Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-02-26 / 9. szám

Jézus szolgálatából megerősödve szolgálatra Zrínyi Ilona és a többiek Van is, meg nincs is. Azaz kitűnő adatokat kapunk a Statisztikai Hivataltól, — most pl., hogy néhány tízezerrel kevesebb hazánk népe, mint egy évvel korábban — a szociaiogósok fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felderítsék a magyar valóságot, de a közvé­leményt, mint olyant, kénytelenek vagyunk magunk kutatni. Ezért azután következtetésünk gyakran sántít, könnyen általánosítunk, legfőként, ha információinkat egyoldalúan szerezzük be. Tévedhet a Galup is, bár komputerrel dolgozik, mennyivel inkább mi, újság­írók, akiknek alig akad idejük ahhoz, hogy a dolgok végére járja­nak. most pl. Érdekel Es izgat ifjüságunk hazaszere­TETENEK KÉRDÉSÉ. Izgat azóta, amióta hallottam, hogy „A mi iskolánk” című filmben a megkérdezett gyerekek több, mint fele Nyugaton képzeli el jövőjét. Másszóval külföldön. Tudom. Hogy ez a vélemény nem általánosítható, azt is, hogy gyermekeink felfogá­sa még sokat változik, amíg benő fejük lágya Azt is tudom, hogy oktatási, nevelési módszerünkben új csapást vágtunk, a történelem, a magyar nyelv és irodalom többek között kötelező érettségi tárgy lett a középiskolákban, és hogy ennek a folyamatnak az érési ide­je hosszadalmas. Mégis megdöbbentett az említett információ. ARRA MÁR KORÁBBAN FELFIGYELTEM, hogy ifjúságunk szí­ve alig dobban hevesebben a Szózat eme során: „Itt élned, hal­nod kell!”, nem tudja megkönnyezni, érzelmi víztükre a legpará­nyibb hullámzásba se kerül, amikor hallja ezt a sort. Gyakran az is kérdésem volt, hogy egyáltalában tudja-e a Szózatot. Arra is felfigyeltem, hogy oktatási, nevelési intézményeink idejéből alig tel-, lett valamicske a hazafias nevelésre, és a jól, rosszul megfogalma­zott internacionalizmus a legtöbb fiatal lelkében súlyos zavart idé­zett elő. Fogalmakat ugyan megtanultak és megismertek, de belső és mély tartalom nélkül. Pedig megvan a készség és érzékenység if­júságunkban a hazaszeretet és a hazafiság iránt. Az elmúlt év nya­rán óriási vihart kavart Szörényi Levente és társai rock-operája, az István a király. Ez is jelzés volt számomra abból a hiányból, mu­lasztásból, amely minden kétséget kizáróan e tekintetben nyomhat­ja lelkiismeretünket. Elemi és sürgető feladat tehát szembenéznünk a kérdéssel. AZ A VÉLEMÉNYEM, HOGY A HAZAFISÁG, HAZASZERETET KÉRDÉSÉT az egyház sem kerülheti meg. A keresztyén etikának, ha nem is sarkalatos, de nem mellőzhető tétele. E téren való mu­lasztásunkat szívünkre tett kézzel el kell ismernünk. Számomra már az is kérdés, hogy az egyház a hazaszeretetre nevelésben miért ju­tott légüres térbe. Mi lehetett az oka annak, hogy a régi és jól be­vált tradíció fonala megszakadt? Nem húzódott-e meg ebben a pasz- szivitásban a bizonytalanság, hogy az új haza. a nép hazája, vagyis a szocialista haza, valamint közöttünk egy láthatatlan ellentmon­dás feszül? Nem szükségszerű a kérdésre válaszolni, de az ifjúsá­gunkban eluralkodott hazafiatlansáq, hazaszeretet hiánya mögött nyilvánvalóan ott van a mi mulasztásunk is. (Engem egyenesen két- ségbeejt a disszidálások nagy száma, míg mások vállukat rántják, sőt hozzáteszik: .igazuk van. kinn legalább lakáshoz jutnak és job­ban élnek”. Észre kell vennünk, hogy ez a vállrándítás nevelésünk csődje!) NOS. AMIKOR ÉN A HAZASZERETET FOGALMÁT FESZEGE­TEM. hogy ne legyen senkinek kétsége felőle, a szocialista hazasze­retetről beszélek. Van azonban egy rögeszmém. Nevezetesen, hogy hazaszeretetre, hazafiságra, de általában etikus, erkölcsös életre nevelni példaké­pek, ideálok nélkül lehetetlen. A keresztyén nevelés ezt a ..rögesz­mémet” kiválóan ismeri. Egyházunk erkölcsi példaképe, ideálja — és ezen ne botránkozzék meg senki — maga Jézus Krisztus, ő az erkölcsi norma, a tökéletes, abszolút jó. 'akihez mérni lehet az em­beri cselekvést., (Jól tudom, hogy ennél ö 1 sokkal több. Ö a világ megváltója, lelkünk üdvössége stb.) A római egyház még bővebben alkalmaz ideálokat. Szűz Máriát és a szentleiket állítja Jézus mel­lé követendő példaképül. Az egyház ideáljai életükkel példát mu­tatnak a konkrét helyzetekben tanúsítandó emberi magatartáshoz. Türelemben, alázatban, szelídségben, jóindulatban, szeretetbpn. re­ménységben és gyakran az önmegtartóztatás bizonyos formáiban stb.. adnak gazdag eligazítást. De hogyan is állunk az ún. polgári ideálokkal, példaképekkel, el­ső renden a hazaszeretet vonatkozásában? Szükség van-e egyáltalá­ban arra, hogy ifjúságunk elé nemzeti hősöket, a magyar történe­lemből vett ideálokat állítsunk? Megítélésem szerint történelem ta­nításunk sem nélkülözheti a nemzeti nagyságok, kiválóságok bemu­tatását még akkor sem. ha tisztában vagyunk azzal, hogy a történel­met gazdasági, társadalmi kérdések motiválják, ill. alakítják. Az én hazaszeretetemet annak idején meghatározta Kipizsi Pál, Dugovits Titusz, Rákóczi, Thököly, Kossuth. Petőfi stb. Szerepe. Nem külön­ben Zrínyi Miklós, Jurisits, Szondi, Dobó vagy Esze Tamás és Vak Bottyán. Mi gyerekkorunkban harcoltunk a török ellen, s megmen­tettük Nándorfehérvárt (nem Belgrádot!), a déli harangszó nem éh­ségünket, hanem Hunyadit juttatta eszünkbe. Eger úgy tartozott hoz­zánk, mint homokvárunk, s a labancok ellen falovon vágtattunk. Esze talpasait azért ismertük jól, mert magunk is mezítláb jártunk egész nyáron. S Petőfivel rendszerint „a harc mezején” estünk el, amikor hazaszólított bennünket az estéli harangszó. Ügy szintén megvolt a lányok ideálja is. Zrínyi Ilona. Munkács hős védője, Kanizsai Dorottya, aki a szegény magyarokat temette Mohács mezején, az egri vár névtelen asszonyai, akik szurkot főztek, Cinka Panna és Mária főhadnagy megannyi példaképe volt a leány- ifjúság hazaszeretetének. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK DIVATOS ÁRAMLATA VOLT A DE- HEROIZALÁS. Talán azéi;t. de valószínűleg sok egyébért is papír­kosárba kerültek nemzeti hőseink. Óvakodtunk gyermekeink elé ál­lítani őket, hiszen illetlenség és kiábrándító pucér képüket előrán­gatni. Márpedig lemeztelenítettük őket és mezítelenül minden hős igen gyarló ember. S eközben alig akadt fényes csillag, amely biztos támpont lett volna a sötétségben. Adjuk vissza nemzeti hőseink hitelét! Tudom, ez egy csapásra nem fogja megváltoztatni a keserű valóságot. De higgyük el, a fia­talságnak ideáinkra van szüksége. A magunk nemzedéke elég sok kiábrándulást, csalódást okozott számukra. A régi. kipróbált haza­fiak nevét fényesítsük ki és állítsuk eléjük régi dicsőségükben Zrí­nyi Ilonát és a többieket. Rédey Pál PROTESTÁNSOK OLASZORSZÁGBAN A 181 ÉVES CEGLÉDI EVAN­GÉLIKUS GYÜLEKEZET törté­netében sok kiemelkedő esemény mozgatta már meg a helybeli hí­veket és hívott távoli helyekről is érdeklődőket az ország köze­pén fekvő városba. Sok hűséges és neves lelkész szolgált a ceglédi gyülekezetben, és hasonlóképpen több kiváló egyházi munkást adott a gyülekezet a Magyaror­szági Evangélikus Egyháznak. Az elmúlt években belső és külső megerősödés jellemezte a gyülekezetei. Néhány esztendő alatt felújították a parókiát, vil­lamosították a harangozást, az orgonát, A kisebb munkákkal lendületbe jött a gyülekezet. 1979-ben a meglehetősen rongyos bádogtetőt horganyra cserélték föl a templomon. Majd a legkor­szerűbb anyagokkal dolgozva előbb a templom belsejét, azután külsejét is teljesen újjávarázsol­ták. Az együttes tervezés, sok­sok társadalmi munka és anyagi áldozat csak segítette a gyüleke­zet belső megújulását is, amelyet Ribár János lelkész korszerű és energikus lelkipásztori szolgálata munkált nyolc éven át. Most — mivel ő Szegedre került — utód­jául egyhangúan Zászkaliczky Pál mohács-magyarbóly-siklósi lelkészt, hívta meg a ceglédi gyű­1&k6 Z G t AZ ÜJ LELKÉSZT december 10-én Keveházi László esperes iktatta hivatalába. Csel 20,28 alapján tartott igehirdetésében a személyhez szóló üzenetet szólal­tatta meg elsősorban: „Légy a gyülekezet pásztora!” Zászkalicz­ky Pál kipróbált lelkészként ve­szi át a ceglédi gyülekezetben való szolgálatot. Sokéves, kemény szórványmunka van mögötte. Ide sem pihenni jött. Csak a hely más, a feladat ugyanaz: viselj gondot a nyájra! Bár a lelkészt munkatársak veszik körül a gyü­lekezetben, ott áll mögötte a fel­ügyelő. a presbitérium, a szol­gálat súlya mégis az övé. „Őrizd a nvájat!” Azt jelenti ez. hogy tartsd egyben a gyüleke­zetét. Tartsd számon a híveket és járj utánuk! „Legeltesd!” — táp­láld őket az igével, minden sza­vaddal. életeddel. Vedd a táplá­lékot attól. Aki adni tud, hogy kiadhasd a ceglédieknek. Köz­ben viselj gondot masadra is! Fontos az állandó készenlét és készülés. A beépülés a gyüleke­zetbe. a városba. A textus többes számban fo­galmaz. Jaj annak a gyülekezet­nek. ahol a lelkész egyedül vi­gyáz! Együttes szolgálatra szólít­ja az ige a felügyelőt, gondnokot, tisztségviselőket, presbitériumot, ígv lesz a pásztorolt gyülekezet­ből pásztoroló gyülekezet, amely­nek tagjai oda tudnak fordulni mindenkihez: más vallású ke­resztyén testvérekhez éppúgy, mint a város bármely lakójához. Fel tudia venni a közös gondot és annak megoldásában készsége­sen fáradozik. Mindez mögött ott van Jézus — fejezi be szolgála­tát az esperes —, az ő szolgála­tából élietek. Őt kövessétek! A GYÜLEKEZET LENDÜLE­TES. PONTOS PJTMUSÚ ÉNEK­LÉSE után az új lelkész. Zászka­liczky Pál hirdetett igét Rm 1,4—5 alanián. Prédikációja bi­zonyságtevés volt a gazdagon ajándékozó Jézus Krisztusról. Visszaemlékezett több mint 30 évvel ezelőtti indulására. Káldy Zoltán jelenlegi püspök-elnökünk tartott Foton lelkeket mozgató igeszolgálatot. „Akkor felálltam, mint tizenéves diák, és azt mond­tam: átadom életemet az Ürnak. Akkor azt hittem, én adok vala­mit Jézusnak. Most arról tudok számot adni, hogy mit adott ő nekem, és ez a döntő. Kaptam tőle a szolgálat ke­gyelmét. Ezt a különös szolgála­tot, amelyet úgy végzünk, hogy nincs a kezünkben az eredmény. Nem tudjuk, hogy célba talál-e szavunk. Csak néha látjuk, hogy szolgálatunk nyomán kisimul egy haldokló arca. kibékül sok év után két haragos ... Kaptam tőle testvéreket. Érző. értő testvérszí­veket. S tőlük nem égig magasz- talást. ledorongolást. hanem ta­nácsolást. bátorítást. Kaptam fe­lelős keresztyén társakat; mások fejével gondolkodni megtanító, a Lelkésziktatás Cegléden közösség érdekeit szem előtt tar­tó testvéreket. — Adott Jézus gyülekezeteket, kis templomokat, templommá szentelődött családi otthonokat. Lelkes szervezőket, messziről hűségesen bejátó kon­firmandusokat, temetésre szór­ványfalvakba is önként átjáró gyülekezeti tagokat. — Most kér­jük tovább Jézust, adja ezután is mindnyájunknak önmagát és drága ajándékait.” A LELKÉSZIKTATÁST RÖG­ZÍTŐ KÖZGYŰLÉSEN elsőnek dr. Verli Sándor gyülekezeti fel­ügyelő köszöntötte szívből jövő szavakkal a beiktatott lelkészt. Sólyom Károly püspökhelyettes a Déli Egyházkerület elnöksége és a Tolna—Baranyai Egyházme­gye nevében kért áldást Istentől az új lelkészre és gyülekezetére. Tóth-Szőllös Mihály esperes a szomszédos Bács-Kiskuni Egy­házmegye köszöntését hozta el, Táborszki László esperes mint korábbi principális. Ribár János nődig mint közvetlen előd mon­dott meleg hangú köszöntő sza­vakat. Roszik Mihály lelkész kü-' Ionosképpen az Alberti Szeretet­otthont ajánlotta a gyülekezet és az új lelkész figyelmébe. Bár- dossy Tibor az évfolyamtársak, Bohus Imre a nevelő fóti gyüle­kezet jókívánságait tolmácsolta. Dr. Korompai Tibor a helybeli római katolikus, Gál Géza a re­formátus gyülekezetek részéről mondtak testvérszívvel köszön­tést. A mohácsiak áldáskívánását Magyar László lelkész adta át. Langer Károlyné a ceglédi gyü­lekezeti tagok, Szeker Anikó pe­dig az ifjúság nevében köszön­tötte kedves szavakkal és virág­csokorral új lelkészüket. A vá­ros képviseletében Kovácsné Szabó Vera, a HNF titkára tisz­telte meg megjelenésével az ün­nepi alkalmat. Keveházi László esperes az egyházmegye lelkészei és gyülekezetei nevében kérte Is­ten áldását a lelkészcsaládra. Az új lelkésznek a tápiószele— farmosi gyülekezet gondozása is feladata lesz. A szolgálat Urától lehet elégséges erőt kapni ezután is az ..erőn felüli” szolgálat el­végzésére is. Bárdossy Tibor Olaszország 57 millió lakosa közül körülbelül félmillió a pro­testánsok száma. Megoszlásuk a következő: 220—250 ezer pün­kösdista. 31 ezer valdens és me­todista, 26 ezer az Üdvhadsereg tagja, 20 ezer evangélikus, 11 500-an testvérgyülekezeti ta­gok, 7500 baptista, rajtuk kívül még számos kis közösség. (Feb­ruár 5-i számunkban adtunk hírt. a pápának a római evangélikus gyülekezetben tett látogatásáról.) Csuka Zoltán: Csendes esti fohász Lerogyott az este, Jön a csendes álom, Ö, de kevés csend van Immár a világon. Milliók csak sírnak, Milliók csak ölnek, Milliók szenvednek, Milliók gyűlölnek. Szörnyű hóhérkerék Töri a föld csontját, Isten szép világát Bűnös kezek bontják. Szabad-e ajkunkat Emelni fohászra, Hogy az Isten szeme Ránézzen e gyászra? Krisztusunk, adj békét, Győzedelmes békét. Ne a fegyver győzzön, Győzzön a te békéd. (Megjelent a költő: BIZONYSÁGUL c. kötetében 1983-ban) A keresztyen—zsidó együttműködés új útjai A NEMZETKÖZI KERESZTYÉN—ZSIDÖ TANÁCS vezetőinél — dr. Victor Goldbloom elnök, valamint dr. Jacobus Schoeneveli főtitkár — budapesti látogatása egy jelentős kezdeményezés új ál lomásának tekinthető. Látogatásukra dr. Bartha Tibor reformátu püspök meghívására került sor. E több napos látogatás keretébei találkoztak az Egyházközi Békebizottság vezető tisztségviselőive és tagjaival. Miként Bartha Tibor püspök köszöntőjében elmondotta, a refor­mátus egyház és a Nemzetközi Titkárság közötti kapcsolatfelvétel 1976-ban kezdődött el. Most egy új szakasz kezdetén vagyunk, ahol a gyakorlati együttműködés módozatait is ki kell dolgoznunk. A Keresztyén—Zsidó Tanács 1928-ban alakult az USA-ban, 1943- ban Anglia, majd Kanada is csatlakozott., Ma a Tanács 17 ország tagszervezetéből tevődik össze: Nyugat-Európa országaiban 12, Észak-Amerikában 2, a Közel-Keleten 1 keresztyén—zsidó tanács tagszervezet van. Űj fejlemény volt 1980-ban, mikor az NSZK kor­mánya a Nemzetközi Tanácsnak adományozta Martin Buber házát, ahol megszerveződhetett a Nemzetközi Titkárság. VICTOR GOLDBLOOM. A TANÁCS ELNÖKE az Egyházközi Bé­kebizottság tagjaival folytatott megbeszélés során rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Tanács alapvető elve a rákényszerítés. lebecsü­lés helyett az egymás iránti tisztelet és megértés. Évenként megtar­tott konferenciákon eszmecserét folytatnak a kölcsönös előítéletek megszüntetése, a nézetek tisztázása, az ifjúság hiteles tájékoztatása, nevelése, teológiai kérdések megvitatása céljából, a vélemények köl­csönös tiszteletben tartása jegyében. A hazai felekezetek együttéléséről dr. Salgó László főrabbi, Evan­gélikus Egyházunk részéről dr. Nagy Gyula püspök, a Szabadegy­házak Tanácsa részéről Szakács József adott kiegészítést felszóla­lásában. A JELENTŐS TANÁCSKOZÁS azzal a reménységgel zárult, hogy a szélesebb alapokon most megkezdett párbeszéd tovább fog foly­tatódni. E gondolatot húzta alá zárszavában Héber Imre, a MIOK elnöke, amikor azt „Istennek nyilvánvalóan tetsző alkalomnak” és „folytatást igénylő kezdetnek” nevezte. KERESZTYÉN ETIKA — TULAJDON ÉS SZEGÉNYSÉG A Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Osztálya a fenti cím­mel rendezett konferenciát Purkersdorfban (Bécs mellet*. Ausztria) február 14—17. között. Egyházunkat Muntag Andor teológiai tanár képviseli.

Next

/
Thumbnails
Contents