Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-04-15 / 16. szám
Szlovéniai evangélikus lelkészek látogatása A MURA VIDÉKÉN ÉLŐ EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETEKKEL eddig nem sok hivatalos kapcsolata volt hazai evangélikus egyházunknak. Előfordult ugyan, hogy a délnyugati határszéleken szolgáló lelkészeink közül egy-egy átlátogatott Jugoszláviába, elsősorban a Mura vidékén lakó, többé-ke- vésbé magyarul is beszélő lelkészekhez, gyülekezetekbe. így leginkább csak szórványos személyi kapcsolatok ■ jöhettek létre. Az egyházi vezetők egy-egy világgyülésen találkoztak, ami azonban kevés volt ahhoz, hogy jobban megismerjük egymást. Az utóbbi időben több alkalom adódott a találkozásokra. AZ ELMÚLT ÉV FOLYAMÁN, a Luther-évforduló kapcsán a muravidéki evangélikus esperesség kiállítást rendezett a reformáció muravidéki emlékeiből. Ehhez a kiállításhoz a magyarországi evangélikus egyház is kölcsönzött anyagot, részint az Evangélikus Országos Levéltár, részint gyülekezeteink levéltári anyagából. Ez a kiállítás Murska Sobotán (Muraszombat), az esperesség székhelyén volt. Egyházunk sajtószolgálatának képviselői meg is tekintették ezt annak idején. A novemberben, Luther Márton születésének 500. évfordulóján rendezett szimpóziumon a szlovéniai evangélikus egyház meghívása alapján lehetőségem volt részt venni, s ott előadást is tarthattam a levéltárunkban őrzött értékekről. különös tekintettel a Muravidékről érkező kutatókat érdeklő anyagról. Néhány gyülekezetbe is. ellátogathattam, s ez jó alkalom volt a személyes kapcsolatok további épitéséie. MOST A MURA VIDÉKI EVANGÉLIKUS LELKÉSZEK egy csoportja látogatott el hazánkba. Elsőrendű céljuk az volt, hogy megnézzék azt a ki-' állítást. ami a Szépművészeti Múzeumban idézte Luther Márton emlékezetét a reformáció németországi és hazai XVI. és XVII. századi emlékeinek bemutatásával. Természetesen arra is volt lehetőség, hogy egyházunk vezetőivel is találkozzanak. Egy kevés idő még arra is jutott, hogy Budapest szépségében gyönyörködjenek a látogatók, akik között olyan is akadt, aki hosz- szabb lelkészt szolgálat után most jutott el először hazánk fővárosáöa. A csoportot Ludvik NovAk esperes vezette. Eljött az egyházmegye felügyelője is, s rajtuk kívül még hat lelkész* a muravidéki evangélikus gyülekezetek lelkipásztorai. Látogatásuk első napjának programjában szerepelt Teológiai Akadémiánk meglátogatása. Oft dr. Fabiny Tibor dékán fogadta a vendégeket. Tájékoztatást adott lelkészképzésünk helyzetéről. az akadémián folyó munkáról, az egyes tanszékekről, s bemutatta a tanszékek vezetőit, majd végig vezette a csoportot az akadémia épületén, megmutatva a teológusok szobáit is. . Innen a A budavári gyülekezet SCHÜTZ-kórusa Schütz — János passióját adja elő a budavári templomban április 15-én virágvasárnap a délelőtti 11 órás istentiszteleten Közreműködnek; Basky István, Blazsó Sándor. Heim László, Szemere Erzsébet vezényel: Csorba István Igét hirdet: DR. NAGY GYULA püspök Szépművészeti Múzeumba indultunk, ahol szintén Fabiny Tibor tartott kb. egy órás tárlatvezetést. DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök-elnök ebédet adott a szlovén testvéregyház hazánkba látogató tagjainak. Az ebéden részt vett dr. Nagy Gyula püspök is. A fehér asztal melletti beszélgetésben Káldy püspök tájékoztatást adott a magyarországi evangélikus egyháznak az LVSZ nagygyűlést előkészítő