomban. Kaskantyú - Az imaház külső feiiíjítá- Hans-Joachim Nölke a GAW főtitkára köszönti a jubiláló Gyülekezeti Segélyt, sara kapott GyS segítséget Tolmácsolja Reuss András angyalföldi lelkész, a gyülekezet. Nagyalásony - Teljes felújítás GAW és GyS segítséggel. Tápiószele - Teljes külső felújítás GAW segítséggel. tt yrst'lffmt. GYÁMINTÉZET. c A «lkai gyű!«» A Gyámintézet egykori lapja.
