Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-03-04 / 10. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS XLIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1984. március 4. Ára: 4,50 Ft „Luther szellemében elültetjük a nagygyűlés fáját” Dr. Carl Mau főtitkár jelentése az LYSZ YB ülésén Előző számunkban már elkezdtük a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságáról (Genf, 1984. január 16—21) szóló beszámolót. Most ezt folytatjuk. A vb-üléseknek mindig figyelemre méltó programpontja a főtitkár jelentése az utolsó esztendő eseményeiről. Érthető módon ez a jelentés is — Kibira elnök jelentéséhez hasonlóan — elsősorban a Budapesten tartandó VII. nagygyűléssel foglalkozott. Miután elemezte a ..Luther év”-et a nagygyűléssel kapcsolatban a következőket mondotta: A vendéglátó egyház minden követ megmozgat, hogy a nagygyűlés mind technikailag, mind lelkileg jól előkészített nagygyűlés legyen. Minden eddigi nagygyűlés olyan időkben ülésezett, amikor a világban különböző nehézségek voltak. Ez így van a most soron következő nagygyűléssel is. Olyan világban élünk, amelyre szósze- rint igaz: nem tudjuk mit hoz a holnap. „Mégis Luther szellemében — el fogjuk ültetni a fát — ha ezt alkalmazhatjuk egy nagygyűlésre — abból a célból, hogy az Isten kegyelméből felnövekedjék és gyümölcsöt teremjen, a reménység evangéliumáról való bizonyságtételképpen". Nekünk alázatosan kell közelednünk a nagygyűléshez. Nem fogjuk ott megoldani a világ problémáit. Sőt még azt is jó tudnunk, hogy nem tudunk a világ valamennyi problémájával foglalkozni. Mi talán csak kis hozzájárulást tudunk adni a megoldásokhoz. De még ezt is csak egy nagyon összpontosított munkával és igen sok imádsággal tehetjük. őszinte óhajunk és reménységünk, hogy a nagygyűlés szolgálja a Lutheránus Világszövetség jövőbeli munkáját, továbbá a tagegyházak evangéliumhirdető szolgálatát problémákkal teli világunkban. A Nagygyűlés „modellja” eltér az előző nagygyűlések modelljé- től. Megkísérlünk több teljes (plenáris) ülést tartani. A legutolsó zeteknek szélesebb skálájával találkozunk, mint azelőtt. Sorsa miniszterelnök annak a véleménynek adott hangot, hogy a keresztyénségnek és a szocializmusnak sok közös vonása van, legfontosabb az egyenlőség követelése. A széleskörűen megszervezett együttműködést mindazonáltal nem tartja valószínűnek. A legfontosabb, amiben közösen tevékenykedhetnek: a segélyezés, és a béke ügye. Kivistö elnök véleménye szerint az egyháznak a felebaráti szeretetről szóló szavait gyakorlati szempontból kell megítélni: mennyiben segíti az egyenlőtlenség megszüntetését. Az együttműködés feltétele, a mindkét részről való nyitottság. (News from the Church of Finland) évenként körülbelül 10 000 személyt merítenek be a gyülekezetekbe. 1981-ben és 1982-ben 154 új gyülekezetei alapítottak, amelyek tagjainak összlétszáma közel 7000. Azt is kérte az amszterdami konferencia résztvevőitől, hogy „gyakoroljanak befolyást azokra — még keresztyénekre is —, akik Nyugaton, a legnagyobb sajnálatukra, különféle vádakat és rágalmakat terjesztenek kormányunkkal szemben . . . Tapasztalatunk szerint, ha a hatóságokat elismerjük és tiszteljük, és problémáinkat könyörgéseinkben és imádságainkban az Ür elé tárjuk, akkor áldott eredmények születnek.” nagygyűlésen (Dar es-Salaam) maguk a delegátusok kérték ezt. E mellett sok kisébb „munkacsoport” is dolgozik majd, amelyeknek „ajánlásai” (javaslatai) immár nem hosszú kerülő úton, hanem közvetlenül (direkt) kerülnek a teljes ülésre és így végeredményben részt vesznek a nagygyűlés jelentéseinek és határozatainak előkészítésében. Éppen ez az a pont, ahol különbözni fog nagygyűlésünk az előző nagygyűlésektől. Csupán a legfelső Koordinációs Bizottság segíti majd a munkacsoportok ajánlásainak elkészítését, azért, hogy ne legyenek „átfedések” az egyes csoportok javaslataiban. A nagygyűlés közepén (július 29) „szabad időt” biztosítunk a delegátusoknak, hogy a vendéglátó egyház gyülekezeteiben szolgálhassanak. A nagygyűlésnek istentiszteletek és bibliatanulmányok adnak majd keretet. Minden nap lesz úrvacsora és bibliatanulmány. Minden este lesz vecsernye (esti áhítat), melyeken a vendéglátó egyház gyülekezeti énekkarai szolgálnak. A vecsernyék után még „elcsendesedésre” is lesz alkalom. A nagygyűlés előkészítése regionális területen is folyik. Ázsiában, Afrikában, Latin-Ameriká- ban és Európában az elmúlt hónapokban „előértekezletek” voltak, melyek azt szolgálták, hogy az egy-egy világrészben élő delegátusok jobban felkészüljenek a budapesti nagygyűlésre és már most megfogalmazzák javaslataikat sajátos helyzetükre való tekintettel. Figyelemre méltó, hogy végignézve a budapesti nagygyűlésre eddig jelentkező delegátusok névsorát, azoknak 75%-a (!) először vesz majd részt ilyen nagygyűlésen. Azt is jó tudni, hogy a delegátusok 30%-a uő lesz. Egyes egyházak arról adnak hírt, hogy nem tudnak nőket küldeni, mert az ő országukban nincs elegendő „kvalifikált” nő akitől Budapesten megfelelő szolgálatot lehetne várni. Reméljük — mondta Mau főtitkár —, hogy ezek az egyházak tovább fognak olyan nőket keresni, akik el tudják látni szolgálatukat a nagygyűlésen. Több egyházban hasonló a helyzet a fiatalokkal, akik 20%-ót fogják majd adni a résztvevőknek. „Status confessionis” Mau főtitkár — csakúgy, mint Kibira elnök is — foglalkozott az előző nagygyűlésen (Dar es-Salaam) hozott, a faji megkülönböztetés eltörlését sürgető, hitvallás- jellegű határozattal. Elmondta, hogy az afrikai egyházak képviselőinek Harare-ben (Zimbabwe) tartott értekezlete erősen kifogásolta a Dar es-Salaamban hozott határozat végrehajtásának késleltetését több dél-afrikai „fehér” egyházban. Ezért most határozati javaslattal fognak az afrikai egyházak Budapestre jönni és kérni fogják annak elfogadását. Ez a határozati javaslat azt kéri, hogy a budapesti nagygyűlés erősítse, meg a Dar es-Salaamban hozott határozatot és hívja fel a dél-afrikai tagegyházakat — elsősorban a „fehér” tagegyházakat, hogy tegyenek lépéseket az egyházi egység felé. Közelebbről azt kérik a budapesti nagygyűléstől, hogy „függessze fel azoknak a fehér tagegyházaknak az LVSZ- tagságát, melyek nem hajlandók nyilvánosan és egyértelműen elítélni a faji megkülönböztetést. Ez bizonyságtétel volna Isten sze- retetéről, mely nem ismer faji határokat és egyben felhívás volna a lutheránus tagegyházakhoz, nemzetekhez és nemzetközi világszervezetekhez, hogy vizsgálják meg ezt a kérdést a Szentírás fényében és utasítsanak visz- sza mindenfajta faji megkülönböztetést és ne legyenek a rasz- szizmus gyakorlói”. Külön is megemlíti a határozati javaslat, hogy vannak olyan fehér keresztyének, akik nem hajlandók együtt úrvacsorázni a fekete keresztyénekkel és olyan fehér keresztyének is vannak, akik nem hajlandók úrvacsorát elfogadni a „fekete evangélikus lelkészektől”. A béke ügye Mau főtitkár is beszélt arról, hogy a budapesti nagygyűlésen igen fontos téma a „béke”. Már 1981-ben a Végrehajtó Bizottság Turkuban (Finnország) alapvetően érintette ezt a kérdést. Azóta több nyilatkozatot is tett az LVSZ vezetősége, legutoljára a „tisztségviselők” (elnök, alelnö- kök, főtitkár). Ezeket kell továbbfejleszteni számba véve a nagygyűlés előtti és alatti helyzetet. Néhány munkacsoport Budapesten külön is foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. C. F. Weizsäcker professzor (NSZK) vállalt erről egy előadást a plenáris ülésen: „Béke az emberiségnek” címen. Dialógus más ideológiákkal Mau főtitkár arról is szólt, hogy Budapesten alkalom nyílik más világnézetű emberekkel való dialógusra is. „Ügy tűnik nekünk, hogy meg kellene mutatni mit jelent belépni a dialógusba ideológiai határokon keresztül és hidat építeni közöttük. A nagygyűlés olyan helyen lesz, ahol ez a dialógus folyik. Meg kellene mutatnunk, hogyan fejlődhetne tovább a bizalom a dialógusban és hogyan lehetne eltüntetni azt a helyzetet, hogy az emberek egymással szemben az „ellenség képletében” gondolkodjanak. A nagygyűlés alkalom volna erre. Több munkacsoport foglalkozik majd ezzel. Ezt követően maga a nagygyűlés is a teljes üléseken konkréten folytatja ezt” — mondotta dr. Mau. ökumenikus kérdés Reméljük — folytatta dr. Mau — hogy egy vezető római katolikus személyiség fog majd a nagygyűlésen szólni erről a kérdésről: „Krisztusban — reménység az egyház számára”. Természetesen a nagygyűlés részéről erre az előadásra egy kiegészítő előadásnak kell elhangzania. Szükséges azonban azt is tisztázni, hogy miképpen értelmezi önmagát és feladatát maga a Lutheránus Világszövetség. De arról is kell majd beszélnünk, hogy miképpen értelmezik az evangélikusok a keresztyén egységet. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a „Hit és Egyházszervezet” kiadott dokumentumát a „Keresztség, úrvacsora és egyházi hivatal” kérdésében hogyan értékeljük és hogyan segítsük a tagegyházakat ennek az iratnak az elfogadásában. Választások a nagygyűlésen Az új LVSZ elnök és a Végrehajtó Bizottság tagjainak személyére' nézve már több javaslat érkezett az egyházaktól a főtitkárhoz — mondta Carl Mau. Az afrikai egyházak egészen konkrét javaslatokkal jöttek az egyes bizottságok tagjaira nézve. Vita folyik az új elnök személyére nézve, amit természetesnek kell tartani. Ez a vita „polemikus” és „talán félreérthető” — mondotta a főtitkár. A választásnak kor- rektnak és „szabad”-nak kell lennie az Alkotmánynak megfelelően. „Az bizonyos, hogy a tradíció, a hely, ahol a nagygyűlés lefolyik ebben szerepet játszik, és más tényezőknek is van ebben befolyásuk. De a végeredményt meg fogja határozni a csendes és irrádságos beszélgetés a nagygyűlésen és a delegátusok titkos szavazása” — mondotta Mau. (Az afrikai előértekezlet egyhangúlag a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnökét javasolta az elnöki tisztre! Hasonlóképpen az ázsiai előértekezlet is.) Néhány fontos döntés Most már elhagyva dr. Mau főtitkár jelentését, néhány tájékoztatást kell adnom gyülekezeteinknek. Volt olyan javaslat a vb-n, hogy az eddigi 29 tagú vb egészüljön ki és Budapesten válasszanak 33 tagú vb-t. Ezt leszavazták. Tehát a jövőben is 29 tagú vb. lesz,. élén az elnökkel. A másik javaslat az volt, hogy az eddigi 3 alalnök helyett 5 alelnök legyen és így minden világrész kapjon egy alelnöki helyet. Ezt megszavazták. Ha ezt elfogadja a nagygyűlés is, akkor a jövőben Nyugat-Európa, Kelet- Európa, Ázsia, Afrika és Észak- Amerika ad egy alelnököt, illetve az elnök hovatartozásától függően Latin-Amerika is. Egyházunk képviselői a szolgálatokban Magyarországi evangélikus egyházunk jelentős szolgálatokat kapott a nagygyűlésen. A július 22-i ünnepi megnyitó istentiszteletet felkérésre dr. Káldy Zoltán püspök-elnök tartja. Az egyik reggeli biblia-tanulmányt dr. Prőh- le Károly professzor. Az esti áhítatok (vecsernyék) igehirdető szolgálatát magyar evangélikus lelkészek végzik. A legfelsőbb Koordinációs Bizottságnak, (amely az egész nagygyűlést „kézben tartja és irányítja”) tagja dr. Nagy Gyula püspök. A hitelesítő bizottság (amely a választásokat is ellenőrzi) tagja Szabó Lajos bp-i lelkész. Az ifjúsági nagygyűlés megnyitó istentiszteletének — amely megelőzi az LVSZ nagygyűlést — igehirdetője dr. Hafenscher Károly bp-i igazgató lelkész. ..Krisztusban” nézzünk reménységgel a nagygyűlés fájának elültetésére. Ez a fa a „remény fája”! Káldy Zoltán Dr. Nagy Gyula püspök a Szabadegyházak Tanácsánál Az Északi Egyházkerület püspöke február 10-én baráti látogatást tett a Szabadegyházak Tanácsa budapesti központjában. A püspököt Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke, Laczkovszki János baptista egyházi elnök, Hecker Frigyes metodista szuperintendens és Viczián János, a Szabadegyházak Tanácsa főtitkára fogadták. A látogatás során a hazai egyházak közötti ökumenikus és teológiai kapcsolatok, a közös diakóniai társadalmi szolgálat és az egyházak mai ökumenikus-nemzetközi feladatai kerültek megbeszélésre. AZ EGYHÁZ ÉS A MUNKÁSMOZGALOM NEM ELLENFELEK A finn evangélikus egyház és a finn munkáspártok vezetői az elmúlt év decemberében megbeszélést tartottak. Ezen részt vett többek között John Vikström érsek, valamint Kalevi Sorsa miniszterelnök, a legnagyobb politikai párt, a szociáldemokraták elnöke, és Kalevi Kivistö, a Finn Népi Demokratikus Szövetség elnöke, ebbe a szövetségbe tartoznak a kommunisták is. Megállapították, hogy az elmúlt években erősödött a kölcsönös megértés és az együttműködés. Vikström érsek szerint az egyház már nem áll feltétlenül a hatalmasok, a munkásmozgalom pedig a kiszolgáltatottak oldalán, a választóvonal nem itt húzódik. Mind az egyházban, mind pedig a munkásmozgalomban a társadalmi, politikai néA SZÁZADIK ÉVFORDULÓHOZ KÖZELEDVE Ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Szovjetunióbeli Baptista Unió. Az ünnepi alkalmakat 1984. októberének végén rendezik Leningrád- ban és Novovasziljevkában, ahol 1884-ben a baptisták és menno- niták megtartották első kongresszusukat. A Szovjetunióbeli Evangéliumi Keresztyén Baptisták össz-szövetségi Tanácsa' 20 000 Újszövetséget és Zsoltárokat, 10 000 bibliai konkordanciát és 10 000 kottás énekeskönyvet ad ki. Logvinenko, a moszkvai központi baptista gyülekezet idősebb lelkipásztora és az össz- szövetségi Tanács alelnöke az amszterdami evangélizációs konferencián elmondta, hogy a századik évfordulóhoz közeledve
