Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-08-05 / 32. szám

„Olyan boldog vagyok közeledben én Tf Afrika vasárnapja Bakony szombathelyen AFRIKA VASÁRNAPJÁN rendkívüli istentiszteletet tartot­tunk Bakonyszombathelyen. A szokott időben, de. 11 órakor kondultak meg harangjaink. A templom ajtaján színes — fecs­két ábrázoló — plakát hívta fel a figyelmet erre az alkalomra. Az előtérben az afrikai vidéket, növényeket és életmódot bemu­tató színes képek — köztük egy „fehér” misszionáriust ábrázoló fénykép — fogadták híveinket. A feliratok magyarázatul szol­gáltak az ábrákhoz kis betekin­tést adva a nagy nyomorúság és gazdagság ellentétes viszonyai­ba, a segítségadás fontosságára. Augusztus óta többször is fel­hangzott a templomban és a gyülekezeti teremben egy-egy szolgálat afrikai zenére írt is­tentiszteleti rendjéből, amelyet a lelkészházaspár hozott Finnor­szágból és tanított a gyülekezet énekkarának. Afrika vasárnap­ját találták alkalmasnak arra, hogy a teljes istentiszteletet be­mutassák. A vasárnap jellegé­nek megfelelően így kívántak méltóan megemlékezni az afri­kai népről, testvéreinkről, a finn missziós szolgálatról; hadd kap­csolódjon be a gyülekezet — ez úton is — a világ evangéliku­sainak közösségébe. A gyülekezet énekkara az ol­tár előtt foglalt helyet. E sorok írója bevezető szavai után a 150. Zsolt 3—6 versét olvasta fel. melyből kicsendül az Istent di­csőítő hangszerek sokfélesége. — Majd felhangzott a kezdő szol­tár. AZ AFRIKAI ISTENTISZTE­LET — amit bemutattak — a finn Missziós Társaság kotkai találkozójára készült. Olyan is­tentiszteleti rendet alkottak finn testvéreink, amelyben az evan­gélikus istentiszteleti rend tar­talmi gazdagsága és a ritmikus afrikai melódiák egyesülnek. Pekkar Simojoki, a rriű zéne- szerzője nyolc évig élt Afriká­ban, Namíbiában, ahol szülei a misszióban dolgoztak. Az afrikai jelleget a ritmusos, viszonylag könnyű és gyakran is­métlődő dallamok és a válaszo­ló énekek képviselik. Az a cél, hogy afrikai módra a gyülekeze­ti tagok minél aktívabban ve­gyenek részt az istentisztelet me­netében. Afrikai szokás az is, hogy a gyülekezet letérdel a bűn­valláskor, valamint, hogy az of- fertóriumot előre viszik az oltár előtt levő kosárba. Az adomány ott nemcsak pénz lehet, hanem valami tárgy, vagy egy véka ga­bona. Mesélik, hogy egyszer egy nigériai maga ugrott a kosárba. Az offertorium alatt a gyüleke­zet énekel „ ... Fogadd ajándé­kom tőlem, ó, fogadd el egész életem!” Sokféle hangszert használnak, különösen kiemelkedik a dob szerepe. ‘ A FINN MISSZIÓS ISTEN- TISZTELET felépítésében a lu­theránus istentisztelet részleteit követi. A szövegíró Anna-Mari Kaskinen azt kutatta, hogy mit jelentenek a liturgikus szöve­gek a mai embernek. Az énekszövegek így a mai ember jövőtől való félelmét és Isten gondviselésébe vetett bi­zalmát tükrözik. összefoglaló gondolata „Az ő kegyelme örökké tart”. így küld: „Men­jetek és szolgáljatok az Ürnak örömmel!” A finn ajánlás így hangzik: „Reméljük, hogy az énekből erőt merít, aki énekli, aki hallgatja — a gyülekezet. Szeretnénk bátorítani téged, hogy fogadd el azt a gazdagsá­got, melyet Isten kínál nekünk mind a hétköznapokban, mindaz istentiszteleteken egyaránt.” AZ AFRIKAI ISTENTISZTE­LET SZIMBÓLUMA