Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-12-23 / 52-53. szám
KARÁCSONY - VJ KÍZOCT HOGY ISTEN GYERMEKEIVÉ LEGYÜNK • • • KARÁCSONY ESEMÉNYE, IGAZI NAGY AJÁNDÉKA: a Gyermek, Jézus érkezése. ,.Egy ártatlan kis csecsemő, egész világ üdve lesz ő", énekli Luther (150. é. 2.' V.), S ennek az eseménynek az a célja, az ajándéknak a kincse, hogy általa mi is Isten gyermekeivé lehessünk. Azért jött el Isten Fia, azért született asszonytól, hogy testvéreivé fogadjon bennünket: a Mennyei Atya gyermekeivé. vMindnyájunkat kivétel nélkül, hirdeti Pál apostol a Galaták- hpz írott levelében: zsidókat és pogányokat, szolgákat és szabadokat, férfiakat és nőket. Vagyis mindenkit, fajra, nemre, társadalmi helyzetére való tekintet nélkül testvérévé fogad Jézus s ezért szí vére ölel a Mennyei Atya. Mikor Jézus vér szerinti testvérei és édesanyja, sorsáért aggódva, szolgálatából haza akarták hívni. Jézus így válaszolt nekik: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim? Majd széthordozta tekintetét azokon, akik körülötte ültek, így szólt: Íme az én anvám és az én testvéreim!" (Mk 3,31—35). ö az „elsőszülött a sok testvér közül", vallhatja ezért boldog bizonyossággal Pál apostol is (Rm 8.29). Mit jelent ez a mi Istengyermekségünk ? Először is szabadságot. Felszabadulást a bűn sokféle szorongató hatalmából, félelmek és kétségek megkötözöttségéből. a vétkezés kényszeréből, amikor tudván tudva tesszük a helytelent s elmulasztjuk megtenni a jót. Pál apostol Galatákhoz írott levelét, amelyből karácsonyi elmélkedéseink vezérfonalát vettük (Gál 4,4—6) joggal nevezik az írásmagyarázók a szabadság levelének. Mert benne ujjongó örömmel tesz bizonyságot az apostol Isten gyermekeinek felséges szabadságáról. Lehet-e magasabb méltóság, nagyszerűbb elhivatás. mint Isten 'gyermekének lenni? Hiszen ez azt jelenti: nem vagyunk hontalanok és gazdátlanok, soha sem magányosok és elveszettek. Van otthonunk. az Atyánál, miénk szívének minden szeretete, velünk van teljes hatalma. Jézus erre a zálog és biztosíték: ..Isten egy- gyé lett veletek, a gyermek, aki született, valóságos testvéretek". (155. év. 3. v.). Ezért szólíthatjuk így Istent: Abba! így szólította Istent Jézus. életének egyik legnehezebb órájában, a Getsemané kertjében, anyanyelvén, araméiul: ..Abba, óh Atyám,1 neked minden lehetséges, vedd el ezt a poharat tőlem". (Mk 14.36). Ez a becéző megszólítás — talán így fordíthatnék: Édes jó Apám. Apukám — Jézus imádkozásának sajátos szóhasználSta volt, amit az öskeresztvénség átvett és imádságaiban használt. Jézus ajkán ez Istennel való páratlan kapcsolatát fejezi ki s most ebből ad részt nekünk. Mi is így fordulhatunk a mindenható felséges Istenhez: Abbá, édes jó Atyánk! Bizalmaskodás talán ez? Nem, hanem a feltétlen bizalom kifejezése! Hiszen nem magunktól tesszük: Jézus biztat reá. S nem is magunkból nyílik szánk e szóra: a Szentlélek kiáltja szívünkben e szót: Abbá. édes jó Atyánk! A megváltottak boldog felkiáltása ez: kiűz minden félelmet, kétséget ez a „fiúvá tevő Lélek, akiben azt kiáltjuk: Abbá. Atyám!” (Rm 8.15). ..E kiáltás elnyomja a törvény, bűn. halál és ördög kiáltását, akármilyen hangos és félelmetes legyen is, áthatol a felhőkön s egeken s elhal Isten füléhez” (Luther). Ezért azután másodszor azt jelenti Istengyermekségünk, hogy gyakorolhatjuk a gyermekek felséges előjogát: bármikor odafordulhatunk teljes bizalommal Édesat.yánkhnz. Imádkozhatunk. Mi ugyan magunktól erre is alkalmatlanokká lennénk, de van tanítómesterünk: a {Szentlélek. 0 tanít meg arra. hogy mit és hogyan kell kérnünk. „Maga a Lélek jár közbe értünk szavakba nem foglalható fohászkodásokkal” (Róm 8.26). Isten maga imádkozik bennünk, mi szólunk, de a szót ajkunkra Ö. adja. Mekkora csoda ez — Istengyermekségünk csodája. S e közben mindig újra megbizonyosodhatunk arról, hogy ez a csoda valóság: Jézus testvérei, az Atya szeretett gyermekei vagyunk. Itt is megvalósul, hogy, Isten ereje a gyengékben válik hatalmassá. Ez a — Jézusban, születésében s persze keresztjében és feltámadásában is. hiszen ,.a jászolbölcső és a kereszt ugyanazon fából van faragva” (Luther) — megnyílt ajtó, nem záródik be többé. Mindig nyitva áll előttünk, bármikor beléphetünk rajta. „Közvetlen vonalunk, forró drótunk" — hogy ezzel a modern hasonlattal éljünk — van Isten szívéhez. Azzal — is — teszünk bizonyságot Istengyer- megségünkről, hogy ezt a nevet, az Atya nevét mindig' újra ujjongva vjlággá kiáltjuk. Valóban senki sem szakíthat el minket Isten szeretetétöl „sem élet, sem halál, sem angyalok sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, s^m erők, sem magasság, sem mélység, sem semmi egyéb teremtmény .. hiszen Isten gyermekei vagyunk! Groó Gyula GALAMBOSI LÁSZLÓ: VILÁG VILÁGLÁSA Hegyi Bélának „Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve, Az Űr Jézus széke közbül van helyezve.” Székely karácsonyi kántáló Ördög átka minket latrok hintájába bé sohase fogjon. Fagyöngy holdas ága, Világ világlása kunyhónkon virradjon. Borítsuk bundánkat Jézus jászolára, ne kékitse lábát hideg harapása. Boldogan tekintsen az.ingecskés Isten éneklő anyjára. Vigyük Kisdedünket magosságos helyre, Virágról virágra szájunk lehelgessé, ha jár bajos pusztán s Jeruzsálem útján, ne szóljon hiába. Poklos hajiokába, Lázár, kamrájába vigaszul belépjen. Golgota kövére csordogáló vére honunkba segítsen. Gazdag az ég. fénykertjében pávabögyű csillag. Ékességes Szűz jobbjában liliomok nyílnak. Kötényében aranyrózsa, szirmon áll a Gyermek. Simogató kezecskéi sugárban lebegnek. Kong a harang, hangot csorgat • muzsika-erdőbe. Farkast űzni öltözködjünk lölizzó fehérbe. Vidulj velünk Jézus, haltól tükrös szákot emelgetünk, magtól duzzadnak a zsákok. Kenyerünk karéját bőség csókolgatja, subázott fekhelyünk bíbor koszorúzza. Ördög átka minket latrok hintájába bé’ sohase fogjon. Fagyöngy holdas ága. Világ világlása mindétig ragyogjon. M Megjelent a költő: GYOLCSBA ÖLELÖ c. kötetében 1984-beri) DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK MÜNCHENBEN A Lutheránus Világszövetség főtitkár-jelölő bizottsága december 28—29-én tartja ülését Münchenben (NSZK), itt jelölik ki azokat a személyeket, akik a dr. Carl H. Mau megbízatásának lejártával megüresedő főtitkári tisztségre számításba jöhetnek. A jelöltek közül a főtitkárt a Végrehajtó Bizottság jövő évi februári ülésén fogják megválasztani. A jelölőbizottság elnöke dr. Johannes Hanselmann bajor püspök. A bizottság ülésén az LVSZ elnökeként részt vesz dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. Kedves Olvasóink! Egy összevont számot kapnak kézhez, amely magába foglalja az 52. és 53, számot. Ha naptárunkra tekintünk egyrészt azt látjuk, hogy az ötvenharmadik hét csak két napból áll, a harmadik nap már az új esztendő első napja. Másrésit, különösen is, ha az egyházi évet is szám- bavesszük — az ünnepek és vasárnapok rendkívüli sűrűségét állapíthatjuk meg. A lapunkban található 7 igehirdetési előkészítő és 7 istentiszteleti rend jól tükrözi ezt. Ezek. a tények, valamint a jelenlegi nyomdai, és szerkesztőségi adottságaink alapján született meg a kettős összevont szám gondolata. Arra törekedtünk. hogy Olvasóink a 10 oldalon is megtalálják mindazt, amiért hetenként szívesen veszik kezükbe lapunkat, másrészt, hogy a lap anyagában is összekösse az ünnepes évvégét a kezdődő új esztendővel. Ebben jól segített a három tagból álló igetanulmány: Karácsony — új kezdet összefoglaló . címmel. Visszatekintéseinknél. izedig arra is gondoltunk, hogy népünkkel egységben adhatunk számot 40 békés esztendőről és a közösen elért eredményekről. lapunk munkatársai és sajtóosztályunk. dolgozói áldott karácsonyt és békés új esztendőt kívánnak minden Kedves Olvasónknak és hozzátartozóiknak. Gál 4,5 Számadás negyven esztendőről „Eigen m ideiglenes nemzetgyűlés!" Ez a felirata a már felszabadult országrész fővárosában, Debre« cenben megjelent NÉPLAP 1944. december 21 -i számának. Kissé már sárguló lapjairól 40 év múltán is öröm sugárzik. Nem volt ez akkor olyan magától értetődő. Ifjabb Veres Péter balmazújvárosi képviselő szavait idézem: „Romokból országot építeni, a parasztság, munkásság értelmiség komoly összefogását megteremte*' ni olyan feladatok, amelyekre az ideiglenes nemzetgyűlés büszke le« hét.” Bizony, az akkori kezdet érett gyümölcse nemzeti egysegünk, Gróf Teleki Géza nyilatkozta: „Ha összefog a nemzet minden tagja, akkor lesz önálló Magyarország, ha széthúzás lesz úrrá, igen sötét jövőnek nézünk eléje.” — A 230 mandátumon akkor 5 párt és pártonkívüliek osztoztak. Mégis együtt kívánták a fegyverszünetet a Szovjetunióval, a fasizmus teljes, megsemmisítését, a békeszerető és demokratikus Magyarországot. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány pedig azonnal meghirdette a szociális, gazdasági és a kizsákmányolást megszüntető társadalmi reformokat. BIZONYÍTHATÓAN JELEN VOLT A KÖZÖS LELKESEDÉS ÖRÖME. A Bika-szálló előcsarnokában ismerkedő és barátkozó küldöttek arca derűt, reményt, bizonyos holnapot sugárzott. Nagyon fontos volt akkor a lelkesedés, a lelkesítés, az okos tervezés, a bölcs javaslat, a történtek értékelése, a cselekvőkészség és az áldozatkészség Az ilyen mondatokból hiányzott akkor minden póz és minden íellengzősség: „A népé a szó”, vagy: „Üj utakon indultunk el!”, továbbá: „A nép reménykedve tekint Debrecen felé.” Ezek a mondatok akkor a reménységgel párosult és valóban őszinte lelkesedés, vallomásai voltak. Még nagyobb dolog ez akkor, ha tudatosítjuk: mihez képest volt igaz a lelkesedés! Hazánk egy részén még kemény harcot vívott a felszabadító hadsereg. Sok volt a gyász és tele volt országunk romokkal. A termelés csak óriási elszánással indulhatott. Elég kenyeret és minimális megoldásokat csak a hősies áldozat és lelemény teremtett. KÉTSÉGTELEN VOLT A HAMU ALÓL FELLÁNGOLÓ HAZA- FISÁG ÖRÖME. Rákóczi és Kossuth szelleme ott parázslóit a szivekben. Még számos különbözőséget vittek magukkal a küldöttek. Mégis átélték egyenként és együtt, hogy Debrecenben a magyar nép egészének képviselete van jelen. Úgy volt jelen, hogy nemcsak álmodta az új, független és demokratikus Magyarországot, hanem újjáépítését és felépítését el is indította. Sokak élménye volt az „ideiglenes fővárosban” Szeged. Orosháza. Pécs, Miskolc, Diósgyőr, Balmazújváros, Kisújszállás, Szolnok ölelkezése a képviselők sze- ■ mélyében. Útra kelt, hogy egész hazánkban megtelepedjék, gyökeret verjen a cselekvés, a hűség, az áldozat hazafisága. Az ilyen haza-- fiság hamar megtanulja ember számba venni más népek fiait is. IDÉZZÜK VISSZA A TELJES VALLÁSSZABADSÁG ÉS A LELKIISMERETI SZABADSÁG ÖRÖMÉT IS! Ebben az összefüggésben kell megemlítenem, hogy a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a világhírű Református Kollégium oratóriuma adott otthont. Nemzeti sorsfordulónk immár ínásodízben kötődött ehhez az egyházi intézményhez. Hívők és nem hívők számára egyaránt cselekvésre és áldozatra szabadító örömöt jelentett a vallás- és lelkiismereti szabadság. Noha mág hónapokig folyt a harc hazánk teljes felszabadításáért, a különböző meggyőződésű és hitű emberek már a látóhatárra idézték a'békét. Azt a nagyon várt-időt, amikor már nem szembe állít, hanem az igazért, a jobbért, a szebbért egy sorba állít a más-más hit és meggyőződés. Mindazokat, akiknek drága az ember, a család, a haza és az emberiség. Drága az a Világ, az az emberiség, amelyikért felharsant a mennyeiek karácsonyi dala és meghirdette a békesség fejedelmének születését! Szabó Gyula Advent — útmutatás Onzziik az oromul 1 Fii 4,4 Varázslatos ünnep karácsony. Nem is hasonlítható semmi máshoz. Nincs tán ember, akinek életébe ne lopna egy cseppnyi meghatott örömöt. Ünnepet varázsol elhagyott, szürke otthonokba. Még a kórházak folyosójára is odabűvöl egv-egy fenyőt szikrányi örömöt gyújtva rettegő, bizonytalan, kínlódó emberek ágya köré. Rideg, kérlelhetetlen, durva embereket is megállít egy pillanatra. Képes egy gondolatnyi szelídséget, csipetnyi igaz örömöt rajzolni minden arcra. Minden keresztyén embert négy hét négy kiemelkedő vasárnapja készít fel karácsony örömünnepére, a bethlehemi jászolbölcsőbe érkezett hatalmas Isten fogadására. Nem lehet véletlen, hogy e vasárnapok sorában az utolsó, a mai, amikor már*csak egy lélegzetvételnyi idő választ el minkéi a közeledő karácsonytól, így buzdít: Örüljetek az Úrban mindenkor! Az Úrban. És mindenkor. Egymást ígéri, egymást szavatolja, egymást támogatja, a két határozószó. Az Úrban holnap is van öröm. Mindenkor. S hogy biztosan legyen, ahhoz tanuljuk meg az öröm igazi, minőségi módját, az úrban való örvendezést! Egészséges lelkű ember nem tud ok nélkül örülni. Márpedig ki az közülünk, aki fölött nem borul be időnként az ég? Ki az, altit ne érnének kudarcok? Van-e valaki, akinek életében ne öltene egyszer kézzelfogható formát a veszély? Kinek tart vég nélkül a karácsonya? Egy alkalommal páratlan sikerszéria után. lelkendező örömmel tértek vissza Jézushoz tanítványai. Illúziórombolóan kijózanító volt a Mester szava, amellyel fogadta őket: ne' ennek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben. Nem ünneprontó ez a mondat. Inkább őrzi az örömöt, ünnep utánra is. Valami állandó örömforrásra mutat, amit nem visznek magukkal a lepergő tűlevelek. Évek rohanása sem. Halál lehellete sem. „Mindent megtett örömünkre” — vallja egy Luther-ének. „Mindenkor örüljetek” — bíztat Pál apostol. „Törékeny az öröm?” — kérdezi a költő. „Nincs állandóbb, úgy vettem észre” — adja meg a választ is rögtön. Bárcsak valamennyiünk válaszává tenné ez a karácsony! Egészséges lelkű ember nem tud ok nélkül örülni. Keres hát okot. Mert igazit nem lel, belekapaszkodik minden kínálkozó lehetőségbe, amit örömforrásnak vélhet, Nemcsak a felejtés mámorába. A csalfa örömök forrása vég nélküli és rendkívül tarka. Jézus egy alkalommal valódi örömről beszélt. Ölömről, amit senki el nem vehet, tőlünk. Azért nem, mert nem hamis’. Nem csalfa és nem szemfényvesztés Az Úrban való öröm, ahogyan Pál apostol fogalmazza. Sok kudarcot vallott kísérlet után jó lenne örömöt lelnünk. Bárcsak hozna is nekünk ez a karácsony igazit, el nem vehetőt, csak Jézusnál megtalálhatok Örüljünk az Úrban! Szabón« Mátrai Marianna I I
