Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-22 / 30. szám

Felelősségünk a békéért! A nagygyűlés csoporttémája Sokan várják a világ evangé- likuáságának segítő hozzájárulá­sát a béke, az igazságosság, va­lamint a népek és országok kö­zötti bizalom erősítésének érde­kében. Felelősségünk tehát konk­rétan azt jelenti, hogy ne okoz­zunk csalódást a jóakaratú. az egyházak szavára figyelő embe­reknek. A Szentírás egészén végigvonul annak bizonyossága, hogy Isten teremtő és gondviselő akarata a teremtett világában levő életnek a megőrzésére és kibontakoztatá­sára irányul. Ez más szóval azt jelenti, hogy földünket az ö lát­hatatlan, gondviselő szeretete kor­mányozza. Ha ez így van — gon­dolhatja valaki — miért a mi fe­lelősségünk a béke megőrzése? A felelet nyilvánvaló, éspedig ugyancsak a kinyilatkoztatásból: Isten minket „munkatársaivá” tesz és igényli, hogy a béke és igazságosság segítésével részt ve­gyünk láthatatlan világkormány­zásában. A Hegyi Beszédben ezt mondja Jézus: „Boldogok, akik 'békét teremtenek, mert ők Isten fiáinak neveztetnek” Mt 5,9). Két téves nézetet kell ezen a téren eloszlatnunk. Az egyik az a felfogás, amely szerint a ke­resztyén embernek kizárólag a belső, lelki békességet kell mun­kálnia. De gondoljuk csak meg: valóban reménytelen volna bár­mit is tenni a világ békéjéért, amíg az emberek mind el nem jutnak a belső békességre? Ugyanakkor éppen a hivő em­ber nem vélekedhet úgy. hogy a béke vagy háború kérdését ki­zárólag a világhatalmak döntik el. Ez a felfogás kikapcsolná mind a világkormányzó Istennek az akaratát, mind pedig a béke­teremtő emberi akaratnak a sze­repét. Konkrét tenni valóinkat a lutheri teológia alapján egyfelől Isten igéje, másfelől a Szentlélek ál­tal megvilágosított emberi érte­lem tárja fel előttünk. Melyek ezek? Béke és igazságosság: Kelet—Nyugat, Észak—Dél A minden eddiginél súlyosabb. Kelet és Nyugat közötti világfe­szültséget azért is kell minden erőnkkel megszüntetni, mert a borzalmas nukleáris fegyverek egymással farkasszemet .néző lé­giója illuzórikussá teszi azt a naiv vélekedést, hogy lehetséges egyfajta „korlátozott hadviselés”. Egy esetleges világháború globá­lis veszélyt jelentene minden élő­lény számára, s a földkerekség minden pontján a pokol démona szabadulna ránk, otthonainkra, gyermekeinkre és unokáinkra, sőt a talán még túlélő következő nemzedékekre is. Még az erőfölény biztosítása, vagy a „kölcsönös elrettentés” el­ve sem győzhet meg senkit a fen­tiek cáfolatáról. Tavaly, az Egy­házak Világtanácsának vancou- veri nagygyűlésén is kimondták az egyházak képviselői, hogy mi­vel az elrettentés az egymástól való félelmen és bizalmatlansá­gon alapul, ezért a vég nélküli fegyverkezési verseny csak fokoz­za a veszély növekedését, az el­lentéteket szinte a végsőkig fe­szítheti, s ezért soha nem adhat igazi alapot a béke számára. Ugyancsak Vancouverben hang­zott el félreérthetetlenül az a kö­vetelés, hogy egy atomháború ve­szélyének elhárítása mellett sür­gető elsőséget kell adni az éhség és a nyomor megszüntetésének. Ez pedig nem kisebb területen, mint földünk kétharmad részén, elsősorban az ú.n. fejlődő világ­ban éaető kérdés. Egy afrikai ke­resztvén felszólaló meg is