munkájáról. Kifejezést adott annak az örömének, hogy a nagygyűlésen ismét lesz lehetősége a két egyház vezetőinek a találkozásra. A városnéző körutazás során ellátogattak a vendégek a Gel- lért-hegyre, ahonnan a gyönyörű napsütésben eléjük tárult a város körképe. Majd egy rövid időre, egy frissítő erejéig a margitszigeti Thermál Szálló eszpresszószájba tértünk be, s mire a Halászbástyára értünk, már a kivilágított Budapest fényei tárultak szemünk elé. A várossal való ismerkedés még a következő napon folytatódott. Ekkor került sor az Evangélikus Országos Levéltárban Luther Márton eredeti végrendeletének megtekintésére, majd a Lutheránus Világszövetség budapesti sajtószolgálatának irodáját keresték fel, s végül az Evangélikus Országos Múzeumot, s a Deák téri evangélikus templomot látogatták meg. Még egy búcsúebéd következett, amelyen részt vett két szlovén származású, jelenleg Budapesten élő vendég is. Megkapó pillanat volt, amikor a 90. születésnapját ünneplő Sifter Zoltánt ide látogató honfitársai köszöntötték. Szép példája a népi összetartozás kifejezésének. A RÖVID BUDAPESTI TARTÓZKODÁS UTÁN barátaink Bécs felé vették az irányt, hogy ott is rövid látogatást tegyenek, s onnan Burgenlandon keresztül térjenek haza. Az a reménységünk, hogy testvéreink a nálunk tett látogatás emlékét szívesen őrzik meg szívükben, s kezdődő kapcsolataink friss hajtása sudár fává növekszik az idő múltával. Velő Béla Czipri Éva: Ima Uram tetőled de sokszor eltávoztam bálványt imádtam óborokat ittam a feltámadásban jaj nehezen bíztam s mégis rámhajoltál Hazugságaimból most már kilábaltam tested már az enyém véredet is ittam korok fordulóin kapud kinyitottam el sohase hagytál A közönyben bűnben már benned sem hittem és lásd milyen sokszor rútul eltévedtem nem hittem a kínod véred a kereszten és megbocsátottál Köszönöm ezt néked most már tiszta szívből hogy engedtél ennem örök igéidből láncomat eltépted kivettél a tűzből mindig velem voltál mégis rámhajoltál el sohasem hagytál és megbocsátottál. MIKOR LESZ A FÉRFIAK SZAMÁRA A POLITIKA ERKÖLCSÖS? Az „urakhoz” intéz kérdéseket a nyugatnémet Evangelisches Monatblatt” februári számában írott cikkében (Férfi és egyház) Ingeborg Kruse. Ezt írja: Nem mintha valaha is megértettem volna önöket, tisztelt uraim, de azóta, hogy önök a rakétafegyverkezést támogatják, még jobban nem értem meg a .világot.. . Önöket, akik egyszer, de mit is mondok, mindig, a meg nem született életekért szálltak síkra. Legyenek olyan kedvesek és magyarázzák meg nekem, hosy miért vannak ugyanakkor amellett. hogy a fegyverkezési kiadásokat állandóan emeljék, és hogy ezáltal az anyák, a gyermekek és a szegények egyre kevesebb pénzt kapjanak. És miért van az, hogy önök, amikor az önök személyes véleményét kérdezik, akkor azt válaszolják, hogy kénytelenek elfogadni azt, amit mások akarnak. Nekem nem szabad a politikát az erkölccsel felcserélni — mondta valaki. Azt eddig azonban senki sem magyarázta meg nekem, hogy miért nem és éppen ezért megkérdezem önöket: mi ez. politika vagy erkölcs, amikor önök nem engedélyezik egy asszony számára, hogy a 'nem kívánt terhességét megszakítsa, de készek arra, hogy férjét, gyerekeit és saját életét elpusztítsák? És mi az, hogy miközben biológiai érvekkel operálnak, a fegyverkezés miatt az anyáktól és a gyermekeiktől elvonják azt a pénzt, amire az életük fenntartásához volna szükségük ... (wi) * * * Az álszentség „örök ördögi köre” az, amit Ingeborg Kruse a maga olvasói elé tár, Tény, ami tény: erkölcstelen az a politika, amely csak a meg „nem izületet- tek jogait védi"’, de nem gondol a már .élőkre,' az emberiség jelenére és jövőjére, hanem csak a fegyverkezésből adódó anyagi haszonra. Különben i a nyugateurópai asszonyok egvházi képviselői közül egyre többen érvelnek azzal, hogy „élet” csak egy van és ezt az egyetlen életet — a még meg nem születettekét és az élőkét — csak egyformán és csak a békével lehet biztosítani. (v) A PAPA MEGLÁTOGATJA A GENFI ÖKUMENIKUS KÖZPONTOT II. János Pál pápa, június 12-én, svájci tartózkodásának első napján meglátogatja maid a genfi ökumenikus központot.. A két é6 fél órára/tervezett látogatása az ökumenikus központban levő kápolnában tartandó istentisztelettel kezdődik, amelyen dr. Phijip Potter, az Egyházak Világtanácsa főtitkára és a pápa mond beszédet, majd az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség és Európai. Egyházak Konferenciája képviselőivel való rövid megbeszélésekkel zárul. A pápa svájci látogatása — és benne az ökmeníkus .központ meglátogatása — 1981-re volt tervezve, de ez a pápa elleni merénylet miatt meghiúsult. A genfi ökumenikus központot egy pápa (VI. Pál) utoljára 1969-ben látogatta meg. (lwi-v) aBI VASARNAP IGf.iT VirágTasárniipi iijjongásunk Zof 3, 14—17 Virágvasárnap sokszor átéltük már a Nap simogató melegét, a tavaszi virágok bódíto illatát és a madarak vidám dalát. Szívesen emlékszünk a tavaszi sétákra és kirándulásokra. A természet éledése és kibontakozása azt a reménységet adja nekünk, hogy van új kezdetre lehetőség és megújulásra reménység. Ezt a bizakodó reménységet azonban könnyen tönkreteszi egy- egy váratlan „vihar”. Talán eszünkbe jut az, hogy milyen nagy tervekkel kezdtük az elmúlt esztendőt, s milyen kudarcos volt a folytatás. Betegség, esetleg haláleset mindent könnyen értelmetlenné tesz. i A tavasz, a természet öröme nagyon törékeny. A VIRÁG VASÁRNAPI UJJONGÁSUNK NEM IS A TERMÉSZET MEGÚJULÁSÁNAK SZOL, hanem Istennek, aki megszabadít bennünket múltunk fenyegető emlékétől. Ezt igénk így mondja: „nem kell többé veszedelemtől félned”. Az eddig átélt baj és kudarc tesz bennünket pesszimistává. Ez sokszor saját nagyravágyásunk, lustaságunk, hibánk, esetleg mások merevségének és önzésének a következménye. Tehát múltunk meg nem oldott kérdései, bűnei megrontják jelenünket és elveszik a jövőbe vetett hitünket. Isten viszont mindezt meg akarja bocsátani. Amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe virágok között, akkor ezzel azt hirdette jelképesen. hogy velünk van az Űr! ö jól ismeri a pártütő, zúgolódó, prófétákat is üldöző népet, mégis hajlandó a múltat megbocsátani és új kezdetet biztosítani. Éppen érkezésével bizonyítja ezt. AZ ŰJ KEZDET LEHETŐSÉGE AZT IS MUTATJA, hogy hatalmas, irgalmas és szabadító Istenünk van. Virágvasárnap arra utal, hogy Isten szabadítása nem egy pillanatnyi hangulati esemény, hanem egy hosszú folyamat része. Más szavakkal. Isten bűnbocsátó szereiete nemcsak egy adott pillanatban keres bennünket, hanem hosszan és kitartóan. Minden cselekedetével szereltét akarja bemutatni. Ezért jogos a próféta felszólítása: „Ujjongj, Sión leánya! Kiálts örömödben. Veled van az Úr, Izráel Királya. Nem kell többé veszedelemtől félned.” JOGOS-E A HATÁRTALAN ÖRÖM? Ismerünk gyógyíthatatlan betegeket, hallunk véget nem érő testvérharcról Közel-Keleten, látunk részegekről és narkoméniásokról képeket, akik életére nem látunk megoldást. Ezek mutatják, hogy a bűnnek milyen borzasztó következménye van. Ezt nem tagadjuk. Éppen ezért megy Jézus virágvasárnap Jeruzsálembe, hogy haladjon a golgotái kereszthalála felé, mert vannak kérdések, amikre nincs földi megoldás, ö azért fogadta el a virágvasárnapi éljenzést, mert a kereszt felé indült és azon a titokzatos helyen rendeződött az Isten és ember közti viszony. Ide kell vinnünk a megoldhatatlan földi kérdéseket. Ha az Istennel való kapcsolatunk megromlásának következménye minden földi bűn, akkor a megoldhatatlan földi kérdések megoldásának is helye a kereszt. Ha nincs emberi megoldás, van még isteni megoldás. Másrészt a keresztnél új erőt kapunk, hogy újra megvizsgáljuk a kérdéseket, és megkíséreljük más úton megoldani például a háború és béke kérdését. A kábítószeres is a keresztnél érti meg, hogy ha másoknak nem is, de Istennek ő is fontos és értékes. JÉZUS VIRÄGVASARNAP A GOLGOTÁI KERESZTRE INDULT. Elfogadta a sokaság ujjongását, mert Isten csodálatos sze- retetét bizonyította a kereszten. Aki megtanul fölnézni a keresztre, az megtanul reménykedni még a földi dolgokban 'is. Túllát a hétköznapi eseményeken és belekapcsolódik a virágvasárnapi hozsannázók sokasagába, ahová mindnyájunkat hív és vár a mi Urunk. Missura Tibor Imádkozzunk! Mennyei Atyám! Én tudom az igazat, de nem azt mondom. Ismerem a szerefefet, de nem azt teszem. Hiszek ugyan Benned, de nem bízom Benned. Beszélek a felebarátról, de nem veszem észre őt. S te mégis értem is elküldted Jézust. Csodálom szeretetedet és dicsérem Nevedet. Szivem boldog hálaadásával szeretnék most bekapcsolódni a virágvasárnapi sokaság ujjongásába. Ámen. Tavaszi Fesztivál: orgonaest a Deák téren Budapesten ez évben negyedszer került sor a nagysikerű Tavaszi Fesztivál megrendezésére. Egyházunk ezúttal is örömmel kapcsolódott bele az ünnepi rendezvényekbe. Március 20-án a Deák téri templomban zajlott le sok külföldi es sok fiatal jelenlétében Trajtler Gábor orgonaestje. A Rádió is felvette a koncertet későbbi lejátszás céljából. Dr. Hafenscher Károly igazgató-lelkész köszöntő szavai keretében röviden ismertette á gyülekezetben folyó zenei életet. Szimbolikusnak nevezte azt, hogy nincs belépődíj: a templom és az egyházi zene olyasmit nyújt, ami nem pénzen vehető meg. Trajtler Gábor érett, elmélyült játéka, virtuóz technikája, iskolaszerű regisztrálása jellemezte a műsort. A Buxtehude és a Walther mű elsősorban az orgona barokk színeivel hatott. A korál- partitában (Jesu meine Freude) a jólismert gyülekezeti ének variációiban a Jézus-szeretet bensőséges hangjait hallhatok. Kiemelkedett Bach Esz-dúr preludium és fúgája. A markáns, férfias hangvételű előadás elkerüite, hogy a hosszú prelúdium dugá- lyosan hasson. A hármas fúgában is feltűnt a tempók pontos eltalálása. Jól hatott, a virtuóz kezdésű, friss ötletektől sziporkázó Gárdonyi-szonáta. A befejező Liszt mű romantikus effektusokat igénylő mivoltában is jól hatott ezen a „nem romantikus” hangszeren. Mindig különösen jelentős, ha egy orgonakoncert éppen a Deák téri orgonán szólal meg. Valahányszor előadásban vagy beszélgetésben a barokk hangzásra kerül a szó, jól eső érzés, hogy utalhatunk erre a hangszerre, amely az ország legnagyobb barokk jellegű koncertképes mechanikus, csuszkaládás orgonája, és amelyet egvre többen ismernek és hallgatnak. Gáncs Aladár