a feqske. Ez a jelkép kifejezi a melegebb éghajlatra költöző madarak Európát és Afrikát áthidaló, összekötő útját, amely egyúttal jelképezi a misszió szeretetszol­gálatát is. Azzal a hittel és szeretettel készülünk erre a szolgálatra, hogy erősítsen gyengeségünkben, biztatást adjon küzdelmeink" kö­zött, növelje hitünket félelem­mel, aggodalommal teli vilá­gunkban. Ahogy az általános könyörgés című énekben éne­keltük: „Az atomháború minket fenyeget, mindenütt a félelem terjed. Hallgasdd meg fohászunk hatalmas Urunk, Nélküled mi nem boldogulunk.” örömmel- készültünk, hogy az énekszövegek indítsanak szere­tetteljes, örvendező, szolgáló életre, ahogy a főének hangzik: „Olyan boldog vagyok közeled­ben én, Te vagy az egyedüli re­mény.” A GAZDAG TARTALMÚ LI­TURGIKUS ISTENTISZTELET kiemelkedő, dicsőítő halleluja kórusait a lelkes énekkari tagok felállva énekelték. Igét hiredetett Varga György, a gyülekezet lelkésze, aki az egyes ember missziós felelőssé­gét fogalmazta meg. Az ünnep' istentiszteleten szolgáltak: Mo­csári László dob és orgona, Mo­csári Istvánka dob, Mayer Ká- rolyné gitár és orgona. Szólót énekeltek: L etenyei Jánosné, Bocska Pálné, Mocsári./ Lászióné, Mayer Krisztina. Dákai János­né, Nagy Lajosné, Letenyei Er­zsébet, Sárközi Aranka. Az éne­keket kísérte és szólót énekelt: Varga Györgyné. Közreműköd­tek a gyülekezet konfirmandusai és énekkara. Varga Györgyné „GUATEMALABAN DRÁMAIAN FOKOZÓDIK AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSE” Erről a szomorú tényről számolt be Luis Padilla, a Guatemalái Emberi Jogok Bizottságának elnöke.egy, az NSZK-beli Stuttgartban tartott nemzetközi sajtóértekezleten. Az 1979-ben alapított bizottsá­got a „Brot für die Welt” („Kenyeret a világnak”) német protestáns akciószervezet támogatja. Padilla beszámolt arról, hogy a tavaly hatalomra jutott katonai kormányzat emberek sokaságát hurcolja el és tünteti el nyomtala­nul, Végzi ki. Az üldöztetésektől való félelem miatt a hétmilliós országból mintegy százezren menekültek Mexikóba. A kormány egyértelműen a nagybirtokosok érdekeit szolgálja és ebben az USA támogatását élvezi. Az emberi jogok megsértésében külön részt jelent az, hogy az indián őslakosságot olyan táborokba viszik, ame­lyek kísértetiesen hasonlítanak a náci koncentrációs lágerekhez, (epd—v) Megalakult az Országos Családvédelmi Tanács Szerdán, július 4-én a Hazafias Népfront keretén belül Pozsgai Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára elnökletével megala­kult az Országos Családvédelmi Tanács, a Tanács 31 tagját első­renden a családvédelem iránt mélységes felelősséget érző pedagógu­sok, szociológusok, pszichológusok, orvosok, írók, újságírók stb. ké­pezik, de helyet kaptak benne a különböző egyházak, illetve fele- zetek képviselői is. POZSGAI IMRE FŐTITKÁR hangoztatta, hogy a családvédelmi tanács munkájára halaszthatatlanul szükség van, mivel számos té­nyező ássa alá a családok harmóniáját, egységét. A tanács munká­ja azonban nem állhat pusztán a nehézségek, bajok regisztrálásá­ból. Előre mutató, a kérdéseket megoldó, segítő feladatra kell vállal­koznia. A tanács koordinálja mindazokat a társadalmi, állami szer­veket, amelyek „hivatalból” foglalkoznak a család kérdéseivel, és munkásságával elősegíti a jogalkotás, szociálpolitika, társadalmi és egyéb területen a családok segítését. Elhárít minden olyan zavaró körülményt, amely veszélyezteti a jól működő családok életét. Döntő feladata tehát a preventív, megelőző munka lesz. A vitára bocsátott tervezethez számosán hozzászóltak. Általában hangoztatták a résztvevők, hogy az ún. megelőző munkában van különös lehetősége és szerepe a Családvédelmi Tanácsnak. A csa­ládi életre nevelni kell. Ezért hangsúly esik az iskolára és minden olyan társadalmi szervezetre, intézményrendszerre, amelyben a család tagjai megfordulnak és amelyek hatnak a családi életre. A családi élet tisztaságának hitelét, rangját és becsületét helyre kell állítani. Ennek érdekében igénybe kell venni a nevelés minden eszközét csakúgy, mint a tömegkommunikációt. Fekete Gyula író. elnökhelyettes kijelentette, hogy a gazdasági óiét — melynek nehézségeire mindig hivatkozunk — nem előzheti meg a humán feladatokat. A család pedig erre a területre tartozik. A szétroncsolt család helyzete és szelleme kihat a gazdasági élet­re is. A VITÁBA BEKAPCSOLÓDTAK az egyházak képviselői is. Han­goztatták. hogy az egyházak etikája mindenkor családcentrikus volt. Csak köszönteni tudják a tanács munkáját, mely mögött az a fel­ismerés rejlik, hogy egészséges családi élet nélkül nincs egészséges társadalom, s egészséges társadalommal lehet a szocializmust építeni. A tanács munkásságához készségesen felajánlják szolgála­taikat. Többen hangoztatták, hogy az új mozgalom ne váljék formálissá, mint annyi más szervezet és mozgalom. Ezért pontosan körül kell határolni a feladatokat és komoly erőfeszítést kell tenni a feladatok végrehajtására. A tanács tagjai számítanak arra. hogy munkájukat helyileg, megyékben és a településeken belül is támogatni fogják. MINDENÜTT. AHOL SZÜKSÉG MUTATKOZIK RÁ. hangoz­tatta Pozsgai Imre főtitkár zárószavaiban. Megköszönte a tanács eredményes vitáját. Kiemelte, hogy a politikai feltételek adottak a munkához, és a HNF rangos és fontos intézménnyel gyarapodott. Döntő az az elhatározás, hogy a „vitából cselekvés legyen”. Meg­győződése, hogy a Családvédelmi Tanács munkássága általános tá­mogatásban részesül, hiszen általános igény hívta létre. Természe­tesen szüksége van a munkának nyilvánosságra, a sajtó, rádió, tv közreműködésére. Helyileg pedig bizonyára kedvező lesz a fogad­tatása. S mivel a népfront egyik jelentős munkaága. bízik a moz­galom kiszélesedésében. Egyebekben több, mint 1000 azoknak a településeknek a száma, ahol más politikai intézmény, mint a népfront, nincs. Külön megemlékezett és köszönetét mondott a főtitkár az egvhá- zak ez iránvú szolgálataiért, mert mint mondotta, az erkölcsi, rpo- rális alapokat figyelembe véve, a család kérdéseiben nem áll fenn ideológiai nézetkülönbség. ______________________ Rédey Pál AN GLIKAN-EVANGÉLIKUS TÄRSASAG ALAKULT Londonban társaság alakult az anglikán és evangélikus egyház közeledésének munkálására. A társaság közös istentiszteleteket és tanulmányi konzultációkat tervez. A társaságnak jelenleg száz tagja van. A társaság feladatának tekinti azt is, hogy az anglikán és evangélikus hagyományokat minél szélesebb körben ismerjék meg. Az újonnan alakult társaság első elnökévé John Gibbs Co­ventry-i anglikán püspököt választották. (1DL)—S. Tárnái Andor: »A magyar nyelvet írni kezdik« „IRODALMI GONDOLKODÁS A KÖ­ZÉPKORI MAGYARORSZÁGON” a könyv alcíme. Azt vizsgálja a neves iro­dalomtörténész, hogy milyen irodalmi követelmények határozták meg a közép­kori Magyarországon az írók munkás­ságát, hogyan értékelték művüket és ol­vasóközönségüket az írók. melyek vol­tak a közönség kívánságai, mit foglalt magában az a követelményrendszer, amely a szerzőket szó- vagy írásbeli közlésük megformálásában vezette. Hiteles képet ad Tárnái Andor az iro­dalom XI—XII. századi meghonosodá­sáról, elmélyült fejlődésrajzot nyújt az irodalomtudomány XIII—XIV. századi kibontakozásáról, és nyomon kíséri a magyar nyelvű irodalmi műveltség las­sú kialakulását a középkor utolsó szá­zadában. öt évszázadra terjeszti ki szé­les körű kutatását, vizsgálva többek kö­zött az oklevélírás, az egyházi beszéd fejlődését. az irodalmi olvasmányok (an­tik írók és egyházatyák művei, bibliafor- ditások-evangéliumdk. zsoltárok, imád- ságos könyvek, liturgikus művek, legen­dák) elterjedettségét és formáló hatását, valamint a szóbeliség és írásbeliség egy­másra ható, szoros kapcsolatát. Valóban, „az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik”. SZÁMUNKRA LEGÉRDEKESEBB­NEK az archaikus szövegek (Miatyánk, Hiszekegy. Tízparancsolat) és az egyházi beszéd kialakulásának útja mutatkozik. A legrégibb szóbelileg terjedő magyar Miatyánk a XI. század elejéről való. a legkorábbi magyar Miatyánk-szöveg vi­szont csak XV. századi feljegyzésből is­meretes. Mindenki ismerte ugyanis a Miatyánk szövegét, lejegyzésre nem volt szükség. Kezdetben — latinosán — Pater noster-nek mondták, majd „istenös, úri imádságnak”. Fordítása hű, kifejező. A XV. századi Miatyánk — a nyelvjárási sajátosságoktól eltekintve. — sem telje­sen azonos szövegű. Az eltérések for­maiak, nyelviek: „miként mennyen és azonként földön”, „miképpen mennyben és földön”, „miképpen mennyben, azon- képpen földön is”; „bocsássad minekünk”, „bocsáss nekünk”, „bocsássad meg mi nekünk”; „miként is mi”, „miként mi is”; „miképpen mi is”. Az ősi szöveg bi­zonyos mérvű modernizálása a XV.. XVÍ. század folyamán ment végbe. A (kezdő mondat latinossága nem változott. Megszoktuk. Ekkor módosult a „kenye­rünket mindennapiját” nehézkes szó sze­rinti fordítás a „mindennapi kenyerün­ket” szókapcsolatra. — Az Apostoli Hit­vallás fordításszövege igen régi. Az el­térések nem számottevőek. Módosulás itt is az élőbeszédhez való igazodásban je­lentkezett: „jövendő, megjövendő, lé­szen megjövendő, lészen^ eljövendő”. Egy ideig megőrződött néhány régiesség: „Jé­zusban Krisztusban, Poncio Pilátus alatt” stb. — A Tízparancsolat Mózes könyvén alapszik, szövege a mindennapi haszná­latra megrövidült. Magyar fordításai néhány kisebb eltérést mutatnak csak.. (Különös, hogy a felebarát szó lassan honosodott meg a „barátod”, atyád fia” mellett.) A középkori magyar irodalom legna­gyobb hatású, legelterjedtebb műfaja az egyházi beszéd volt. Részletezően elemzi a könyv a prédikáció kialakulását. írott műfajjá válását, műfaji vonásait, fejlőr .dését a középkoron át. Milyen volt a középkori egyházi beszéd? Melyek vol­tak tartalmi-formai sajátosságai? Hogyan hatott a hallgatóságra? A kérdésekre a szerző hiteles feleletet ad. A magyar nyelvű kódexek latinból fordított vagy átdolgozott beszédeiből több-kevesebb bizonyossággal megállapítható, hogyan szólalt meg a templomokban és kolosto­rokban az egyházi beszéd. Hosszú írásos -gyakorlat után formálódott az egyházi beszéd irodalmi formulája igényes tar­talmi, formai skövetelmények szerint. Mindezeket a szempontokat nem volt könnyű következetesen szóbeli előadás­sá feloldani. Több fajta megoldásmód­dal élő. számos változatot megtűrő, haj­lékony prédikálásmód alakult a gyakor­latban az évszázadok folyamán.' Válto­zást jelentett a XIII. századtól kezdve az a külföldi (francia, angol, német) pél­da nyomán meghonosodó eljárásmód, amely az egész vasárnapi evangéliumot magyarázó gyakorlattal szemben egy­két mondatot, igét boncolgatott. HOGYAN ÉPÜLT FEL — a változa­tok ellenére mégiscsak egységesnek mondható — egyházi beszéd? Miiiden prédikáció az alapige (thema) megjelö­lésével kezdődött. Legtöbbször latinul olvasták fel az alapigét, utána a for­dítást jelző „azaz” magyarázó kötőszó­val közölték magyarul az igét, meg­mondva. hogy „eredet szerint” honnan származik^ A bibliai lelőhelyet hagyomá­nyos formulával vezették be: „Ez igé­ket mondja eredet szerint szent Jób patriarcha könyvének tizenkilencedik ré­szében.”, „Ez igéket szent János írta meg könyvének huszad részében.” Ezzel a be­vezető részre tért a beszéd: ......mely ig ékben Uronk Jézus meg mutatta az ő bizony szeretetét.”, „.. . mely igékben in­ti . ..” Elmaradhatatlan a bevezetésben az alapigéből adódó tanulságok pontok­ba foglalása, az ún. felosztás: „Mely igékből vegyünk három tanolságot.”, „Mely igék mellé háromról leszon tanú­ságunk.” A tanulságok megfogalmazása nagy gonddal készült: a lényeges mon­danivalót kellett világosan. . tömören megfogalmazni. Leggyakoribb a hármas tagolás. A „tagok” az előírásoknak meg­felelően rímeltek egymással. A rímek általában szóismétlések vagy ragrímek. Élt olyan változat is, amely a beszéd pontjait egy-egy kérdés formájában fo­galmazta meg. A felosztás után követke­zett az egyes tagok tárgyalása. (Az egy­házi beszéd, időtartama általában egy óra^volt.) A „mondám”, „tudnunk kell”, „lássuk” felhívással tértek rá annak ki­fejtésére. mi kell a tétel „mellé” igazo­lásként: „Első tanúság, mondám, lö­szön . . . mely' mellé, emezt kell eszünkbe vennünk, hogy...”, „Az első tanúság mellé tunnonk kell. hogy...” A kifejtés folyamán kérdéseket tettek fel („kérdez-, tetik. kérdés támad”), és válaszoltak meg a papok. Közben utaltak az alanigét környező igékre, a tartalmi, történeti összefüggésekre. A gyülekezet összeté­telétől függően elégedtek meg ..a be+ű szerint való értelem” közvetítésével, vagy . pedig allegorikus, mélyebb értelmezésre (lelki értelem) törekedtek. A magvar egyházi beszéd tudatosan élt a klasz- szikus szónoki beszéd stíluseszközeivel; szívesen alkalmazott kéneket, hasonla­tokat. példákat élénkítésül. A szószéken elhangzó beszéd céljá­nak a keresztyén hit igazságairól való meggyőzést tekintették, a keresztvén életre nevelést, kegyes cselekedetekre való indítást. Értékes könyv, hasznos mű. Közös ke­resztyén múltunk, hagyományaink meg­becsülésére is nevel. Vajda Aurél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents