Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-27 / 13. szám
A készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Indonézia HA EZT AZ ORSZÁGNEVET HALLJUK, eszünkbe jut, hogy ez a világ 6. legnépesebb országa, de azt már nem tudjuk, hogy több mint 3000 kisebb-nagyobb szigeten fekszik. Szumatra, Jáva, Boriiéit, Celebesz szigeteket még megtaláljuk az iskolatérképünkön, de a többi ezer és ezer sziget nevét csak különleges térképek jegyzik. Djakarta az ország fővárosa, 6 millió lakosa súlyt és tekintélyt ad neki. Egyetemek és gyárak, széles sugárutak és hatalmas házak, lüktető forgalom a városban és a kikötőben mind megtalálható itt. Az egyes eldugott szigeteken viszont gyűjtögető életet folytató őslakosság él. Hihetetlen nagy ellentét. Az ország legtávolabbi szigetei egymástól 3600 km- re fekszenek, vagyis messzebb vannak egymástól, mint Moszkva Spanyolországtól. Az ország nyelve sem egységes, mert a szigeteken a nyelvfejlődés egymástól függetlenül történt. Európával hamar kapcsolaba került. A portugál hajósok alapították az első kikötővárosokat a 16. században, őket a Holland— Keletindiai Társaság váltotta fel. Egy rövid angol uralom után holland gyarmat lett, majd a japánok foglalták el a II. világháborúban. 1945 óta köztársasági államformában élnek, de a teljes függetlenséget Hollandiától csak 1949-ben vívták ki. A LEGELSŐ PROTESTÁNS EGYHÁZAK Szumatra szigetén alakuták. Nommenzen misszionárius 1861-ben érte el a batak törzs területét a Rajnai Missziói Társaság mebízásából. Megerősödve az ottani gyülekezetek 1899-ben önálló missziói társaságot alkotnak, hogy az evangéliumot a környező szigeteken is terjesszék. Nagyon nehéz munkát végeznek, mert a lakosság nagyobb része mohamedán, illetve a szigeteken különféle nyelvet beszélnek. így érthető, hogy a nagy távolságok és az eltérő nyelvjárások elősegítették azt, hogy nem egy, hanem több evangélikus egyház alakult ebben az országban. De ők nem egymás elled, hanem mindenki a maga területén dolgozik. A LEGNAGYOBB LÉTSZÁMÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ a „Protestáns Keresztyén Batak Egyház”. 1800 gyülekezetben más- félmillió tagot tartanak nyilván. Különlegessége ennek az egyháznak, hogy 1951-ben külön hitvallást szerkesztettek, amely erősen támaszkodik a Bibliára és Luther Kis Kátéjára, de figyelembe veszi a saját kora és népe kérdéseit is. Ezt a hitvallást tartják az első hitvallásnak, amely missziói területen missziói lelkületből született. 1952-ben a Lutheránus Világszövetség ezen hitvallás alapján fogadta be tagegyházai közé. 1954-ben alapították meg a Nom- mensen egyetemet Pematangsian- tar-ban. Ennek nemcsak teológiai, hanem pedagógiai, mezőgazdasági és közgazdasági szakága is van. Kórházat, diakonissza anyaházat a Tóba tó melletti Boüge-ben tartanak fent. Djakartában pedig egy nagy evangéliumi könyvkiadó munkájában vesznek részt. A MÁSODIK LEGNÉPESEBB EVANGÉLIKUS EGYHÁZ az „Indonéz Keresztyény Egyház”. A Rajnai Missziói Társaság munkássága révén alakult, főleg a toba- batak nyelvjárást beszélő földművesek közt. 1927-ben önállósultak, Lelkészeiket a Nommen- sen egyetemen képzik. Helyi adottságoknak megfelelően többek közt a korszerű rizstermesztés mintatelepének fenntartásával is segítik híveiket és a lakosságot. Indonéziában" nevű evangélikus egyház. Szintén Szumátra szigetén dolgoznak, de az indonéz nyelvet beszélők között. Sok a falusi hívük. Csak 1964-ben váltak ki a nagy evangélikus egyházból főleg nyelvi okok miatt. Lelkészeiket továbbra is a Nommensen egyetemen, vagy a djakarta-i teológiai főiskolán képzik. Rendelőintézetet, öregek és árvák részére menfent, valamint mezőgazdasági szakiskolát. Saribu Dolok nevű városban működik a kórházuk. Ezt az egyházat egy szomorú esemény is összefűzi a mienkével. A Lutheránus Világszövetség egyik bizottsága 1972-ben Kecskeméten tartott tanácskozást, ahová eljött Lesman Purba, ennek az egyháznak a vezetője is. Tulajdonképpen csak megszakíhelyeket, a gyülekezeti munkások képzésére otthont és egy 500 wattos evangéliumi rádiót tartanak üzemben. ÖNÁLLÓ EGYHÁZ a „Protestáns-Keresztyén Szimalung-Egyház”. Szumatra sziget északi részén lakó simalung nyelvet beszélő batakok közt tevékenykedik. Nyelvi okokból vált önálló egyházzá 1963-ban. Hívei 70 százaléka földműves. A lelkészeket a Nommensen egyetemen képezik, valamint a djakartai főiskolán. Igen sok elemi iskolát tartanak tóttá nálunk az útját, mert a tü- bingeni egyetem speciális klinikájára utazott, hol a különleges trópusi májbetegségét akarta gyógyíttatni. Sajnos nem jutott el odáig. Kecskeméten a betegség erőtt vett rajta, és itt halt meg nálunk. KIS LÉTSZÁMÚ a „Keresztyén Batak Egyház”. Működési területe az 1500 (!) km hosszú Java sziget déli része, valamint Jáva sziget északi része Djakartával a fővárossal együtt. Missura Tibor Az indonéziai Batak Evangélikus Egyház ezerszáz épületéből mintegy száz a Lutheránus Világszövetség segítségével épült Üdvözlégy, békéltetés fája! Milyen idők azok, amikor szinte gaztett a fákról beszélgetni, mert annyi embertelen tettről jelent hallgatási az a beszélgetés!” (B. Brecht) S mi mégis a fákról beszélgetünk ... Mint akikért nem felelünk, mint akik baja-dolga nem minket illet, hullatjuk ki idegennek vélt, távol testvéreinket szavunkból, tetteinkből és imánkból. Hiszen fáinknak már bomlik virága, s nemsokára gyümölcsöt ringat ága ... Mért ne beszélgessünk inkább a fákról?! Szavunk csak egyetlenegy fáról nem némulhat el! Mert az alatt vége gyűlöletnek, közönynek. Két karja körüléri a földet, S mindnyájunkat testvérekké ölel. Vérrel virágzik. Hulló, piros szirma könnyet töröl, sebet hegeszt. Gyümölcsétől megszűnik minden éhség. A MI EGYHÁZUNKNÁL MÁK LÉTSZÁMÁBAN IS KISEBB a „Keresztyény Protestáns Egyház Üdvözlégy, békéltetés fája! Üdvözlégy, egyetlen reménység: kereszt! Túrmezei Erzsébet Nagypéntek ünnepének igéje A nagypénteki úton Ezsaiás 53, 1—12. Rázós kocsiján előkelő szerecsen férfi olvasta éppen ezt a bibliai részt (Csel 8. 26—40).. Ügy szerette volna megérteni: ki volt az, aki betegséget, szomorúságot, bűnt vett magába. Neki is lenne mit átadnia. Hiszen ezért tette meg a hosszú utat messzi országából Jeruzsálembe. Ügy tűnik, hiába volt a fáradsága, ugyanolyan békétlen szívvel megy most hazafelé. Drága pénzen Ezsaiás próféta tekercsét vette meg, s hangosan olvasta ezeket a mondatokat. Jó lenne megérteni, hiszen oiyan szép és megható az egész. Jézus egyik tanítványa kéredzkedett fel kocsijára. Fülöp magyarázta meg ezt a szakaszt, és akkor minden olyan világos lett, hogy utána vidáman, örömmel folytatta útját az etióp királyi főember. Életünk kanyargós útján évről évre elénk magasodik nagypéntek hegye. A hegyeket gyakran takarják ködök, felhők. Most, amikor „rázós kocsim” ez alá a hegy alá kerül, — Isten Lelkét kérem, szálljon fel mellém, és magyarázza, szólaltassa meg ezt a régi igeszakaszt. Hogy örömmel folytathassam én is utamat. 1. Halotti ének sír fel Babilóniában. A száműzöttek énekelnek. Egy titokzatos valakiről szól ez a sirató ének. Valakiről, aki egykor olyan szép reménységekkel indult, de azután különös, nehéz út várt rá. Akik a sírt körülállják, megvallják: ez az ember megvetett volt, ártatlanul szenvedett és halt meg. De egyszerre csak az éneklőkben valami fény gyullad ki. „De hát Isten akarata volt mindez! Isten tervei így jutnak célhoz!” : 10. v.) 2. Napokon át gyötrődtem én is, mint akkor az a föember: tényleg, ki ez, aki szépen indul, azután nehéz utakon juthat célhoz? Azt a világosságot kaptam, hogy először így mondjam: az EMBER! Szenvedéseken, megpróbáltatásokon át érünk emberré. Nehéz utat kell megtennünk a fiatalkori indulás után, hogy változzunk, s elérjük Isten tervei szerint a célt: itt a földi életben a békességet, megújult látásokat majd az örök életet. Izrael útja is összetörettetésen át vezetett. Lerombolt főváros, száműzetés. Hogy gondolkodásban, lelki életben előbbre jusson. Kicsúfolják, megvetik a legyőzőiteket, — de közben Isten végzi a munkát a szívekben. Babilónia urai úgy gondolták: hatalom, fegyver, parancs, szigorúság neveli át az embert. Isten pedig úgy gondolja, hogy a szenvedés és a szeretet hozza a tudatváltozást, (A szenvedés és a szeretet hozta a teljes változást az utolsó órában Jézus mellett a lator életében is.) 3. Az emberek közül ezt az utat akkor Babilóniában az a titokzatos valaki végigjárta. De nem véletlen, hogy amikor az első keresztyének ezt az igeszakaszt olvasták, arra a csodálatos valakire gondoltak, aki igazán engedelmesen járta végig a szenvedésnek, a halálnak az útját. Ő az emberség csúcsa. Megvetett, kigúnyolt volt, s közben türelmes, áldozatvállaló. Megmutatta, hogy csak egy út jó: az Istenre figyelés, az engedelmesség útja. És mi már tudjuk, hogy erre az útra hull húsvét fénye. Ezt a jézusi utat járva értjük meg, hogy a szenvedés nem Isten büntetése (4. v.). Kohó, ahol előtűnhet az érték és leválik a salak. Kedves Testvérem, aki betegen vergődsz, aki a magány útját járod, — bizony, néha letakart a cél és köd takarja el Isten szeretetét is, — hirdetem neked Jézust, mint akkor a gázai úton Fülöp tette. Azt a Jézust, akivel együtt lehetünk a mélységben, akinek sebei gyógyítják a mi sebeinket. 4. Aki ezt a csendes, engedelmes utat járja, aktív vagy passzív? Mi úgy gondoljuk, hogy az az aktív csupán, aki tesz valamit. A passzív az, aki nem tesz, hanem elszenved. Pilátus és a katonák aktívak vol- j tak. Jézus passzív. Milyen helytelen látás! Jézus a szenvedésben cső- vi dálatosan aktív volt: imádkozott bantóiért, bocsánatot hirdetett a toi.i£.io tornak. Mindent úgy tett, hogy Istenre figyeli Istenre figyelni, vállalni az utat, érni az emberségben — ez az igazi aktivitás. Mert ebből a lelkületből áradnak szeretethullámok mások felé. Nagypénteken Isten gondolata előtt hajolok meg mélyen. Az Ö gondolata, hogy változzam, érjem megpróbáltatások közt az ö szereteté- nek levegőjében. Görög Tibor Imád kozzunk! Mennyei Édesatyánk! Külsőképpen elvezettél minket nagypéntekhez. Kérünk, hogy belső, lelkiképpen is vezess el minket a Golgota hegyére, ahhoz a szenvedőhöz, aki ott érettünk odaszánfa életét kínos halálra. Add közénk Szentlclkedet, hogy elérkezzék mindegyikünkhöz éltető, vigasztaló üzeneted. Ámen. — Böjt 6. vasárnapján az ol- tárferítö színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 21, 1—9; az igehirdetés alapigéje: Fii 3, 5—11. — Nagycsütörtökön az oltár- térítő színe: fehér. Az istentisztelet oltári igéje: Jn 13, 1—15; az igehirdetés alapigéje: 1 Kor 11, 23—29. — Nagypénteken az oltárterítő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 19, 16—30; az igehirdetés alapigéje: Ézs 53, 1—12. — Nagyszombaton az oltárterí- tő színe: fekete. Az istentisztelet oltári igéje: Mt 27, 57—66; az igehirdetés alapigéje: 1 Pt 3, 18— 22. — DUNAEGYHAZA. a gyülekezet márciusi szere te (.vendégségén Luther Márton életéről és munkásságáról emlékeztek meg. Előadással és írásmagyarázattal. Sólyom Károly paksi lelkész, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese szolgált. Verseket mondott Szabó Istvánná, énekelt és gitározott Szabó Erzsébet. — CELLDÖMÖLK. Böjt negyedik vasárnapját megelőzően négynapos evangélizációt tartott a gyülekezetben dr. Koren Emil, a Budai Egyházmegye eseperese. A vasárnappal zárult szolgálat végeztével szeretet vendégségen a szórványmunkáról tartott előadást. ■— MEZŐTÚR. A gyülekezet közgyűlésén egyhangúan felügyelővé választották Deák Ferencnét, akit február 27-én Rafaelné Pe- csenya Anna lelkészi munkatárs beiktatott tisztségbe. — FASOR. Gyülekezeti evan- gélizáció lesz a templomban április 7-én, 8-án és 9-én este 6 órai kezdettel. A szolgálatokat Balikó Zoltán pécsi lelkész végzi, „A húsvét utáni gyülekezet főkérdése a feltámadás-hit” összefoglaló címen. Ugyancsak ő szolgált az április 10-i délelőtti istentiszteleten, az evangélizáció záróalkalmán. A gyülekezet minden érdeklődőt szívesen lát. — BUDAHEGYVIDÉK. Dr. Nagy Gyula, az Északi Egyház- kerület püspöke március 6-án a gyülekezetben tett látogatást. Ennek során beszélgetést folytatott a gyülekezet presbitériumával. Tájékoztatójában beszámolt egyházunk gondjairól, az előttünk álló nagy feladatokról. Kihangsúlyozta az úrvacsora gyakoriságának fontosságát a gyülekezeti élet megelevenedése szempontjából. Az istentiszteleten nagyszámú gyülekezet előtt hirdette Isten igéjét. Ezután feleségével együtt megtekintette az elmúlt év őszén megújított lelkészlakást, amelyhez a közegyház is nagy anyagi támogatást nyújtott. Testvéri együttlét keretében több órát töltött a gyülekezet lelkészei, felügyelője, másodfelügyelője és feleségük társaságában.
