Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-22 / 4. szám

LelkészMcsúztatás és lelkészbeiktatás Szegeden Két egymást követő hét vége emlékezetes marad a szegedi evangélikus gyülekezetnek. Tizen­öt évi régi szolgálata után búcsút vettek szeretett lelkészüktől, dr. Cserháti Sándortól, és egy hét múlva köszöntötték és iktatták be be a távozó lelkész utódját, az egyhangúlag megválasztott új lelkészt: Ribár Jánost. DR. CSERHÁTI SÁNDOR sze­gedi lelkész — mint arról az Evangélikus Élet is hírt adott — ugyanis az új tanévben az Evan­gélikus Teológiai Akadémia meg­választott professzora, az újszö­vetség-tanszék tanáraként dolgo­zik. Kinevezése előtt is, mint megbízott előadó, ő látta el hó­napokon át ezt a feladatot, Sze­ged és Budapest közti fárasztó „ingázással”, utazásokkal. Ez a megoldás természetesen csak át­meneti lehetett. A búcsúzás éppen olyan egy­szerű és bensőséges volt, mint ő maga: búcsú-prédikációját a va­sárnapra előírt textusról tartot­ta, és csak a gyülekezettel zsú­folásig megtelt kis templom, a lelkész szokottnál talán egy kicsit áthevültebb, személyesebb hang­ja. a fiatalok kórusa és nagyszá­mú úrvacsorázó jelezte, hogy ez a nap több, mint egyszerű va­sárnap. Az istentisztelet után a gyülekezet felügyelője, ifi. dr. Szórády Istvá,n köszönte meg dr. Cserháti Sándor 15 esztendős hű­séges szegedi szolgálatát. Megkö­szönte. hogy a távozó lel­kész másfél évtized alatt szó sze­rint mindenkinek és mindig hű társa, segítője, erősítője, vigasz­talója, tanácsadója, igazi pásztora volt. A gyülekezet szerény aján­dékkal — a százéves templom oltára restaurálásakor, az alapkő­ben talált alapító-okirat bekötött fényképmásolatával — búcsúztat­ta lelkészét. Dr. Cserháti Sándor válaszában azt emelte ki, hogy annak örül: munkája nemcsak a kövekben hanem reménysége szerint a szí­vekben és gondolatokban épült és énül tovább, hiszen pl. az Aka­démián most nem csak ő, mint tanár, hanem négy (!) szegedi fia­tal teológus is képviselni fogja Szegedet. A gyülekezeti terem­ben, fehér asztal mellett vettek búcsút Véghelyi Antal segédlel­késztől is a szegediek, aki a ne­héz „átmeneti” időszakban — a lelkész kettős megbízatása ide­jén — szeretettel szolgált és hű­sége"] segített áthidalni a nehéz­ségeket. A LELKÉSZ-BÜCSÜZTATÁS itt-ott könnyeket csalt a sze­mekbe, de a búcsú hangulatát — ez az élet rendje — alig egy hétre rá már az új lelkész, a Ceglédről Szegedre megválasz­tott Ribár János köszöntése, a lelkész-beiktatás örömünnepe váltotta fel. Az új lelkész meg­választása előtt évekig szolgált Szegeden mint segédlelkész, s megfordult itt mint vendég elő­adó is; a gyülekezet már akkor megszerette és szívébe zárta a fiatal, lelkes, művelt papot. így meghívása a megüresedett lelké- szi állásra egyöntetű, egyhangú volt. Emelte a beiktatás ünne­pélyességét. hogy arra — a kü­szöbön álló reformációi és Lu- ther-ünnepségek és az LVSZ- nagygyűléssel kapcsolatos szám­talan teendője ellenére — sze­mélyesen éljött dr. Káldy Zol­tán püspök-elnök is. és vállalta a szószéki szolgálatot. A beiktatást Fodor Ottmar, a Csongrád—Szolnok Egvházme- gve esperese végezte a püspök- elnök és a gvülekezet előző lel­késze segítségével, a megkapó ..Confirmát” pedig 12 Luther- kabátos lelkész énekelte, áldás­ra emelt kézzel. Az ünnepéivel beiktató istentisztelet meleg hangulatát az ifjúsáa énekkará­nak szolgálata, nvitott, ökume­nikus jellegét pedig a keresz­tvén egyházakat képviselő lelké­szek, valamint az állami veze­tést képviselő vendégek: dr. Varga István, a Csongrád me­gyei Tanács egyházügyi titkára. dr. Müller Józscfné, Szeged megvei jogú Városi Tanácsa el­nökhelyettese és dr. Berenesi György egvetémi tanár, a Sze­ged Városi Népfrontbizottság elnöke jelenléte jelezte. A BEIKTATÓ ISTENTISZTE­LET keretében dr. Káldy Zoltán püspök-elnök oltár előtti üd­vözlő szavaiban —* akárcsak az istentiszteletet követő közgyűlés zárszavában — a lelkészi mun­ka nyitottságát hangsúlyozta, a nyitottságot és segítő szándékot a mai ember mai kérdéseinek megértésében és segítésében. Csak így lehetséges, hogy ne zárt kör, hanem élő, a társada­lom részét, méghozzá építő-for­máló, előrehaladó részét képez­ze a gyülekezet abban a város­ban, ahol él és működik. RIBÁR JÁNOS lelkész a szó­székről ugyanerről vallott: az élet sűrűjébe vezet az az út, amelyen Jézussal járunk. így és csakis így érdemes szolgálni egy­másnak. s ezen keresztül An­nak, aki- maga is szolgált, egé­szen a legnagyobb szolgálatáig: a kereszthalálig. AZ ISTENTISZTELETET ÜN­NEPI BEIKTATÁSI KÖZGYŰLÉS követte, amelyen az új lelkészt és családját . — a lelkész fele­ség maga is teológiát végzett, és három kisgyermek édesanyja — számosán köszöntötték. — Első­nek — a szokásnak megfelelően —- a gyülekezet felügyelője kö­szöntötte Ribár Jánost. Köszön­tötte az új lelkipásztort — sor­rendben — Fodor Ottmár, a Csongrád—Szolnok Egyházmegye esperese, dr. Varga István, a Csongrád megyei Tanács egy­házügyi titkára, dr. Cserháti Sándor teológiai tanár, az Evan­gélikus Teológiai Akadémia ne­vében. Tóth-Szőllős Mihály, Bács-Kiskun Egyházmegye espe­„Világos tehát, hogy mivel egyedül az igére van szüksége a léleknek az élethez és megiga- zuláshoz, ezért egyedül hittel, és nem cselekedetekkel igazul meg.” (Luther) ,.Az igazi Krisztvs-hit pedig páratlan kincs, mert magában hordozza a teljes üdvösséget, és megőriz minden rossztól, ahogyan Mk 16.16-ban mondja: »Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözíti, aki nem hisz, elkárhozik.«” (Lu­ther) „ ... egyetlen emberrel sem az erkölcsökről, hanem egyedül az ige igazságáról van vitám. Min­den másban bárkinek engedek: az igét elhagyni és megtagadni nem rese, Keveházi László, a Pest megyei Egyházmegye esperesé, Gyarmati István lelkész Oros­házáról a szomszédos Nyugat- Békési Egyházmegye nevében, ifj. dr. Bartha Tibor Szeged Kálvin téri református lelkész a szegedi protestáns egyházak nevében, dr. Szeles Sándor ka­nonok, püspöki irodaigazgató a római katolikus lelkészek nevé­ben, dr. Muntág Andorné, Bu­dapest Fasori lelkész és végül dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. A köszöntésekre Ribár János vá­laszolt: megköszönte azokat és ígéretet tett, hogy a segítő sze­retet, a diakóniai teológia alap­ján fogja végezni itt is, mint eddig, szolgálatát. Külön meg­köszönte dr. Káldy Zoltán püs­pök-elnök személyes jelenlétét. AZ EMBER ÉRZELMI VILÁ­GÁNAK örök sajátossága az öröm és a szomorúság kettős, egyidejű jelenléte. így van ez amikor egy gyülekezet régi lel­készétől búcsúzik és újat kö­szönt. Ezt a kettősséget azonban — s a két egymásba fonódó ün­nepi alkalom erről győzött meg minden jelenlévőt — eggyé ol­vasztja a remény. A remény, hogy a távozó lelkipásztor újszö­vetség-ismerete könyvei után most már élő szóban, katedráról fog kamatozni és gyümölcsöt te­remni az új lelkész generációk munkásságában. Másfelől pedig az a remény, hogy az új lelkész méltó és ugyanolyan szeretett pásztora lesz a szegedi gyüleke­zetnek, mint a régi volt. tudom és nem is akarom.” (Lu­ther) „Mert Isten igéjét nem lehet semmiféle cselekedettel, hanem egyedül hittel felfogni és meg­tartani.” (Luther) „Ha pedig Isten látja, hogy igaznak tartjuk öt és szívünk hi­tével olyan tiszteletben részesít­jük. amilyenre Ő méltó, akkor viszont ö is megtisztel azzal, hogy minket is igaznak és igaz­ságosnak ítél ezért a hitért. A hit ugyanis igazságossá tesz azzal, hogy megadja Istennek a magáét, ezért viszont Isten is megadja a dicsőséget a mi igazságunknak.” (Luther) Sz—y Vas István Az Ür És látta az Űr, hogy szerte megsokasult Az emberi gonoszság, Látta,.hogy Ó útját földön minden testek " ^ - Min'denütt megtöri tották. Látta, hogy szívünknek minden gondolata Gonoszságot gerjeszt, • S megbánta szívében a mennyet, a földet, A teremtő tervet. . .. ^ _ fc S megárasztott minden tengert s minden vizet, Ami rejtőzött a mélyben. S megnyitotta az ég csatornáit, s folytak Negyven nap, negyven éjjel. Azután a földet visszaszikkasztotta S szövetséget kötött Noéval, aki a vízözönt túlélte, Közte s maga között. Nem átkozza meg az emberért a földet, Az Ür megfogadta, Hiszen gonosz annak ifjúságtól fogva Szíve gondolatja. És ennekutána vetést meg aratást Megad már a földnek, Tavasz, nyár, ősz és tél, a hideg és meleg Soha meg nem szűnnek. (Megjelent a költő: RÁÉRÜNK c. kötetében, 1933-ban.) Nvelvtaníolyam A Mara: Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intéze­tében idén újra német és angol nyelvtanfolyam indul lelkészek es egyházi munkások részére május 14-től június 8-ig, 4 héten at, e- tente 5 napon, hétfőtől péntekig; naponta 6 óra tanarral. 3 óra nyelvi laborban, összesen tehát 180 órában, átlagosan 10 fős cso­portokat számítva. A tandíj összege: 5400 Ft. A jelentkezéseket az Evangélikus Világgyűlés Irodájába, Budapest, Deák tér 4. W5J 1984. február 15-ig kérjük beküldeni. A felvétel es a csoportbe­osztás előzetes felmérés alapján történik. Kis gyülekezet nagy ünnepe Nógrádiban A KIS TELEPÜLÉST OLY­KOR csak szamaranyanak meg- ieuíioeii tutijUK számításos ven­ni. ivandez apooi a torvenyszeru- segooi lasau,. hogy a toDbseg er- uenet enneroe kell helyezni. Az utopoi ídouen azonban a társa- úalom minaent megtesz a kis te­lepülésen fennmaradásáért és az ott éio emberek jó közérzetéért, hátrányos helyzetük megváltoz­tatásáért. Az egyházon belüli jézusi élet­vitel is megköveteli, hogy odafi­gyeljünk az egyre, a kevesekre, a kicsikre, a jelentéktelenekre. Fontos, hogy a „nagyok és erő­sek” segítsék a „kicsiket és erő- teleneket”.. Ugyanakkor a „ki­csik” sokszor példát adnak a „nagyoknak”. E KETTŐSSÉGGEL