Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-02-26 / 9. szám
Evangélikus Elet XLIX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1984. február 26. Ára: 4,50 Ft. A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága utolsó előtti ülését tartotta Genfben a budapesti VII. naggyűlés előtt, január 16—21. között. Január 9—15. között bizottsági ülések voltak, köztük számunkra a legfontosabb a nemzetközi Előkészítő ' Bizottság ülése volt, mely aprólékosan megtárgyalta a még nyitott kérdéseket. A VB ülést Josiah Kibira, az LVSZ elnöke vezette, aki a tanzániai evangélikus egyház egyik egyházkerületének püspöke. Időnként a három alelnök: J. Hanselmann (NSZK), D. Preus (Egyesült Államok) és A. Hsiao (Hong Kong) elnökölt. A VB tagjai közül csak N. Nadah nigériai küldött hiányzott. A bizottsági ülés az ünnepi megnyitót követően részletesen megtárgyalta Josiah Kibira püspök és Carl Mau főtitkár évi jelentését. majd a négy főosztály (Tanulmányi-, Együttműködési-, Vila gszolgálati- és Kommunikációs Osztály) jelentéseit. A legfőbb téma azonban a budapesti nagygyűlés volt. A jelentések mindegyike ezzel volt összefüggésben. Magyarországi Evangélikus Egyházunk számára azok a jelentések voltak a legfontosabbak, amelyek a Világszövetség és annak tagegyházai váradalmait jelezték a budapesti nagygyűléssel kapcsolatban. Ebben a vonatkor zásban a váradalmakat a legvilágosabban J. Kibira elnök fogalmazta meg. Az alábbiakban jelentéséből éppen ezeket a részeket ismertetem: A nagygyűlés-felé A világban folyó jelenlegi események azt mutatják, hogy nagyon megfelelő témát választottunk a budapesti nagygyűlés számára: „Kriszusban — reménységgel a világért” — mondotta Kibira elnök. A téma keresztyén hitünk közepét érinti. Növekszik a félelem és a lehan- goltság az egész világon. Az én saját kontinensem, Afrika pesz- szimizmussal néz a jövő felé. Ebben a helyzetben nagy kihívás Krisztus egyháza számára hirdetni és hangsúlyozni a szilárd és biztos reménységet. Biztosak vagyunk benne, hogy a jól választott témát a nagygyűlés nagyon gazdag teológiai összefüggésekben fogja kifejteni. Az előkészületek jól haladnak és ez jogot ad arra, hogy nagy reménységgel nézzünk előre a magyarországi nagygyűlésre. Ügy látszik, hogy a Genfben kiadott és a tag- egyházaknak megküldött teológiai előkészítő füzet nagyon jó. Javasoljuk, hogy minden résztvevő alaposan tanulmányozza a füzetet, mert Budapesten a különböző kérdésekben történő állásfoglalásoknak szilárd teológiai alapon kell állniuk. Nagyon remélem. hogy a nagygyűlés lelkesítő. színes és örömteli lesz. Természetesen fontosak a határozatok. amelyeket majd hozunk, de ugyanakkor nagy szükségünk van a lelki megújulásra. Azt kívánjuk. hogy a nagygyűlés mélyen ragadja meg sziveinket. A mi keresztyén reménységünknek a nagygyűlésen átélt és élő reménységnek kell megmutatkoznia. Ez sokban függ a mi személyes szolgálatunktól és nem kevésbé imádságainktól. Reméljük, hqgy az előadásokat és a ,.komoly teoretikus munkát” körülölelik majd nagyon jó istentiszteleti szolgálatok és az éneklés. A magyar környezet külön sajátosságot is ad ennek a nagygyűlésnek. Néhány nagyon fontos kérdésre szeretném a figyelmet felhívni, melyek Budapesten hangsúlyt kapnak — folytatta Kibira püspök. „A béke lesz a mi legfontosabb témánk Budapesten” Az LVSZ Végrehajtó Bizottságának ülése Genfben Béke a mi világunkban Legutolsó ülésünk óta számos keresztyén gyűlés volt Moszkvában, Uppsalában és Vancouverben, melyek nagyon fontos határozatokat hoztak a béke ügyében, nagyon veszélyeztetett világunkban. Ébred és növekszik a keresztyénekben a felelősség a béke ügye iránt. Mégis van néhány probléma, amely megosztja a keresztyéneket e kérdésben, például a „nukleáris elrettentés” jogossága (vagyis a nukleáris háborútól való elrettentés céljából megtartani az atomfegyvereket). Azt is meg lehet figyelni, hogy növekszik azoknak az egyéneknek és csoportoknak a száma, akik és amelyek „feltételnélküli pacifizmus” hívei a nukleáris fegyverek ügyében. A másik nagyon jellemző vonás az, hogy egyre erősebb hangsúlyt kap ez a felismerés a keresztyének között: „Nincs béke igazságosság nélkül”. Az éhség, az elnyomás és igazságtalanság világában nem elegendő a békének csak egyik oldalát--szem előtt tartani („nincs háború”), hanem számba kell venni az emberi élet minden oldalát. Legyen mindenki élőit világos, hogy a föld „forrásai'’ (készletei) nem elegendők arra, hogy fegyverkezési versenyt folytassunk és ugyanakkor kielégítsük az élet szükségleteit. A fegyverkezési verseny mindenestül erkölcstelen és ösz- szeegyeztethetetlen keresztyén hitünkkel. Miközben a nyugati „keresztyén” világ saját biztonságával magyarázza a fegyverkezést, nem gondol arra, hogy Afrika, Ázsia. Latin-Amerika, tehát a „harmadik világ” népei hogyan éljék túl az éhséget, egyáltalában, hogyan „biztosítsák” az élet megmaradását. Miközben Budapest felé megyünk — folytatta Kibira püspök — újra és újra vissza kell térnünk az Újszövetség szavaihoz: „Boldogok, akik békét teremtenek”. De vajon milyen hiteles üzenetet tudunk majd küldeni Budapestről a béke ügyében? Hogyan tudjuk megmutatni a világnak, hogy komolyan vesz- szük azokat az állásfoglalásokat, amelyeket magunk alkottunk az utóbbi években a Végrehajtó Bizottság ülésein? Mi módon mutatjuk meg, hogy áldozatosan dolgozunk a békéért, mint lutheránus közösség? Mert igen nagy áldozatossággal kell fáradozni, ha mi valóban meg akarjuk menteni Isten teremtett világát és ha szolgálni akarja az egyház a jövendő nemzedéket. Budapest időileg és egyáltalában, páratlan lehetőség számunkra. mint Világszövetség számára, hogy közreműködjünk a reménység . élesztősében a békére vonatkozólag. Erre hívattunk el. Nagy politikai érettségre van szüksége azoknak a delegátusoknak, akik jelen lesznek a nagygyűlésen és nemcsak „keresztyén kegyességre”. Minden delegátusnak tisztában kell lennie azzal, ami most kockán forog. Mi olyan társadalmi-politikai rendszerben fogunk Budapesten találkozni, amelyről a delegátusok nagyobb részének még nincs semmiféle tapasztalata és amelylyel szemben sokaknak igen erős előítélete van. Olyan időben. találkozunk Budapesten, amikor a nyugat—kelet közötti feszültség igen nagy. De az már önmagában is igen nagy előrelépést jelent, hogy egy. szocialista országban találkozunk. Mindenesetre sok keresztyén szeretetre, becsületességre, fantáziára és az egymásra figyelés készségére lesz szükségünk, ha valóban el akarjuk érni a nagyobb egységet és jobban meg akarjuk egymást érteni. Én egy el nem kötelezett országból fogok Budapestre érkezni és mint ilyen úgy érzem, hogy akik Budapesten összegyűlnek, azoknak szükséges lesz kritikusan vizsgáim a gazdag „első világ” és a szegény „harmadik világ” problémáit, és meg kell kísérelnünk, rámutatni a lehetséges megoldásokra. Ugyanakkor képeseknek kell lennünk a „második világot” és annak egyházait megszólítani és témáit felvenni, ha hitelesen akarjuk állítani. hogy mi Lutheránus Világszövetség vagyunk. Nagyon ellene vagyok annak a gondolatnak, hogy úgy menjünk Budapestre mint „politikai diplomaták”. alhelvett. hogy esvmás iránt nyíltsággal, bizalommal és őszinteséggel viseltetnénk. Én azt remélem. hogy a nagygyűlésen nyitottsággal és tágszívűséggel fogunk részt venni és így fogjuk megvizsgálni a legnagyobb emberi ügyeket, hiszen Krisztusban való reménységünk egyesít mindannyiunkat. Mi biztosan tudjuk, hogy a nagygyűlés egy olyan országban lesz, ahol óhajtják a békét és biztos jövőt szeretnének, csak úgy mint mindenütt a világon. A béke kérdése lesz a mi legfontosabb témánk Budapesten. Ezért imádkozniuk is kell a tagegyházaknak. En biztos vagyok benne. hogy nagy dolaokat fogunk végrehajtani Budapesten — mondta Kibira elnök. Etiópia Kibira elnök ezt követően az etióp kérdésről beszélt, mint amivel a nagygyűlésnek foglalkoznia kell Budapesten. Az etióp Mekane Jézus egyház sok problémával küzd az új társadalmi rendben. Sok templomát nem használhatja és több épületét ál- • lamosították. Számos dolgot csak azok érthetnek igazán, akik Etiópiában élnek. Kérdés, mit tudnak segíteni a tagegyházak ennek az egyháznak? Erre jól fel kell készülniük azoknak, akik Budapestre jönnek. Talán egy külön tanácsadó csoportot kellene felállítani olyan emberekből, akik jól ismerik Etiópiát. Ezek jöhetnének javaslatokkal a nagygyűlésen — hangsúlyozta Kibira. A dclafrikai probléma Az LVSZ legutolsó nagygyűlésén 1977-ben egyértelmű határozat született a dél-afrikai apartheid politikával szemben. Az LVSZ nagygyűlése felszólította a dél-afrikai tagegyházakat, hogy tiltakozzanak a faji megkülönböztetés.ellen és az idevonatkozó állami rendeleteknek mondjanak ellent. Az egyházak maguk között szüntessék meg a megkülönböztetést. Ezt megerősítették az afrikai egyházak külön konferenciáján a múlt év végén Harare-ben. Ugyanakkor megállapították, hogy azt nem minden dél-afrikai tagegyhúz hajtotta végre. Ezért — Kibira püspök szerint — Budapesten újra állást kell foglalni ebben az ügyben és meg kell vizsgálni a Dar es-Salaam-i „status confessionis” végrehajtását. Meg kell mutatnj, hogy az apartheid ügy nem olyan, amelyben a lutheránus egyházak különbözhetnek egymástól. Sokak számára igen nagy sérelem, hogy az Egyesült Államok támogatja a faji megkülönböztetést gyakorló Dél-Afrikai Köztársaságot — mondta Kibira elnök. Misszió és evangelizáció Végül Kibira elnök hangsúlyozta, hogy Budapesten igen fontos téma lesz a misszió és evange- ltzáció kérdése. Kiemelte, hogy a Luther év új „inspirációt” adott erre a nagyon fontos szolgálatra. Kibira felhívta a figyelmet arra, hogy Kelet-Afrikában az Iszlám (mohamedánok) nagy erővel végzi tanításának terjesztését. Ez kihívás a keresztyén egyház számára és azt nem szabad lebecsülni sem Afrikába:), sem. másutt. Külön is foglalkozni kellene tanulmány formájában ezzel a kérdéssel, hogy fel lehessen készíteni a tagegyházakat erre a feladatra. (A beszámolót folytatjuk) Káldy Zoltán Pro Űrbe Budapest Dr. Káldy Zoltán elnök-püspök kitiintctetése A főváros felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából február 10-én a Városházán ünnepélyes külsőségek között adták át az idei Pro Űrbe Budapest kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, valamint a párt-, az állami és társadalmi szervek több más vezetője és képviselője. Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke az elmúlt ■39 esztendő eredményeiről, s az utóbbi időszakban átadott legfontosabb beruházások megvalósításáról szólt, majd átadta az aranyérmeket. ~ Dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a főváros fejlődése, társadalmi céljai és a kerületfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében, valamint a békémozgalomban kifejtett magas színvonalú, áldozatos közéleti tevékenységéért részesült a kitüntetésben. llésKvéÍBiTlSviásaítiíis JiiriJ Andropov halálakor Dr. Káldy Zoltán egyházunk pöspök-elnöke az alábbi táviratot küldte Vladimír Nikolajevich Bazovskijnek, a Szovjetunió Budapesti nagykövetének: A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében részvétemet fejezem ki Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnölx halála miatt. Benne a béke és a népek közötti megértés múnkálóját tiszteltük és becsültük. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak a képviselői február 13-án délután tettek részvétlátogatást a Szovjet nagykövetségen. Dr. Nagy Gyula püspök a Győr-Sopron megyei Tanács éveleji fogadásán „Ma már értékes tradícióvá lett megyénkben, hogy az év elején a Megyei Tanács vezetői találkoznak az egyházak vezetőivel és megvitatják egymással az elmúlt év tapasztalatait, együtt az új munkaév közös feladataival” — mondotta megnyitó beszédében a Győr-Sopron megyei Tanács ünnepi fogadásán Lombos Ferenc megyei tanácselnök. Részletesen szólt ezután a megye és Győr város lendületes fejlődéséről, hazánk elmúlt éve örömeiről és gondjairól, az egyházak szerepéről népünk szellemi-erkölcsi és anyagi előrehaladásában. A tanácselnök után az egyházak vezetői szólaltak föl, közöttük dr. Pataky Kornél római katolikus, megyéspüspök, dr. Nagy Gyula evangélikus püspök, Sáhó Andor győri református esperes, dr. Szennay András pannonhalmi főapát és Sümeghy József evangélikus espereshelyettes. Az Északi Egyházkerület püspöke felszólalásában értékelte az elmúlt Luther-év egyházi és társadalmi visszhangját. a múlt év őszén Sopronban tartott keresztyén—marxista dialógust és a Győrött megrendezett Nemzetközi Békekutató Kongresszus jelentőségét. Előretekintve szólt a Lutheránus Világszövetség nyári, budapesti világgyűléséről, az előttünk álló közös, hazai társadalmi-gazdasági feladatokról és az egyházak fontos szerepéről a mai nemzetközi helyzetben. Az ünnepi fogadás Háry Béla megyei párttitkár és Vadász Anna megyei Hazafias Népfront-titkár értékes felszólalásaival fejeződött be. Részt vettek a tanácskozáson — Bárány Gyula esperes és az egyházak más helyi vezetői mellett — Klein Péter, az Állami Egyházügyi Hivatal főelőadója és Horváth Antal, az ÁEH megyei titkára is.
