Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-08-12 / 33. szám
GYERMEKEKNEK. Nem ismerte a gyűlöletet Egy film elevenedett meg előttem. Hatvan év körüli sovány férfi. Karján egy kislányt tart. Másik kezével egy fiúcska kezét fogja. Mögötte még vagy kétszáz gyermek. Megy az élen a varsói gettóból a . vasút felé. A vagon előtt a német katonatiszt mégegyszer elmondja: Berlinből megérkezett az útlevele. Szabad. Hazamehet. Csak a fejét rázza és fellép a vagonba a betuszikolt gyermekek után. Irány: Treblinika. Végállomás a gázkamra. Cél: a megsemmisítés. A hatvanas férfi Janusz Kor- czak, a zsidó orvos és nevelő. Pestalodzi és Fröbel mellett a gyermekek jogaiért harcolt. „Hogyan lehet szeretni a gyermeket” című könyvével ismertté lett az egész világ előtt. A barna barbárság alatt, a náci őrület áldozatául esett 200 árva gyermekkel együtt. Varsó romokban hevert. Ö loholt házról házra. Sebet kötött, betegeket gyógyított. Nem volt hajlandó hordani a zsidó- sárgacsillagot. Megverték, bezárták, végül a gettóba tolon- colták. 1942. augusztus 5-én készült a fenti kép róla. A reggeliző asztaltól elráncigált síró gyerekeket katonás sorba kísérték a vasútra. — Kirándulni megyünk, bátorította gyermekeit az orvos. Senki nem tudja, mit mondott az úton a gyermekeknek. De gyűlöletet dr. Korczak nem ismert. Utolsó levelében írta: „Egyetlen embernek sem kívánok rosszat. Nem is tudom, hogyan tehetné azt egy ember.” Ettől a gyűlölettől a gyermekek szívét is minden bizonnyal megőrizte azzal a szeretettel, amit azzal tanúsított, hogy velük maradt. Nem fogadta el a barátai, tudóstársai által megszerzett menekülési lehetőséget. Nem volt keresztyén. Ritkán beszélt Istenről és az örök életről. De mindvégig ember maradt. Ember maradt azokkal, akiket az embertelenség halálra kárhoztatott. Velük maradt, amíg majd „találkozunk az Istennel”, .— ahogyan azt az előbb említett levelében még írta. Nem ismerte a gyűlöletet, de ismerte a szeretetet, mert az Isten; Szeretet. Dr. Nagy Istvánná ISTENEM, aki menny és föld Ura vagy, aki teremtetted az embert, földet és tavakat, a folyókat. Te magad vagy az ész, az emberi remény és tudat. Te. aki az embereket egyenlőnek és nem különbözőnek, a négert feketének, az indiánt rézbőrűnek, az európait fehérnek teremtetted, te vagy a jóság és az emberek gyógyítója. Ámen. Tizenhárom éves fiú imádsága 1985-RE NAGY BÉKE-KONZULTACIÓT TERVEZNEK HIROSIMÁBAN Tizenhat tagú japán egyházi békedelegáció járt az Amerikai Egyesült Államokban. A delegáció vezetője Sachio Hoshiyama, a japán evangélikus egyház elnöke volt. A delegáció beszámolt az 1945. augusztus 6-i hirosimai atomtámadás részleteiről és meghívta az amerikai egyházakat a hirosimai atomtámadás negyvenéves évfordulója alkalmából- a jövő évben tervezett béke-konzultációra. A delegáción egyilgníágja, Saguri Matsuki lelkész beszámolójában többek között ezeket mondta: „Hogy mi történt Hirosimában. azt sokan még ma sem értik egészen. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy egy atomháborút meg lehet nyerni. Sokan abban reménykednek, hogy egy atomháború esetén életüket az »atombiztos« bunkerek meg tudják menteni. Ezek az emberek még nem tudják, hogy mi történt valójában Hirosimában és Na- gasakiban. Egyszer mér világosan meg kellene értenünk, hogy az emberiség és az atomfegyverek nem élhetnek egymás mellett.” (Iwi)-S. „Írok nektek, ifjak...” Igazságos makroklíma Kezdjük rövid szómagyarázattal. Az idegen szavak és ki* fejezések szótára így értelmezi a görög eredetű makroklíma eredetű szót: „az emberiség életterülete, a környező világ”. Mai alapkérdésünket így is megfogalmazhatjuk: milyen társadalom felel meg a krisztusi normáknak ?! Kölcsönhatás Mindenek előtt a mikro- és makroklíma kapcsolatát kell tisztáznunk. Logikusnak tűnik egy olyan egyszerű képlet felállítása, hogy a makroklíma nem más, mint mikroklímák összessége. így a társadalom sem lenne más, mint kisebb közösségek, végső soron a család alapsejtjeinek halmaza. Ebből a tetszetős képletből az a következtetés adódna, hogy kár is az igazságos társadalom kérdéséről beszélni, hiszen ha az alapelemek rendben vannak, akkor az egész is rendben lesz. Viszont, ha az alapsejtek nem egészségesek, akkor beteg az egész szervezet. Ez a következtetés azonban csak részben igaz és logikus. Gondoljunk csak egy építkezésre, ahol hiába veszem meg a legprímább építőelemeket, ha a terv, az épület szerkezete rossz, az egész összedőlhet. Ugyanez igaz az emberi szervezet „épületére” is. Hiába egészségesek az egyes szervek külön-külön, ha az összhang, a harmónia, az együttműködés megbomlik, hamar bekövetkezhet a krízis. Miközben nagy hangsúlyt kell tennünk az emberhez méltó mikroklíma megteremtésére, ugyanakkor felelősen végig kell gondolnunk ezek igazságos rendeződését a társadalom egészében. a makroklímában. A kettő között folyamatos, dinamikus kölcsönhatás áll fönn. Krisztusi normák Mennyiben segíthetnek a krisztusi normák egy igazságosabb társadalmi rend kialakításában? Jézus nem volt rendszeres teológus, még kevésbé társadalomtudós. Nincsen tételes tanrendszere, így ál'lamtana sem. De minden konkrét, eléje kerülő kérdésben egyértelműen állást foglalt, úgynevezett gazdasági, politikai kérdésekben is, mint például: a kenyér, a szegénység, a munka, az adófizetés problémája stb. Ezekből a megnyilvánulásaiból sem lehet valami krisztusi tórsadalommo- dellt felállítani, de megtanulhatunk Tőle egyfajta alapállást, indulatot, amely segíthet a tájékozódásban és helyes döntésijén. Az evangéliummal nem lehet földi társadalmakat kormányozni, aki erről álmodozik, az nem veszi komolyan a bűn realitását. Azok a társadalmak, politikai pártok, melyek a „keresztyén” jelzőt bitorolják, ma is gyakran járatják le a Krisztus követés ügyét. Jézus világosan kijelentette, hogy „az én országom nem e világból va'ló. . .” Isten Országát nem mi építjük föl, hanem Isten, és nem földi keretek között, hanem isteni dimenziókban. , Közöny helyett felelősség! Az előbbi felismerés azonban semmiképpen sem tehet közönyössé. Egyetlen földi társadalmat sem azonosíthatunk Isten Országával, a krisztusi normák egyetlen emberi közösségben sem valósulnak meg tökéletesen és maradéktalanul. De az is hamis „egyen lősdi” lenne, ha minden társadalmi rendet egy kalap alá vennénk. A jézusd értékrendben az emberi életeket gyümölcseik alapján lehet értékelni és elbírálni. Ez a szempont segíthet a mai társadalmi rendek helyes értékelésében is. Az evangélium által megvilágosított értelmünkkel kell keresnünk az egyes társadalmi rendek „gyümölcseit”. Melyek a legfontosabb és „legízlete- sebb” gyümölcsei egy társadalomnak? Az alapkérdés, hogyan őrzi és védi Isten ajándékait: a teremtett világot, a természetet, az emberi életet és közösségeket. Döntő szempont, hogy mennyiben biztosítja az emberi élet méltóságához szükséges jogokat és kötelességeket: munka, pihenés, művelődés, lelkiismereti szabadság stb. S végül, de nem utolsó sorban minősít egy társadalmat az a tény, hogy mit tesz a békéért, a. megbékélésért külső és belső, tág és szűk értelemben egyaránt. Ha ilyen szemmel nézünk szét saját makroklímánkban, a mai magyar társadalomban, sok területen találunk szépen érlelődő gyümölcszket, melyek beérésé- ért mi is tehetünk valamit a magunk helyén. Gáncs Péter Az ifjúsági előtalálkozó résztvevői FEKETE ZOLTÁN: A világélelmezés mint keresztyén kötelesség A VILÁG ÉLELMEZÉS KERESZTYEN ÉRTELMEZÉSÉHEZ jól kell ismerni Krisztus erre vonatkozó utasítását, a világ ehsegzo- nainak helyzetét, az eddigi fel- számolási kísérleteket és végül a mi konkrét feladatainkat. Krisztus az utolsó ítélet kihirdetésekor (Mt. 25,42.) a kárhozottaknak azt rója fel: ,mert éheztem és nem adtatok ennem”. A kegyesség hagyományos követelményeit, szabályait gyermekkorunktól jól ismerjük. El kell járni a templomba, többször úrvacsorát kell venni, reggel-este és étkezéskor imádkozni kell, bibliát kell olykor olvasni, szere- tetvendégségre menni, hozzájárulást fizetni: és máris kitűnő gyülekezeti tagnak tartanak. Kérdés, hogy az Ür az utolsó ítéletnél csak erre helyezi-e a fő súlyt. Bizony nem! Mert első kérdése az, hogy adtunk-e az éhezőknek enni. Ezután is hitünk gyümölcsei, a felebarát! szeretet kérdései következnek. Így meg kell tanulnunk az utolsó ítélet követelményei szerint meggyónni bűneinket és berendezni új életünket. A MÁSODIK NAGY PARANCSOLAT, a felebaráti szeretet. Az irgalmai? samaritánus példáján látjuk, hogy nem az igazhitű pap vagy lévita, hanem a kiközösített samaritánus volt a legigazibb felebarát. Tehát én nem válogathatom meg ép nevezhetem ki a felebarátaimat, akiket szeretnem és segítenem kell. Ez minden ember iránti örök kötelességem. Mózes, Illés és Elizeus is megszánta a pusztában, azaz félsivatagban éhező népet és enni adott nekik. Jézus (Mk. 6.34) megszánta az éhező tömeget. Mint a keleti nagycsaládok családfője úgy töri meg és osztja szét a 12 tanítvány útján a szűkös kenyér- és halkészletet. Mindenkinek jutott az ételből, igazhitűnek és pogánynak is. Pedig nagyon sokan voltak. SZÉPEN KEZD KIBONTAKOZNI SOK GYÜLEZETÜNK- BEN az elhagyatott testvéreink .meglátogatása, problémáik megoldására adott tanácsokkal való ellátása, amit étel, sütemény, ajándék kísér. Elsősorban saját gyülekezetünk elveszett juhait kell kielégítenünk, de azután hitetlenek, más világné- zetűek, sőt pogányoknak kell dia- kóniai szolgálatot teljesítenünk. A két kenyércsoda között (Mk. 7,24—30) Jézus segít egy Tirus- beli pogány asszonyon, lányát meggyógyította. De ezen túlmenően irányt mutatott követőinek a pogányok egészségével, azaz a világhigiéniával való foglalkozási kötelességeink teljesítésére is! DE MIT JELENT EZ A MAI KONKRÉT HELYZETBEN. Ezt négy ázsiai, három afrikai és egy amerikai utam közben, bőven volt alkalmam tanulmányozni. Leghosszabban Indiában foglalkoztam a kérdéssel, amelynek talajtani megközelítéséről húsz államban huszonegy előadásban adtam át tapasztalataimat és kísérleti eredményeimet a talaj termékenységének növeléséről. Amíg az elmaradt, fejlődő országokban az í főre jutó nemzeti jövedelem 36 dollár körül mozog, addig a legfejlettebb ipari államokban ennek százszorosa 4200 dollár körül van. Az elmaradottság már akkor is kirívó, ha az 1 főre jutó nemzeti jövedelem nem éri el a 140 dollárt. Az angol tudós Malthus 1798-ban megállapítja, hogy amíg a nem gátolt népesedés mértani arányban növekszik, addig az élelmiszer- termelés csak számtani arányban. Ebből arra következtet, hogy a túlnépesedés a nyomár oka és ezt csak erőszakos gátlással és háborúkkal lehet leküzdeni. (Molnár 197) Magyarországon ekkor már Tes- sedik Sámuel bebizonyította, hogy alföldi szikeseinken kémiai és fizikai talajjavítással meg lehet ötszörözni a terméseket, de erről Malthus mit sem tudott. Reboux neomalthusiánus a kérdés megoldásában a leghatásosabbnak az atombombát. Cook viszont a fogamzásgátlást az atombombánál is eredményesebbnek tekinti. Sibley már az emberevés felújítását tartja a jövő várható módszerének. Az 1918. évi szeptemberi spanyol nátha 18 millió embert irtott ki. 1943 telén Calcuttában járni sem lehetett az utcán tömegesen heverő éhenhaltak holttestei miatta—írja Molnár István világélelmezési könyvében, de egyben rámutat arra is, hogv ezek a tömeaka- tasztrófák sehol sem voltak kénesek. javítani a közélelmezést. F.evrészt aZ iskolázottság felelős- ségt/aüesebb döntéseket hoz a családtervezésben, másrészt képessé teszi az embereket a talaj termékenységének növelésére, a talajerózió megfékezésére, a műtrágyázás, öntözés és gépesítés szabályszerű alkalmazására. Tehát nem népirtást, hanem szakképzést igényelnek. Magyarországon 1960—80-ig a terméseredmények, a nagyüzemekben bevezetett modem agrotechnika hatására, megkétszereződtek. Ezt a polgári közgazdászok is figyelemreméltó antimal- thusiánus ténynek könyvelik el, amikor a félmilliárd hiányosan és egymilliárd rosszul táplált ember nyomorenyhítéséről tárgyalnak a FAO világszervezetben. AZONBAN NEMCSAK A TÁPLÁLÉK MENNYISÉGE DE MINŐSÉGE IS DÖNTÖ. India, Pakisztán, Mexikó, Egyiptom a napi minimálisan 2700 kalória helyett 250—800 kalóriával kevesebbet fogyaszt és ebben is a szénhidrátok (keményítő tartalmú magvak, gumók) uralkodnak. Anglia, Dánia. Franciaország, Svédország, stb. 3000 kalória értékű eledeléből csaknem fele állati termék. Ehhez új terményszerkezet, takarmányozás és nitrogéntrágya kell. Hazánkban és a fejlett országokban az egy főre jutó fehérje mennvisége napi több mint 100 g, a fellődó országokban 54 g és, világátlagban 70 g. Emellett töhb országában. Afrikában és D*4!-Amerikában az élelmiszertermelés állandóan csökken. Újvárakkor az 1930 körüli gazdasági válság idején 16 millió háziállat húsát használták fel a talaj trágyázására eladhatatlanság miatt az USA-ban. Dániában a harmincas évek derekán ugyanezt tették, miközben más kontinenseken millióik haltak éhen. A Talaj bank és később a Comodity Credit Corporation óriási készleteket vásárolt fel; a tárolhatallan feleslegből csekély mennyiségeket ad fejlődő országoknak. Ez pillanatnyilag nyomorenyhítő, de alamizsnából nem lehet tartósan megélni! Csak a talaj termékenységnövelése segít! A FAO ezt világosan látja, ezért a segélyek helyett hadjáratot indított Freedom from Hunger Compaign néven az éhség felszámolására. Országonként kísérletekkel állapítja meg a talaj termékenységének növelési módszereit, elkészítette a világ talaj- térképét. szakembereket küld és képez ki, géneket és műtrágyákat szállít, de főleg a lakosság műveltségi fokát emeli. E szervezetnek tagja hazánk is. Hazai szakemberek is1 vizsgálják a feltöretlen. de művelésre alkalmas területeket és kidolgozzák a használatba vétel ésszerű és gazdaságos módszereit. Szovjet szakemberek éDÍtették fel az esvintomi Asz- szuáni-gátat és víztározót, amely 7 millió hektár sivatag öntözésére alkalmas. Végeredménvben megállapították, hogv Földünk lakossága a jelenlegi technikai szinten is eltartható volna és a lakosság növekedésével lenest tart a. talaj termékenvség növelése is. Fhhez nemesített vetőmag. növényvédő szer és műtrágya kell. (Folytatjuk.)
