Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-14 / 28. szám
Evangélikus MMEleti 50. ÉVFOLYAM 28. SZÄM 1985. JÚLIUS 14. ÁRA: 5,50 Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS n. János Pál pápa fogadta Káldy Zoltán püspököt Küldöttek 97 országból Június 27-én II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta dr. Káldy Zoltán püspököt. Káldy Zoltán püspök, mint a Lutheránus Világszövetség elnöke tett látogatást a Vatikánban. A püspököt elkísérte dr. Carl Mau, az LVSZ főtitkára. Keresztyén Világgyűlés Prágában A fogadás légköre rendkívül közvetlen és meleg hangulatú volt. Káldy püspök „Ószentségé”-nek és egyben „kedves testvérnek a Jézus Krisztusban” szólította a pápát, aki azonnal közbeszólt: „Igen, testvére a Jézus Krisztusban”. A beszélgetés dialógus formájában folyt le, melynek keretében Káldy Zoltán elmondta, hogy a Lutheránus Világ- szövetség nevében köszönti a pápát. Ezt követően szólt arról, hogy a Lutheránus Világszövetségnek 99 tagegyháza van, 82 országban. Megköszönte a pápának, hogy lehetőséget adott a személyes kapcsolat felvételére. A beszélgetés további részében Káldy püspök folyamatos kapcsolattartást javasolt a pápának. Kifejezte köszönetét azért, hogy a pápa az LVSZ budapesti nagygyűlésére személyes üzenetét küldte és hogy felszólította a római katolikus egyház híveit a nagygyűlésért való imádkozásra, továbbá Johannes Willebrands kardinális gyümölcsöző előadásáért és Lékai László bíboros üdvözlő szavaiért. Örömét fejezte ki Káldy püspök azért, hogy a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség között egy bizottságban évtized óta teológiai eszmecsere folyik. Kérte a pápát, hogy támogassa ennek a dialógusnak á folytatását, a harmadik szakaszban. „Eddig i$ sok gyümölcse van ennek a dialógusnak, melyeknek elfogadása volna szükséges a Vatikán és az LVSZ tagegyházai részéről. Alig lehet más cél mint a „teljes kommunió” az úrvacsorában - mondta Káldy Zoltán. Kérte a pápát, hogy a „békéért, igazságosságért, faji egyenlőségért” a Vatikán, az LVSZ és más egyházi szervezetek egységesen, közös bizonyságtételben lépjenek fel és együtt cselekedjenek. II. János Pál pápa nyitottan,, megértéssel hallgatta meg a javaslatokat. A terveket illetően örömét fejezte ki. Carl Mau főtitkár felhasználta az alkalmat arra, hogy főtitkári tisztségéből való távozás (szeptember 1) alkalmából elbúcsúzzon II. János Pál pápától. A látogatás végén Káldy püspök átnyújtotta a pápának a Luther emlékérmét és egy kalocsai kézimunkát. A pápa pedig Péter apostol első levele legrégibb kézirata egy részének fakszimilé kiadását adta át. A f ogadás után Johannes Willebrands kardinális megbeszélést folytatott a püspökkel és főtitkárral, végül pedig ünnepi ebédet adott. BIZALOM A VÁLASZTOTTAKBAN Az bizonyos, hogy az idei évnek egyik legkimagaslóbb belpolitikai eseménye az országgyűlési képviselők, a tanácstagok megválasztása, valamint az újonnan megválasztott képviselők első parlamenti ülése volt. Június 8-án választottunk és június 28-án ült össze a korábbinál nagyobb' közéleti érdeklődés mellett, egy igazán jó politikai légkörben és sikeresen levezetett 386 tagból álló legmagasabb közjogi testületünk, az országgyűlés. Ismert és újonnan felbukkant nevek és arcok, olyan személyiségek, akik az új választási törvény alapján elnyerték a tömegek bizalmát, s akik maguk is egyértelműen vállalták a nép szolgálatát, a Hazafias Népfront programját, a szocialista haza előmenetelén való fáradozást. A jelentések szerint 133 munkás, 16 paraszt, 179 értelmiségi és 58 alkalmazotti beosztású képviselőre bízatott öt esztendőre az alkotmányos országvezetés. Köszöntjük az újonnan megválasztott képviselőket! Köszöntjük soraikban a nyolc lelkészképviselőt. Közöttük az országos listán megválasztott dr. Bartha Tibor református püspököt a zsinat elnökét,- Bíró Imre kanonokot, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspököt, a Lutheránus Világszövetség elnökét, Kiss János címzetes kanonokot, dr. Salgó László főrabbit, dr. Szakács Józsefet, a Magyar- országi Szabadegyházak Tanácsának elnökét. Köszöntjük a választás útján képviselői mandátumhoz jutó dr. Kürti László református püspököt és dr. Pre- gun Istvánt, a nyíregyházi görögkatolikus papnevelő megbízott rektorát. Negyven évvel ezelőtt megalakult Debrecenben az első szabad nemzetgyűlés. Ma az Országházban a képviselők közül még öten - Kádár János, Kállai Gyula, Apró Antal, Bognár József és Nánási László - Debrecenben kezdték munkájukat. A negyven év azóta történelem és az említett öt képviselő gazdag tapasztalattal maga mögött a jogfolytonosság, de megválasztásuk alapján is ott ül az Ország Házában. A nemzet életének szüntelenül áramló folyamában, egyetlen célért, a nép, a nemzet boldogulásáért dolgoztak. Azzal a bizodalommal tekintünk a kezdő képviselőkre, de a többiekre is, hogy ugyanazon cél hevíti őket. A nemzet egészének ügyét kell szem előtt tartaniuk, a sokoldalúan jelentkező, és gyakran sorskérdésekkel kell szembenézniük. Tudásukat felelősen kell latba vetniük, erejüket megsokszorozva kell a köz érdekeiért feláldozniuk. Rájuk vár a nehéz feladat, hogy az ország gazdasági nehézségeiből kiutat találjanak. Nekik kell a társadalomban jelentkező feszültségeket oldani, a társadalmi morál területén mutatkozó lazaságokkal megbirkózniuk és határozott irányt szabni a jelen és jövendő nemzedék számára. Az ö feladatuk lesz a sok nehézség által kitaposott béke útján tartani az ország kormányrúd- ját. Lázár György ezt fgy fejezte ki: „Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb munkával küzdhetjük le a történelmi okokból és az adottságokból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot okozott. Mi keresztyének, amikor magunk elé idézzük az Ország Házát, ahol tízmillió magyar sorsa igy, vagy úgy alakulhat, akkor jó szívvel kérhetjük Istent, áldja meg azokat, akiket bizalmunkban részesítettünk, adjon bölcsességet és fe-- lelősséget szivükbe és gazdagítsa életüket sikerrel népünk érdekében. R. P. Fotó: MTI - Diós! Prága, július 4. Hatodik világgyülését tartotta még az 1958 júniusában megalakult Keresztyén Békekonferencia. Az eseményre július 2-9. között került sor a prágai Kultúrpalotában. 97 ország közel 900 résztvevője - egyházak, felekezetek, békecsoportok, valamint első ízben a megfigyelőként jelen lévő nem keresztyen világvallások számos és az igazságosság kérdésében. 1958-tól napjainkig hosszú utat tett meg a Keresztyén Békekonferencia. A kezdetet - 40 ember reménytől és felelősségtől áthatott vállalkozását - gyors kibontakozás követte. Az 1961-ben megtartott első világgyűlést követően a harmadik világ egyházainak egész sora kapcsolódott be a Keresztyén Békekonferencia munkájába. ője - hallatta hangját a béke Napjaink feszült világhelyzetében tovább növekedett a Keresztyén Békekonferencia felelőssége - állapították meg a konferencia kezdetekor a huszonkét tagú magyar ökumenikus küldöttség résztvevői, akik között egyházunkat dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, dr. Ottlyk Ernő ny. püspök, az Ökumenikus Tanács főtitkára, Lehel László az Mai emberek kérdései Jézushoz Jn t „Én vagyok az élő kenyér. Aki e kenyérből eszik él örökké. A kenyér, amelyet én adok: az én testem.” Az ötezer ember megvendégelése után mondotta Jézus Urunk ezeket a szavakat. Kilépett ekkor elrejtettségéből. Felfedte, hogy nem egyszerű vándortanító. Jelezte, hogy önmagát akarja adni az embernek. Nem lelki, szellemi kapcsolatot ’ létesít csupán. Testét adja, hogy testvérünk lehessen. A földi kenyér helyett a mennyeire fordította a figyelmet. Azt akarta, hogy észrevegyék Őt. Tőle várják az élet minden ajándékát. Váratlanul érte őket Jézus kijelentése. Vitatkozni kezdtek. Olyan súlya volt Jézus szavának, hogy nem tudták visszautasítani. Ezt kérdezték:- Hogyan adhatná ez nekünk testét eledelül? A kérdés teljesen jogos! Hiszen Jézus nem közölte a módját annak, hogy miképpen táplálja az éhezőket. Csak magáról beszélt. Azt hirdette meg, hogy örök élete van annak, aki testét eszi. Jézus a kérdést hallva ezt mondta:- Bizony, bizony mondom néktek, ha nem eszitek az Ember Fia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. Ünnepélyesen kijelentette, hogy halálba fogja adni magát azért, hogy nekünk életünk lehessen. Testté és vérré lesz. A test és .a vér a szenvedő, meghaló embert jelenti. Az Úrvacsora szerzésekor a tanítványok között egy se akadt, aki megkérdezte volna:- Mester, hogyan lehet a kenyér a Te tested, a bor a Te véred? Megsejtették, hogy Jézus szavát egyedül a hit tudja „Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül?” i,52 megragadni. Az Úrvacsora felfoghatatlan titok! Nem azt parancsolta Urunk, hogy megértsük, hanem, hogy éljünk vele. Az Úrvacsorában mennyei, láthatatlan kegyelmi ajándékot kapunk. Egy morzsa hull le Isten kegyelmi asztaláról, mely a mennyben téríttetett meg. Vágy ébred bennünk Isten szeretete után, mely megérintett az Úrvacsorában. Luther az Úrvacsorát nem hűvösen, hidegen, a tudós higgadt vizsgálódásával nézte, hanem a bűnös, erőtelen ember szenvedélyes vágyódásával. Számára az Úrvacsora, mivel magát bűnös embernek vallotta, mentő költél volt, amibe belekapaszkodott. Egy alkalommal így nyilatkozott: „Mivel én bűnös vagyok, az ördögnek és halálnak foglya és érzem, hogy gyenge a hitem, hideg a szeretetem, türelmetlen és irigy vagyok, a bűn reám fonódik elöl és hátul, azért megyek, hogy Krisztus igéjét meghalljam és megtudjam: itt a kenyérben és borban adta nekem az én Uram testét és vérét, hogy biztos legyek abban: bűneim meg vannak bocsátva és enyém az örök élet.” Sohasem tudjuk teljességében megérteni, hogyan cselekszik Isten az Úrvacsorában. De mind többet ragadhatunk meg ebből a titokból, ha szorgalmasan, hűségesen vesszük kegyelmi ajándékát. Láthatatlanul, az értelem számára meg- ragadhatatlanul, Krisztussal egyesülünk. Erőt, biztatást kapunk arra, hogy Isten akarata szerint éljünk. Sugározzon életünkből, a Krisztusban elnyert örök élet öröme.-„Boldogok, akik hivatalosak a Bárány mennyegzői lakomájára!” Ferenczy Zoltán A konferencia elnöksége a megnyitó istentiszteleten Prágai hidak Fotó: a. Novy világhelyzet részletes elemzését adta. Majd kijelentette, hogy ma már nincs egyetlen olyan egyházi szervezet vagy mozgalom sem, amely ne foglalkozna a nukleáris háború veszélyével. Ha nem cselekszünk, semmiképpen sem keriilhetjük el egy „nukleáris Holocaust” bekövetkeztét. Korunk teológiai állásfoglalásait elemezve sürgetően szólt arról, hogy a föllelhető különbözőségek ellenére is minden vallásfelekezet alkotó együttmunkálkodására van szükség. Egymástól elszigetelten küszködve nem oldhatjuk meg korunk égető kérdéseit. Szembe kell néznünk azokkal a megtévesztő állításokkal, amelyek egy győzelmi eséllyel megvívható korlátozott atomháborúról szólnak, vagy pedig arról, hogy a világűrbe telepített nukleáris „pajzs” elrettentő hatása lehetne a béke záloga. Mindez tudományosan is megalapozatlan. Előadásának ezt a részletét számos adattal támasztotta alá. Hálaadással emlékezett meg arról, hogy feszültségekkel teljes világunkban Európa országai között elevenen hat Helsinki szelleme. E példa nyomán hasonló helyzet kialakítására a világ más tájain is megvan minden remény. A reménység jeleként értékelte a referátum azt a tényt, hogy a béke- szervezetek - s közöttük nem elhaéve javasolt egyházközi „békezsinat” összehívását a világ valamennyi egyházának részvételével. A Keresztyén Békekonferencia programjában az elnöki jelentést .követően több referátum hangzott el. Paulos Mar Gregorios metropo- lita Indiából a konferencia fő témáját fejtette ki főreferátumában, Fi- laret Kiev és Galicia metropolitája Az emberiség egyetemes veszélyeztetettsége - átfogó békestratégia címmel tartotta meg referátumát. A Keresztyén Békekonferencia főtitkára dr. Lubomir Mirejovsky lelkész a mozgalom tevékenységét ismertette összefoglaló jelentésében. A béke-világgyűlés résztvevői különböző munkacsoportokban vitatták meg és fejlesztették tovább a referátumokban elhangzottakat, s különféle javaslatokat készítettek elő és értékes dokumentumokat fogalmaztak meg. A béke-világgyűlés nemzetközi jelentőségét mutatta az, hogy számos egyházi és állami vezető levélben, illetve táviratban üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Többek között Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. 1 A konferenciai hét második felében további előadásokra és találkozókra került sor, valamint az új tisztségviselők megválasztására. (E jelentős mozzanatokat lapunk következő számában ismertetjük.) A prágai Kultúrpalota, a konferencia színhelye Evangélikus Élet felelős szerkesztője és Szabóné Mátrai Mariann lelkésznő képviselte. A prágai Kultúrpalota méreteivel, különféle célú sok helyiségével és technikai lehetőségeivel a Keresztyén Békekonferencia kitűnő színhelyének bizonyult. A VI. Béke-világgyűlés ökumenikus nyitó istentiszteletét a bots- wanai Makulu érsek vezette. Isten igéjét is ő hirdette, jó bibliai alapvetést adva ezzel a következő napok nagy jelentőségű és felelős tanácskozásainak. Dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke beszédében szólt a prágai béke-világgyűlés megrendezésének körülményeiről. Köszönetét, fejezte ki mindazoknak, akik az előkészületekben bármi módon részt vettek, segítettek. Kiemelten szólt a múltra emlékezve a mozgalom létrehozásában jelentős szerepet vállalt, s a legutóbbi világgyűlés óta elhunyt személyiségekről, többek között Kari Irri- meriöl, Martin Niemöllenől, Amb- roso Reevesröl és Kari Linkéről. Beszédének további részében Tóth püspök a jelenlegi bonyolult nyagolható mértékben a Keresztyén Békekonferencia - befolyásának engedve több mértékadó államférfi is határozott lépéseket tett a béke érdekében. Több ország ösz- szefogottan és erőteljesen követeli atomfegyvermentes zónák kialakítását. Három év óta jeles tudósok és az egyházak neves képviselői közül sokan rendszeresen találkoznak, hogy hatékony lépéseket dolgozzanak ki a fegyverkezési verseny ellenében. Előadása befejező részében a „Mit tegyünk?” nagy kérdésére kereste a választ mind elméleti, mind pedig gyakorlati vonatkozásban, különös tekintettel a Keresztyén Békekonferencia jövőbeni szerepére. A legfontosabbnak ítélte azt, hogy szavunk állandó és erőteljes hallatásával ébren tartsuk az emberek tudatát, s megszilárdítsuk bennük az Isten által ajándékozott élet egyedülálló értékét. Ezáltal válik lehetővé egy olyan nemzetközi légkör kialakítása, amelyben aztán a politikusok a rájuk bízottak javára folytathatják tevékenységüket. A másik - kifejezetten egyházias - lépést azzal tehetné meg a békevi- lággyűlés, ha elősegítené, hogy a Bonhoeffer által több mint ötven
