Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-08 / 28. szám

„Magyarország 1944-ben”

(Folytatás a 3. oldalról)

colta. Nemecken a mészégető kemencében fejezte be életét valószínű 1945. január 9-én, • vagy 10-én.

Németek

az evangélikus gyülekezetben

A német fasizmus hatásai jelentkeztek Magyarországon az itt élő németek között is. Ennek csak az evangélikus gyülekezetekben mutatkozó hatásáról szeretnék szólni. Ismert, hogy az evangélikus egyházon belül a két világháború, között éltek, de azóta is élnek, noha kisebb számban németajkú és német nemzetiségű hívek, elsősorban Tolnában, Baranyában, Somogybán, az osztrák határ közelében Sopronban és környékén, de még Békés megyében is, például Mezőbe- rényben. A tolna—baranyai—somogyi németek a törökök kivonulása után települted le, a XVIII. század elején. Sopron és környéke más történelmi háttérrel rendelkezik. Tolna—Baranya—Somogybán a két világháború között összesen 42 evangélikus gyülekezetünk volt és ezekben 56 175 evangélikus lélek volt, magyar és német. A 67 százalék volt német, vagyis 38 692 lélek. Az evangélikus egyház Luther szellemében mindig gondoskodott arról, hogy a németek saját anyanyelvükön hallgathassák Isten igéjét. Ahol németek voltak, ott a lelkészek németül prédikáltak. A nemzetiszocialista eszmék ezekbe a gyülekezetekbe is behatoltak a .Németországból jövő politikai propaganda hatására megindult a Volksbund szervezkedése és egyre nagyobb térhódítása. Ennek következtében szembenállások, szakadások keletkeztek a gyülekezetekben. Folyt, a gyülekezeti tagoknak az egyháztól való elidegenítése és a gyülekezeteknek lelkészeikkel való szembeállítása, tekintettel arra, hogy íoJha—Baranyában és Somogybán az evangélikus lelkészek nem voltak hajlandók a Völksbundba belépni. Kapi Béla, a Dunántúli Evangélikus Egyház- kerület akkori püspöke egyik iratában, mely 1942. márciusában jelent meg (..Megjegyzések . ..”) panaszolja, hogy a „német politikai mozgalom sok gyülekezetre káros hatással van”. Arról is szól. hogy a templomlátogatók száma fogy. Van olyan német gyülekezet, ahol üres a templom, mert de. és du. az istentiszteletek helyett a Völksbundba mennek a hívek. Ellentétet szítanak az . egyházi vezetők és a nép között. Sőt, tervszerű lazítás folyik a magyar érzelmű tisztviselők ellen. Az egyháztársadalmi munka pang. Némelyik gyülekezetben kijelentette a Volksbund vezetősége, hogy tagjai nem léphetnek be egyházi egyesületbe. Propaganda veszi hatalmába az iskolás gyermekeket. Horogkeresztes jelvényeket osztogatnak közöttük . . . Vegyes nyelvű gyülekezetekben szembeállítják egymással a gyülekezet német és magyar tagjait. Befolyásolják a népcsoport tagjait és az embereknek az egyházhoz való viszonyát politikai elveik szerint állapítják meg. A nemzethez és a hazához, való viszonyról olyan kijelentéseket tesznek, hogy azok nemcsak eddigi történelmi és erkölcsi, alapunk megtagadásával jelentenek egyet, hanem szükségképpen jövendő együttműködésünk meg- envhítésére vezetnek.

Spiegel-Schmidt Frigyes egyházkerületi missziói másodlelkész 1940. november 4-én az Egyházegyetem elnökségéhez „egy szélesebb kör felhatalmazásából'’ emlékiratot nyújtott, be ezen a címen: ..Memorandum evangélikus német gyülekezeteink égető kérdéseinek megoldásáról.” Az emlékirat megállapítja. hogy konkréten kell cselekedni a német gyülekezetekben, kielégítse a növekvő német öntudat igénveit,- a . németség érdekeit. Három problémát vesz elő: a lelkészkérdést. a szervezeti kérdést és az iskolakérd-ést. Igénvli. hogy a német gyülekezetekben mindenütt ..német;, és ne többé- kevésbé németül tudó magvar lelkipásztorok szolgáltának.” Ezeket a lelkészeket úgy kell kiképezni, hogy két évet Magyar- országon tanulnak az Evangélikus Hittudományi Karon, két évet pedig Németországban. Ahol a német gyülekezetekben a lel- • készek viszonya megromlott a gyülekezethez, a lelkészeket ki kell cserélni német lelkészekkel. Szervezeti vonalon három külön német egyházmegyét kell kialakítani. Egyet Oroszvártól Szent- gotthárdig, a másikat Tolna—Baranyában és a harmadikat Budapesten, mély utóbbihoz tartoznának a szétszórtan fekvő német gyülekezetek. A német esperesek közül egyet „bizalmi férfi”-nak kell megválasztani, aki a püspökök mellett lényegében püspöki ranggal rendelkeznék és hozzá tartoznának a német gyülekezetek. Ez a szervezeti javaslat lényegében a Magyarországi Evangélikus Egyház megbontását, illetve a német gyülekezetek elkülönülését jelentette volna, noha Spiegel-Schmidt lelkész mindig hangsúlyozta, hogy nem célja az egyház közösségének a megbontása. Az iskolakérdésben javasolta a német egyház- községek elemi iskoláinak német iskolákká való átszervezését, német evangélikus középiskolák megszervezését. / Spiegel-Schmidt Frigyes lelkész Memorandumára elsősorban Kapi Béla püspök válaszolt „Megjegyzések az evangélikus német gyülekezeteink égető kérdéseinek megoldásáról írt memorandumra”. Alapos elemzés után felhívta a figyelmet a magyar- országi evangélikus egyház egységét veszélyeztető, javaslatokra. Ugyanakkor beszélt a történelmi felelősségről, amellyel minden Magyarországon élő evangélikus, magyar és német tartozik az evangélikus egyház iránt. Bizonyos lépésekre kész volt, de alapjában elutasította a Memorandumot, Ordäss (Wolf)' Lajos lelkész, a későbbi bányakerületi püspök „Válasz” címen írt nagyon jelentős iratot. Kimutatta - a Memorandum gyenge pontiait. Többek között ezt írta: „A Memorandum szerkesztői állítólag az egyház nevében emelnek szót. Én a Válasz írása során jó egynéhányszor belemerültem az előttem levő szövegbe. De benne az egyházat nem találtam.” Majd így folytatja: ..Valami varázslatnak kellett elkápráztatnia a Memorandum íróit. Csak így történhetett meg velük, hoev az egyházra hivatkozva mondanak szavakat, de szemük közben mást lát. Nem az egyházat.”

Meg kell még említenem Solvo m Jenő teológiai professzort, aki ugyancsak sokat foglalkozott a Memorandummal.

Közben az idő haladt és a Memorandum javaslatai nem valósultak mag.. Ellenben a Volk.s- b'ind működésének keserű gyümölcsei megértek. A háború után

a potsdami Egyezmények értelmében a Volksbund tagjainak nagy részét Németországba kitelepítették. Ez rendkívül nehéz helyzetet teremtett a német gyülekezetekben. A tolna—baranya— somogyi egyházmegyéből mintegy 27 000 németet telepítettek ki, Sopronból és környékéről és más gyülekezetekből — melyekben németek laktak — még mintegy 17 000-et, összesen tehát megközelítőleg 45 000-et. Ezen belül egyes tolnai gyülekezetekben nagyon megcsappant a gyülekezeti tagok száma, például: Kistormáson 1014 gyülekezeti tagból 19 maradt, Alsónánán 1280-ból 39, Bátaapátin 1581-ből 21. De sokat vesztett, Bikács, Hidas, Izmény, Kaposszekcső, Ke- szőhidegkút. Magyarbóly. Majos, Mekényes, Mucsfa, Szárazd és Varsány. A nyugati, határszélen Sopronból mintegy 5000-en mentek .el. de alig maradt német evangélikus Harkán, Balfon, Ágfalván és Bánfalván.

Ezzel együtt meg kell említenünk, hogy még 1942-ben a bonyhádi evangélikus gimnázium falai közül elindult a ..Hűség a hazához”-mözgalom, amely jelentős szolgálatot végzett a németek között. Vezetője Perczel Béla nyugalmazott főispán volt. akit segítettek az evangélikus gimnázium tanárai: Gömbös Miklós. Kunszt Henrik és Tomka Gusztáv lelkész. Rövid idő alatt mintegy 20 000 tagja volt ennék a mozgalomnak és ennek is köszönhető, hogy -a kitelepítettek száma a háború után nem volt még nagyobb.

Szlovákok az evangélikus gyülekezetekben

Az evangélikus egyháznak nemcsak olyan gyülekezetei voltak és vannak, amelyekben németek éltek és élnek, hanem olyanok is, amelyekben szlovákok élnek. Ők is a 18. század elején a törökök által elpusztított területekre települtek be. A háború után közöttük Is megindult az áttelepítési akció. Elég nehéz felmérni, de megközelítőleg mintegy 25 000 szlovák evangélikus települt ki Szlovákiába. így a magyarországi evangélikus egyház a fasizmus és a háború következtében mintegy 60 000—70 000 gyülekezeti tagját veszítette el. Tehát lélekszámá- nak mintegy 1 5%-át.

Az elmondottak arra tanítják evangélikus egyházunkat, hogy tudatosan harcoljon a fasizmus legkisebb moccanása ellen, amely bárhol , jelentkezik a világon. Egvértelműen foglaljon állást a béke. az igazságosság mellett és a maga eszközeivel munkálkodjék ezért. Tanítsa hűségre népünk és társadalmunk iránt gyülekezeti tagjainkat.

HOZZÁSZÓLÁS

Rédey Pál Az élet nem szakadt meg című riportjához Korossy József a következőket fűzi hozzá: „Édesapám 1927—1944-ig á község vezetője. (Az idősebbik Korossy Györköny főjegyzője volt, a szerző.) Én, mint fia úgy érzem, illetékes vagyok e kérdésben emlékezetem alapján hitelesen nyilatkozni. A község vezetője nem volt németbarát, még kevésbé német érzelmű. Édesapámat nem egy esetben keresték fel a községházán irodájában, vagy otthonunkban olyan katonaköteles férfiak, fiatal emberek, . akiket a Waffen SS-be akartak sorozni, mivel németeknek vallották magukat. Kérték, intézze el, hogy magyar katonák lehessenek, mert ök a magyar hadseregben akarnak szolgálni. S ő ezt jó összeköttetései révén több esetben el is tudta intézni. Nem egyszer mesélte el otthon családi körben e nehéz időkben, amikor ezzel dicsekedni ugyancsak veszélyes volt. Sajnos én ennek bizonyítására nem tudok neveket említeni, hiszen gyerekfejjel nem jegyeztem meg. S ö sem tudja, mivel 1975-ben örökre itthagyott bennünket. De talán élnek még néhányan azok közül a derék, nemzethez hü svábok közül, akik ezt el tudnák mondani.”

örülünk Korossy József hozzászólásának.. Bizony nagyon sok hazafi hűséges helytállását, kockázat- és áldozatvállalását a gyarló emlékezet nem tartja számon.

LOHSE PÜSPÖK: KÖZÖS BIBLIA-TANULMANYOZAS A KÖZELEBBI EGYSÉGÉRT

Dr. Eduard Lohse evangélikus püspök,.az NSZK-beli Protestáns Egyházszövetség vezetője, mint a Német Bibliatársulat elnöke megküldte a Németországi Római Katolikus Egyház püspökeinek az Űjtestamentum legeredetibb görög—latin nyelvű szövegét. Az első példányt ebből a kiadásból II. János Pál pápának már korábban átadták. — Lohse püspök a maga kísérőlevelében azt a reményét fejezte ki, hogy „a Szentírás közös tanulmányozása az egész kérész- tyénség egységét szolgálhatja”, (epei—v)

A KÖRNYEZETSZENNYEZŐDÉS VESZÉLYBE HOZZA A TEMPLOMOK MŰEMLÉK ABLAKÜVEGEIT

Az ENSZ Európai Gazdasági Szövetségének egyik bizottsága jelentése szerint a legközelebbi jövőben, a környezetszennyeződés miatt végső veszélybe kerülnek a középkori templomok színes ablaküvegei, amelyeknek értéke felbecsülhetetlen. A mintegy ezer európai — sokszor ezer évnél is idősebb — templomablakok színei a kipufogógázok károsító hatásai miatt az elmúlt harminc esztendő alatt többet károsodtak, mint az elmúlt évszázadok alatt, (epd—v)

AZ ÓTESTAMENTUM KPELLE NYELVEN

A libériái evangélikus egyház két nyelvterületen dolgozik, e kettő a kpelie és a lorra nyelv. 20 évvel ezelőtt elhatározták, hogy ezeknek a nyelveknek az írásos formáját is megteremtik, mert akikor ezen a módon is lehet az evangéliumot hirdetni. Az Újszövetséget már mindkét nyelvre lefordították. Sok más könyvet is kiadtak ezeken a nyelveken, hogy tanítsák a lakosságot. Mindkét nyelven adnak ki információs leveleket és évente egyházi naptárokat is. *

A kpelie nyelv számára létrejött centrumban most az Ószövetség fordítását kezdték el. John Manawu lelkész Malakiás könyvét már lefordította, és dolgozik, Zakariás könyvén is. A Példabeszédek és Malakiás könyve 1983-ban füzetalakban meg is jelent. Manawu egyike azoknak a libériái lelkészeknek, akiket a hallgatók jobb képzésére állítottak szolgálatba, őmaga kpelie és torra nyelven is /folyékonyan beszél. Az Egyesült Államokban tanult nyelvtudományt, most ótestamentomj előadásokat fog kpelie nyelvre fordítani lelkészek és diakónusok kér’ésére. A • kpelle-cent- rum 1983-iban ünnepelte 23. éves évfordulóját.

(Iwí) — K. L.

AFRIKA: EGYES HELYEKEN A GYERMEKHALANDÓSÁG 100%-os

Mauritánia néhány helyén 100%-os a gyermekhalandóság. Jacques Danois, az UNICEF Gyermeksegély szerve részéről nyilatkozott így az afrikai éhségkatasztrófával kapcsolatban, amely 24 országot és 160 millió embert sújt. Elmondotta, hogy élelmiszer gyorssegélyre és távlati fejlesztési tervre egyaránt szükség van. A katasztrófának természetesen időjárási feltételei is vannak, még mindig tart a szárazsági periódus. A legrosszabb esztendő 1973 volt. De szerepet játszik a Harmattan szél, amely minden februárban Szahara irányából fúj. Mindent kiszárít, minden életet pusztít. Hatása kiterjed az Elefántcsontpartra és Ghánára is. Régebben 3—4 nap múltán elcsitult, mert az erdők feletti felszálló pára lefékezte. Most egy vagy másfél hónapig is fúj a szél, mert az erdőket is irtották, a dolognak tehát emberi oldala is van. A sivatag terjedése évi -5.. kilométer.

Mali és Mauritánia a két legsújtottabb ország. Mauritániában minden gyermek meghal öt éves koráig. Korábban Timbuktu a sivatag kapuja volt, most a sivatag foglya. Asszonyok ásnak . ott, ahol azelőtt folyó volt. Kifacsarják az iszapot, így három, négy, öt csepp vizet nyernek, ehhez korpát és kecsketejet adnak, ha van kecske. Ez a táplálékuk. Ezért van szükség egyaránt gyors segítségre és távlati tervekre is.

Nigériában sokkal jobb a helyzet, ez az ország el tudja látni magát és exportálni is tud élelmiszert. Az országban 9000 település van, ebből 6000-bén van egészségügyli központ, vagy hasonló berendezés. Jó az úthálózata is. Amíg Maiiban egy nap alatt átlag 16 kilométert lehet megtenni, mert nincsenek utak, itt 10 óra alatt közel ezer kilométert.

A ■ katasztrofális helyzetnek az időjárási okokon túl, gazdasági és politikai, feltételei is vannak. Szerepet játszik a gyarmati örökség, de a hagyományos struktúrák pusztulása is.

(epd) — K. L.

A FINN EGYHÁZ MAI KÉRDÉSEI (Harri Heino cikke nyomán)

Finnországban minden tíz emberből kilenc evangélikus. A lakosság 1,5%-a orthodox, 2%-a szabadegyházi, a többi evangélikus. Az utóbbi időben a létszám emelkedett, kevesebb a kilépés. A finn emberek bővén több mint 90%-a evangélikus kerésztségtoen és konfirmációban részesült.'

Erősödött az egyházon belül élő és megmaradó ébredés! mozgalmak élete is. Emberek tízezrei vesznek részt a hagyományos nyári összejöveteleken. Növekszik az újságok érdeklődése is az egyház és a vallásos élet iránt. Az etikai kérdéseket mindenki fontosnak tartja. Egy kutatás eredménye szerint az emberek bizalma növekszik az egyház iránt és képesnek tartják arra, hogy morális, vallási és a családi élettel kapcsolatos kérdésekre jó választ adjon. Az egyháznak pedig jő kapcsolatai vannak a különböző gondolkozást és más politikai nézeteket'is képviselő társadalommal is.

Minden három finn emberből kettő azt vallja, hbgy hisz Istenben 5—7% között mozog az ateisták száma. Viszont emelkedik azoknak a száma is. akik istenhívők, de másként,' mint azt az egy- haz tanítja. Helsinki környékén a lakosság 30%-a ilyen liberálisan gondolkozik. Ezen a módon nő a feszültség az egyház és a „szabad istenhivők” között.

Jóllehet 1951—1981 között megháromszorozódott az úrvacsorázók szama, a finnek 20%-a él általában az úrvacsorával, emelkedik vi- szont a fiatal úrvacsorázók száma.

Igaz. hogy az utóbbi időben a népi kultúra és az örökölt ébredés! mozgalmak hagyományainak tisztelete, ugyanakkor szembetűnő a finn vallási élet nemzetközi jellegének erősödése is, ahogyan párhuzamosan egyre nemzetközibbé lett a gazdaság, kultúra, technológia és politika is. A hatvanas évek közepétől terjedt a karizmatikus mozgalom és egy Amerikából származó „hitvallás” feletti” evangélizációs és missziói mozgalom is. Sokan ezzel jobban azonosítják magukat, mint saját egyházukkal.

Nagyban és egészében a vallásosság növekedőben van, bár nem mindig az egyház keretein belül. Különböző mozgalmak igyekeznek kihasználni ezt az erősödést, érdeklődést, amikor a finnek kapcsolata saját egyházukkal már régen .nem ápolt, „parlagon hever”, ez ma a finn egyház problémája.

lWi—K. L.

— RÄD. Üj tisztségviselőket és presbitereket választottak a gyülekezetben. Prencsók Mihályt felügyelővé, Nemes Istvánt a számszék elnökévé választották. Első ízben választottak nőket' a presbitériumba: Tányér os Jánosnét, Prencsók Mihálynét, Lieszkovsz- ki Dánielnét és Pauer Józsefnét.

— SÁRVÁR. Június 10-én emlékezett meg a gyülekezet arról,

hogy 50 éve választották kántortanítónak Zacher Sándort, valamint arról, hogy 75 évvel ezelőtt építették a volt evangélikus iskolát. Ezzel kapcsolatban öregdiák-talákozót tartottak és ajándékkal köszöntötték a Zácber há^ zaspárt. Az istentiszteleten Martos Ödön ny. lelkész és Solymár Gábor lelkész szolgáltak.