Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-29 / 5. szám

A készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Az egyházi élet jellegzetességei az NSZK-ban ' mm A Hl VÁSÁRIM P IGÉJE Tekintetünk iránya Mt 14, 22—33 RÉGI, ISMERŐS KÉP, gyökerei visszanyúlnak a múltba, ahol egykori gyermekbibliaóráink gazdag tanításának szerves részéhez tartozott. Jézus egyedül küldi előre tanítványait a tengeren, miköz­ben ő maga értük imádkozik fent a hegyen. Már hajnalodik, amikor vihar támad s a tanítványok maguk vannak a csónakban. Jézus el­indul feléjük, ők az egyre erősödő viharban észreveszik Jézust, fel­ismerik őt szaváról. Elhangzik Péter kérése, s reá feleletként Jézus egyetlen szava: „jöjj”. A kép régi, de a mondanivalója friss, eleven, valóban mai. Nem véletlen, hogy a csónak jelképpé, szimbólummá vált, az egyház hajójának szimbólumává, s a történetben emberek mindig újra ráismertek önmagukra, feleletet kaptak saját problémáikra. Velünk sem történhet nagyobb dolog, mint ez a felismerés, de ez megtörténhet ma is, hogy mi, akik mai csónakokban ülünk, mai gyakran viharjárta vizeken is hajózva, ráismerünk önmagunkra, s ami még ennél is fontosabb: Jézusra, aki szembe jön velünk a vízen. De mi is történik valójában? ELHANGZIK JÉZUS SZAVA s a történet ezen a ponton kezd iga­zán izgalmassá válni, hiszen Péternek ki kell lépnie a biztonságot nyújtó csónakból a bizonytalanságba, a hullámok közé. Kilép, jár a vízen, elindul Jézus felé. Nem a víz tartja, hanem Jézus beszéde, szava, melyre ő teljes bizalommal rááll és elindul. Ügy érzem, senki sem fogalmazta meg pontosabban, szemlélete­sebben a hit lényegét. A hit az, amit itt valóban látunk: ráállás Jézus szavára. Ebben az egyetlen képben benne van a bizalom, a feltétel nélküli engedelmesség, a teljes bizonyosság. DE MI TÖRTÉNIK PÉTERREL és mi történik velünk is nagyon sokszor? Igen, velünk is, akik pedig sokszor halljuk Krisztus evan­géliumát, velünk, akik sokszor tesszük rá életünket Jézus szavaira, velünk is, akik pedig már‘sokszor megtapasztaltuk, hogy az ö sza­vára rá lehet állni, s el lehet indulni rajta. Az történik, hogy egy- szercsak elkezdünk az erős szélre figyelni és megijedünk! Tekinte­tünk ,.irányt változtat” s ez válik, válhat számunkra végzetessé. Melyikünk ne élte volna még át, hogy noha az egyik pillanatban ráálltunk Jézus szavára, feltétel nélkül hittünk neki s a másik pil­lanatban egyszercsak elkezdtünk az erős szélre figyelni, s kezdett inogni a lábunk, kezdtünk kételkedni abban, amit pedig még né­hány perccel vagy órával előtte biztosnak, igaznak szentnek val­lottunk? Péter tehát kételkedett s ezért kezdett süllyedni. Node mikor fog el bennünket a kételkedés? Akkor, amikor az ember a hullámo­kat. az erős szelet nagyobbnak érzi, mint Jézus hatalmát. Akkor, amikor tekintetűn!cet levesszük Jézusról és a hullámok, a körül­mények, a szituáció kerül a középpontba. Amíg az ember hisz, addig biztosan áll, amíg tekintetünk Jézuson nyugszik meg. addig a hullámokat, az erős szelet kicsinek látjuk. De jön egy pillanat, amikor mindez megfordul: Jézus látszik kicsinek és a hullámok nagynak. Ilyenkor arra gondolunk, hogy akkora hatalma talán még neki sincs, hogy azt a hullámot, ami p flli életünkben jelent­kezik, azt legyőzze, vagy az erős szelet kifogja. KÉTELKEDÉSHEZ VEZETHET AZONBAN a Jézus közelségéről' való elfeledkezés is. Hirtelen olyan messzinek tűnik Jézus. Péter pár méterre volt tőle, mégis messzinek látta. Sok mindennel szá­molt, de a közelséget kihagyta a számításból. Pedig ha valakihez közel van Jézus, akkor éppen azokhoz van a legközelebb, akiket hullámok vesznek körül, akik benne állnak az erős szélben. Egyet bizonyosan tudhatunk: a legnehezebb helyzetben levő ember mel­lett mindig ott van. Minél mélyebb a tenger, annál inkább ott van, minél nagyobb a cél. annál inkább ott van, minél súlyosabb a beteg­ség, annál inkább ott van, minél keservesebb a halál, annál inkább ott van. Jézus tekintetét kell meglátnunk, az ő közelségét kell újra felfedeznünk. Ha tekintetünk rajta nyugszik meg. ha közelsége va­lóban tudatosul bennünk, akkor újra helyreáll az egyensúly: Jézust látjuk nagynak, hatalmasnak, a hullámokat az erős szelet pedig kicsinek. Krämer György Imádkozzunk! Űr Jézus Krisztus! Csendesítsd el szívünkben a kételkedést és a kishitűséget. Szólj csak egy szót hozzánk erővel és hatalommal, hogy meghalljuk és higgyük, hogy Te vagy a kezdet és a vég. aki által lett minden, akiben megbékéltetett minden és akinél céljá­hoz és tökéletességre jut minden, hogy tied legyen a dicsőség most és mindörökké. Amen. Dr. Nagy Gyula püspök látogatása Veszprémben HOGYAN JÖTT LÉTRE AZ NSZK? A második világháború­ban győztes antifasiszta koalíció — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Anglia — meghatározták a legyőzött Né­metország háború utáni helyze­tét. Kimondták, hogy Németor­szágot — megszállási övezetekre való felosztása mellett — egysé­ges államként kezelik. Megegyez­tek abban is, hogy Lengyelország határa- az Odera—Neisse vonal lesz. A kelet- és nyugat-német­országi megszálló övezetekben el­térő társadalmi berendezkedés jött létre. Miután a nyugati ha­talmak — megszegve a' potsdami egyezményt (1945) — Németország nyugati tartományaiban létrehoz­ták a Német Szövetségi Köztár­saságot (1949. május 23-án). a né­pi demokratikus erők (1949. ok­tóber. 7-én) megalakították a né­met történelem első munkás-pa­raszt államát, a Német Demokra­tikus Köztársaságot. Előbb Chur­chill az amerikai Fulton városá­ban tartott beszédében (1946) az angol—amerikai világuralom igé­nyét hirdette meg, Truman ame­rikai. elnök pedig hamarosan a kizárólagos amerikai világuralom koncepciójával cserélte fel a ful- toni programot (Truman-elv), s a hidegháborús módszert: a há­ború szakadékénak szélén tán­colást alkalmazta. Ezzel összefüg­gésben az NSZK-ban is megin­dult a: német újrafelfegyverkezés. Nyugat-Németország az ötvenes évek közepén a NATO tagja lett, s az amerikai politika „legmeg­bízhatóbb” európai szövetségese­ként szerepelt. MINDEZ KIHATOTT AZ EGY­HÁZI ÉLETRE IS. Az antifa­siszta Niemöller, s vele együtt az egykori „hitvalló egyház” embe­rei is aktívak voltak, s elutasí­tották a hidegháború módszereit. De a hivatalos egyház a német újra-felfegyverkezés jegyében 1957. elején létrehozta a tábori lelkészi intézményt. Üjra műkö­dött a. protestáns és katolikus tá­bori püspök, vezér-főesperes, tá­bori esperes, tábori lelkész. Az evangélikus tábori lelkészi állo­mány 220 főt jelentett, s kb. ugyanekkora volt a katolikus ál­lomány is. Igaz, hogy a békére nevelést is felvették a feladatok sorába, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az egyház lelké­szeket adott egy NATO ország katonaságának. Lényegében mind­máig jellemző a progresszív és a retrográd erők közötti feszült­ség. AZ EGYHÁZ SZERVEZETI ÉLETÉT IS ÁT KELLETT ÉPÍ­TENI. Az LVSZ budapesti nagy­gyűlésén a legnagyobb delegáció a német lesz. Érdemes tudnunk, hogy milyen egyházi szervezet köréből érkeznek, mik a jelleg­zetességeik az egyházi testületek­nek? Az előzőkben láttuk, hogy német területen lutheránus, re­formátus, és uniált egyházkerü­letek léteznek. A lutheránus szó nem szerencsés, maga Luther til­takozott az ellen, hogy Jézus Krisztus helyett róla nevezzenek el egyházat. Mi itthon helyesen használjuk az evangélikus egy­ház megjelölést, de német/terü­leten az evangélikus azt jelenti, mint nálunk a protestáns szó, ott külön kell használni a lutherá­nus szót. Hogy így van ez a Lu­theránus Világszövetség eseté­ben.. is, egyébként a külföldi szó- használatban (angol—német-- skandináv) így vált használatos­sá. A németországi evangélikus egyház (Evangelische Kirche in Deutschland, rövidítve EKD) ösz- szefoglaló szervezetébe tartoznak a lutheránus, a református és az uniált egyházkerületek. Ezek nem alkotnak külön egyházat, hanem csak szervezeti közössé­get. Köztük úrvacsorái és szó­székközösség van a Leuenbergi Egyesség alapján. Az EKD jelen­leg elnöke Lohse hannoveri püs­pök, egy lutheránus egyházkerü­let püspöke. Az EKD külügyi hi­vatalt tart fenn, Held elnök ve­zetésével, aki 250 külföldön élő német lelkész és gyülekezet elöl­járója, s egyben a külügyi kap­csolatok szervezője. Az EKD az Egyházak Világtanácsának a tag­ja. A NÉMETORSZÁGI EGYE­SÜLT EVANGÉLIKUS—LUTHE­RÁNUS EGYHÁZ (Vereinigte Evangelisch—Lutherische Kirche Deutschlands, rövidítve: VELKD) tagegyházai a Lutheránus Világ- szövetség tagjai. Ennek az össz- egyháznak a vezető püpöke Stoll, schleswigi püspök. Központi ügyintéző szerve Hannoverben van (Lutherisches Kirchenamt). A lutheránus egyházkerületek fognak hozzánk jönni 1984 nya­rán az LVSZ nagygyűlésére. VALLÁSI MEGOSZLÁSA SZE­RINT az NSZK lakossága 49 szá­zalékban protestáns, 44.6 száza­lékban katolikus. A zsidóság lét­száma 0,05 százalék, míg az egy­házhoz nem tartozóké 6 százalék. Míg a lutheranizmus legtöbb tör­ténelmi emlékhelye az NDK terü­letén fekszik, az első lutheránus hitvallás felolvasásának és alá­írásának városa, Augsburg. Mün­chen közelében az NSZK-ban ta­lálható. Ebben az országban lakik a német evangélikusok nagy ré­sze. Az LVSZ tagegyházainak vo­natkozásában 13,2 millió (73 szá­zalék) lakik az NSZK, s 4.8 mil­lió (27 százalék) az NDK terüle­tén. Az NSZK 8 nagy uniált egy­R imaszombati tisztviselő csa­ládban született, négyen voltak testvérek. Szülővárosában tanult az érettségiig. A teológiát Sop­ronban végezte. Szombathelyen avatták lelkésszé. Sok gyülekezetben szolgált, sok­színű munkát végzett. Volt kerü­leti segédlelkész, önálló hitoktató, intézeti nevelő, missziói gyüleke­zet szervező, s végül Kölesden gyülekezeti lelkész. A háborús eseményekben szerzett gerinc be­tegsége élete végéig kíséri. 1947- től a kaposszekcsői gyülekezet lelkésze. Megrokkant derékkal, de erős lélekkel végezte a kitele­pítésben megfogyott gyülekezet és nagy szórványa lelkészi szolgála­tát. 1950-ben feleségül vette házának összetételét 73 százalék­ban lutheránusnak becsülhetjük. Ezzel mintegy 10,5 millió evan­gélikussal együtt az NSZK össz- evangélikusságának létszámát 23,7 millióra tehetjük. AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ VI­SZONYA AZ NSZK-BAN nagyjá­ból azt az egyházpolitikai képle­tet követi, amit „népegyháznak” szoktak nevezni. Leegyszerűsítve a dolgokat: a népegyhézi forma középütt helyezkedik el az állam- egyházi rendszer és az állam és egyház szétválasztásának koncep­ciója között. Ez konkrétan azt je­lenti, hogy például min,den állami adóhoz hozzátartozik az egyházi adó. ugyanúgy, mint ahogy szo­ciális célokra is fizetni kell az összadó keretében. Az állami adó­hivatalok az egyháznak folyósít­ják az így beszedett egyházi adót. Ezt mindenkinek fizetnie kell, aki valamelyik egyházhoz tarto­zik. de az egyházhoz nem tar­tozók száma jelentéktelen. Ha va­laki kilép az egyházból, akkor azt az államnál is be kell jelenteni. Marxista világnézetűek állami al­kalmazást nem kaphatnak. Ez az úgynevezett hivatali alkalmazási tilalom (Berufsverbot). Ez a né­hány utalás is szemlélteti, hogy az állam és egyház viszonyában számos múltból örökölt, konzer­vatív vonás van, ennek vannak ugyan mai ellenzői, de ez nem változtat a hivatalos és általános helyzeten. Ottlyk Ernő Frank Irént, aki hadiözvegyként élt kislányával a szomszéd paró­kián. Ikerfiaik születtek, akik ár­ván maradt testvérükkel együtt élvezték a családi ház melegét és szeretetét. 1979-ben szívinfarktus kényszerítette a reformációi is­tentisztelet félbeszakítására, kór­házba, majd nyugdíjba. Négy évig örülhetett még kis unokák­kal is növekedő családjának. Szerettei, ragaszkodó gyüleke­zete, barátainak és tisztelőinek hosszú sora, sok lelkésztársa kí­sérte sírjához 1983. december 16-án a kaposszekcsői temetőben. Koporsója mellett Gömöry Jó­zsef és Vértesy Rudolf hirdették az evangélium vigasztalását. „A szeretet soha el nem múlik ” (1 Kor. 13,8.) Az Északi Egyházkerület püs­pöke és felesége december 28-án Veszprémben tettek látogatást. A Megyei Tanács elnöki hivatalá­ban a délelőtti órákban Gyuricza László megyei tanácselnök és Szász András általános elnökhe­lyettes Szálkái József megyei egy­házügyi titkár kíséretében fogad­ták a püspökházaspárt. A láto­gatás során a Veszprém megyei evangélikus gyülekezetek élete, egyházunk mai társadalmi és nemzetközi szolgálata kérdései kerültek megbeszélésre a megye vezetőivel. Ezután a püspök és felesége Havasi Kálmán egyházkerületi lelkész kíséretében látogatást tet­tek Kovách Attila dunántúli re­formátus püspöknél és családjá­nál. Kora délután a püspök és felesége fölkeresték az evangé­likus parókiát és Hernád Tibor lelkész kíséretében megtekintet­ték a megújított templomot és az új gyülekezeti termet. Szomorú vers Eddig meddő-szájú voltam, a szólásra gyáva, bár mélyen ott háborgott az igaz-lárma. Fújt, lázadt a lelkem, rohamra készültek a szavak, de én csak nyeltem-nyeltem őket, és szenvedtem hallgatag. Még tollászkodó-harag sem röppent ki e holt-szájon. Tán idegenül körözött volna a gazos tájon. Most már bánom, hogy halk szavú voltam, hogy tűzzel a jóért oly ritkán szóltam, hogy a szavakat vastag, rozsdás láncra vertem, hogy Isten-himnuszt bátran sose zengtem! De jaj, a hallgatásba réges-rég beleuntam, mégis lent szorongok sötét némaság-kútban, és zsibbadtan nyögöm hallgatás-bilincsem! Uram, lásd, mindenem van, de hangom, hangom nincsen! Lehet, kiáltásra várok, vagy rengető suttogásra, lehet, zajra, zenére, vagy egy értő társra. Nem tudom! De várok! A nyelvem gúzsba kötve: Sírós-szpmorún az Igézőt várom, hogy bűnömet letörölje. Szládek János NVelvtanfolyam • * A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézeté­ben idén újra német és angol nyelvtanfolyam indul lelkészek és egyházi munkások részére május 14-től június 8-ig, 4 héten át, hetente 5 napon, hétfőtől péntekig; naponta 6 óra tanárral, 3 óra nyelvi laborban, összesen tehát 180 órában, átlagosan 10 fős csopor­tokat számítva. A tandíj összege 5400 Ft. A jelentkezéseket az Evangélikus Világgyűlés Irodájába, Budapest, Deák tér 4. 1052 1984. február 15-ig kérjük beküldeni. A felvétel és a csoportbeosztás előzetes felmérés alapján történik. Havasi IBezső 1904—1983

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents