Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-07-22 / 30. szám
GYERMEKEKNEK. A vita még nem dőlt el „Írok nektek, ifjak .. Meddig mehetünk A villamos, amelyen aznap utaztam, közepesen megtelt a Körtéren. Ekkor szállt fel a két kislány. Az egyik rövid, barna hajú, a másik szőke, göndörke voit. Bár nem illik kihallgatni mások beszélgetését, még ha nyolcévesek sem, mégis felfigyeltem a bősz vitára. ' — Szóval, én nem hiszem el — mondta a rövid hajú. — Nincs igazad, mert én magam láttam többször is. amikor Misi kijött a templomból — érvelt a göndör. — Figyelj csak —, vágott közbe hevesen a barna rövid hajú, miközben visszahelyezte vállára a lecsúszott táska pántját. — Jó, lehet, hogy te láttad, és az is lehet, hogy Misi igazat mondott és jár hittanra, de akkor miért nincs soha körzője, és miért nem hoz soha vonalzót? Szerintem, aki hittanra jár, az sokkal rendesebb és nem tagadja le azt sem, hogy elfelejtett maggyűjteményt csinálni. Különben is a múltkor ő is benne volt a verekedésben. — Lehet, hogy benne volt, de ha egyszer járt hittanra, akkor igazat mondott, amikor azt mondta, hogy jár-kelt társa védelmére göndörke. — Ha jár és mégis ilyen, akkor mit ér, hogy jár? Mit ér vele? Kis idő múlva — mert nem hallottam á választ, hogy tudniillik „mit ér vele” — hátranéztem. A kislányok már nem voltak a villamoson. Tarkaruhás alakjuk a megállóból a túloldal felé hömpölygőit a tömeggel, de kezük hadonászása és fejük bó- logatása elárulta, hogy a vita még nem dőlt el. Tűnődtem: ha a rövid hajú úgy gondolja, hogy meg kell, hogy látszódjon életünkön, viselkedésünkön Jézushoz tartozásunk, igaza van. De ha Misi tényleg jár templomba —, ahogy göndörke bizonygatta — megvan minden esélye arra, hogy megtanulja hogyan kell élni. hogyan kell viselkednie, hogyan kell tanulni a Jézushoz tartozóknak. Bizikné Plagányi Erzsébet Az ember a maga boldogságát csak úgy találja meg, ha nem csak önmagának él. hanem felelősséget érez azokért is, akik körülötte élnek, más szóval a társadalomért érzett felelősségünket elősegíti, hogy a társadalom, vagy az állam úgy alkotja meg törvényeit, hogy azok figyelmeztetik, sőt ha kell, kényszerítik a társadalom tagjait arra, hogy egyéni életük berendezése közben tekintettel legyenek a közösségre is. Ezek a törvények legtöbbször nem okoznak problémát a hivő embereknek, mert szellemük, célkitűzéseik megegyeznek a keresztyén erkölcs szellemével és célkitűzésével. Azonban vannak esetek, amikor a társadalmi törvények, vagy szokások ellentétben vannak a keresztyén erkölccsel. Ilyenkor minden hivő ember szívében felmerül a kérdés: Meddig mehetek el a törvényeknek való engedelmességben ? A jó cselekvése A legfontosabb szabály, hogy a jót. vagyis azt, ami az általános emberi és keresztyén normáknak megfelel, nem csak nyugodt lelkiismerettel, hanem lelkesen cselekednünk kell. Nem hiszem, hogy valakinek is keresztyén lelkiismereti problémát jelentene az. hogy mindenkinek dolgoznia kell, hogy munkánkkal nem csak a masunk létét, hanem a társadalmi berendezések fenntartását is szolgáljuk. Az sem lehet probléma. hogy minden tettünknél meg kell fontolnunk, nem ártunk-e vele másoknak, vagy éopen nem szennyezzük-e be a környezetet, a természetet. A szocializmus alapelve sem jelenthet problémát. Mert az. hogy egyenlőek vagyunk a törvény előtt és hogy a megtermelt javakból mindenki annak arányában részesüljön, amennyit érte tett. nem csak általános emberi norma, hanem megegyezik a keresztyén gondolkodással is. Ennek igazságát még akkor is el kell fogadnunk, ha a szocializmus más célkitűzéseivel, például az ateizmussal nem értünk egyet. Szocialista társadalmunknak éppen az a legfőbb alapelve, hogy a jólét és a társadalmi igazságosság munkálásában. a szocializmus építésében világnézetre való tekintet nélkül részt vesznek az állampolgárok, hiszen a jó cselekvése, a szép munkálása. az isazság keresése és követése minden világnézetnek, így a keresz- tvénségnek is egyik ismertető jele. Az evangélium hirdetése és hallgatása Van a Szentírásnak egy igéje, amit szokszor szoktak idézni e problémával kapcsolatban a keresztyének: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (Csel 5,29) Ezt a mondatot Péter apostol akkor mondta, amikor a főpap megtiltotta nekik az e.vangélium hirdetését. Természetesen vonatkozik ez más esetre is, amikor az emberek olyat kívánnak tőlünk, ami ellenkezik Isten akaratával. Elsősorban mégis az evangélium hirdetésével és hallgatásával kapcsolatos ez az ige. Állami törvényeinkben és rendeletéi nkben nincsen olyan korlátozás, hogy az evangéliumot ne hirdessük és ne hallgassuk. Alkotmányunk mindenki számára biztosítja a lelki- ismereti és vallásszabadságot és a vallás szabad gyakorlását. Ha mégis valaki azt kívánná tőlünk — akár állami törvényre is hivatkozva —. hogy tilos az evangélium hirdetése és hallgatása, akkor termésetesen reáfvk is vonatkozik ez az ige. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az egyházak működési rendje és ezzel az evangélium hirdetésnek a rendje is az egyházak és az állam közös megegyezése szerint el? szabályozva van. Nyilvánvaló, hogy mind az államnak, mind az egyháznak ehhez a rendhez kell magát tartania. S még valamit: Az evangélium hirdetése ürügyén sok minden mást is lehet tenni, például izgatni is. Erre az esetre nyilván nem vonatkozik az evangélium hirdetésének a szabadsága. Egy sokat vitatott kérdés Napjainkban keresztyén körökben egyre gyakrabban kerül elő az a kérdés, hogy teljesíthetnek-e a keresztyének katonai szolgálatot. A Bibliában sehol sem találkozunk azzal a felfogással, hogy ez tilos lenne a hívőknek. Sőt van egy olyan felfogás, is, hogy a hivő emberek „Isten katonái”. Ezen az alapon alakította ki szervezetét egy keresztyén csoport, az üdvhadsereg. Hogy a katonai szolgálat nem állt ellentétben a keresztyén etikával, mutatja az is, hogy kezdetben nagyon sok katona csatlakozott a keresztyénség- hez. Nyilvánvaló, hogy napjainkban az emberiség legfőbb vágya, hogy az emberek és népek háborúk nélkül, békében éljenek. Ezt a célt szolgálják a különböző békemozgalmak, a leszerelésért, a fegyverkezés megakadályozásáért folytatott világméretű küzdelmek. Azonban amíg a leszerelés kölcsönösen nem valósul meg, a népek és országok biztonsága megkívánja, hogy védelmükre megfelelő katonai erőkkel rendelkezzenek. Ha ez nem lenne, akkor az agressziónak, a gonosz növekedésének engednénk szabad utat. Mindezt figyelembe véve csaknem valamennyi keresztyén egyház tanítása egyetért abban, hogy tagjaik kötelesek katonai szolgálatot' végezni hazájuk védelmére. Mert a Szentírás teljes tanítását figyelembe véve ez nem áll ellentétben Isten akaratával. Selmeczi János Kedves Istenem! Köszönöm, hogy eddig minden bajtól és veszedelemtől megóvtál. És azt is Neked köszönöm, hogy a magatartásom és a szorgalmam javult. És azt is. hogy az én drága, jó nagymamimat egészségben megtartottad, mert ha ő nem lenne, énvelem nem is tudom, mi történne. De te akkor is törődsz majd velem. Ne hagyd, hogy a gonosz erőt vehessen rajtam! És tarts meg minket a hitben! Az egész világot. Ámen. Tizenhárom éves kislány imádsága TEOLÓGIAI HALLGATOK DIAKÓNIAI GYAKORLATA A Berlin-Brandenburgi Evangélikus Egyházzal való megállapodás értelmében az idén hat teológiai hallgató vett részt diakóniai gyakorlaton ottani intézetekben: Detre János és Frankó Mátyás, akik katonai szolgálatúk letöltése után az idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat, március 20. és június 20. között; Tóth Melinda és Farkas Etelka II., Éábulya Hilda és Molnár Éva IV. éves hallgatók pedig júniusi Sfr—jútíflSf*20. között. á\ világgyűlés fi lm műsora Történelmi lecke evangélikusoknak A Lutheránus Világszövetség Budapesti Nagygyűlésén a hivatalos program mellett az egyházi ajánlólevéllel érkező ún. „látogatók” részére lilmműsort is összeállítottak. Az egyes filmek tartalma kapcsolódik a munka- csoportok témáihoz. A szöveg angol vagy német nyelven hangzik, fordítás vagy tolmácsolás nem lesz. Az alábbiakban ismertetjük ezt a műsortervet. A vetítésekre a világgyűlés kápolnájában kerül sor, ha a helyre vonatkozóan nincs más utalás. Természetesen lehetséges még változás a műsorban. Július 25. szerda 13.30— 15.00 „Kontakion” 30 p HOLLANDUL (Középkori és spanyol reneszánsz zenére épülő „evangé- liumi balett” a „LONDON CONTEMPORARY DANCE THEATRE” előadásában) „Pas de Deux” 13 p 16.30— 18.00 „As Women See It (Iindia) 30 p ANGOLUL „Ahogy a nők látják” (India) Hogyan próbálják a nők India északi részén alapvető szükségleteiket biztosítani. „As Women See it (Peru) 30 p ANGOLUL ..Ahogyan a nők látják” (Peru) A film Rosa Duemas életét mutatja be, aki Peruban, Lima egyik nyomornegyedében lakik. Július 26. csütörtök 13.30— 15.00 „If You Love This Planet” „Ha szereted ezt a földet” 16.00—18.00 ,Jesus” 100 p ANGOLUL „Jézus” A film Jézus életét mutatja be, Lukács evangéliuma alapján Különleges vetítés: (a Sportcsarnokban) 19.00—20.00 „Berg Predigt” 60 p diafilm NÉMETÜL „Hegyibeszéd” audio-vizuális meditáció a Hegyibeszéd alapján Július 27. péntek 16.30— 18.00 „I’ll Find a Way” 27 p „Meg fogom találni az utat” „Pins and Needles” 38 p ANGOLUL „Gombostűk és varrótűk” Egy 24 éves sclerosis multiplexes nő küzdelmét mutatja be, amint megpróbál helyzetével kiegyezni Július 28. szombat 13.30— 15.00 „Hiroshima and Nagasaki” 46 p ANGOLUL „Hiroshima és Nagasaki” Tudományos dokumentumaim a Hirosimában és Nagaszakiban 39 évvel ezelőtt történt eseményekről. 16.30— 18.00 Seven short subjects 22 p Hét rövid téma „Board and Care” 27 p ANGOLUL „Gondoskodás és élelem” Egy szellemi fogyatékos szerelmespár élete és nehézségei a társadalomban Július 30. hétfő 13.30— 15.00 „As Women See It (Egypt)” 30 p ANGOLUL „Ahogy a nők látják (Egyipt.) A nők hagyományos helyzetét mutatja be Egyiptomban, a Szuezi övezet egy falujában. „As Women See It (Sahel)” 30 p ANGOLUL „Ahogy a nők látják” (Szahel) A nő gazdasági és társadalmi szerepének bemutatása az afrikai vidéki környezetben 16.30— 17.30 Film on South African 30 p ANGOLUL Pastor Farisani’s imprisonment and torture. Film Dél-Afriká- ról Farisani lelkész bebörtönzése és kínzatása (A délafrikai hatóságok kezében) Július 31. kedd 13.30— 15.00 „The House that Jack Built” 8 p „A ház, amit Jack épített” „A Sense of Place” 56 p „Hivatástudat” 16.30— 18.00 LWF World Service LVSZ Világszolgálat Augusztus 1. szerda 13.30— 15.00 „Wanderer im Nirgendwo” 20 p diafilm NÉMETÜL Short Subjects „Hontalan vándorok” rövid témák A Szahel- övezetben élő nyugat-afrikai nomádok életkörülményeinek és problémáinak bemutatása. 16.30— 18.00 „If God Be For Us” Ha Isten lenne értünk Augusztus 2. csütörtök 13.30— 15.00 „Bekevar Jubilee” 27 p „Békevár-Jubileum” 16.30— 18.00 „Sanctuary” 60 p ANGOLUL „Menedék” 5. például vett menekült család életén keresztül mutatja be a menekültek életét a világ különböző részein. Augusztus 5. vasárnap Különleges vetítés (A Sportcsarnokban) 14.00—17.00 „Berg Predigt” 60 p diafiim MAGYARUL „Jesus” 100 p „Hegyibeszéd” „Jézus” Kora tavasszal, amikor kirándulók ezrei vágytak ki a természet lágy ölére, a vecsési reformátusok és evangélikusok csoportja is nekiindult különbusszal, hogy hazánk északi részének több nevezetes helyét végigjárjuk. Kossuth Lajos monoki szülőháza ezek között nekünk, evangélikusoknak különösen is drágg. Egyre beljebb hatoltunk , a Zempléni hegyekbe. Ez a föld adta a hazaszeretetben utolérhe- tetlenül előttünk járó Kossuth Lajost, egyházunk és hazánk nagy fiát, ahogyan a budapesti Deák téri templo,ml emléktábla sorai is jellemzik a fiait ott kereszteltető apát. Monokra érve pontosan az ugyancsak díszes emléktáblával megjelölt egykori tágas udvarház előtt álltunk meg. Mélyen meghatódva olvastuk a ház szülöttének nevét, s emlékezetünkbe véstük a születés ,időpontját: 1802. szept. 19. Innen vitték keresztvíz alá a legközelebbi, tállyai evangélikus templomba. De éppen csak hogy hírnevet adott a szép zempléni hegyek közé szorított Monoknak, a család fél év múlva onnan elköltözött. Leikével és hazaszeretetével továbbra is Rt él, és szerte a hazában. Hazaszeretetre gyújtó beszédeivel sok ezres tömegeket ragadott egykor magával. Ugyanígy láncolt magához, pontosabban a szabadságharchoz egyéniségének lebilincselő vonzásával egyéni kiválóságokat, a lengyel származású Bem tábornokot vagy a "émet ajkú Müller Józsefet, a Kossuth-induló szerzőjét. Udvar felé kerülve beléptünk a szülőház, ma Kossuth emlékmúzeum céljait szolgáló épület ámbitusán. Ott a múzeum Kossuth szellemétől és hazaszeretetétől áthatott lelkes vezetője, Zsuffa Tibor fogadott bennünket. Ügy beszélt Kossuthról nekünk, mint akik — idézem szavait: „az örökkévalóság jelen szakaszában, a mában”, mint Kossuth szellemi örökösei élnek. Korabeli szimbolikus függő bölcsőtől Kossuth halotti maszkjáig a családi képek, ruhák, fényképek, bútorok, emléktárgyak sokasága — szám szerint' mintegy 4000 — tárult elénk. Különösen megható látványt nyújtott Kossuth magányát idéző turini sapkája. Szívszaggató látvány volt emigrációja keserűségeit1 űző nagyon egyszerű sakkja, törpe figuráinak szemlélése. Megrendítő volt olvasni Magyar- oVszág volt kormányzójának 1894. március 20-án Turinban bekövetkezett haláláról szóló, egy héttel később Szabadkán nyomatott gyászjelentést. Hamvait á nemzet kegyelete« és hálás emlékezéssel hazahozatta, és házai földben te- mettette el. Történelmi jelentőségét, egyéniségének kiválóságait, melyekkel a világ sok országának szívét hódította meg, emléktáblák felso- rolhatatlan sokaságán túl 239 Kossuth-szobor őrzi a világ minden táján. Ebből 102 köztéri szobor hazánkban. Legnagyobb jelentőségük azonban a cél szolgálatában a Kossuth emlékmúzeumoknak van A számuk hét. Kettő Magyarországon: Monokon és Cegléden. A külföldi Kossuth emlékmúzeumok a következő városokban találhatók: Turin. Sumen. Washington. Miami. Kiitáhya. Ezek hirdetek legszélesebb sugárban Kossuth nemzeti, történelmi és emberi nagyságát. Ha a világ határtalan tisztelettel és megbecsüléssel övezi nevét és szolgálatát, mennyivel inkább kell nekünk őt szívünkbe zárnunk, példáiát követnünk. Számára a haza mindenekelőtt való volt. Evangélikus egyházát is mint a Nógrád megyei sámsonházi gyülekezet felügyelőié is utolsó szívdobbanásáig híven szolgálta. Történelmi kirándulásunkról az élet tanítómestere előtt az élet iskolájában vizsgázunk! Rónay Zoltán
