Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-01 / 27. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Áll VASÁRNAP IGÉJE „flctllt*! Slá Krisztusod Ítésze*!!” Zsid 12, 15—25 Evangélikusok Lengyelországban A lengyel és a magyar nép között a történelem folyarríán őszinte baráti kapcsolat alakult ki. Szinte egyidőben került a két nép a keresztyénség táborá­ba. Volt idő, amikor Magyaror­szág nyújtott menedéket. a 'len­gyel menekülteknek, máskor pe­dig Lengyelországból indulva bontottak zászlót a Habsburgok ellen a mkgyar szabadságharco­sok. Az 1848—1849-es magyar szabadságharc _ legendás hősei voltak Bem apó és a vele jött lengyel önkéntesek. Nem vélet­misült, a gyülekezetek tagjait el­hurcolták, vagy kiirtották. A második világháború végére a félmilliós egyház százezresre zsu­gorodott, mert a német nyelvű gyülekezetek tagjainak jelentős részét kitelepítették. A mai helyzet len tehát, hogy a két evangéli­kus egyház között is testvéri a kapcsolat. , Történelmi visszapillantás A Lengyel Népköztársaságban élő evangélikusok egyházi újra­szervezését az 1950-ben ülésező zsinat kezdte meg. Szükségessé vált a gyülekezetek társítása, az esperességek átszervezése. Nagy problémát jelentett a nagy ki­terjedésű szórványterület gondo­zásának megszervezése. Az egy­ház kormányzását a zsinat által választott konzisztórium végzi, amelynek négy lelkész és négy világi tagja van. Az egyház ve­zetője a püspök, jelenleg Janusz Narzinszki Varsóban székel. Hat egyházmegyét szerveztek. A kö­zel száz lelkész 125 anya és 90 leánygyülekezetben gondozza a híveket. 200 prédikációs helyük van, amelyek közül 180 templom. Az utóbbi időben a lengyelor­szági evangélikus egyházak egyik legnagyobb kérdése a hívek ki­vándorlása. A Német Szövetségi Köztársasággal kötött szerződés értelmében, azok akik német anyanyelvűnek vallják magukat akadálytalanul kivándorolhatnak. Ennek következtében a hívek száma az elmúlt tíz év alatt huszonöt százalékkal csökkent. A Lutheránus Világszövetség 1983. évi kimutatása szerint a lengyelországi evangélikus egy­háznak 75 ezer tagja van. Mind­ez még nehezebb teszi, az amú^y is szórvány sorsban élő egyház helyzetét. Mindennek ellenére a gyüleke­zetek lelki élete nagyon eleven. Ennek egyik jele, hogy az 1954- ben alapított varsói Keresztyén Teológiai Akadémián jelenleg 99 evangélikus fiatal készül a lel- készi szolgálatra. Az istentiszte­letek látogatottsága és az úrva- csorázók száma igen magas. A gyermek és ifjúsági munka mel­lett nem feledkeznek meg az idő­sek gondozásáról sem. Számukra a közelmúltban új szeretetott­hont létesítettek. 1975-benx jelent meg a lengyel protestánsok együttes munkájaként a mai len­gyel nyelvre fordított Biblia. A Lengyelország lakosságának 0,3 százalékát kitevő protestán­sok (evangélikusok, reformátu­sok, baptisták és metodisták) az ökumenikus Tanácsban egyesül­tek. Az ökumenikus tanács tag­jai a lakosság 1,6 százalékát ki­tevő ortodoxok és a lakosság 0,5 százalékát kitevő ókatoliku.sok is. Mindezek az egyházak a közös Keresztyén Teológiai Akadémián képezik lelkészeiket. A protes­tánsoknak’ a római katolikus egy­házhoz fűződő viszonya az ország történelmi helyzetéből kifolyólag nem a legjobb, bár a Lengyel Népköztársaság alkotmánya tel­jes, törvény előtti egvenlőségéet biztosít minden egyháznak. Selmeczi János A reformáció "áziriíé égyidő- ben terjedt el hazánkban és Len­gyelországban. A reformáció ha­tására a 16. század végére Len­gyelországban is protestánssá lett a lakosság kétharmad része. Lu­ther Márton Kis Kátéjának len­gyel fordítása már 1531-ben meg­jelent. Virágzó gyülekezetek ala-. kultak lengyel nyelvterületeken, de már a 16. -században megin­dult a Németországgal határos területeken és a tengerparti ré­szeken a németeknek a lengyel területekre való települése. Azon­ban ennek ellenére történelmi tény, hogy kezdettől fogva vol­tak lengyel nyelvű evangélikus gyülekezetek. Az ellenreformáció idején Len­gyelország területén is megindult az evangélikusok üldözésé és erőszakos katolizálása. Az ellen- reformáció korszaka a Habsburg birodalomhoz tartozó területe­ken szinte az első világháborúig tartott, az Oroszországhoz tarto­zó keleti területeken viszonylag nagyobb volt a vallássza'badság, akadálytalanul azonban csak a Poroszországhoz tartozó észak- nyugati területen fejlődhettek az evangélikus gyülekezetek. SZOROSABB KAPCSOLATOKAT AZ NSZK ÉS LENGYELORSZÁG KÖZÖTT! Május hónapban német evangélikus egyházi küldöttség járt Len­gyelországban. A delegáció tagjai között volt Eduard Lohse hanno­veri püspök, valamint Helmut Hild, a hessen-nassaui egyház elnö­ke. A delegáció a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) és a Lengyel ökuménikus Tanács közqs kapcsolat-bizottsága megalaku­lásának tízéves évfordulója alkalmából látogatta meg a Lengyel ökuménikus Tanácsot. A delegáció tagjai találkoztak Rakowski mi­niszterelnökkel is, aki-hangsúlyozta, hogy erősíteni kell Lengyelor­szág és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági, politikai és kul­turális kapcsolatait, amelyek az elmúlt években veszítettek intenzi­tásukból. Hild. elnök a találkozón hangsúlyozta, hogy a német—len­gyel közös egyházi kapcsolat-bizottság a jövőben is mindent megtesz a kapcsolatok erősítéséért és elmélyítéséért. A tíz évvel ezelőtt ala­kult bizottságnak éppen az a feladata, hogy a különböző társadalmi rendben élő német és lengyel nép között a megbékélést munkálja és a kapcsolatokat erősítse, (epd) — S. A VARSÓI KERESZTYÉN TEOLÓGIAI AKADÉMIA ÉVFORDULÓJA A varsói Keresztyén Teológiai Akadémia az elmúlt év végén ün­nepelte fennállásának .30 éves évfordulóját. Az ökumenikus lelkész- képző intézetnek jelenleg 149 hallgatója van. Az evangélikus rész­legen 99, az ortodox részlegen 27, az ókatolikus részlegen pedig 23 fiatal készül a lelkészi szolgálatra. A hallgatók egyötöde nő. (Ser­vice Orthodoxe de Presse) — S. Nem tudom mint válaszolnánk, ha a telefondrót másik végé­ről az Ö hangja szólalna meg: „Halló! Itt Krisztusod beszél!” — Talán tréfának vennénk, vagy ugratásnak. Vagy azt gondol­nánk, hogy „téves kapcsolás”. — Pedig nem tévedés, — Jézus igéje minket keres ezen a vasárnapon is. A saját népét, „földön vándorló” egyházát vigyázza Krisztus szava: egy se vesszen el „útközben” közülünk, hanem elhivatásunkat itt betöltve, végül mind „haza érjünk”. — Figyeljünk hát együtt, engedelmesen az Ö szavára: A HŰTLENSÉGBŐL HÍV MEGTÉRÉSRE. — Pásztori szavá­ból — .ügyeljetek arra” — az egymás iránti „hűtlenségünkre” döbbenhetünk rá. Amikor csak „magammal” vagyok elfoglalva: nincs szemem, szívem, kezem a testvér, a másik ember hordozá­sára. A lelkileg „megrokkant” embertársamat „leírni” felelőtle­nül: burkolt „gyilkosság”. — A „kaini közönyből” — nem va­gyok őrizője felebarátomnak! — megtérésre hív Isten igéje: „senki se” — egy se — hajoljon el Isten kegyelmétől! Krisztus szava kitárja szívünket felelős szeretetve a testvér iránt: arra, hogy figyelemmel tudjuk kísérni egymást, és segíteni tudjunk a bajbajutotton. Krisztus igéje ugyanis nem hagy kétséget affelől, hogy a ke­resztyén életnek is. vannak „botlásai”, s a hivő embernek is van­nak „betegségei”, amikből bűnbánattal kell megtérnünk, és — a kegyelem királyi székéhez visszatalálva — meggyógyulnunk. — A hivő ember legnagyobb „botlása”, amikor Isten kegyelme nél­kül — „rutinból”, hivő életünk emlékeiből, .egyházi érdefneink- ből” akarunk élni. — Kriszts szava naponkénti bűnbánatra, s a bűnbocsánat naponkénti megtalálásra hív: a Krisztusba kapasz­kodó hit gyógyulására. Az istenfélő ember nem kevésbé veszélyes „betegsége”: az „Ézsau bűne”. — Hűtlen lenni Isten ígéreteihez „egyetlen cál ételért”, — valamiért ami fontosabb, értékesebb, „drágább” lett számunkra, mint az örök élet ígérete. — Ugyanezt az „istencse­rét” ítélték meg a próféták is, amikor Isten népe bálványozását a „házasságot megtörő”, hűtlen ember képében szólaltatták meg. — Krisztus igéje alkalmat ad a megtérésre, hogy megvalld: „Uram... én elhittem és megismertem, hogy Te vagy a Krisz­tus” — életem egyetlen, igazi Ura!­FÉLELEMBŐL HlV — BÍZOD ALMAS HITRE. — Amikor'Jé­zus a bűneinkről beszél, az nekünk mindig kellemetlen. Nem csoda, hiszen szava nyomán szembe kell néznünk vétkeink követ­kezményeivel. Felelőtlenségünkből hogyan „burjánzik ki” mások felelőtlensége; s szeretetlenségünk nyomán hogyan húzható meg néha az egyenes vonal, mások vesztéig, az öngyilkosságig! Amikor Jézus a bűneinkről beszél, az mindig félelmetes, mert a számadás kényszerét juttatja eszünkbe. Pontosabban azt, hogy Isten előtt a bűneink „nem évülnek el!” — Adósok vagyunk, — s ezt a számlát rendeznünk kell! Krisztus szavát hallva sokan „lecsapják”»rhallgatót”,., — hogy ne -hallják, hogy ne lássák és ne értsék;1 —• hogy meg ne térje­nek. — Hányán mondják ma is „könnyek között”: „Félelem fo­gott el - és remegés”, ha Istenre gondolok, mert az én életem egy „reménytelen eset”, — s a „prédikációkból nekem már elég!” Krisztus szavában azonban nem a .Bírád” keres, hanem a „Megváltód”, — aki nem kárhoztatni, . kiebrudalni” akar a nyá­jából, hanem vére által akar megbékíteni Istennel és embertár­saddal. — Az a Krisztus szeretne veled ..beszélni”, aki azért halt meg, hogy áldozata által, mint „gyermek” találkozz gz „Atyával”, — és olyan közösségre juthass embertársaddal amit csak az „egy reménységben” járók mondhatnak és élhetnek: testvér. — testvé­rem! —■ Békét.len világunkban piciny reménysugár: Jézus szava megbékít: Isteneddel, embertársaiddal és önmagaddal is! Halló! Itt Krisztusod beszél. — Válaszoljunk meg együtt: Urunk halljuk, értjük a szavadat, és bízunk benne! Csizmazia Sándor Imádkozzunk! Hálát adunk Krisztusunk, hogy szent igéddel ma is keresel, magadhoz hívsz minket. Légy áldott azért, hogy nemcsak az „igazakat” és az „egészségeseket” gyűjtőd magad köré, hanem a Tőled és az embertársaktól elszakadtakat hívod megbékélésre, gyógyulásra. Bűnbánattal valljuk magunkat is kegyelmedre szo­rulóknak és kérünk add Szentlelkedet. hogy Igédet mindig öröm­hírként hallgassuk, szívesen fogadjuk és „tanuljuk”. Ámen. A két világháború között Amikor az ország 1918-ban új­ra egyesült, 'a különböző rész­egyházakban élő evangélikusok az egy félmillió hívőt számláló egyházba tömörültek. A Len­gyelországban élő közel egymil­lió evangélikus hivőnek a másik fele a ptirosz uniált egyházi szer­vezethez tartozott. A lengyel néppel együtt a len­gyelországi evangélikus egyház­nak is súlyos megpróbáltatásokat jelentett a második világháború időszaka. Azokat a lelkészeket, akik lengyeleknek vallották ma­gukat. üldözni kezdték. Közülük harmincöt lelkész került kon- cenf---iós táborba, ahol tizen­öten haltak mártírhalált. Az egy­ház vezetője. Juliusz Brusche püspök is a saehsenhauseni kon­centrációs táborban vesztette éle­tét 1942-ben. A második világ­háború óriási pusztításokat vég­zett az egyházi épületekben is. Az evangélikus templomok nagy része megsérült, vagy megsem­»Doktor iír, hciza vágyom !« Kis Maris nénikénk süröa-forog a kedves ősagárdi viseletben . .. van a szeretetházban sok dolog. Gyomlál, babot szemez . . . máskor meg szépen leül a kertben az énekeskönyvvel, öreg bibliájával az ölében. S néha ő mond meleg kö-szöpetet egv-egy verőfényes ünnepi órán ékes szóval a kis család helyett. ( Aztán — érkezik az utolsó Kis Maris néni panasztalan szenved. Csendesen vár a hazahívó szóra. És amint ott fekszik a betegágyon, ..Mi baj?” — kérdezi kedvesen az orvos. Halk felelet: „Doktor úr, haza vágyom!” — ZALAEGERSZEG — PUSZ- TASZENTLÄSZLÖ — ZALAIST- VÄND. •— Június 2-án és 3-án t'eológusnapi szolgálat volt a za­laegerszegi lelkészházaspár gon­dozására bízott gyülekezetekben. Szombaton este Zalaegerszegen vetítettképes ismertetést tartot­tak a teológusok arról, hogyan készülnek a lelkészi szolgálat­ra a jövő lelkészei. Szemerei Já­nos II. évf. hallgató befejező ige­hirdetéssel szolgált. Vasárnap Zalaegerszegen dr. Selmeczi Já­nos, a Teológus Otthon igazga­tója, Barlahidán Szemerei János II. évf., Zalaistiwndon Szeker Éva III. évf., Pusztaszentlászlón pedig Vető István III. évf. hall­gató hirdette Isten igéjét. Min­denütt beszámoló is hangzott el a teológusok életéről. A teoló­gusnap alkalmából Zalaegerszeg­ről 17 410 Ft. Barlahidáról 3100 Ft, Zalaistvándról 12 000 Ft, Pusztaszentlászlóról 9135 Ft, a tófeji szórványból pedig 2400 Ft, összesen 44 045 Ft adományt küldtek lelkészképzésünk fenn­tartására. Ha ehhez hozzászá­mítjuk. hogy ■Pusztaszentlászló- ról karácsony előtt 4000 Ft ado­mányt kantunk a hallgatók szo­ciális segélyezésére, akkor ebben a tanévben a három gyülekezetből összesen 48 045 Ft támogatást, kapott lelkészképzésünk. A gyü­lekezetek vendégszeretetét és megható áldozatkészségét e hely­ről is köszönjük. Kis Maris néni. nem feledlek el. Szállhatnak sebes szárnyukon az évek. búcsúszavad szívemben énekel. Távol sírodra teszem yersvirágom, és egyre hallom bizonyságtevő. halk hangodat: „Doktor úr, haza vágyom!” Túrmezei Erzsébet A DÉLI EGYHÁZKERÜLET FELHÍVÁSA A csővári és penci gyülekezet lelkészi állása elhalálozás miatt megüresedett. Az Egyházkerület elnöksége felhívja a lelkészeket, hogy akik szeretnék az állást elnyerni, küldjék be kérelmüket jú­lius 10-ig a püspöki hivatalba. A fizetés megfelel az országos át­lagnak. A lelkészlakás újonnan épült három szoba összkomfortos.

Next

/
Thumbnails
Contents