Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-12-11 / 50. szám
XLVIII. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1983. december 11. Ara: 4.50 Ft. * « ff év a diakónia útján Köszöntések dr. Káldy Zoltán huszonöt éves püspöki jubileumán Lapunk előző számában beszámoltunk arról, hogy az 1983. november 4-én tartott országos közgyűlést rendkívülivé és ünnepivé tette a dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök 25 éves püspöki szolgálatáról való megemlékezés. — Közöltük a püspök jelentésének egy jelentős részét, amely most az elmúlt huszonöt évről adott átfogó összegezést. A közgyűlés keretében hangzottak el azok a köszöntések is, amelyeket lapunk mostani számában adunk közre. Miklós Imre államtitkár köszöntése Tisztelt Országos Egyházi Közgyűlés! Kedves Püspök Űr! Luther Márton igaz követője! őszintén Tisztelt Barátunk! Köszönettel vettem a Magyar- országi Evangélikus Egyház Országos Elnökségének meghívását e magas szintű egyházkormányzati testületének közgyűlésére. Örömmel csatlakozom azok sorába, akik igaz nagyrabecsüléssel köszöntik dr. Káldy Zoltánt 25 éves püspöki jubileuma alkalmából. A tisztelet hangján, barátság érzésével üdvözlöm a közgyűlés színe előtt is a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnökét, közéletünk tiszteletre méltó személyiségét, akinek püspökké szentelése negyedszázados évfordulóján szívből gratulálok és tolmácsolom részére az Állami Egyházügyi Hivatal és társadalmi szerveink jókívánságait. 1958. november 4-én jelen voltam a püspök úr beiktatásán, ahol székfoglaló beszédében mint a Déli Egyházkerület fiatal püspöke olyan programot és elveket vázolt fel, melyek következetes megvalósításával az akkor belső problémákkal küzdő egyház, a progresszív fejlődés útjára lépett. Dr. Káldy \Zoltán püspök-elnök úr munkatársainak, a hívőknek és a gyülekezeteknek segítségével az egyházi társadalmi és a nemzetközi munka szinte minden területén olyan művet hozott létre, amely kiállta az idők megpróbáltatásait. Ma már közösen mondhatjuk, hogy a Magyar- országi Evangélikus Egyház nemcsak megtalálta a helyét szocialista társadalmunkban, hanem annak hasznos és megbecsült részeként/ együttműködik társadalmunk legjobb erőivel jövőnk építésében, alapvető feladataink megvalósításában. Püspök úr személyiségét hazai egyházi és társadalmi életünkben, a nemzetközi életben is elismerik, magasra értékelik. Kiemelkedő jelentőségű egyházpolitikai munkássága, szervezőkészsége, amivel a hitélet irányítása mellett a társadalmi felelősség vállalására, a közért végzett jó munkára tudja mozgósítani a lelkészeket és a hívőket. Példásan szorgalmazza az egyház történelmi múltjának feltárását, a műemlékek, az egyházi muzeális értékek védelmét, megőrzését. Kezdeményezésével, támogatásával jött létre az Evangélikus Múzeum, ösztönzi a történelmi, irodalomtörténeti kutatómunkát. Ilyen irányú munkásságából csak a legmóbbit emelem ki: a Luther Márton születésének 500. évfordulóján rendezett színvonalas ünnepségsorozatot. Püspök úr azoknak az egyházi vezetőknek a sorába tartozik, akik nyitottak az Istenben hívők és a más hitet vallók együt- működésére, a marxisták és keresztyének közötti dialógusra. Helyeseljük és a magunk részéről is támogatjuk szocialista államunk, társadalmunk és az evangélikus egyház közötti kapcsolat tartalmának, színvonalának fejlesztését szolgáló törekvéseket. Nagyra becsüljük püspök úr közéleti tevékenységét, társadalmunk iránti elkötelezett, felelősségteljes szolgálatát. Országgyűlési képviselői munkájával választókerülete lakosságának osztatlan bizalmát élvezi. Hivatala nyitva áll választói előtt, minden jogos ügyet támogat, ha kell a parlamentben interveniál, megoldást sürget, bátorít, segít. Az Országos Béketanács tagjaként részt vesz a hazai és nemzetközi békemunkában, nemzetközi konferenciákon hasznos, magas szintű szolgálatot vállalt és vállal a jövőben is. Tisztelt Országos Közgyűlés! Az evangélikus egyház nemzetközi egyházpolitikai tevékenysége és annak irányításában Káldy Zoltán püspök úr munkássága igen jelentős. Az egyházvezetés által képviselt progresszív társadalmi, politikai, etikai és teológiai álíásfoglalások és azok következetes megvalósítása nemzetközi méretekben is számottevő tekintélyt biztosítottak a Magyarországi Evangélikus Egyház számára. A nemzetközi munkának fontos állomása, nagy erőpróbája lesz a jövő évben a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlése. Közös felelősségünket növeli, hogy először tart egy ilyen jelentős egyházi világszervezet nagygyűlést szocialista országban. örülünk ennek és szívesen vállaljuk a vendéglátói teendőket. Államunk, társadalmunk részéről mindent el fogunk követni, hogy biztosított legyen a világgyűlés lefolyásának zavartalansága. Az kívánjuk, hogy a yilág lutheránusainak jövő évi budapesti nagy nemzetközi találkozóján az egyetemes emberiség nagy problémája iránti felelősség számottevő hangsúlyt kapjon és a világgyűlés magas szinten szolgálja a béke és a társadalmi igazságosság ügyét. Tiszteit Püspök Űr! Kedves Barátunk! Ügy ézem, említést tehetek itt arról, hogy az elmúlt 25 év alatt folytatott sok-sok beszélgetésünk, tárgyalásaink és egyéb találkozásaink során, a köztünk lévő kapcsolat a hivatalos jellegen túl, barátsággá fejlődött. Köszönöm ezt a megtisztelő barátságot. Mindnyájunk örömére szolgál, hogy a negyedszázaddal ezelőtt beiktatott püspök megőrizte alkotóerejét, lendületét, amelyre az újabb feladatok megvalósítása során is teljes bizalommal számíthatunk. Szólnom kell végül az egyik legutóbbi élményemről. Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Káldy püspök úr prédikációja nagy hatással volt rám is. Őszintén megmondom, irigyeltem Önöktől Káldy püspök urat. Az Önök szép hitét oly nagy meggyőződéssel hirdette, hogy minden hallgatójára — ha különböző filozófiai meggyőződéssel is hallgatta — nagy hatással volt. Meggyőzött arról, hogy ha Luther Márton élne. ma egyértelműen a haladás, a béke mellett küzdők oldalán hirdetné tanításait. Káldy püspök úr — nézetem szerint — méltó utóda, hirdetője és a történelmi összefüggések folyamatában helyes in- terpretálója Luther Márton tanításainak. Kedves Püspök Űr! Fő tiszteletű Asszony! őszintén remélem és kívánom, hogy az előttünk álló, hitet és következetességet kívánó nem könnyű időben, jó erőben és egészségben végezze felelősség- teljes munkáját. Államunk és társadalmunk nevében kívánok Püspök Űrnak és feleségének eredményes munkát, és mindkettőjüknek sok boldogságot egész életükben. Dr. Nagy Gyula püspök köszöntése A Magyarországi Evangélikus Egyház igaz tisztelettel és szívből jövő szeretettel köszönti püspökelnökét püspöki szolgálatának 25. évfordulóján. Legyen az első szó köszöntésünkben a hálaadás Isten színe előtt! Mindenekfölött Neki adunk hálát egyházunk első szolgájáért, lelki vezetőjéért, őt számunkra mindeddig megőrző kegyelméért. 1. Amikor 1958 novemberében a harminckilenc éves, fiatal tolna— baranyai esperes, a Déli Egyház- kerület gyülekezeteinek választása alapján, Istenbe vetett bátor hittel vállalta a püspöki szolgálatot, egyházunk három, szinte lehetetlennek tűnő feladat előtt állott. Az első az volt, hogy az állam és egyház között az akkori megzavart, megrendült bizalom helyreálljon. Káldy Zoltán, a fiatal püspök, a jó ügy érdekében még a vádakat és rágalmakat is elhordozó, türelmes szeretettel végezte el ezt a nagyon nehéz szolgálatot. Ma már aligha tudjuk igazán értékelni azt, milyen döntő része volt a bizalom helyreállításában, megszilárdulásában és egyre gazdagabb, mai kiépülésében államunk és egyházunk között !A második, akkor még megoldatlan föladat volt egyházunk, a hívő emberek helyének megtalálása népünk új, szocialista életrendjében. Akkor még sokféle tévedés kísértett a fejekben és a szívekben a hívő emberek között. Az egyik a politikai opponálás, az új társadalmi renddel való szembefordulás kísértése volt. A másik az ellenkező véglet: az asszimilálódás, keresztyén hitünk lényegének a föladása. És nem is kevesen látták az egyház, útját abban, hogy vonuljon kj a társadalomból, húzódjék vissza a- saját belső körébe, a teljes izoláló- dásba. Hol lenne; ma egyházunk, ha ezekre az utakra lép? Káldy Zoltán nem szűnt meg hirdetni szavával és életével az „új út” szükségességét, amelyen járva, Krisztus Urunk iránti hűséggel, hitünk teljes megőrzésével, ugyanDr. Nagy Gyula püspök akkor teljes szeretettel vállaljuk szolgálatunkat népünk, társadalmunk, minden ember javáért. A harmadik nehéz akadályt akkor a külföldi ökumenikus kapcsolatok terén kellett áttörni. A hidegháborús idők, a bizalmatlanság fagyos szelei vették akkor körül egyházunk vezetőit. Káldy Zoltán szolgálatának, külföldi útjainak döntő jelentősége volt abban, hogy az evangélikus testvéregyházak körében, a Lutheránus Világszövetségben, a többi ökumenikus fórumon ez a hidegháborús légkör fokozatosan feloldódott és egyházunk hangjára, teológiai tanúságtételére, tapasztalataira figyelni kezdtek a világ más részeiben is. Ma egyházunk jórészt az ő, egyházi világszervezeti vezető testületekben és konferenciákon végzett szolgálatának gyümölcseként ismert, megbecsült tagja a Lutheránus Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa, a Keresztyén Béke- konferencia és az Európai Egyházak Konferenciája nagy egyház- családjainak és Kelet-Európábán elsőként láthatja vendégül egy egyházi világszövetség világgyűlését Budapesten. 2. Miközben az elmúlt negyedszázad során így egyházunk megtalálhatta Istentől rendelt helyét az egyházak között, társadalmunkban és a mai világban, fokozatosan épült és gazdagodott belső egyházi életünk is. Három fontos területet említek itt is, anélkül, hogy mélyebbre ható értékelést végezhetnénk: az igehirdetés, a teológia és a diakónia területeit. Dr. Káldy Zoltán a szíve szerint elsősorban igehirdető. Mindig is az volt és maradt egyházi szolgálata kezdetétől fogva. Szenvedélyesen, magával ragadóan tudja hirdetni Isten igéjét. És soha nem szűnt meg az egyház igehirdetése döntő jelentőségét hangsúlyozni minden egyházi szolgálatunkban. Köszönjük, hogy az elmúlt negyedszázadban is elsőrendű püspöki feladatának vallotta a teljes és életízű igehirdetésre való felügyeletet egyházunkban! Köszönjük, hogy olyan sokat tett egyházunkban a teológia műveléséért: hogy mindig szívügye volt a biblikus, hitvallásos és modern teológiai munka, a lelkészképzés ügye és a lelkészek, egyháztagok teológiai továbbképzése, a „teológia istentisztelete”. És mindenekelőtt köszönjük, hogy szolgálata révén kiépült, gazdag gyümölcsöket termett egyházunkban a „diakónia teológiája”. Az a tanítás, hogy a Krisztus-hitnek a konkrét, segítő szeretetben, a gyülekezetben, társadalmunkban és a mai váilágban kell jó gyümölcsöket teremnie. Sokan tekintik ezt a teológiát egyházunk elmúlt negyedszázada legfontosabb eredményének — és nem alaptalanul. A harmadik terület szorosan összefügg az előző kettővel: Isten gazdagon megáldotta egyházunk, gyülekezeteink életté vált diakóniáját: szeretetintéményeink kiépülésében, gyülekezeti diakóniánk gyakorlásában, társadalmunkban és a világban, a béke és igazságosság szolgálatában. 3. És most — még szűkebbre vonva a kört — próbáljunk hálás szívvel azokra a konkrét eredményekre is emlékezni, amelyek dr. Káldy Zoltán irányító, vezető szolgálatának a legfontosabb gyümölcsei egyházunkban. Félek, hogy távolról sem lesz „teljes” ez a felsorolás. De ez a „legfontosabb” is annyi, hogy szinte csak jelzésként, pár szóval szólhatok róluk. Az első: az újonnan fordított, teljés magyarnyelvű Biblia (1975) kiadásában és terjesztésében végzett munkája; első könyve, a „Bevezetés az Újszövetségbe”: és a Bibliához készülő írásmaeva- rázati sorozat szerkesztése, eddig tizenöt kötetben. A második: a lelkészi Agenda, egyházunk első egyetemes agen- dája. a szerkesztése, kiadása és a készülő új kiadás gondozása. A harmadik: fontos szerepe az 1966-o.s zsinat törvényeinek megalkotásában és az új „Egyházi Törvények” (1987) szerkesztése és kiadása. A negyedik: gyönyörű, új kottás énekeskönyvünk (1982) csaknem tízéves előkészítő munkájának és kiadásának vezetése^ Az ötödik: hetilapunk, az Evangélikus Élet. és új folyóiratunk, a ,,Diakónia”, szerkesztésének-ki- adásának állandó gondja; ezzel együtt a „Lelkipásztor” szakfolyóiratunk szerkesztésének felügyelete. A hatodik: az Evangélikus Sajtóosztály munkájának vezetése; eddig ötven nagyobb kötet kiadása a teológia, az áhítatossá- gi és egyházi szépirodalom területéről; közöttük három saját, legfontosabb tanulmányait, igehirdetéseit tartalmazó kötete. A hetedik: az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon felépítése, munkájuk irányítása; a tizenhat Lelkészi Munkaközösség szervezetének kiépítése és hosszú időn át iránytíása; a Levelező Teológiai Tanfolyam elindítása; egyházunk átfogó teológiai képzésének megszervezése; az országos lelkészkonferenciák kiépítése. A nyolcadik: a gyetrmek- és ifjúsági munka megelevenítése gyülekezeteinkben és az országos ifjúsági konferenciák elindítása Gyenesdiáson. A kilencedik: a szórványgyülekezetek és a szórvány-lelkészek gondjainak felvállalása, a Központi Alap és a Gyülekezeti Segély belső egyházi diakóniájá- nak kiépítése A tizedik: az egyházunkban gazdagon megindult építkezések; templomaink, gyülekezeti házaink, lelkészlakásaink megújítása, jelentős állami segítség biztosítá(Folytatása a 3. oldalon) Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke
