Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-01 / 27. szám

\ Huszonöt hangverseny szórványban ha van szór ványgyüle­kezet, úgy Keszthely gyüleke­zete igazán az. Az anyagyüleke­zet lélekszáma száztízen négy. A hozzájuk tartozó négy városban és harmincnégy faluban összesen sincs kétszázötven evangélikus. Vasárnaponként a lelkész három- né°v helyen tart istentiszteletet, amit csak száz kilométeres autó­zással tud lebonyolítani. Ezen kí­vül hét közben hány helyen bib­liaóra, hittánóra és az egyedül élő szórványhivők látogatása! Nyári szezonban a Balatonért ideutazó üdülők, turisták taná­csolása, segítése. Egész évben Gyenesdiás öregjeinek lelkigon­dozása. Nem a tétlenség vezeti tehát a lelkészt, ifj. Hafenscher Károlyt. ha szórványgyülekezetében mégis magas színvonalú egyházzenei alkalmakat teremt. Hanem a ze­ne szeretete és az a felelősségér­zet az egyházzene iránt, amely a mi egyházunkban természetes kellene, hogy legyen. A lelkész tudja, hogy még a szórvánvkö- rülménv sem akadály az egyház­zene művelésére. És az az elkép­zelése is igazolódott: ha erre energiát fordít, ez a maroknyi gyülekezet életére jó hatással lesz. Az egyházzenei alkalmakon rendszeresen megtelik temploma, ami buzdítja az istentiszteletek látogatóit is. És még eav haszon: a városban most- már általánosan tudott, hol van az evangélikusok temploma. HÍ rom ÉR Fél év alatt. rendszeres időközökben huszonöt egyházzenei áhitat volt Keszthe­lyen. És nem is akármilyenek. A jól karbantartott kis orgonán ze­neakadémiát végzett evangélikus művészek koncerteztek: Nnirő (Znhnr, Peskő Guörny. Trajtler Gáhor. 7'ászkaHrzkv Tamás. Más felekezetek művészei is szívesen vállaltak itt szolgálatot: Alföldi Boruss Csilla, Ament Lukács, Bartl Erzsébet. Magas szinten or­gonáié penészeink is játszottak ez alkalmakon; Gáncs Aladár. Győri Gábor, "íss Mariann, Thiering Etelka. Külföldi művész szerepelt nagy sikerrel: Herbert M. Hoff­mann. Szolgált a Lutheránia, a nag-'tarcsai Jubilate Kórus, és Haendel orgonaversenyeivel a Szombathelyi Konzervatórium zenekara. Közreműködtek hang­szerszólisták, énekművészek és a Keszthelyi Madrigálkórus is. SZÉP ALKALOM VOLT A 25. HANGVERSENY: a Lutheránia Bach János passióját énekelte. A templom oltárterét megtöltötte az ötvenfős együttes. A hallga­tóság egy része a templomkapun kívülre szorult, onnan hallgatta a kiszűrő'’5) hangokat. Esemény volt ez Keszthelyen: első ízben a városban a János passió! Míg a gyülekezet erre az ügy­re áldoz, maga gyarapszik lel­kiekben. Hiszen minden hangver­seny egyben istentisztelet igehir­detéssel. gyülekezeti énekekkel, imádsággal. És közben az evan­gélikus egyház szolgálatot végez Keszthely kulturális életében. Uvvanis ez az egyetlen olyan ze­nei rendezvénysorozat a város­ban. amely nemcsak a nyári idénvben. a nvaraiók számára, hanem egész évben a zenét ked­velő helyi lakosságnak nyújt rendszeresen magasszintű zenei élményt. Az egyházzene műveléséhez nem kell katedrális. Elég egy kis szórvánvtemnlom. Nem kell nagv zenei apparátus. Csak ezért az Révért melegen dobogó szív és áldozni tudó lé'ek. Ezért van Keszthelyen egyházzene. Isteni iszteleti rend Budapesten 1981. július 1-én • Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Ha­fenscher Károly, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. lt. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllőt út 24. de. fél 11. Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31— 33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57 b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. Vajda Péter u. 33 de. léi 12. Zugló de. 11. Cserháti Sándor. Rákosfalva de. 8. Cserháti Sándor. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Cserháti Sándor. Kassák Fajos u. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. ne­gyed 10. Benczúr László. Frangepán ti. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pint«rné Nagy Erzsébet. Soroksár- Üjtelep de. fél 9. Pintérné Nagv Er­zsébet. Pestlőrinc de. 10. Matuz László. Pestlörinc-Szemere telep de. liárom negyed 8. Matuz László. Kis­pest de. io Bonnyai Sándor. Kis­pest Wekerle,-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestúiholy de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákosnalota M \ V-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalo­ta Nagytemplom tfp. 10. Boll a Ár­nád. Rákosszentmihály de. fél 11. Matuz Pál. Sashalom de. 9. Matuz Pál. Mátyásföld de. 9. Szalav Tamás, rínkota ón. fél 11. Szalav Tamás. Kistarcsa de. 9. Solvmár Pétor. Ffá- kosbeev de. 9. F^nmczv Zoltán. Rá­koscsaba de. 9. Kosa László. Rákos­iidét de. ii. Kosa Píi. Rákoskersztúr de. fői 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Scholz László, de fél 11 (német) de. 11. (úrv.) Scholz László, du. 6. Madocsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. (úrv.) Ma- docsái Miklós. Óbuda de. 10. (úrv.) GÓrö<* Tibor. XII.. Tartsav Vilmos ti. 11. de. 9. Csengődy László, de 11. CsontTődv László, du. fél 7- Cs^ngŐdv J.ászló. Modor! ti. de fél 10. Pesthi­(íp. f4l ii. Kelenföld do. 8. TVT’ccnrq Tibor. d<=\ lt. ííírv.) Missu- rr' Tibor. du. 6. Ben^ze Tmre. Német- völorvi . itt 138. de. 9. Benéz*» Tirme. de. f^l 9. Kfi09vfi><»r de. 9. (úrv.) Sebői7. László, pndafok de. 11. (érv.) Sebnlz László. fsOlp^pwv do. fól 10. RcnVn B***. fcopol de. fél 11. (úrv.) Mezősi György. — Szentháromság ünnepe útán a 2. vasárnapon az oltárterílö színe: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Lk 14, (15) lti— 24: az igehirdetés alapigéje: Zsid 12,15—25. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN: jú­lius 8-án, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: TÓTH SZÖLLŐS MIHÁLY, kecskeméti lelkész es­peres EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezős! György: Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Szedés: 84.2315 90-27 — Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Trajtler Gábor M^ifl^díifss lelkészeikre lelkészözvegyekre, egyházi alkalmazottakra gondolnak ma hálásan emlékezve szolgálataikra gyülekezeteink és ajánlják fel a délelőtti istentiszteletek pffertórinmát, hogy a szolgálatban megfáradt test­véreink a leheiosegekííéz képest minél nyugodt abban és ellátotíab- ban tölthessék Istentől ajándékba kapott éveiket idős korukban. Foglaljuk őket imádságunkba is. megköszönve mindazt, amit szolgá­latukon keresztül egyénileg és a gyülekezet