Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-17 / 16. szám

Szelényi Gusztáv emlékezete 9/ NAPRÓL NAPRA Öt hónapja búcsúztunk dr. Sze- lényi Gusztávtól, aki egyházunk­ban szinte minden fokon jelen­tős tisztségeket töltött be. Az Északi Egyházkerület főjegyzői tisztét és a Fehér-Komáromi Egyházmegye felügyelői tisztét értékelte legnagyobbra. Az elő­zőt mert „ősbudai” volta miatt érezte itt magát otthon. Bar ehhez az is járult, hogy a Pasaréti út vidékén régi cipszerek meieg egy­másra tekintésben élnek ma is. Az utóbbihoz viszont fiatalon el­hunyt szendi lelkész fiának em­léke kötötte haláláig, s szinte pa­pi szolgálatnak tekintette részvé­telét abban a lelkészi közösség­ben. Hosgzú ideig felügyelője, majd haláláig aktív presbitere volt a budavári gyülekezetnek. Bölcs tanácsára és irányítására minden fokon számítani lehetett. Indu­latoknak nem engedett s higgadt bölcsességére ott is számítani le­hetett, ahol olykor nem értett egyet az események és döntések folyamatával. Élete egyik fájdalmas pontjá­nak tartotta, hogy tudós apjának, az egykori pozsonyi, majd buda­pesti teológiai tanárnak és filo­zófusnak munkásságát az utókor nem értékelte érdemei és jelen­tősége súlyában. Megfeledkeztek róla. Öróla sem egyháza, de főleg a tudományos világ nem feledke­zett meg. Halála óta egyre gyű­rűzik a reá emlékezés. Nemrég tartotta a Magyar Rovartani Tár­saság ülését. Örültünk, hogy ezen részt vehettünk, s hallgattuk a három tudományos előadást, amely megrajzolta Szelényi Gusz­távot az ökológust, a növényvé­delmi entomológust s a taxonó- must. E köznép számára olykor homályos meghatározások mögött a szakavatott tudóstársak és ta­nítványok — dr. Jermy Tibor, dr. Nagy Barna és dr. Szabó Já­nos Barna — szavaiban kibonta­kozott Szelényi Gusztáv egyéni­sége. életének és munkásságának értéke és jelentősége. Életrajzi adatai is önmaguktól beszélnek. A késmárki evangéli­kus és a mezőtúri református gimnáziumot végezte. Közénisko- lái tanári diplomát az Eötvös Most jelent meg a fenti című könyv a Református Sajtóosztály kiadásában. A szerző, Bottyán János, a CONFESSIO felelős szerkesztője 164 lapon bemutatja a magyarnyelvű bibliafordításo­kat a kezdetektől: a Halotti be­széd és az Ó-magyar Mária-sira- lomban található bibliai kifeje­zésektől egészen a legújabb pro­testáns és római katolikus fordí­tásig. Elemzi a fordítások nyel­vét, rámutat egyedi értékeikre (hibáikra), s bemutat *egy-egy jellegzetes szakaszt valamennyi­ből. A könyv értékére nézve idéz­zük egyik lektora jelentésének néhány sorát: „Páratlanul érde­kes és értékes, és bibliafordítás- történeti szempontból egyúttal páratlanul értékes anyag van összegyűjtve ebben az aránylag rövid, s tömör dolgozatban. Tu­domásom szerint e tárgyról ilyen magyar nyelvű munka még nem jelent meg.- Legszívesebben az el­ső magyar bibliafordítás-történe­ti kézikönyvnek nevezném, mely­nek értékét növeli az, hogy sok értékes adat először benne jele­nik meg nyomtatásban, valamint mindezek összefoglalása is most történt meg e könyvben.” EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz április 24-én, vasárnap es­te 6 órakor a kelenföldi temp­lomban (XI., Bocskai út 10.). A gyülekezeti ének- és zenekar BACH-KANTÁTÁKAT ad elő Cencze Gábor vezényletével Igét hirdet: BENCZE IMRE Lóránd Tudomány Egyetem szerzett biológia—földrajz szakon. Doktorátusát a debreceni egyete­men szerezte. Egyetemi magán­tanár lett, majd 1958-ban a bio­lógiai tudományok doktora. Utóbb c. egyetemi tanár Szegeden. A Munka érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Élete végéig a Természettudományi Múzeum munkatársaként tevékenykedett. 130 publikációja jelent meg. Be­szélt és publikált oroszul, ango­lul, németül, franciául és szlová­kul. Lebilincselő előadó volt, aki a' részletekben is mindig az egészet láttatta. Szenvedélyesen szerette a természetet. A reá emlékezők eredeti szem­léletmódját méltatták. Mindig a pontos és személyes megfigye­lést hangsúlyozta. Ma az elektro­nikus istenek, a számítógépek ko­rát éljük. A fiatalok pedig sok­szor hevenyészett adatokat táp­lálnak a komputerekbe s így rossz eredményekre jutnak. Az elektronikus istenek így falnak fel sok fiatal tehetséget. A sze­mélyes gyűjtés, leírás nehéz mun­káját nem lehet megspórolni — hangoztatta dr. Jermy Tibor. Dr. Nagy Barna meg nem alku­vó emberi magatartását méltat­ta, aki sokat adott a növényvéde­lem területén a magyar mezőgaz­daságnak. Dr. Szabó János pedig legendás hírű humanista önzet­lenségét hangsúlyozta, aki az ér­telem, az akarat és a cselekvő vallásosság hármas egységét a késmárki evangélikus líceumból hozta magával. Ügyszintén az élet tiszteletét és a természet harmóniájának csodálatát. Megható pillanat volt, amikor dr. Balázs Béla, a kertészeti egye­tem volt rovartan professzora állt elő, bottal is nehezén mozog­va, s megrendült hangon emlé­kezett „Guszti bácsira”, „tanít­ványának vallom magamat” — mondotta ő, aki betegsége miatt már ülésekre nem szokott járni, de most eljött azért, hogy ezt el­mondhassa. Mi is szeretettel emlékezünk rá az egyházban. Sokat kaptunk tőle. Szolgálatban mindig Isten­nek hol nyílt, hol rejtett munká­ját ismertük fel. Koren Emil „Az anyag feldolgozása olvas­mányos, stílusa élvezetes, gyak­ran magával ragadó. A régi, kó­dexekben lelhető anyag ismerte­tése üde és művészi: egyszerre kíséri figyelemmel a Biblia for­dításának küzdelmeit és gyönyö­rűségét s hozzá kapcsolódóan — a magyar nyelv pallérozódásának fejlődését. E könyv kiadása an­nak a protestáns irodalmi hagyo­mánynak korszerű ápolását je­lenti, amely a magyar bibliafor­dítás terén évszázadokon át kia­lakult és megőrzött nem dicste­len öröksége.” A könyvet hatvannyolc tábla műnyomó papírra nyomott 120 fénykép díszíti: kódexek, bibliák címlapjai, különlegesebb oldalai, a bibliafordításokhoz kapcsolódó két templom (a boldvai és vizso- lyi), valamint az első magyaror­szági Bibliakiállítás fényképe. Ugyanis amikor 1940-ben a Ká- roli bibliafordítás 350 éves volt baktalórántházai (Szabolcs me­gye) , segédlelkész korában Boty- tyán János az évfordulót már ki­állítással ünnepelte meg. A könyv igényes, válogatott bibliográfiát is közöl a szak­könyvekről: a magyar bibliafor­dításokról szóló tudományos iro­dalomról, amelyek a kódexek korától — máig kísérik a magyar Biblia útját. De még előbbre is figyel a szerző: nyomozza a Bib­lia hatását Szent István törvé­nyeiben, s bemutat egy népván­dorláskori magyar ezüst tarsoly- lemezt. a bezdédit, amelyen egy kereszt látható, jeléül annak, hogy az egykori tulajdonosa, egy nemzetségfő keresztyén volt. Kétnyelvű rezümé is csatlako­zik a szöveghez: angol (11 lap) és német (12 lap), mely bő ismer­tetést és kellő értékelést nyújt a magyarországi egyházak biblia­fordító tevékenységéről. (Ára 128 Ft.) Istentiszteleti rend Budapesten, 1933. áiprilis 17-én / Deák tér de. 9. (úrv.). Pintér Ká­roly. de. 11. (úrv.-konfirmáció) Hj- fenscher Károly—-Pintér Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. Aklan Béla teol. íszuppl.). du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Aklan Béla teol. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sánrtör u. 31—33. de. 9. Ruttkny Le­vente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11, Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de. 8. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de negyed 10. Szeverényi Jánoa Frangepán u. de. 8. Szeverényi János. Üjpest de. ÍO. Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. Virágh Gyula.- Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pest­lőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Erzsébet telep de. 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kis­pest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÄV telep de. 8. Schreiner Vilmos, du. 5. Szeretet- vendégség: Völgyes Pál. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákoshegv de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Muntag Andor. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), du. 6. To- rockó tér de. 9. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. (konfir­máció) Csengődd T.ászló. du. fél 7. Takács József. Pesthidegkút de. fél. 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (konfirmáció) Missura Tibor. du. 8. Béncze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze, Imre. Nagytétény de. fél 9. Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. í’űrv.) Pozsp Jp+vári. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla.’ Csepel de. fél 11. Mezősi György. — PASARÉTEN panorámás. 170 négyzetméteres, emeletráépítési lehe­tőség 48 n-öl kerttel, kész garázzsal igényesnek eladó. Érdeklődés: hét­köznap este, vasárnap egész nap II., Vöröshadsereg útia 105. — EZÜSTFENYŐ csemete, 10 ern­es. százanként hatszáz forintért pos­tán utánvéttel kapható. Díszfaiskola, Fertőszentmiklós, Fetőházi u. 1. 9114. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VTIT., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VITT Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 83.0916 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Gladys White. Már a neve is azt mondja „Fehér.” Ez a lefor­dított vezetéknév. Gladys angol női név. Én valamilyen virágra gondolok, ha hallom. Fehér vi­rágra. Ott álltam a londoni Viktória pályaudvaron életemben először, hogy egy ismeretlen asszonnyal találkozzam. Telefonon beszéltük meg a találkozót, de elfelejtet­tem megmondani, milyen lapot tartok a kezemben. És mégis még­is mért. Leszálltam a vonatról, körül­néztem, amikor valaki mögöttem a nevemet mondta. Megfordul­tam. Fehér hajú, törékeny asz- szony állt előttem fehér kosz­tümben. — Gladys White — mutatko­zott be, és miközben a nevét be­tűzte szelíden mosolygott. — Bejárjuk majd a legérdeke­sebb helyeket — mondta és már szálltunk is fel a buszra, aztán gyalog és motoros hajóval végig a Themzén. Megnéztük a Tate-galériát, a British múzeumot, a királyi palo­tát, az őrségváltást, a Trafalgar Square-t és még sok mindent, ami időnkbe belefért, végül egy szerény vendéglőbein pihentünk meg. Elmondta, hogy nyugdíjas tanár, testvére korán meghalt, ő nevelte fel a gyermekét, most Jézus mondja: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. — Az én juhaim hall­gatnak az én hangomra, én isme­rem őket, ők pedig követnek en­gem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek e! soha, mert sen­ki sem ragadhatja ki őket az én kezemből” (Jn 10, 11. 27—28). VASÁRNAP. — „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Ür, az a nép, amelyet örökségül vá­lasztott” (Zsolt 33, 12 — Róm 9, 4 — Jn 10, 11—16 — Zsolt 23). A zsoltáros hálaimája csupán a vá­lasztott népre vonatkozott egykor. Isten embert kereső, embert bol­dogító szeretete viszont már ak­kor is távolabbra nézett: minden nemzet és minden nép fiaira. En­nek lett a záloga és pecsétje Jé­zus Urunk halála és feltámadása. „Ama napon” ezért indulhat majd el, a világ minden tájáról, a „bol­dogok gyülekezete” visszajövő Ura elé. „Öt küldted, Uram, ben­ne adsz Békességet- Nyájba is te hívogatsz Minden népet, Mig az ige jóhírét Mind e világ meghall­ja” (500. ének 3.). HÉTFŐ. — „Nem veszed tu­domásul, hogy téged az Isten jó­sága megtérésre ösztönöz?” (Róm 2,4 — Zsolt 106,6 — Jn 10,1—11 — 1 Móz 27,1—29) Még mindig túl sokat foglalkozunk a haragvó, büntető Istennel. Mintha az ő ke­zét csak fenyítő pálcával lehetne elképzelni, amellyel gyorsan lesújt, ahogy „megérdemeljük”... Más kéz az övé! Utánunk nyúló, meg­tartó, vigasztaló és simogató. Csak ettől a kéztől válik szelíd­dé és engedelmessé minden dacos gyermek — mi vagyunk ezek a gyermekek. „Ö mást nem is akar­hat, Csak mi javunkra van. Jó­sága égi harmat, Mely ránk száll untalan. Ö üdvösséget ad, Midőn szívét kitárva Hívogat országá­ba, S elküldi szent Fiát”.. (337. ének 3.) KEDD. — „A hitben erőtlent fogadjátok be. Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert van hatalma az Urnák ar­ra, hogy megtartsa” (Róm 14,1.4 — Ézs 50,7 — 4 Móz 17,16—26 — 1 Móz 27,30—40). Vigyáznunk kell arra, ha valaki másképp hisz mint mi. nem biztos, hogy gyen­gébb hitű. Jézus maga mondta, hogy neki másféle juhai is van­nak. — Az bizonyos, hogy Isten minden lelket számontart, aki szereti az Ür Jézust. De mi is felismerhetjük őket „gyümölcse­ikről” ... „Sokféle nép, sok ember sokféle mútból jő; Eggyé lehet kezedben, s épülhet a jövő. Jézus tebenned bízunk, hű Mesterünk te légy, Mert tőled árad szeretet és új, szent közösség!” (477. ének 4.) SZERDA. — Jézus mondja: „Én élek, és ti is élni fogtok” (Jn 14,19 — Zsolt 119,175 — Ez 34,23—31 — 1 Móz 27,41—28,9). Jézus húsvéti már a maga lábán áll. London külvárosában lakik, jó szomszé­dai, jó barátai vannak. Szeretik egymást, együtt teáznak. — És imádkozni is nagyon sze­retek — mondta végül. —, jó do­log Istennel elbeszélgetni. Perceknek tűnt a vele töltött idő. Kedves lénye meleggé tette körülötte a légkört. Amikor elvál­tunk, megígértem, hogy írok neki. — És akármilyen szöveget le­fordít, küldje el nyugodtan, kijaví­tom — mondta■ — írtam is neki és ő ki is ja­vította itt is, ott is, és olyan oko­san magyarázta meg, hogy nem lehetett nem megtartani. Ahogy múltak az évek levele­zésünk főképp az ünnepekre csökkent, de minden levele él­mény volt számomra. Egyszer élpanaszoltam neki, hogy semmire sincs időm, sok­szor még étkezésre sem. Elment a levél. Megjött a vá­lasz. — Miért rohansz, ha csendesen várhatsz? Emberek, tárgyak —, jó dolog tudni — eljönnek hoz­zád, sohasem kell futni. Mária, Márta két asszony bennünk. Má­ria, Márta, együtt kell lennünk. Mária is légy csendesen várva, nem lehetsz mindig, mindig csak Márta. Az'idei karácsony túlságosan is ígérete fényt mutat minden ván­dornak, aki a „halál völgyén” ke­resztül menetel az örökkévalóság reményében. De ígéret ez a halá­lon inneni útszakaszra is: élő Urunk mellett nem lehet unal­mas, tartalmatlan, kesergő és cél­talan az életünk. Vele, minden napunk sokat ígér! „Üj utakra lép a lábunk: Egyre tágul a vi­lág! Nőttön nő látóhatárunk: Vár­nak új meg új csodák. Kérünk, ments meg önmagunktól. Éljünk másokért s neked! El ne térjünk útjaidtól: Ügy vezessen hű ke­zed!” (476. ének 3.) CSÜTÖRTÖK. — „Ügy ragyog­jon a ti világosságotok az embe­rek előtt, hogy lássák jócselekede­teiteket, és dicsőítsék a ti meny- nyei Atyátokat” (Mt 5,16 — Péld 4,18 — Jn 21,15—19 — 1 Móz 28, 10—22). Keresztyén életet csak nyíltan vállalhatunk. Nem elég, ha szívünkben hiszünk, és belső szobánkba zárkózva imádkozunk. Életünk minden istentől jövő ajándéka és áldása mások bol- dogításában jut el céljához. „.Meg­váltottál, Jézus, önnön véreden. Könyörülj most fáradt, gyarló né­peden! Legyünk végre azzá, mi benned vagyunk: Vonzó látvány, íz fény — úgy lesz holnapunk!” (473. ének 4.) PÉNTEK. — „Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit” (Róm 13,12 — 1 Sám 2,4 — Zsid 13,12 —Í6 — 1 Móz 29,1—14a). Bibli­ánk szerint az Ür Jézus élete meg nem szűnő harc volt Isten jósá­gának és világosságának győzel-* méért. Ha őt akarjuk követni, ne­künk is harcolnunk kell a ma­gunknak élés sok oldalról támadó kisértéseivel szemben. — A harc megfelelő fegyvereiről is szól Bibliánk (Ef 6,13 kk), hogy már most többen megláthassák Isten országának fényeit. „Áldozatkész­ség új tüzet add nekünk Vállal­ni küldetésünk itt és most! Elha­gyatottakat, roskadókat, védjünk, Árasztva békéd, a csodálatost!” (470. ének 2.) SZOMBAT. — „Az Isten az, aki ébreszti bennetek az akarást és a cselekvést is az ő tetszésének megfelelően” (Fii 2,13 — Ez 20, 44 — ApCsel 20,17—38 — 1 Móz 29,14b—30). „Szent nyughatatlan- ság” — így is lehet jellemezni a keresztyén ember életvitelét. Nem azért, mert izgága természetű, vagy egy ügy és eszme sodrásában él. Az élő Istennel való kapcsolat űzi, hajtja Isten gyermekeit, hogy az ő békességet szerző akaratának legyenek tanúi, „alkalmas és akalmatlan időben”. „Üj élet Lel­ke vagy, Gazdag, csodás. Hittel kínálsz, s a hit — Feltámadás’ Erőd kit felkarolt, Nem nyughat, mint a holt, Lendíti, éltető Terv s alkotás” (246. ének 2.). igénybevett minden vonatkozás­ban. Valahogy, címjegyzékemben átlapoztam a nevét. A napokban a kezembe került egy kis könyv, melynek a címe ez volt: A szere- tétről. Gladystől kaptam tavaly karácsonykor. A könyvben né­hány sor: .. több hónapig nem szabad kimozdulnom, a köd na­gyon árt a tüdőmnek. De vannak jó barátaim, segítenek. Mindent megtesznek értem.” Januári leveleim között egy is­meretlen írású borítékot pillan­tottam meg. Feladták: London­ban. De ki ez az ismeretlen? A borítékból nagy fehér ívet emel­tem ki, amelynek a közepén Gladys White írásával a követke­ző szöveg állt: Gladys White meghalt. .. (a pontok után idegen írással 1982. dec. 29J Köszöni barátainak szeretetüket és kedvességüket egy életen át. Előre örül, hogy találkozhat velük Isten előtt. A kézirat alatt géppel: Kedves Gy. I.! Nagynéném 1982. dec. 29-én békésen elszende- redett. Fenti üzenetet hagyta ba­rátainak. Őszinte tisztelettel. Da­vid White. — Köszönöm az üzenetet, Gla­dys. Jó tesz Veled Isten előtt ta­lálkozni. Gyarmathy Irén A Magyar Biblia fordítás Évszázadai Simonfay Ferenc ÜZENET

Next

/
Thumbnails
Contents