Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-27 / 43. szám
Evangélikus Elet 1985. október 27. JJ CQ * GYERMEKEKNEK Bírák 5-7 Isten a béke Isten népe nehéz helyzetbe került. A szomszédos népek között a midianiták voltak a legerősebbek. Leigázták és rabszolgává tették Izrael népét. A gazdag föld nekik hozta a termést. Izrael fiai csak rabszolgamunkát végeztek és nyomorogtak. Ebben a szorult helyzetben Istenhez könyörögtek segítségért: Urunk, szabadíts meg minket és teremts békét közöttünk! Isten meghallgatta népe imádságát. Egy Gedeon nevű fiatalembert szemelt ki arra, hogy népe szabadítója legyen. Éppen aratás ideje volt. Gedeon egy barlangban csépelte a család kevéske gabo-; náját, hogy meglegyen a szűkös mindennapi kenyér. A többiek ugyanígy tettek a midianitáktól adott Gedeonnak. Azokat az aján- dékokatihasználta fel, amit a vendéglátás' szokása szerint Gedeon ajánlott fel. vendégének. „Vedd a húst és a kenyeret és tedd erre a kőre!" - szólt az angyal. Gedeon engedelmeskedett. Ekkor Isten angyala fogott egy botot és megérintette vele a húst és a kenyeret. Hirtelen tűz csapott ki a sziklából és megemésztette a húst és a kenyeret. Ekkor az angyal is hirtelen eltűnt Gedeon szemei elől. A csodajelből most már megbizonyosodott Gedeon: „Valóban Is- , ten hív el engem a szolgálatra." Hálás szívvel imádkozott Istenhez és oltárt emelt Isten dicsőségére. Az oltárra ezt a mondatot írta: „Isten a béke". való félelmükben. Gedeon előtt megjelent Isten angyala és így szólt: „Az Úr veled van, erős vitéz!" Gedeon így válaszolt a szokatlan megszólításra: „Kérlek, ha velünk az Úr, miért történik velünk ez a sok nyomorúság?" Részletesen elpanaszolta népe helyzetét. Erre Isten angyala feléje fordult és így szólt hozzá: „Menj és te szabadítsd meg Izraelt!" Nagyon meghökkent e szavakra Gedeon: „Hogyan szabadítsam meg Izraelt, hiszen családom a legszegényebb a városban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában?" „Ne félj, Isten veled lesz, és legyőzöd a midianitákat." - válaszolt Isten angyala. Gedeon nem akart kitérni a feladat vállalása elől, de bizonyos akart lenni, hogy valóban Isten angyala beszél vele. Ezért így szólt: „Kérlek, mutass nekem jelt, hogy valóban Isten hív el engem a szolgálatra!” Az angyal bizonyítékot Valóban nagy békességet jelent minden ember számára, ha megbizonyosodik afelől, hogy Isten elhívta őt a szolgálatra. Isten segítséget is nyújt ahhoz, hogy engedelmeskedjünk hívó szavának és alkalmas eszközei lehessünk a szolgálatban. Még akkor is, ha mi nagyon erőtlennek és alkalmatlannak érezzük magunkat. Hamarosan elérkezett a pillanat, amikor Gedeon megvalósíthatta küldetését. Háromszáz hős vitézt választott maga mellé - hogy hogyan, azt a Bibliából megtudhatjátok - és bár a midianiták sokkal többen voltak, Isten segítségével mégis győzelmet aratott. A győzelem meghozta Isten népe számára a szabadulást és a várva várt békét. Nemcsak Gedeon, hanem az egész nép megtapasztalhatta, hogy Isten valóban a béke Istene és békéjével népét is megajándékozza. Selmeczi János A "V VASÁRNAP IGÉJE Hós 2,17-22 MINT IFJÚSÁGOD IDEJÉN Reformáció hetében, pár nappal a nagy évforduló előtt nem lehet másként gondolni erre az igére, mint Isten hatalmas egyházújító művének a fényében. Ez a prófécia nem valamilyen sohasem látott újdonságot helyez kilátásba, Isten megújító cselekvését nem a múlttal való szakításként fogja fel, hanem éppen ellenkezőleg. A megfáradt hitű, sok bűn terhét magával hurcoló, az Istennel való kapcsolatot egyre felszínesebben és formálisabban tartó és tévelygésekben vétkes népet visszavezeti ahhoz az eredeti állapothoz, amikor az Istenre utaltság és a belé vetett bizalom töretlen volt. Nem az időben viszi vissza Isten a népet, a történelem kerekét visszafelé forgatva nem restaurál korábbi állapotokat. Az új helyzetben, megváltozott körülmények között adja a vele való találkozás és áldott összhang csodálatos élményét. A reformáció sem a bibliai kort próbálta feleleveníteni, hanem egy hatalmas történelmi korszakváltás, társadalmi és gazdasági átalakulás és tudatváltozás folyamatában tárta fel a Biblia igazságait és szembesítette az újkor emberét az evangélium Krisztusával. A prófécia lényegét az utolsó vers fogalmazza meg: és megismered az Urat. Milyennek ismeri meg, aki igazán megismeri? Félelmetesnek? Kifürkészhetetlennek? Tárgyilagosan ítélőnek? Elérhetetlenül fenségesnek? Olyannak ismerheted meg, amilyennek a mátka a jegyesét. A szeretet legüdébb, legtisztább és legmélyebb kapcsolatában. A mindenét odaadó jóságban. Sziklaszilárd hűségben, az egymáshoz tartozás örömében. Ajándékozó Istent ismerünk meg az igében. Ajándék a szeretete, nem a mi szeretetreméltóságunk természetes velejárója. Ajándék a kegyelme, nem a mi jóságunk jogos bére. Ajándék az igazsága, nem a mi igaz voltunk nyugtázása. Ajándék a törvénye, nem a mi jó erkölcseink foglalata. Minden ajándék és minden kegyelem. • Szövetséget köt Isten a világgal. Nem a kölcsönös előnyök alapján. Ő nincs rászorulva és nem nyer rajta semmit. Mi viszont békességet, tartást, biztonságot, erőt és üdvösséget. A hit ajándékával teszi számunkra fontossá ezt a szövetséget. Hiszen hit nélkül semmit sem jelent a kijelentése, meg nem tapasztalható a szeretete, semmit sem jelent az igazsága és nem jelent kincset az irgalma. Természetes dolog, hogy csak annak a szavára adunk, azt vesszük komolyan, akinek becsülete van előttünk, akiben bízunk. Akit nem becsülünk, az mondhat bármilyen szépet, ígérhet hatalmas dolgokat, kifejezheti a ragaszkodását irántunk, hidegen hagy és igyekszünk öt lerázni. Nincsjelen tősége a szavának és a közeledése sem 1 boldogít. Ezért ajándékoz meg a hittel, hogy valóban mindennél jobban féljük, szeressük és csak benne bízzunk.• Egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egyedül Krisztusért igazulunk meg, áll helyre a kapcsolatunk Istennel és találjuk meg az ő útmutatása szerint a helyünket Isten teremtett világában, ez a reformáció nagy igazsága. Nem újság a maga nemében, nem a reformátorok találták ki. Ők csak újra rátaláltak a Szentírásnak erre a központi üzenetére. Az Istentől ajándékozott hit, a tőle áradó, Krisztusban megmutatkozó szeretet tesz minket igazi „szövetségesekké”. Elénk jövő szeretete szeretetet ébreszt iránta és a felebarát iránt, irgalmassága békességet teremtő szolgálatra indít a világban és Jézus feltárja előttünk az örök félét reménységének a kapuját. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Istenünk, jó Atyánk! Köszönjük ajándékaidat. A hitet, szeretetet, igazságot, hűséget és reménységet. Megújító hatalmad adjon tiszta látást akaratod felismerésére, erőt a teljesítésre. Kérünk bátoríts a hitben, tégy örvendezővé a reménységben és adj irántad bizalmat gondjaink, bajaink között. Szentlélek Isten, erősítsd a hitünket! Jézus Krisztus szolgálata Az északi testvéreink híresek arról, hogy náluk a lopás ismeretlen. A nálunk gyakran használt mondás sem érvényes közöttük; „ki mit talál, övé.” Csak az az övé, amiért ő dolgozott meg. Egy Finnországról szóló beszámoló után, egyik hallgató csodálkozva jegyezte meg: ők bizonyára olyan tiszták mint a vizeik és a levegőjük. Erre az előadó, aki már sokszor járt közöttük, azt mondta, hogy ők is Isten kegyelmére szoruló bűnös emberek. Az üdvösség számukra is Jézus Krisztus halála által van. Nagyon szépen szemlélteti ezt az adós szolga példázata. Egymás felé való tartozásaink kiegyenlíthetők. Isten felé való tartozásunk mérhetetlenül nagy. Emberi mértékkel kifejezhetetlen. Megfizethetetlen. Jézus Krisztus ártatlan szenvedésével vette magára bűneink súlyát. Ha ezt egy ember egészen fiatalon megértené, s elhatározná, hogy ő egész életében csak jót tesz, s így törleszti Isten felé az ő adósságát, ha meg tudná is tenni ezt valaki, bár nem tudja, akkor is kevés lenne további élete a törlesztésre. Külső segítségre van szükség. Ezt kapjuk meg Jézus Krisztus által, ingyen kegyelemből. A törvény sok bűntől megőrzi életünket. Megálljt parancsol mielőtt elvennénk a másét, amiért nem mi dolgoztunk meg. Mielőtt véleményt mondanánk munkatársunkról, kollégánkról, kötelez, hogy segítsük testvérünket becsülete megvédésében. Az ördög szeretné, ha ezeket a törvényeket nem tartanánk meg. Ugyanis akkor már holnap azzal zsarolhatna, neked már úgyis mindegy. Ilyen múlttal Isten szeretetére, kegyelmére nem számíthatsz. Lassan már él is hi'sszük, amit Öly sokszor hallunk. Más emberek ajkát is felhasználja a kísértő a csábításra, neked már olyan sok van a rovásodon, ha elkapnak se számít. A törvény ezen az úton fékezhet meg a teljes összeomlástól, a végső elkeseredéstől. A törvény megőriz, életben tart, amíg az üdvözítő Krisztussal találkozunk. Csak a törvény kevés az üdvösséghez. Ha csak a törvényt hallanánk, kétségbeesésbe kergetne bennünket. Milyen sok ember összeroppan, amikor a törvény fényében rádöbben mulasztásaira, bűneire. Képtelen volt jóvá tenni, erőtlen volt újat kezdeni, elmenekült a felelősségre vonás elől, elmenekült az élet elől. Mert a törvény öl a betű által, az evangélium pedig megvigasztal az igében és szentségekben. Isten bűnbocsátó kegyelmével találkozhatunk ezekben. A bűn félelmetes rabságából csak úgy szabadulhatunk meg, ha Isten segít rajtunk. A törvény lassítja a bűn sötétjébe való süllyedésünket, de segíteni, kiszabadítani, új életre hívni nem tud. A törvény világosan megmutatja, milyen messze kerültem az Istentől, de hozzá visszavezetni képtelen. A törvény csak Krisztusig vezet, és az üdvösség mindenkinek Krisztus által van. Életünk, cselekedeteink ennek az ajándékba kapott kegyelemnek nem feltétele, nem is a fizetség érte, hanem az új élet gyümölcse. Jézus Krisztusért megbocsátott bűnök új vágányra teszik az életünket. Az eltörölt szé- gyellnivaló múlt, amely korábban kényszerpályára tette az életemet, nem kényszerít többé. Az Isten szeretetétől átjárt életben új erő hat. Isten akkor kezdett el szeretni engem, mikor az általa adott úttal ellentétes utat jártam. Ebből a forrásból merítve feltétel nélkül szerethettük a körülöttünk élő, más utat járó embereket. Új értékrenddel élhetünk ebben a világban, gyülekezetben, családban és családon kívül, olyan emberek között is akik nem figyelnek Istenre. A reménységet az adja, hogy Isten is akkor kezdett szeretni, akkor közeledett hozzám, amikor még ellensége voltam. Sok ember mondja, nem loptam, nem gyilkoltam, nem sikkasztottam, segítettem akiken csak tudtam, családomat becsülettel felneveltem, megtanítottam gyermekeimet dolgozni, gyülekezet életében is részt veszek - én jó ember vagyok -, jóságomat bizonyára Isten is értékeli. Ez a gondolkodás azonban önmagában bízik, Jézus Krisztus kereszthalálát teszi feleslegessé. Ha ezt egyetlen egy ember is nyugodt szívvel elmondhatná, akkor Krisztus halála felesleges volt. „Valamennyien semmik vagytok, akár nyilvánvaló bűnösök, akár szentek vagytok! Mindnyájatoknak meg kell változnotok és mást kell cselekednetek, mint amilyenek most vagytok és ahogyan most cselekesztek! Legyetek akárkik és akármilyen nagyok, bölcsek, 'hatalmasok és szentek, amilyenek csak lehettek, itt senki sem igaz!” (Luther: A Schmalkal- deni cikkek.) Kérjük, engedjük bűnöket gyógyító hatalmát a mi Urunknak a mi életünkbe, hogy Krisztus halála rajtunk ne vesszen kárba! Szabó Vilmos Hét évezred óta vallanak az írásos és tárgyi emlékek a rózsáról. Mi a rózsa szeretetének és kultikus tiszteletének az oka? Hány változatban szerepelt a történelem folyamán? Mi hosszú életének a titka? A Luther-rózsa nyomában Luther-rózsa - világszerte Az edinburghy királyi palota fogadótermében Luther-rózsa! - a meglepetés erejével hatott ránk a felfedezés. Hogyan kerülhetett Luther-rózsa Edingburghnak, Skócia fővárosának királyi várába? - érdeklődtünk turistautasok egymástól. A lutheri reformáció skóciai kapcsolatai ugyanis általában kevésbé ismertek. Azután fény derült a nem várt mozzanatra. Már 1525-től kezdődően eljutottak Luther írásai Skócia kikötőibe. Tanítványai, P. Hamilton és G. Wishart evangélikus prédikátorok igehirdetése révén terjedt a reformáció, bár üldöztetés, idegen földre menekülés, nemegyszer mártírhalál járt a nyomában. G. Wishart tanítványa volt a skót reformáció nagy alakj?, J. Knox, aki később Kálvinhoz csatlakozva megvetette az 1567-ben államilag elismert református egyház alapjait Skóciában. A lutheri reformáció terjedésével együtt járt a Luther-rózsa. Világszerte meghonosodott. Evangélikus templomaink homlokzatán, oltáraink és szószékeink terítőin, kiadványaink címlapján, jelvényként is hordva egyaránt megtalálható mindenütt a világon. Mi magyarázza a rózsaszimbólum elterjedettségét? A rózsa évezredek óta ismert és kedvelt virág, a virágok királynője. Közép-Azsia a hazája. Innen vándorolt Észak-Afrikába, Dél-Euró- pába, és lett általánosan ismertté. Varázslatos gyógyerőt tulajdonítottak neki. Több helyütt vallásos kultusz vette körül. Kedvelt virága volt a görögöknek és a rómaiaknak is. Aphroditének, a szépség istennőjének és kíséretének, a Gráciáknak és Múzsáknak szentelt virágként tisztelték. Magyarországon a középkor óta jól ismert. A legenda-termő középkorban legendák tárgya (pl. Árpádházi Szent Erzsébet legendája). Elterjedéséhez hozzájárult a hódító törökök rózsakultusza is. A rózsa sokértelmű szimbólum. Kedvelt világi szimbóluma a szépségnek, a gyönyörűségnek. A keresztyén egyházi életben is gyakori jelkép. Szimbóluma az örökkévalóságnak, a mennyei boldogságnak, az egyháznak, magának Krisztusnak is. Krisztus rózsaszínű vérére emlékeztetett. A negyedik böjtvasámap (Laetare) a rózsavasárnap nevet viseli. Kedvelte a középkori egyházi művészet, az építészet is. A román és különösképpen a gótikus stílusú középkori templomok hatalmas, sokszor ötvösmunka finomságú kőráccsal átfont rózsaablakai - az épületek homlokzatán, a főbejárat fölött - az ünnepi áhítat elmélyülésére indítottak. A különböző címerek a rózsát nem természetes formájában ábrázolják. Formája erősen stilizált. Alakja - elölről nézve - egyszerű, teljesen nyitott virág, öt, hat, néha nyolc szirommal, amelyek szívala- kúak. Középütt az arany magfészek, a szirmokat zöld kehelyleve- lek fogják közre. A címerek színei élénkek: vörös (ritkábban rózsaszín), arany és ezüst. Előfordul a címerekben a kettős rózsa is, a sziromlevelek itt kétrétegűek. A Luther-nemzetség ősi címerében l a pajzs mezőjében egymás felett két ötszirmú rózsa ékeskedett. A rózsa-szimbólum gazdag jelentése, mély értelme játszhatott közre Luthernek abban a döntésében, amellyel ragaszkodott a Luther-nemzetség ősi címeréhez. Ennek elemeiből alkotta meg a Luther-rózsát, amelyet 1516-tól pecsétként, majd később címerként használt. ’ A Luther-rózsa, ahogy Luther értelmezi Milyenné alakult a Luther- rózsa, és mi az egyes elemek jelentése? Segítségünkre - Luther egy 1530 júliusában írt válaszlevelében írta le címerét és részeinek jelentését, tömören, lényegre mutatóan. Teológiájának foglalata, jellemzője a címer. A Luther-rózsa úgy, ahogy Luther megalkotta, tökéletes igehirdetés a megigazulásun- kért kereszthalált halt Krisztusról. „A kereszt legyen az első, feketén, szívbe helyezve, amely természetes színű!” A „keresztről szóló beszéd” Luther munkásságának feladata, értelme. Hitének, cselekedeteinek középpntjában a kereszt állt, ezért kell középpontja legyen a Luther-rózsának is. A Keresztre- feszítettben való hit üdvözít minket. Ha szívből hiszünk, igazulunk csak meg (Róm 10,9-10). - „Ez a szív fehér rózsa közepén legyen! A fehér szín ugyanis az angyalok színe.” A rózsához általában a piros képzete asszociálódik. A világi címerekben a rózsaszín, a vörös szín a gyakori. A Bibliában az emberi vétkekhez társul a skarlátpiros, a bíborvörös szín, ezzel szemben a bűnnélküliséghez, a tisztasághoz a fehér szín kapcsolódik, amely a fénynek, az eszkatológiá- nak színe (Mt 17, 12, Jel 1,14; 3,14). - „Ez a rózsa égszínkék mezőben legyen!” A kék a mennybolt színe, mindannak szimbóluma, ami a mennyel kapcsolatos. Azt jelzi a kék szín, hogy a keresztyén ember boldogsága „az eljövendő mennyei örömnek a kezdete. Ez a hitben már most megvan, a reménység által előre ízleljük” (II. Kor 5,1-9, Kol 3,2-4). - A szívalakú rózsaszirmokat csipkézett szélű zöld levelek veszik körül. Az erőtől duzzadó, egészséges életnek kifejezője a zöld szín. Az igaz, a választott nép „zöldell” (Zsolt 92,13, Ezs 27,6), a hit teszi erőssé, segíti a szolgálatra. Az igazaké az örök élet öröme. - „A mező körül aranygyűrű legyen!” A mennyei üdvösség” értékesebb minden örömnél és vagyonnál, amint az arany a legnemesebb és legértékesebb fém.” Az arany színe ünnepi, eszkatológikus szín. Ragyogása csodálatos. Az új ég és új föld, a szent város - János apostol látomása szerint - „tiszta arany” (Jel 21). „A gyűrű jelezze, hogy a mennyei üdvösség örökké tart, s nincs vége soha.” A gyűrű a töretlen kapcsolat, a belső hozzzátarto- zás, a hűség jele. A tékozló fiúnak a gyermekké fogadás jeleként gyűrűt húznak az ujjára (Lk 15,22). A harmincas években általánossá vált a Luther-rózsa jelvényként használata egyházunkban. Előszeretettel viselte az ifjúság is. Jó lenne, ha újra élnénk vele, nem az egyházi különállás jelvényeként, hanem annak hitvallásaként, amire a Luther-rózsa figyelmeztet minket. Vajda Aurél