közösségében kaptunk. ÖZV. RUZICSKA LASZLÓNÉf sz. Daubner Erzsébet 1910—1984 Család, rokonok, a Budai szeretetotthon lakói és szép számú ismerősök búcsúztak el Ruzicska Lászlónétól a Farkasréti teme­tő halottasházában folyó év június 13-án. Éppen tizedik esztendeje annak, hogy férje Ruzicska László a Deák téri Evangélikus Leánygimnázium nyugalmazott hittan­tanára, később az Országos Protestáns Árvaház igazgatója és végül a Budai Evangélikus Szeretetotthon lelkészi munkatársa sírjánál álltak meg gyászoló barátai. Ruzicskáné azóta is a Sze­retetotthon lakója volt, ahol nemcsak az otthon védettségében élhetett, hanem annak tevékeny tagja volt haláláig. Ö látta el a Modori úti otthon istentiszteleteinek és áhítatainak kántori szolgálatát. Mindig barátságos, Szelídséget és megbékélést árasz­tó személyisége az otthon lakóinak nagy értéket jelentett. Rava­talát körülvevő gyászoló gyülekezet fájdalommal és a veszteség érzésével búcsúzhatott. Hamvai felett Muncz Frigyes otthonigaz­gató hirdette az igét az 1 Kor 9,26 alapján: „Ügy futok mint aki előtt nem bizonytalan a cél." „Jöjjetek énhozzám mindnyá­jan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek.” Mt 11, 28. VASÁRNAP. — „Az ő kezében van minden élőnek a léte.” — Jób 12,10. (1 Kor 6,19 — Lk 14,16— 24 — Zsolt 147). Vendégnek lenni a mindenek Ura asztalánál bol­dogság. Amíg az ember nem is­merte fel, ki a meghívója és mi­lyen asztalt terített számára, csak a hívás kényszerét érzi, s ezért keres valami kibúvót a részvétel alól. Aki egyszer is megízlelte azt a szeretetet, amely öt asztalhoz hívja, arra vágyakozik, hogy örö­kös helyet kapjon Isten országá­ban. HÉTFŐ. — „Az Űr megismer minden gondolatot és szándékot.” — 1 Krón 28.9. * (1 Kor 4.5 — Préd 4.17; 5.1—6 — 1 Kor 14. 26—.33). Isten házában először néki van mondanivalója szá­munkra. Ezért annak köszöbét az odafigyelés és tanulás szándéká­val kell átlépnünk. Az Ö szava nyomán igaz töredelem, boldog hálaadás és a szolgálat erejéért való könyörgés adja szánkba a szót a magunk kibeszélése és kö­veteléseink helyett. KEDD. — ..Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon.” — Zsolt 90.16. (2 Kor 8.9 — Mt 10.7—15 — 1 Kor 14.34—40). Ütőn lenni és szol­gálni — ez Krisztus tanítványai­nak küldetése. Sem a helyet, sem az alkalmat, sem a személyt nem nekik kell megkeresniük, elébük hozza az. aki szolgálatra rendelte őket. Csak a szeretetet kell na­ponként elkérni Tőle, amely ké­nes megtenni azt. amit a mási­kért tenni kell. Jutalmat sem kell várniok senkitől, hiszen azt kül­detésükbe belerejtette a kegye­lem Istene. beesés, a tehetetlenség és remény­telenség már mindenről lemon­dott. Még a halál diadalán túl is az Élet Istenének arcát látja ra­gyogni. CSÜTÖRTÖK. — „Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van.” — Préd 9, 10. (Tit 2.10 — Jón 3,10; 4.1 —11 — 1 Kor 16.1—9). A szív­ből jövő bűnbánatra Istennek csak egy felelete van: a teljes bo­csánat. Sem utólagos számonké­rés, sem más döntés nem követi a bűnbocsánat evangéliumát. Akik ezt hirdetjük és valljuk, sem tehetünk mást, ha Ö megbo­csátott és egyes embereknek és embercsoportoknak új életre adott lehetőséget. A mi szívünket is hadd járja át a megbocsátás öröme. PÉNTEK. — „Aki bízik az Úr­ban, azt ő szeretetével veszi kö­rül.” — Zsolt 32.10. (1 Tim 1,16 — Jn 6.37—40 — 1 Kor 16, 10—14). Azért jött el Jézus, hogy visszahívjon minket az Atyához és nála mindörökre megtartson. Hozzá tartozni,és ná­la megmaradni a legbiztosabb vé­delem, kísértés, bűn és halál el­len. Ha megismertük benne a Fiút, vele együtt fogjuk látni az Atyát is. SZOMBAT. — „Az Űr betölti a Siont törvénnyel és igazsággal. Nyugodt lesz az életed, bölcses­ség és tudomány teszi szabaddá és gazdaggá.” — Ézs 33.5—6. (2 Kor 4,7; Ézs 43,22—28; 1 Kor 16.15—24). Isten népének igazsága nem önmagától és ön­magában van. Aki megtisztítja, megszenteli és szolgálatba állítja a bűnbocsátó, életet ajándékozó Isten. Ö fáradozik szüntelen, hogy népe elhívását és küldetését be tudja tölteni. M. Gy. SZERDA. —■ „Erőssége vagy a szegénynek a nvomorúsásban. ol- t=lorn a zivatarban, árnvék a hő­ségben.” — Ézs 25.4. (2 Kor 4. 11 — ApCsel 20,7—12 — 1 Kor 15,1—11). A másikat át­ölelő szeretet ott is rétnél, tettre és segítésre kész, ahol a kétség­Hibakiigazítás Lapunk 1984. jún. 24-i számá­ban az első oldalon az Ifjúsági Világg.yűlés emblémájának alá­írásánál kimaradt Bolla Ákos ke­resztneve. AZ ELNYOMOTTAKÉRT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETÜEKÉRT KIÁLTANI KELL A németországi evangélikus egyház diakóniai osztályának új el­nöke, Kari Heinz Neukamm lelkész arra hívta fel a protestánsokat, hogy „kiáltsanak a hátrányos helyzetűekért, az elnyomottakért és jogfosztottakért”. Az államnak és városoknak is nagyobb felelős­séget kell értük hordozni — mondotta —, vigyázni kell, hogy az erősebb el ne nyomja a gyengét. Az állam felé kimondott „igen” határa, ha az emberek az élethez kapott jogukban megrövidülnek. Neukamm lelkészt május 13-án iktatták hivatalába, elődje, Theo­dor Schober professzor 20 évig állt ebben a szolgálatban. (epd) — K. L. A SZERKESZTŐSÉG KÉRÉSE Több budapesti gyülekezet már jelezte, hogy az LVSZ nagygyűlés idejére eső vasárnapokon más időpontokban tartanak istentiszteletet. A Szerkesztőség kéri. hogy minden budapesti lelkészi hivatal lapunk mostani száma kézhezvétele után postafordultával küldje meg az érintett vasárnapok istentiszteleti rendjét. Huszonöt éves lett a note­szem. Huszonöt évvel ezelőtt vet­tem és azóta szaporodtak ben­ne a címek, a telefonszámok és bár minden évben új regisztert fűztem a többi niellé, ez sem me­hetett a végletekig. Ezt végül be kellett látnom. Ez a notesz volt az én minden­tudóm, „kisokosom”, kisegítőm a feledés ellen. SoTc mindent fel­jegyeztem benne „erre még szük­ség lehet” meggondolással. Tele- fxmszámok, címek, születés- és névnapok, személyi adataim, mes­teremberek címei megtalálhatók voltak benne. Noteszemet (velem együtt) el- nyűtték az évek pótlásuk elen­gedhetetlenné vált. Nehéz szív­vel, de el kell tőle válnom, mondtam ki a megfellebbezhe­tetlen ítéletet. És hozzá kezdtem a régi téte­lek átvezetéséhez az újba. A harmadilz lapon megálltam. Isko­latársaim neve és címe volt raj­ta. Sch. L„ F. A., K. E„ B. M.: négy kedves, vidám teremtés Nem felejtem el egyiket sem Ügy tudom. Koncentrációs tá­borba kerültek és ezzel sorsuk megpecsételődött. Lelki szemem­mel még ma is látom őket. Az egyik csendes, szeméres kislány, mindenütt az utolsó volt, min­dig elszedtük a kenyéradagját. De ő csak mosolygott. A másik kiváló matematikus. Csak bá­multam. ahogy minden példát már fejben megoldott, amikor én még a tételt sem olvastam el. A harmadik hamar férjhez ment. Alacsony termetű, ében-fekete hajú leányka volt. Utoljára a németek bejövetelének napján láttam. Tanárnőnkkel egy tá­borba került. Ott vesztek mind­ketten. A negyedik pirospozsgás, molett kislány volt. úgy tippel­tük, hogy fiatal történelem ta­nárunk szerelmes bele. de meg­halt ő is. a tanár úr is, így ma sem tudjuk, igaz volt, vagy csak ifjúi fantáziánkban született meg az ötlet. B. S. együtt volt velem a ke­leti akadémián. Szép. fekete lány volt. Külföldre került, ahol férje rövidesen elhagyta, egyetlen lá­nya súlyosan beteg. K. E. Vele még ma is levele­zem. Bejárta a nagyvilágot. Volt mosogatólány és titkárnő, fő­könyvelő és rikkancs, egyedül nevelte egyetlen leányát. Négy unokája van. Orvos-lánya a 4 gyermekkel olyan elfoglalt, hogy csak percekre látogathatja any­ját. Így az csak vár, mindig csak vár „arra a pár percre”. P. E., C. É. nincs hazájuk. Ha új hazájukban vannak, haza vágynak. Ha itthon vannak, visz- sza akarnak menni. Pedig már csak sírok kötik őket ide. és mégis hívásuktól nem tudnak szabadulni. H. M. Sopron megyei orvos lá­nya volt. 1944-ben beszéltem ve­le utoljára. Az ablaknál álltunk. Lenn. az utcán, halálfejes kar­szalagos ifjak hajtottak egy em­bercsoportot, melynek a végén sánta, öreg emberek igyekeztek a sor után sietni. — Induljatok! — mondtam és papírokat adtam neki. Ráhajolt a kezemre és megcsókolta. — Köszönök mindent! Mindnyájunk Istene vigyázzon rád! — mondta. Azóta nem tudok róla semmit. Él-e, hal-e, nem tudom, de a kezem ma is ég ha arra a kéz­csókra gondolok. B. L. Mindig szerettem. Nem is értem, miért szakadt meg ba­rátságunk. Talán a háborúvolt az oka? Nem kerestük egymást a nagy viharban, mindegyikünk ment a maga útján, elengedtük egymás kezét. Fáradtság, kénye­lem. fásultság akadályoztak meg bennünket abban, hogy megta­láljuk. hogy keressük meg egy­mást? Sz. I. Öt szerettem a legjob­ban. Legközelebb állt a szívem­hez. Fiatalon ment el. Utolsó le­velét ma is őrzöm. „Ha szükséged lesz rám. a kö­zeledben leszek. Ha meghaltam és hívsz, akkor leszek hozzád a legközelebb. Hidd el. a szükség­ben nincsen nagyobb segítség, mint a holtak, akik értünk él­tek. Tudom, hogy hívni fogsz egy magányos éjszakán, ha egye­dül leszel, messze azoktól, akik közel álltak hozzád. Ne félj! Tedd össze a kezed, amellyel annyi szépet írtál és kérd Istent, hogy kössön bennünket össze. Kérd. és megkapod. Minden le­hetséges annak, aki hisz. Végignéztem a névjegyzéket. Holtak. .. eltűntek. Idegen or­szágban élők! Hány maradt meg belőlük? Számolni se merem. Az idő sürget. A. régiek helyé­be új emberek kellenek. Be­hunyt szemmel tépem ki a lapot. Rajta régi círúek. Ezentúl szí­vem. tartja nyilván őket. Mert csodálatos dolog, hogy bár nem látjuk egymást, de ha akarjuk, másodpercek alatt egymás előtt állhatunk gondolatban. Nem fe­lejtem egyiket sem. Gyarmatby Irén

Next

/
Thumbnails
Contents