JELLE­MEZHETŐ — október utolsó he­tében — dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke Nógrád megyei látogatása, ami­kor a püspök elfogadta a megye legkisebb, alig 250 lelkes, ipoly- vecei gyülekezetének meghívá­sát. A püspök Jn 4,46—54 alapján hirdette Isten igéjét. Kiemelte a kis gyülekezet többszörös évfor­dulóját. A templom 100 évvel ez­előtt kezdte meg szolgálatát, ak­kor hangzott el az első istentisz­telet; 80 évvel ezelőtt szentelték fel; 75 éves a lelkészlakás — akkor lett a gyülekezet önálló — és 10 éve szolgál a gyülekezetben Rezessy Miklós lelkész. Ez idő alatt a kis gyülekezet teljesen felújította és korszerűsítette templomát és parókiáját. Mé- lyenszántó igehirdetésében a püspök elmondta; az első szó — ha keresztyének ünnepelnek — Istené. Mit üzen ma nekünk ez az ősi evangélium? — tette fel a püspök a kérdést. „Isten sza­vára lehet építeni templomot, gyülekezetei és keresztyén éle­tet. Ez az ipolyvecei gyülekezet életében is Igazolódott. A kicsik is építhetnek Isten szavára és — itt a példa — nagy dolgokat hozhatnak létre. A keresztvén éleMeazi titka a személyes feltétel ; hélRíili^ biza­lom Istenben:., á ' 'fiit a szfyünk mélyén Jézus Krisztusban. Ott van-e ez a feltétlen hit szívünk­ben? Ha hiáhvzjk, akkor hiába­való kerpsztyénségünk. mert az alania nincs'meg. Felépült vol­na hit nélkül ez a templom, száz éven keresztül megmaradt volna ez a gyülekezet és háza? Nem valószínű. Igazi alapja nem a kő és szikla volt, hanem az Isten­be vetett bizalom és hit. Hit nél­kül a lelkészek sem tudták vol­na odaszánni életüket erre a szolgálatra”. A Luther-év jelmondata a re­formátor hazájában — mondta a püspök — a Tízparancsolat el­ső parancsolatának lutheri ma­gyarázata: „Istent mindennél jobban kell félnünk, szeretnünk és benne bíznunk”. Ez a refor- mátori teológia alapja és lénye­ge. „Tudjatok ilyen feltétel nél­küli hittel hálát adni, éljen és maradjon meg ez a hit szívetek­ben, mert akkor van alapja életeteknek. Ez a hit vezet át vé­gül a földi életből a halál kapu­ján az örök életbe. Isten adjon mindig ilyen hitet szívetekbe!” Az istentisztelet szép színfolt­ja volt Holes Andrea és Velki Ágnes megkeresztelése és a né­pes gyülekezet úrvacsoravétele. A szolgálatokat a püspök Ka­lácska Béla espereshelyettes, Re­zessy Miklós helyi és Matuz Pál ny. lelkészek közreműködésével végezte. AZ ISTENTISZTELET UTÁN a gazdagon terített fehér asztal­nál köszöntötte Kalácska Béla az egyházmegye nevében dr. Nagy Gyula püspököt, feleségét és a jubiláló gyülekezetét. Nagy megtiszteltetés — mondotta a többi között —, hogy ezen a va­sárnapon a megye két kis gyü­lekezetét látogatja meg egyház- kerületünk püspöke és együtt örül az örülőkkel. Az espereshe­lyettes a gyülekezetek nevében köszöntötte a közelmúltban 65. életévét betöltött püspököt, és méltatta igen nehéz és felelős hazai és külföldi szolgálatait. A vendégek sorában ott volt Deme Lajos tanácselnök és Tre- nyik Pál. a Hazafias Népfront helyi elnöke. A tanácselnök a közigazgatási terület állami ve­zetése és a Hazafias Nénfront nevében köszöntötte a gyülekeze­tei. Strjb/jf, Áaios helyi plébános köszöntése után Rezessy Miklós lelkész köszönte meg a jókíván­ságokat. A nüsnök sorjában viSz- s7»Wrt. a köszöntésekre és Tsten áldását kérte a gyülekezet to­vábbi életére. Kalácska Béla Megtanultuk értékelni a templomot Tempiomfelújítási ünnep Lucfalván EZEKKEL A SZAVAKKAL JELLEMEZTE az elmúlt év nagy munkálatait Széli Bulcsu lelkész, amikor beszámolt a luc- falvi templomfölújítás történeté­ről. Végül minden tisztán ragyo­gott és a gyülekezet is megnyílt szívvel örömmel várta dr. Nagy Gyula püspök érkezését. Hatalmas tömeg és az énekkar várta, s az énekkar öröméneke után a lelkész és a felügyelő kö­szöntötte püspökünket. A dél­utáni ünnepre az „Erős vár a mi Istenünk” zúgó énekére indult el a presbitérium, a püspök és hat lelkész a templomba. Ragyogott minden szem és nyitott volt min­den szív az Ige és Isten áldásá­nak befogadására. Két fiatal vi­rágot nyújtott át a püspökhá­zaspárnak. Sárkány János kö­szöntötte igével a püsököt és kérte az ünnepi szolgálat elvég­zésére. A PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE az aznapi ige (Jn. 4.47—54) alap­ján hangzott, a kapernaumi fő­emberről. Jézus először próbára teszi hitét, hogy igazi hit-e, azzal, hogy látszólag elutasítja. De ő nem fordul el, állhatatos marad. Jézus egy másik próba elé is ál­lítja: nem tesz csodát, csak az igét adja, ez ő szavát. S a főem­ber hisz az igének: boldogan, hittel és reménységgel indul ha­za. a gyermeke gyógyult. — En­nek az embernek a hitében együtt volt szíve belső bizalma Jézusban és az engedelmesség. Mért Isten szavára és igéjére mihdig lehet építeni. Az igére lehet építeni templomot, gyüle­kezetét és személves életünket. A keresztvén élet lénvege az Istenbe vetett föltétel nélküli hit, bizodalmas hit Jézus Krisztus­ban. Ahol ez a hit van, ott van templomszeretet és emberszeretet is. Erre a hitre épült ez a temp­lom. Bármilyen erősek legyenek is, de ezt a templomot mégsem a kövek és a jó alapok hordoz­zák. Ezt a templomot a hit te­remtette meg. És a gyülekezet hi­te őrizte meg kétszáz éven ke­resztül. Mert ha nem lett volna hit e templom mögött, akkor már régen kiürült volna és leom­lottak volna a falak s nem hang- zanék benne ének, az imádság és az Isten igéje. Ez a templom a hit alapjára épült. Ha a gyüleke­zet tagjai életének az alapja is az Istenbe vetett kételkedés nél­küli hit. akkor jó fundamentum­ra épült. A második, ami világos ebből a történetből, hogy az igazi hit nem vár csodát. A kaoernaumi főember megelégedett Isten igé­jével. Jézus szavára bizalommal indult. Ma se lesven a keresz­tvének hite csodgváró hit. hanem bízzunk Istenben és tesvük azt. amit vár tőlünk. Ha ezzel a hivő engedelmességgel járjuk az éle­tünket. akkor talán maid csodák is történnek velünk. Olyan dol­gok, amiket emberileg nem le­het megmagyarázni, de amelyek jelei Tst°r| szeretetének. LUTHER SZÜLETÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJÁN hadd idézzük, mit mondott a keresz­tyén élet titkáról: „Istent min­dennél jobban féljük, szeressük és bízzunk Őbenne!” — Ahol ez a hit van, ott terem a keresz­tyéni élet, ott növekszik a gyüle­kezet, ott él az egyház és ott végzi az egvház a szolgálatát Ts­ten tetszésére és az emberek ja­vára. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents