Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-01 / 35. szám

r 1 • r ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 50. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 1. ÁRA: 5,50 Ft Krisztus Urunk azt akarja, hogy csendes, békességes életet éljünk, egymással őszinte szívből s ne csupán látszatból, jót tegyünk, ezért parancsolja, hogy irgalmasok legyünk. (Luther Márton) MEGHÍVÓ Az Evangélikus Teológiai Akadémia 1985. szeptember 17-én, kedden délután 16.30 órai kezdettel a Zuglói Egyházközség templomában tartja TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELETÉT. Az igehirdetés szolgálatát . DR. NAGY GYULA püspök végzi. Ezt követően 17 órai kezdettel a Teológiai Akadémia TANÉVNYITÓ ÜNNEPI ÜLÉST tart a következő tárgysorozattal: 1. Jer dicséljük Istent... 40. ének. 2. Dékáni székfoglaló. 3. Az Akadémia új hallgatóinak felvétele. 4. Zárószó. 5. Himnusz. A Teológiai Akadémia tanári kara nevében mindkét alkalomra tisztelettel és szeretettel meghívom. Dr. Vámos József dékán A magyar Bibliatanács kiállítása Amszterdamban Emléktábla-avatás Az amszterdami Biblia Múzeum Az evangélium hódításának nincsenek korlátái Már nyugat felől süt a nap Jeru­zsálemben: az idő délután 3 felé jár. A járóképtelen koldust sietősen át­viszik a pogányok udvarán a zsidók szent templomáig, leteszik, ott hagyják egyedül az ezüst- és arany- veretekkel díszelgő Ékes kapuban, két külön világ határán, alamizsnát kéregetni. Nem valami ékes látvány ott a születésétől sorvadt lábú férfi, amint naponta megérkezik a temp­lomkapuig, megrekedve a küszö­bön, háttal a szentélynek. Az a leg­szomorúbb, hogy a gazdag Istentől igazában nem is vár semmit, meg­elégszik az imára érkezők könyöra- dományával. „Akármit” szívesen elfogad, csak legalább kapjon „va­lamit”! És ez régóta így megy: soha semmi változás. Abban sincs sem­mi változás, hogy a templomból is mindenki úgy jön ki, ahogyan be­ment. - De most valami szokatlan történik. Két férfi érkezik a délutá­ni imaórára: Péter és János. A kol­dus szemlesütve könyöradományt kér tőlük, kezét nyújtja feléjük, de azoknak üres a pénztárcája - nem tudnak alamizsnát adni. (Valóban semmiden szegények mindazok, akiknek nincs pénze? Kiderül, hogy nem!) Megszólal Péter: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a .názáreti Jézus Krisztus nevében, járj!” És talpra segíti az addig járóképtelen nyomo­rékot, aki erőre kap, felugrik, talp­ra áll; jár. Micsoda változás! Talál­kozik Jézus Krisztus küldetésében járó apostolokkal, Krisztus nevé­ben mondott szavukra hittel enge­delmeskedik, meggyógyul, hátra arcot csinál, irány a templom: oda vezet első útja, Isten felé, Isten színe elé. „Amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében: járj!” Most már nem kér alamizsnát, hanem ad, hálát, Istennek! (Mert akit Krisztus megajándékoz, az nem „valamicskét”, nem „akár­mit” kap, hanem a legnagyobb gazdagságot: a születéstől fogva hordozott eredeti betegségre - bűnre - a gyógyulást. Egycsapás- ra.) Rájött, hogy kár volt megelé­gedni a pogányok udvarában - a templom küszöbén kapott csekély alamizsnával. (Ember persze mást nem is adhat.) Rájött, hogy önma­gában a templom közelsége nem hoz változást. Rájött, hogy a leg­nagyobb tömegben is egyedül van, aki Isten nélkül, Istennek „háttal” él. Rájött, hogy az adja a legtöb­bet, aki Jézus Krisztus megszólító szavát, gyógyító ajándékát - ma­gát Krisztust - adja tovább. - Nem rejti el örömét, nem hallgat Isten ajándékáról; hirdeti, hogy vége már a bénaságnak, vége az értel­metlen kolduséletnek, Krisztus meggyógyított, új életet adott; le­gyen áldott az ő drága neve! Kedves Olvasó! Ma is van olyan ember, aki a legnagyobb tolongás­ban is elhagyatott magányban él. Ma is van olyan ember, aki meg­elégszik a világ aprópénzével. Ma is van olyan ember, aki eljut a templom közelébe, de nem jut el az Isten színe elé. Ma is van olyan ember, aki Istennek hátat fordítva éli „életét”. Déván olyan ember is, aki meghallva a názáreti Jézus Krisztus szólítását, „gyógyultan”, megújulva indul az ő. követésére, és tovább adja, amit kapott, dicső­ítve Istent. Mert az evangélium hó­dításának nincsenek korlátái. Havasi Kálmán A művészet viszi a Bibliát, a Biblia a művészetet A képen látható épület a hol­landiai Amsterdamban találha­tó. A világon egyedülálló ren­deltetést tölt be: Bibliai Múze­um. Itt kap helyet az a kiállítás, melyet a Magyarországi Refor­mátus Egyház rendez szeptem­ber végén. A kiállítással megbí­zott egyházi szakemberek saj­tótájékoztatón ismertették a kiállítás létrejöttét és célját. Benda Kálmán történész el­mondotta, hogy az amsterdami Bibliai Múzeum ajánlotta fel egy ilyen jellegű kiállítás és egy­ben aukció lehetőségét. Közre­játszott a kiállítás létrejöttében az is, hogy Tótfalusi Kis Mik­lós (1650-1702) a XVII. század nagy tehetségű tudósa, nyelvé­sze, nyomdásza 1685-ben a ma­ga metszette szép- betűkkel itt nyomtatta ki magyar nyelven a Bibliát. E jeles évfordulón a há­lás utódok emléktábla állításá­val tisztelegnek az egykori tu­dós emlékének. Az emléktábla­avatás napján nyílik meg a már emh'tett kiállítás „A Biblia a mai magyar művészetben” címmel. Lapunk augusztus 25-i számában húrt adtunk a V. Anyanyelvi Konferenciáról, ahol első ízben szerepelt témaként „A magyarságtudat és az egyházak”. Baranyai Tamás domonyi lelkész, a konferencia résztvevője írásában beszámol az ott zajlott eseményekről. Anyanyelv és magyarságtudat. Mintegy tizenhat millió embert érint a világon, mindazokat, akik­nek országhatárainkon belül és azokon kívül anyanyelve, vagy származásnyelve magyar. Utóbbi­akon azokat értjük, akik külföl­dön születtek, a magyart már nem, vagy csak törve beszélik, de szüle­ik, korábbi felmenőik magyarok voltak. Nemzetközi volt a konfe­rencia, a résztvevők fele külföldről - 26 különböző országból - érke­zett, mégis magyar, hiszen minden­ki magyarul beszélt. A munka ple­náris és bizottsági üléseken folyt, négy témacsoport körül: Az egyházak és egyesületek tevé­kenysége a magyar nyelv és kultúra ápolásában. Két teljes napon át, együttes ülésen ezzel a témával Több Szempontból is figye­lemreméltó esemény elé néz Amsterdam műértő közönsége. A közel 100 festmény, grafika, bronzérme, tűzzománc és egyéb műalkotás betekintést ad a mai magyar képzőművészetbe. Mint ahogy Németh Géza lel­készművészeti menedzser infor­málta a jelenlévőket, a felkért művészek nemcsak különböző életkornak, hanem különböző egyházi, felekezeti háttérrel is rendelkeznek. Néhány művész neve talán érzékelteti a sokszí­nűségre való törekvést: Bálint Endre, Engel Tevan István, Ud- vardi Erzsébet Szöllősy Enikő, Berki Viola, Csúcs Ferenc, Szinte Gábor, Szántó Piroska. Másik érdekessége a kiállí­tásnak az, hogy egyszerre auk­ció is, s ez azt jelenti, hogy az alkotások megvásárolhatók. A képeit ellenértéke humanitá­rius célokat szolgái. A'teljes be­vétel 50%-a egy afrikai lepra- kórház céljaira, a másik 50% pedig a Magyarországi Refor­mátus Egyház Ráday-Gyűjte- ménye részére kerül átutalásra, mégpedig azzal a szándékkal, hogy megteremthessék egy maj­dani Bibliai Múzeum alapjait, amely a 2. lenne Európában. foglalkozott a konferencia. Azért is nagy jelentőségű tény ez, mert új az anyanyelvi mozgalom 15 éves történetében és az eddigi konferen­ciák tematikájában. Jó volt nyelv­tudósok, művészek és politikusok elismerő szavait hallani az egyhá­zaknak az anyanyelv, a kultúra és a magyarságtudat ápolásában vég­zett szolgálatáról, itthon és külföl­dön. Természetesen az egyházak képviselői is mind szóltak az egy­házak sajátos szolgálatáról, ta­pasztalatairól és terveiről az anya­nyelv és magyarságtudat hazai és egyetemes erősítésének a területén. Az egyházak és a külföldön műkö­dő magyar egyesületek beszámolói rendkívül élénk, sokoldalú mun­káról adtak számot, igen színesén. „Tűzijátékot rendeztek” a felszóla­lók - ez volt a tömör vélemény. A pedagógiai munkabizottság évek óta készült, prímán előkészí­tett anyagot vehetett a kezébe. Na­gyon sok nehézségbe ütközik a külföldön született új nemzedék magyar nyelvre tanítása. Az ottho­non, családon kívül, iskolákban, nyelvtánfolyamokon, klubokban igyekeznek lelkes pedagógusok megismertetni anyanyelvűnket odakinti magyar* gyerekekkel és a. A képzőművészeti kiállítás­sal párhuzamosan Biblia-kiállí­tás is nyílik, melynek keretében a látogatók bepillantást nyer­hetnek a Magyar Bibliatanács három és fél évtizedes tevé­nyelv iránt érdeklődőkkel. Nagy segítséget nyújtanak ezek a tan­könyvek szülőknek, pedagógusok­nak. Hiszen az új generációnak nem természetes a magyar tanulá­sa teljesen idegen nyelvi közegben. A pedagógiai szempontok mellett erősen érvényesül a jó értelemben vett magyarságtudat ápolása is ezekben a könyvekben. Múltunk és jelenünk igazi bemutatása, az óhaza iránti tisztelet és érdeklődés felkeltése is fontos szempont. A kulturális munkabizottság a magyar irodalom külföldi megis­mertetése,'a honi kultúra népsze­rűsítése mellett különösen a vizu­ális művészetek - ideértve a video­technikát is - ügyét vette nagyító alá. Kultúránk átfogó külföldi megismertetése magyarul és idegen nyelven sokakat erősít meg ma­gyarságában szerte a világon. Egyetemi oktatók külön bizott­ságban foglalkoztak azzal a kér­déssel, hogy a felsőfokú oktatási intézmények hogyan szolgálhatják kapcsolataik erősítésével a közös ügyet. A konferencia programját mű­vészi hangversenyek és tanulmányi kirándulások tették gazdaggá. Baranyai Tamás kenységébe, napjaink magyar bibliakiadásába. Eredményes és áldásos utat kívánunk a Biblia „magyar kö­veteinek” Hollandiában. Szalay Tamás Dr. Tóth Károly református püspök kitüntetése Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az Elnöki Tanács dr. Tóth Ká­rolynál, a Duná­méi léki Református Egyházkerület püspö­kének, a Keresztyén Békekonferencia el­nökének a magyar ál­lam és a református egyház közötti jó vi­szony munkálása és a Keresztyén Béke- konferencia szerve­zetében kifejtett ki­magasló tevékenysé­ge elismeréseként a Magyar Népköztár­saság babérkoszorú­val ékesített Zászló­rendje kitüntetést adományozta. Kitüntetése alkal­mából jókivánságain- kat fejezzük ki és kérjük Istent, hogy to­vábbra is végezhesse szolgálatát egyházá­ban és a keresztyén- ség békeszeretö csa­ládjában. Ap Csel 3,6 Anyanyelv és magyarságtudat

Next

/
Thumbnails
Contents