jeavez- te, hogy a dokumentumokban sokszor szerepel a „nukleáris” szó, de sehol sem olvassa ezt a szót: „éhség”. Majd hozzátette: „Az^én falumban az emberek nem értik a .nukleáris’ kifejezést, de min­dent tudnak az éhezésről és a szegénységről.” Valóban: a béke és az. igazsá­gosság ügye elválaszthatatlan. És az is bizonyos, hogy a Kelet és Nyugat közötti enyhülés lég­körében sokkal hamarabb vezet­hetnének eredményre az Észak és Dél közötti tárgyalások is. Helyi és nemzetközi egyházi feladatok Mint aki nemcsak az egyház- történetnek, hanem az egyházjog­nak is tanára vagyok, gyakran emlékeztetem a hallgatóimat az 1967-ben > életbelépett Egyházi Törvények alábbi szavaira: A Magyarországi Evangélikus Egy­ház vezetői és tagjai egyenként és együtt támogatnak minden olyan törekvést, amely a népek és emberek egyenlőségét és fel- emelkedését, együttműködését és békés életét célozza”. Meg kell vallanunk, hogy meg­osztottságukkal, . közömbösségük­kel és az igazságtalanságok eltű­résével sokszor maguk az egyhá­zak is részesei a mai tragikus helyzetnek a világban. Igaza volt Franokénak, a nagy német peda­gógusnak és teológusnak, amikor azt hangoztatta, hogy előbb ma­gunknak kell megváltoznunk, csak akkor tudjuk a világot is megváltoztatni. Imádsággal, meditációval, szé­leskörű neveléssel, igehirdetéssel és lelkipásztori munkával, béké­vel és igazságossággal foglalkozó gyülekezeti napokkal .lelkészek és hívek sokoldalúan járulhatnak hozzá az ilyen irányú feszültsé­gek enyhítéséhez és egy igazsá­gosabb elosztású világ kialakítá­sához. A nemzetközi egyházi életben kiváltképpen sok alkalom kínál­kozik a bizalom hídjának építé­sé . Nekünk súlyos nemzetközi feszültségek idején is fenn kell tartanunk a párbeszédet. Nekünk, egvházi embereknek kell elsősor­ban mindent megtennünk az el­fogultság leküzdésére, a torzító propaganda kiigazítására, a biza­lom légkörének elősegítésére. „Reménységünk Krisztusban” nem engedi meg. hogy ebben a szolgálatban valamikor is elfá­radjunk. Fabiny Tibor Imádkozzunk a világgyűlésért Egyházunk Ura, Jézus Krisztus! . , í Áldott léigy egyháztörténetünk e páratlan alkalmáért, hálát adunk, hogy testvérekkel találkozunk e szétszakadt világban, és így min­deneket összefogó szereteted beszédes jelei lehetünk. Áldott légy. hogy reménységünk nem szégyenült meg ezúttal sem és most együtt dicsérhetjük Nevedet, együtt fogadhatjuk el szolgá­latodat, kölcsönösen átvehetjük ajándékaidat egymástól. Áldott légy, hogy most együtt imádkozhatunk, énekelhetünk, ta­nulhatunk. egymás hite által erősödhetünk, egymás szeretettben átforrósítod szívünket és egymás reménysége által reménységre bátorítasz. Bocsásd meg, amit elrontottunk az előkészület közben. Bocsásd meg, amit elmulasztottunk, pedig időt adtál rá. Bocsásd meg, ha nem vettük át minden felkínált ajándékodat. Kérünk, őrizz meg a nagygyűlés eseményeinek forgatagában, zsú­folt programjában, hogy meg ne feledkezzünk az egy szükségesről. Tarts erősen a világgyűlés lázas tolongásában és kísértései kö­zött, hogy meg ne tántorodjunk a hitben és Rád tekintsünk: szol­gáló Urunkra. Tápláld szeretetünket, hogy fáradtság, idegesség, szétszórtság el ne apassza azt, és türelmesen tudjuk vendéglátói tisztünket betölteni. Add, hogy ékesen és jó rendben follyék a nagygyűlés minden napja. Frissítsd fel reménységünket, hogy merjünk továbbindulni, elég erősek legyünk új feladatokat megoldani, szolgálatunkat itt teljesen betölteni. Imádkozunk az LVSZ-ért, az evangélikusokért szerte a világon, más testvéregyházakért, az ökumenikus mozgalomért és az egész világ keresztyénéiért, bármilyen félekezethez tartoznak is, drága egyházadért és azokért, akik majd hinni fognak a Te nevedben a mi szavunkra. Könyörgünk e nyugtalan, feszültségekkel teli világért, szánj meg minket, áldj meg minket... éhezőkért, igazságtalanságban élőkért, betegekért, magányosokért, erőtelenekért és hatalmasokért. Tied a hatalom és a dicsőség ... Ámen. (Hafenscher Károly imádsága) A Magyar Televízió és Rádió közvetítései a nagygyűlés megnyitó istentiszteletéről Július 22-én, vasárnap délelőtt a Magyar Televízió köz­vetíti elsősorban a külföldi televíziók számára a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének megnyitó istentiszteletét. — 11.30-kor Magyarországra is sugározza az istentisztelet magyar nyelvű részét: dr. Káldy Zoltán püspök teljes ige­hirdetését és két énekszámot. A Magyar Rádió 3. műsora július 22-én 10 órától 11.15-ig egyenes adásban sugározza a megnyitó istentiszteletet. A TEOLÓGIAI AKADÉMIA ÜJ DÉKÁNJA ÉS KARI JEGYZŐJE Az Evangélikus Teológiai Akadémia Tanári Karának júniusi ülé­se az 1984/85. tanévre dr. Vámos József teológiai tanárt. dékáiXiá, dr. Nagy István tanárt pedig kari jegyzővé választotta. Magyar tanulmányi irat a Víi. nagygyűlésre A MAGYAR TEOLÓGIAI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG több mint két évig tartó közös munkájának gyümölcseként június hónapban könyvalakban is megjelent a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a Szlovák Evangélikus Egyház közreműködésével készült Tanul­mányi Irata a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlésére. A több mint harminc magyar részlettanulmányból és a szlovákiai evangélikus püspökök és professzorok által készített hét részletta­nulmányból dr. Nagy Gyula püspök, a Teológiai Előkészítő Bizott­ság vezetője, készítette el a közös teológiai állásfoglalás végleges szövegét. A százharminc oldal terjedelmű irat külön magyar, angol és né­met kiadásban jelent meg reprezehtativ kiállításban, hófehér papí­ron, a Nagygyűlés szimbólumával a színes borítólapon. AZ AJÁNLÁSBAN dr. Káldy Zoltán püspök-elnök vezeti be a közös magyar—szlovák teológiai állásfoglalást, azt kérve, hogy a Nagygyűlés tagjai ás a külföldi evangélikus egyházak tanulmányoz­zák azt „testvéri érdeklődéssel, nyitott szívvel, bizalommal és elő­ítéletek nélkül”: hiszen ez a teológiai dokumentum „szinte teoló­giai munkánk összefoglalása”. Az Irat bevezető fejezete ezt a címet viseli: „Számadás a bennünk élő reménységről”, és a magyar teoló­giai állásfoglalás történeti és, mai hátterét mutatja be. Ezután külön fejezetekben szólunk a Nagygyűlés főtémájáról, altémáiról és munkacsoport-témáiról a mi teológiai látásunk és egyházi tapasz­talataink alapján. Minden fejezet végén hét-nyolc kérdés jelöli meg a várható viták legfontosabb problémáit. A TANULMÁNYI IRAT BEOSZTÁSA a következő: A főtéma: Krisztusban — reménység a világért. Első altéma: Krisztusban — reménység a teremtett világnak. Második altéma: Krisztusban — reménység az embervilógnak. Harmadik altéma: Krisztusban — reménység az egyháznak. A munkacsoportok témái: 1. Misszió és evangélizáció ma. 2. Istentisztelet és keresztyén élet. 3. Felkészítés a szolgálatra. 4. Ökumenikus elkötelezettség és evangélikus identitás. 5. Az információ korszakában élünk. 6. A nők és férfiak partneri kapcsolata az egyházban és a tár­sadalomban. 7. Fiatalok az egyházban és a társadalomban. 8. Gazdasági és szociális igazságosság felé. 9. Gondoskodás Isten teremtett és veszélybe került világáról. 10. Rasszizmus az egyházban és a társadalomban. 11. Az emberi jogok megvalósítása. 12. Keresztyén élet különböző társadalmi rendszerekben. 13. Felelősségünk a békéért. A MAGYAR, NÉMET ÉS ANGOL NYELVŰ KÖTETEKET a nagy hírű Kner Nyomda Dürer üzemegysége (Gyula) két és fél hó­napos átfutási idővel készítette el, ami a két idegen nyelvű kiadást is figyelembe veire külön is rendkívüli teljesítmény. A szemet gyö­nyörködtető és rendkívül, gondos munkát köszönjük a Kner Nyomda vezetőinek és dolgozóinak! Az a reménységünk, hogy a Magyar- országi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya kiadásában megjelent három kötet jó szolgálatot végez-majd* a Nagygyűlés munkájában és jól képviseli egyházunk diakóniai teológiáját a világ evangélikus egyházaiban. Nagy Gyula A nagygyűlés alkalmából rendezett ha ngve rse tiye /1 JÚLIUS 24., KEDD: KELENFÖLD Sulyok Imre orgonáéit je magyar szerzők műveiből Közreműködik a Kelenföldi Gyülekezet Énekkara Bencze Gábor vezényletével JÚLIUS 25.. SZERDA: DEÁK TÉR Trajtler Gábor orgonaestje- Bach és magyar szerzők műveiből JÚLIUS 27., PÉNTEK: BUDAVÁR ' Peskó György orgonaestje > Bach, Mendelssohn, Hidas Frigyes műveiből JÚLIUS 28.. SZOMBAT: FASOR Gáncs Aladár orgonaestje régi mesterek és Bach műveiből v JÚLIUS 29., VASÁRNAP: DEÁK TÉR BACH: H-MOLL MISE A Lutheránia Ének- és Zenekart Weltler Jenő vezényli JÚLIUS 31., KEDD: KELENFÖLD Zászkalicky Tamás orgonaestje Bach, Brahms, Liszt műveiből AUGUSZTUS i., SZERDA: DEÁK TÉR Peskó György orgonaestje Liszt műveiből AUGUSZTUS 3., PÉNTEK; BUDAVÁR Peskó György orgonaestje Bach, Albinoni, Franck, Kodály; Hidas műveiből A hangversenyek 19.30-kor kezdődnek Belépés díjtalan. Híveinket és minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az elmúlt évben újabb négy nyelvre fordították le a Szentírást Az elmúlt év óta újabb négy anyanyelvű népcsoport olvashatja a saját nyelvén a teljes Szentírást, s ez a tény 4.7 millió embert érint — jelentette a Bibliatársulatok Nemzetközi Szövetségének az Amerikai Biblia Társulat. A jelentés tartalmazza azt is. hogy 1983 végén összesen 283 nyelven terjesztették a teljes Bibliát. A négy új bibliafordítás: boro (Északkelet-India), moore (Felső-Volta),, kakwa (Uganda) és tinata-tuna (Pápua-Üjguinea). 1983-ban 572 nyelven adták ki az Újszövetséget és 930 nyelven a Szentírás egyes részleteit, elsősorban a Zsoltárokat, s így összesen 1785 nyelven jelentek meg szentírási szövegek. Ez a szám huszon­kettővel magasabb, mint az 1982-es évi. (lwi—v)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents