Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-02-05 / 6. szám

ORSZÁ GOS EVANG É LIK US H ÉTI LAP XLIX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1984. február 5. Ara: 4,50 Ft. Az LVSZ VB távirata a stockholmi konferenciához A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, amely január 10—21. között Genfben tartotta ülését, az alábbi táviratot küldte a stockholmi európai biztonsági, bizalomépítő és leszerelési konferencia résztvevőihez: „A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, amely az egész világról 97 egyházat képvisel, és jelenleg Genfben ülést tart, az Európai Biztonsági Bizalomépítő és Leszerelési Konferencia kezdetén üdvözli a Stockholmban levő delegátusokat. Mély aggodalommal tölt el minket a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok, valamint a NATO és a Varsói Szerződés közötti kapcsolatok megromlása, és sajnálkozásunkat fejezzük ki a jelenlegi gátlástalan nukleáris, vegyi és hagyományos fegyverkezési verseny miatt. A Vég­rehajtó Bizottság tudatában van a stockholmi konferencia nagy je­lentőségének a világbéke szempontjából, és támogatásáról biztosítja annak célkitűzéseit. Biztosítjuk Önöket, keresztyén hitünk alapján elkötelezettek va­gyunk arra, hogy elősegítsük a bizalmat és a megértést a különböző társadalmi rendszerekben élő népek között. Továbbra is arra biztat­juk minden tagegyházunkat, hogy vegyék ki részüket ezekből az erő­feszítésekből. Imádságainkkal legjobb kívánságainkat küldjük konferenciájuk si- A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága” Hálaadás és reménység Az Országos Elnökség újévi köszöntése „HALADÓ HAGYOMÁNY” EGYHÁZUNKBAN, hogy 'az év első munkanapján az Országos Egyház Üllői úti tanácstermébe gyüle­kezik össze az a munkatársi gárda, amely a központi hivatalok, in­tézmények irányításával, vezetésével az Országos Elnökség munká­ját segíti és megvalósításra viszi a terveket, határozatokat. Ez évben is így történt ez. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Fekete Zol­tán országos felügyelő, dr. Nagy Gyula püspökkel és dr. Karner Ágoston országos főtitkárral együtt fogadta a munkatársak újévi köszöntését. Ez az összejövetel azonban jóval többet hozott, mint csupán a köszöntés tényét. Elsőként dr. Nagy Gyula püspök kért szót és foglalta össze a mö­göttünk levő esztendő egyházi szolgálatát. „VAN MIÉRT HÁLÁT ADNUNK” ... kezdte a püspök szavait és minden mondatán átsütött a hálaadás Istennek a múlt évben ta­pasztalt segítségért. Sok súlyos esemény nehezedett ránk az év fo­lyamán. Világviszonylatban az enyhüléstől való további eltávolo­dás, a rakéták Európába telepítése és rendszerbe állítása — ennek természetes kihatását hazánkban is éreztük. Ugyancsak nehézzé tette az évet az aszály, mely a mezőgazdaságot erősen sújtotta. Ilyen körülmények között kellett helyt állnunk és örülhetünk an­nak, hogy nemzeti egységünk csak erősödött, híveink is megértették a becsületes helytállás fontosságát. Erőt adó volt az EVT vancou- veri nagygyűlése és az ott tapasztalt közösség is. Négy szóban fog­lalható össze a nagygyűlés üzenete és ez jó iránymutatás mun­kánkhoz: élet. egység, igazság és béke. SZÓLT EZUTÁN A PÜSPÖK ARRÓL A SOK MUNKÁRÓL, me­lyet 1983-ban elvégeztünk, a Luther-jubileum évéről és azzal kap­csolatos sokféle rendezvényről. Dr. Káldy Zoltán püspöki szolgála­tának 25 éves jubileuma nem csupán személyi megtiszteltetés volt, hanem alkalom arra, hogy felmérjük egyházunk útjának ezt a hu­szonöt évét. De jelentős volt az új énekeskönyv „szolgálatba” állí­tása, a három évenként tartani szokott különböző szintű közgyűlé­sek értékelő munkája. Ugyanakkor folyt egyházunkban a teológiai munka, ifjúsági konferenciák és lelkészkonferenciák, egyházunk külügyi szogálata. sajtómunkája és a diakóniai munka az intézmé­nyekben. Mindezek mellett lendületesen végeztük a nagygyűlés elő­készületi munkálatait. Van miért hálát adnunk és van miért re­ménységgel indulnunk az új év küszöbén. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK-ELNÖK előretekintett. A tőle megszokott széles perspektívába állította bele egyházunk életét és szolgálatát. Ebben a perspektívában elég sok a félelmetes tényező. Az 1984-es esztendő a konfrontáció évének ígérkezik. A feszültség növekedésére kell felkészülnünk, rakéták árnyékában kell élnünk. Némi enyhülést ígér a napokban kezdődő Stockholmi Konferencia, de nagyon hosszúnak látszik az út, mely újabb enyhüléshez vezet­het. Mi mindenesetre azon fáradozunk, hogy akik felálltak a tár­gyalóasztaloktól, azok újra leüljenek és tárgyaljanak, tárgyaljanak! Hazai vonatkozásban is számolnunk kell a nehezebb gazdasági helyzettel. Ha élni akarunk, meg kell tartanunk országunk hitel- képességét. Ugyanakkor meg kell őriznünk szocialista vívmányain­kat is. Mindennek ellensúlya csak egy lehet: a munka. Még becsü­letesebb. tisztább és pontosabb mynkát kell adnunk! 1984-BEN A LEGNAGYOBB ERŐFESZÍTÉSÜNKET a Budapesti Nagygyűlésre, a rendezésre és lebonyolításra kell összpontosítanunk. Minden szellemi, lelki és fizikai erőnket bele kell adnunk egyrészt azért, hogy jó bizonyságot adjunk egyházunk életéről, másrészt azért, hogy a nagygyűlés munkáját a legmesszebbmenően elősegítsük. A Lélektől fegyelmezetten, teljes megbízhatósággal, szolgálatkészség­gel és fáradhatatlan munkával kell az egész egyháznak — profesz- szoroknak és osztályvezetőknek, lelkészeknek és presbitereknek, mindnyájunknak — maximális teljesítményt adni a nagygyűlés sikere érdekében. Ugyanakkor azzal a reménységgel és várakozással nézünk a nagygyűlés elébe, hogy az egyházunk számára is inspiráló, gazdagító és elmélyítő alkalom lesz a világ evangélikusságának kép­viselőivel való találkozás. A PÜSPÖK-ELNÖK FELHÍVTA A FIGYELMET néhány fontos jubileumra és előrelátható eseményre, külön köszönetét mondott a Sajtóosztály dolgozóinak, akik a közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt megérkezett naptárak szétosztását példaadó módon, önzetlen, nehéz munkával elvégezték, hogy naptárunk az év kezdetére min­den gyülekezetünkbe megérkezhetett. Végül a reménység jegyében köszöntötte munkatársait, a teológiai tanárokat, a központi osz­tályvezetőket, az osztályok dolgozóit, lelkészeket, mert minden ne­hézség ellenére is Jézusban van a mi reménységünk 1984-ben is, aki többet adhat, mintsem kérjük vagy elgondoljuk! Tóth-Szöllős Mihály A Luther évről még nem összegeztünk LEN IDŐPONTJÁHOZ KÖZE- Gyula püspökkel „Luther és Ma- LÍTVE egyre több magyar világi gyarország — a múltban és ma”, sajtótermék foglalkozott a nagy A Szülőföldünk magyar adására reformátor életével és halálával, október 31-én, az angol és német Az Élet és Tudomány 1983. ok- adás közvetítésére pedig novem- tóberében négy héten át folyta- bér 10-én került sor. A Rádió tólagosan közölt illusztrált cikk- Magazin-rovata ugyanakkor sorozatot Papp Gábor tollából Pröhle Károly professzorral kö- „A lutheri reform” összefoglaló zölt beszélgetést Luther jelentő­címmel. A Magyar Hírlap képes ségéről és hatásáról. A Kossuth- melléklete november 5-én „Szent adón két ízben is hallható volt vagy lázadó” cím alatt két szer- Rapcsányi László szép műsora, zőt szólaltatott meg: Rapcsányi amelyet a reformáció hazájában László Luther kultúrtörténeti je- készített: „Egy szív a rózsán” lentőségéről, Bálint András pe- (november 10 és 27). Ódor László dig — interjú formájában — a a Petőfiadón december 10-én lutheri reformáció mai hatásai- „Irodalmi világjárás Luther nyo- ról írt igen érdekesen. mában” címen, Galamb György Más fontos, országos napi- és Január 14-én „Luther Márton és hetilapok is csaknem vállvetve a muzsika” címen adott műsort, jelentkeztek. A Népszabadság no- A Magyar Televízió is több vember 12-i számában Makkai ízben jelentkezett. Esti Híradója László írása volt olvasható „A október 27-én az NDK-Centrum- nagy reformátor hagyatéka” cím- ban rendezett Luther-kiállítás mél. Az Ország-Világ november megnyitásáról, utóbb annak rész­leteiről is tudósított. A Luther- szobor leleplezését és a Deák té­ri országos ünnepélyt — ame­lyen több, mint 2000 résztvevő volt — majd december 16-án a Szépművészeti Múzeumban nyílt „Luther Márton emlékezete” cí­mű kiállításunk anyagát sugá­rozta interjú . keretében. Kár, hogy a TV éppen Osborn Luther - filmjét közvetítette, mégpedig Rctsz^r is* HOSSZASAN FOLYTATHAT­NÁNK MÉG bizonyára a sort az Élet és Irodalom-ban közölt Ga- rai Gábor Luther-versétől a vi­déki lapok ugyancsak gazdag anyagáig — erről majd utóbb. Meg kell azonban említenünk, hány állami intézmény adott he­lyet — a már említett Szépmű­vészeti Múzeumi nagy kiállítá­sunkon kívül — Luther emléké­nek. Csak kapásból néhányat: a kőszegi Jurisich-Miklós Múzeum tábornokházi épülete, a keszthe- 9-i számában „Én, doktor Luther lyi Georgikon, a Sárvári Városi Márton” című sorozatban a Teo- Könyvtár és még sok más. lógiai Akadémia kertjében fel- KÜLÖN IS MEG KELL AZON- avatott Luther-szoborról is írtak, BAN EMLÉKEZNÜNK két fon- a szobor fényképével együtt. Az tos eseményről, amely a TIT Űj Tükör november 13-i száma (Tudományos Ismeretterjesztő Rédey Pál cikkét közölte több Társulat) rendezett. Az Eötvös képpel „Itt állok, másként nem Loránd Tudományegyetem Jogi tehetek” címmel. Karának épületében 1983 novem­Időközben megjelent a Helikon bér elejétől 1984 április végéig kiadásában — Márton László for- tudományos előadássorozatot hir- ditósában és válogatásával — detett meg „A reformáció törté- Luther Asztali Beszélgetéseinek nelmi útja” címmel a Budapesti kötete. Erről is beszámolt az Or- József Attila Szabadegyetem ke- szág-Világ fenti száma, magam rétében. Marxista előadók mel- pedig recenziót írtam róla a lett egyházi részről engem Lu- Könyvvilág 1984/1. számában. therről, dr. Vályi Nagy Ervin re- AZ ŐSZI JUBILEUMI UN- formátus teológiai tanárt az ame- NEPSÉGEK SORÁN a Magyar rikai protestantizmusról (már- Rádió interjút közölt dr. Nagy c'us 13.), dr. Nagy Gyula püspö­künket pedig a nyugateurópai protestantizmus helyzetéről kér­ték fel előadásra (március 27.). Ugyancsak a TIT rangos ren­dezvényeként kell számontarta- nur^k a Lukács József akadémi­kus által egybehívott, a soproni Lővér szállóban október 24—25- én megrendezett protestáns— marxista dialógust Lutherről és a magyarországi reformációról. Er­ről már korábban beszámoltam olvasóinknak, lapunk tavaly no­vember 27-i számában. Az el­hangzott előadások a Világosság januári számában jelennek meg. VÉGÜL IDE KÍVÁNKOZIK — erről Muntag Andor kollégám számolt be — az a tudományos L uther-konferencia, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia budavári kongresszusi termében tartottunk december 15-én neves egyházi és világi előadók rész­vételével. Egyházunk vezetősége tervbe vette e jelentős tanácsko­zás anyagának egy kötetben való közzétételét. Fabiny Tibor — amit SOK SZÓ ESETT LUTHER­RŐL az elmúlt évben. Egyesek szerint talán túl sok Luther-cikk és tanulmány jelent meg róla a hazai és nemzetközi egyházi saj­tóban. Ám az utóbbiak sem ta­gadhatják, hogy reformátorunk ötszáz év után is nagy szellemi­lelki ajándékot adott az emberi­ségnek. Most olyan jelenségre fi­gyelhetünk, amelyről eddig ke­vés szó esett. A kérdés, amelyre — a teljes­ség igénye nélkül — választ ke­resünk: milyen volt a magyar sajtó, rádió és televízió hozzá­járulása a Luther-évhez? VILÁGI SAJTÓNK KÖZÜL elsőnek a Magyar Nemzet je­lentkezett. Felkérésére írt cikke­met a lap 1982. november 14-én — tehát a Luther-év nyitánya­ként — közölte le ..Aki megvál­toztatta Európa vallási térkénét,” címmel. Ezzel csaknem egyidő­Kép a Szépművészeti Múzeum kiállításából ben jelent meg a Corvina kiadá­sában magyar és német nyelven „Luther Márton végrendelete” című könyvem, a végrendelet fakszimiléjével. Angol kiadása ez év nyarára várható. A végrende­letről interjút közölt a Magyar Rádió a Szülőföldünk adása ke­retében, s cikket közölt róla a Könyvvilág (1983/1) a Bücher aus Ungarn (1983/1) a Hunga­rian Digest (1982/) és a Revue de Hongrie (1982/4). E két utób­bi — fővárosunkban megjelenő, turistákat informáló színes képes újság — átvette a Magyar Nem­zetben megjelent Luther-cikket is és beszámolt a Luther Emlék- bizottság megalakulásáról. AZ 500. JUBILEUM KÖZVET­MEGHÍVÓ A Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorrá avatja SZABÓ JÓZSEF ny. püspököt A tiszteletbeli doktori oklevél átadására február 5-én du. 4 órakor kerül sor Győrben az öregtemplomhoz tartozó gyüleke­zeti teremben rendezendő ünnepségen (Győr II. Petőfi tér 2.) MEGHÍVÓ a Magyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Akadémiája tisztelettel és örömmel tudatja, hogy 1984. január 11-én tar­tott kari ülésén kimagasló és eredményes egyházzenei mun­kásságáért, 75. születésnapja alkalmából tiszteletbeli doktori címet adományozott WELTLER JENŐ karnagynak, a Deák téri gyülekezet orgonistájának és kántorának, Az új tiszteletbeli doktor ünnepélyes avatására 1984. ferbuár 10-ért, pénteken délután 12 5 órakor kerül sor az evangélikus egyház Üllői: út 24.. szám alatti .imatermében. Erre az alkalomra tisztelettel meghívom: Budapest, .1984.: január hó Dr. Fabiny Tibor dékán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents