Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-06-17 / 25. szám

>...egymás terhét hordozzátok...< (1916­ERKKl KARIO BARÁTUNK, aki egy életen át újságírással foglalkozott, hasábokban gondol­kodott, lezárta az utolsó hasá­bot. Május 13-án, vasárnap haj­nalban fölötte lehunyt „észak csillaga” s felkelt az örök nqp. Kevés olyan szívből való finn barátunk van, mint ő volt. Né­ha úgy mérte az időt, hogy mi­kor járt utoljára nálunk, s mikor jön újra. Volt úgy, hogy Becs­ben járt hivatalos tárgyaláson, felült a vonatra s átjött hozzánk csak azért, hogy a következő vo­natig másfél órát nálunk tölt­hessen. ■ Láthatatlan, de elszakít­hatatlan kötődésekről írt egy­szer cikket, s azzal példázta, hogy „van egy barátom Buda­pesten, akivel néha hónapokig még csak levelet sem váltok, de nincs az az acélköteg, ami el- szakíthatatlanabb lehetne, mint az, hogy van egy barátom Bu­dapesten.” A HATVANAS ÉVEK ELE­JÉN turistaút keretében itt járt. Telefont kaptunk az Evangéli­kus Élet szerkesztőségében a Metropol szállóból: itt van egy finn egyházi újságíró, találkoz­ni szeretne önökkel. Siettem a szállóba. Előtte az utcán meg- szólitottam egy láthatóan' finn szőlőé hölgyet: „nem. ismeri Erk- ki Kariot?” — „Én a felesége vagyok” — s már kiáltott is be a hallba: „Erkki, itt van, akit keresünk!” így kezdődött. Elvittem a szer­kesztőségbe. Hosszan beszélget­tünk. Aztán napokon át kószál­tunk Budapest utcáin. Otthon olyan cikket írt rólunk akkori lapjába, a Kirkko ja Kaupunki- ba, amely az ö részükről az első volt a háború után, amely fel­tárta egyházunk őszinte útkere­sését a szocialista társadalom­ban, s ezt az utat példamutató­nak tartotta. AZÓTA SZÁMTALANf LATÖ-j-, GATÁS, a cikk, náluk ' 'ifgnyitó törekvés jelzi útját abban, aho­gyan barátunkká lett. Filmet ké­szített egyházunkról, amit a finn televízió többször is bemutatott, s amely bejárta a lutheránus vi­-1984) lágot Skandináviában, Ameriká­ban, Bécsben s még ki tudja hol. Teológiai Akadémiánk tiszte­letbeli doktora. Vérbeli újságíró volt. Diák­korában már lapot szerkesztett. Három évet végzett Helsinkiben a teológián, aztán átment újság­írói szakra. Állomásai az egy­házi lapoknál: Kotimaa, Sana, Kirkko ja Kaupunki, a finn egy­házi Tájékoztatásügyi Hivatal megszervezése és vezetése, majd a Kotimaa főszerkesztői széke. Nyomában mindenütt fellendü­lés, lapJ és olvasótábor bővülé­se. DÍSZDOKTORÁTUSA ÁTVÉ­TELEKOR a kommunikáció jö­vőjéről a futurológiával határos tanulmányt írt a Lelkipásztor­ba. Erről a kérdésről „tanköny­vet” is írt Suomiban. A „Pap bűne’ c regénye skandináv re­génypályázatot nyert s megjelent finnül, svédül, németül és len­gyelül. „Egyházi krimi” ez, amit napok alatt fordítottam le ma­gyarra, úgy sodort. Világi kia­dóink túl egyháziasnak tartották, az egyháziak túl világinak. Pe­dig a finn társadalom izgalmas és őszinte vallásos keresztmet­szete. Színdarabban ostorozta a bürokráciát. A Keresztyén Béke- konferencia háttérben mozgó híve volt. Legszűkebb baráti kö­re a finn egyház népének szel­lemi elitje. Tóparti víkendháza Sammatti- ban van. Ott éltem át 45 éves finn múltam legigazabb talál­kozását a finn lélekkel. Lönnrot faluja ez. A Kalevala gyűjtője innen indult s ide tért meg. A finn lélek, a múlt. a táj, a népi- ség és a hit ott sűrűi a kis vö­rös fatemplom s a Paik,karin torppa, Lönnrot szülőkunyhója körül. Erkki Kario ebben a le­vegőben pihent. Súlvos szívinfarktusa után nyugdíjba, ment! s felsóhajtott: .„Égy nyarat .szeretnék még Sam- mattiban tölteni: Nem adatott meg neki. A nya­rat immár az örökkévalóságban tölti. Koren Emil Tulajdonképpen félévet kés­tem ennek a cikknek a megírá­sánál’. Valamikor, az elmúlt esz­tendő végén, úgy november tá­ján kellett volna tollat fognom, hogy a Gyülekezeti Segély-1983- ik esztendei munkájáról beszá­moljak. Akkor elmaradt ennek értékelése. Úgyszintén nem" ad­tunk hírt arról sem, hogy eb­ben az esztendőben a Bács-Kis- kuni Egyházmegyében indítot­tuk útjára a Gyülekezeti Segély ezévi szolgálatát azzal, hogy március 18-án, ebben az egy­házmegyében egyöntetűen — szószékcserékkel — Gyülekezeti Segély vasárnapot tartottunk. S ezzel kezdetét vette ez a ha­gyományokban megizmosodott munkaága egyházunkban. Bár egyházunk égésze ezek­ben a hetekben a Lutheránus. Vi­lágszövetség VII. Világgyűlésé­re készül, s minden szellemi és anyagi „erőt” e megtisztelő al­kalom megrendezéséhez kell igénybe venni — mégsem feled­kezhetünk meg a Gyülekezeti Segély ezévi "szolgálatáról sem. Kevés olyan egyház mondhatja el. amit mi bizonyítani is tu­dunk, hogy egyházunkban 124 esztendő óta — megszakítás nélkül —, jól és eredményesen funkcionál a' gyülekezeteknek egymást megsegítő szeretetszol­gálata. mint a volt Gustav Adolf Egyesület illetve annak mai utó­da a Gyülekezeti Segély. Jövőre, 1985-ben. 125 éves évfordulóját ünnepelhetjük annak, hogy 1.860-ban megalakult egyházunk­ban e munkaág s attól kezdve a testvéri összetartozás, az „egy­más terhének” ilyen értelmű hordozása nem ismeretlen gyü­lekezeteink előtt. Nem árt néhány adattal il­lusztrálni a Gyülekezeti Segély szolgálatának a fontosságát. El­sősorban azt szeretném gláh óz­ni,- hogy a Gyülekezeti Segély alapgondolata, célkitűzése, egy­házi Törvényeinkben lefektetett ..törvénye” az építő, szerveződő, anyagi gondokkal küszködő gyü­lekezeteknek a% anyagi támoga- tása, megsegítésé a többi gyüle­kezet részéről. Pontosabban minden gyülekezet áldozatot hoz e célért, s abból évente sok építő, tatarozó templomát — lelkész­lakását * korszerűsítő gyülekezet részesül anyagi támogatásban. Itt nemcsak arról van szó, hogy a gazdag, az erőteljes gyüleke­zetek segítik a. gyengébbet, ha­nem arról van szó, hogy az egyik szórványgyülekezet segíti a másikat, az anyagilag nehe­zebb körülmények közt élő gyülekezet a „sorstársát”, a gondokkal küszködő ; testvére­ket. Ez az igazi „aranyfedezete” a Gyülekezeti Segély szolgálatá­nak! Minden gyülekezet segíti a másikat s mindenkinek jut a másik segítségéből — természe­tesen' megfelelő keretek között. Elsőrenden építkezésekhez ad támogatást a Gyülekezeti Se­gély. Ha — korábban — el­mondhattuk, hogy nincs egyhá­zunkban olyan templom, amely­nek építkezéséhez annakidején a Gustav Adolf Egyesület ne adott volna anyagi támogatást, akkor ez még igazább annál az 54 templom, 79 gyülekezeti ház és az 57 lelkészlakás építése ese­tében, melyek egyházunkban 1945 óta épültek a Gyülekezeti Segély kisebb-nagyobb segítségé­vel. Abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy a Gyüleke­zeti Segély 31 éves múltjáról — ugyanis ekkor vált a koráb­bi Gustav Adolf Egyesület egye­temes, országos munkaágává, egyházunknak Gyülekezeti Se­gély név alatt —. pontos ada­tok állnak rendelkezésünkre. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a Gyülekezeti Segély „be­vételi” grafikonja mindig felfe­lé ívelő tendenciát mutatott. Számszerűen ez azt jelenti, hogy kezdetben évi 30—40 ezer. az utolsó évtizedben évi 100 ezer forint emelkedést a Gyülekezeti Se«ély. 1983-ban már 1 352 000 forint „bevételt” könyvelhettünk el, amely az utolsó fillérig gyü­lekezeti tagjaink önkéntes ado­mányaiból és perselvpénzéből „jött „össze”. Mivel ennek a mun­kaágnak a működését is, ebben ,azs esetben a beérkezett adomá­nyok szétosztását, külön Sza­bályrendelet írja elő, s annak ismertetése meghaladná e cikk terjedelmét, mindössze azt sze­retném nyilvánosságra hozni, hogy 1983-ban az ún. Nagysze- retetadományt (azaz a gyüleke­zetek egy vasárnapi perselypén­zének összegét) megosztva az ősagárdi, a karancslapujtői és a malomsoki gyülekezetek kapták, összesen 150 000,— Ft összegben. A Kisszeretetadományt, a temp­lomát tatarozó kecskeméti gyü­lekezet kapta. Ennek az összege 120 000,— Ft volt. Ezen a he­lyen — az érintett gyülekezetek nevében is —, megköszönjük egyházunk anyagi terhét hordo­zó testvéreinknek a Gyülekezeti Segély céljaira hozott áldoza­tukat. És ... ...és kérjük ez évben is ado­mányaikat a Gyülekezeti Segély céljaira. A Lutheránus Világ- szövetség VII. Világgyűlése után is lesznek építő, tatarozó gyülekezeteink, amelyek erejü­kön felüli terhet hordoznak és szükségük lesz egész egyházunk áldozatos szeretetére, a Gyüleke­zeti Segélyre. Karner Ágoston HOLLAND EGYHAZAK AZ ATOMFEGYVERKEZÉS ELLEN A Holland Egyházak Tanácsa szembefordult az Egyesült Álla­mok új hollandiai atomtelepíté­sének tervével. Egy az holland kormánynak és parlamentnek írt levélben hangsúlyozzák: a Ta­nács mind a kilenc tagegyháza egységes abban, hogy az atom­fegyverek bevetése és Istennek a világ megtartását célzó paran­csolata nem egyeztethető össze. A két legnnangyobb protestáns egyház zsinata hasonlóan foglalt állást a kérdésben. Az Egy­házak Tanácsa, amelyhez a katolikus egyház is hozzátartozik és amely kilenc millió embert képvisel, a NATO telepítési ha­tározatát elutasítja. A hangulat a békemozgalom és . a töpiegek nyomására egyre inkább telepítés ellenes és erő­södő nyomás nehezedik a hol­land kormányra, hogy végül is a telepítés ellen foglaljon állást. (lwi) — K. L. NORVÉGIA: ERŐSÖDIK A NÉPEGYHÁZÉRT KÜZDŐK TÁBORA Néhány egészen különböző egyházi csoport igyekszik arra, hogy a norvég évang'élikus ál­lamegyház reformokkal kapcso­latos parlamenti törvényterveze­tének életbelépését megakadá­lyozza. Ezek a csoportúk az ed­digi rendszerhez, a kifejezett ál­lamegyházi formához ragaszkod­nak különböző okokból. A tör­vénytervezet egy évente gyülése- ző és egyházi hatáskört átvevő zsinatot, kerületi gyűléseket, és a gyülekezeti lelkészeknek az egyházkerületi tanács általi ki­nevezését javasolja. A törvénytervezet kritikusai radikális teológiai és politikai körökből attól tartanak, hogy az egyház teológiai hatóereje így kisebb lenne. Attól is félnek, hogy a norvég egyház „népegy­házi jellege” így megváltozna. De aggódnak azért is, mert így esetleg azok a lelkészek, akik hem csatlakoznak az általános teológiai gondolkozás irányzatá­hoz, nehezebben kapnak munka­helyet. — Azok a kritikusok, akik az egyházon belüli, de sza­badabb- csoportokhoz tartoznak, attól félnek, hogy az aktívabb egyházi zsinatok csoportjaik lé­tét fenyegetnék. Az egyházi vezetők viszont ar­ra emlékeztetnek, hogy a tör­vénytervezet és a reform azon a határozaton belül maradt, amit állami és egyházi testületek több­sége 1975-ben az állam és egyház , szétválasztása tárgyában megsza­vazott. A többség akkor azt sza­vazta meg, hogy az államegyházi rendszert meg kell' tartani, az egyházban ugyanakkor mélyre­ható reformokat kell hozni. 1981- ben a kormány is így nyilatko­zott. Arra lehet számítani, hogy a parlament még ez év elején meg­vitatja az első tervezetet. A ké­sőbbiekben arról lesz szó, ho­gyan menjen át a döntés és igaz­gatás joga anyagi és tanítási kér­désekben a- minisztériumból a zsinatra és más egyházi szervek­re. Egy külön bizottságot kell létrehozni azért, hogy szabályoz­za a tanítási különbözőségekben a jövőbeni vitákat. Eddig a püs­pökök meghallgatása után az egyházi minisztérium döntött, most szükséges lesz egy Teológiai Tanács ezekben a kérdésekben és egy szakbizottság személyi és anyagi ügyekben. Ezek meghall­gatása után -a döntés ezután az egyetemes zsinat és a kerületi tanácsok joga lenne. Mindeneset­re vitás kérdésekben ezután is civil bírósághoz lehet fordulni. (lwi) K. L. AZ ANGOL TIZENÉVESEKET NEM ÉRDEKLI AZ EGYHÁZ Az angol tizenévesek szinte háromnegyed részét, akik 14 éves korukban még rendszere­sen jártak templomba, '20 éves koruk elérése idejében már szin­te semmi érdeklődés nem vonz­za az egyházhoz. Erre az ered­ményre jutott a Brit Egyházi Tanács egy felmérése London­ban. A felmérés szerint az 1300 megkérdezett fiatalnak alig egy- harmad része válaszolta, hogy a- vallás jelentős szerepet játszik életükben; 14% vallotta magát agnosztikusnak vagy ateistának, kereken egynegyedük pedig erős kételkedését fejezte ki Jézus fel­támadása kérdésében. (epd.) — K. I* NAGY-BRITANnIA: SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST A VIDEÓ-KAZETTÁK KÖLCSÖNZÉSE TEKINTETÉBEN! A Brit Egyháztanács úgy nyi­latkozott, hogy az angol film-tör­vény hatályát ki kell _ terjeszteni a videó-kazettákra is. 'A 27 fele- kezetet képviselő ökumenikus ta­nács agg'odalmát fejezte ki amiatt, hogy egyre jobban terjed a pornográf és horror filmeket tartalmazó videokazetták köl­csönzése, és szükségesnek tartja, hogy a korhatár törvényt terjesz- szék ki erre a „műfaj”-ra is. Egy. felmérés szerint hétezer 7—16 év közötti fiatal már látott néhány, ilyen pornográf vagy hor­rorfilmet. A Tanács tudósítása nagyobb felelősségre hívja fel a szülőket is, és követeli, hogy a mozifilmekre érvényes törvényt és a kijelölt korhatárokat a vi­deó-filmekre is alkalmazzák. A SVÉD EGYHÁZ SÜRGETI AZ EGYENJOGÚSÍTÁST AZ EGYHÁZI SZOLGALATBAN A svéd egyház a múlt évben alakult 251 tagú közgyűlése nagy többségében elfogadta azt a ha­tározatot, hogy a jövőben né avassanak lelkésszé olyan teoló­gusokat, akik nem hajlandók lel­késznőkkel együtt szolgálni. Ezt a határozatot a svéd egyház tizen­három püspökéből hat még min­dig nem fogadja el. Bertil Gaert- ner göteborgi püspök, aki közis­merten ellene van a nők lelkész- szé avatásának, kijelentette, hogy ezt a határozatot a bíróságnak felül kell vizsgálnia. Az egyhá­zi közgyűlésnek a férfiak és nők egyházi szolgálatban való teljes egyenjogúsítására vonat­kozó határozata nagy feltűnést keltett Svédországban. „MISTER TÍZSZÁZALÉK” TIZENHATODIK AKCIÓJA Egy névtelenségét megőrző ke­reskedőt „Mister Tízszázalék” néven emlegetnek NSZK-ban. Szokatlan és feltűnő módon ed­dig már 3 millió márkát ado­mányozott a harmadik világ szá­mára. Most, immáf tizenhatodik alkalommal ismét megadóztatott bevételének 10%-át, ezalkalom- mal .17 000 “'márkát bocsátott a harmadik világ rendelkezésére, mint indító tőkét, segélyszerve­zetek .támogatására. Az ado­mány küldője ismét felhívott másokat is,, e felhívás szerint 1985 februárjának végéig 275 „harcostársat” szeretne toboroz­ni ,akik ugyanúgy készek, java­dalmuk, zsebpénzük vagy ház­tartási pénzük 10%-át egyházi segélyszervek útján a harmadik világ rendelkezésére bocsátani. (epd.) — K. L. _______________ V ANGLIÁBAN AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK ÜJ ÚTJÁT KERESIK Robert Runde canterbury ér­sek meghívására egy hétvégén minden angliai egyház több mint ötven képviselője találko­zott a délangliai Canterbury vá­rosában. A résztvevők között nemcsak az anglikán egyház leg­felsőbb vezetői voltak jelen, ha­nem a katolikus püspök, az or­thodox egyház képviselője és minden szabadegyházi vezető együtt kerestek új stratégiát az egyházak egysége ügyében. A találkozó már az idén má­sodik ilyen ökumenikus alkalom volt. A megfigyelők fontos lé­pésként értékelik az egység út­ján. A katolikus püspöki kar kezdeményezésére tartották az első találkozót ez év januárjá­ban. ezen az ülésen az angliai egyházak egy új, közös csúcs­szervezetéről esett . szó. A kato­likus egyház mindeddig nem lé­pett be az Angliai Egyházak Ta­nácsába, amelynek 27 tagegyhá­za van. Egy új ökumenikus moz­galom, szervezet alapítása talán elhárítaná ezt az akadályt is. A háromnapos találkozó nem hozott határozatot. (epd.) — K. L. TEOLÓGIAI HALLGATÓK KÖVETELIK A NŐK FELSZENTELÉSÉT AZ NSZK-BAN A Schamburg-Lippe-i tartományi evangélikus egyház teológiai hallgatói újabb kezdeményezést indítottak el annak eléréséért, hogy a női teológiai hallgatókat is engedjék lelkészi állásba tanul­mányaik befejezése után. A körzetbe tartozó 21 gyülekezet elöljá­róinak és ugyanakkor Joachim Heubach püspöknek is levelet írtak, melyben kérték, hogy a nők felszentelésének kérdését mégegyszer gondolják át. A hallgatók levelükben Luther Mártonra is hivatkoz­tak, aki szerint „az evangéliumot hallgató gyülekezet ítéli meg, hívja el és állítja szolgálatba az igehirdetőt”. Ä Schamburg-Lippé-i tartományi egyház az NSZK egyik legkisebb evangélikus egyháza 35 lelkészi állással és 75 ezer gyülekezeti taggal. Az egyetlen, ame­lyik ezidéig nőket nem szentel fel lelkész! szolgálatra. epd. — K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents