Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-12-01 / 49. szám
Adventi zsoltárok Taris életben! (Zsolt Advent második vasárnapjának vezérigéje gyanánt szolgáló zsoltárversben így könyörög, sőt, kiált Isten felé a zsoltáríró: tarts életben! OLYAN EZ A KIÁLTÁS, MELY NAGY MÉLYSÉGBŐL JÖN, csalódások, kiábrándultság, megfáradás, félelem, kudarc tapasztalatát sűrítve —, de olyan is, mely mindezek ellenére tele van reménységgel. Többen úgy vélik, hogy csak a magas hegycsúcsról lehet és érdemes jót kiáltani. Azt sokan és messzire hallják. — Nem így van! Karácsony közeledtén különösen is hangsúlyos: a mélységből is lehet kiáltani, még akkor is, ha ezt a kiáltást csak-az hallja meg egyedül, Akire az tartozik — És ez éppen elég! Tarts életben! Aki így kiált, az tudja, hogy bajban van az élete. AKI ÍGY KIÁLT, AZ NEMHIÁBAVALÓ REMÉNYSÉGET FEJEZ KI. A gyülekezetnek, mint Isten e világban való képének szüksége van arra, hogy néha döbbenetesen észlelje a maga nyomorúságát. Lássa meg azt, hogy egyéni, családi, gyülekezeti, közösségi életében nem Isten rendje szerint mennek mindig a dolgok. Szükséges, de éppen ezért jó az is ha eljuthat a maga gyarlóságának, azonbelül annak emberi, családi és nagyobb közösséget is rontó hatásának felismeréséhez, de egyúttal bűnei, tévedései, nyomorúsága Isten előtt való beismeréséhez, a töredelemhez. Ugyan is, csak ez az út vezet el a megújulás igényéhez is, az életbentartás megvalósulásához is a hivő élet minden vonatkozásában, egyéni és gyülekezeti közösségi vonatkozásban egyaránt. MEGÚJULÁS NÉLKÜL CSAK FAKULNI KÉPES a tegnap még értékesnek mondott tett. segítő mozdulat. Ugyancsak a megújulás hiányában egyre üresedik a korábban szóban és tettekkel végzett meggyőző bizonyságtétel. Ilyen állapotban erőtlenedik el a szeretetszolgálat gyülekezetünkben, válik hangtalanná, érthetetlenné a missziónk, de mindenfajta közösségi életünk is. Csak fáradunk, fáradunk, de mindennek eredményeként, csak másokat fárasztunk önmagunkkal. Arra is szüksége van a gyüle— Csernáczky Jánosné, sz.: Kerekes Mária, a szentetomyai gyülekezet hűséges tagja, 80 éves korában elhunyt. Temetésén Koszorús Oszkár ny. esperes szolgált. Jézus mondja: És .vagyok a feltámadás és az élet...” — Török Gyuláné, sz.: Sárkány Erzsébet, 81 éves korában Kecs80, 19) kezetnek, hogy minden időben jó tapasztalata legyen a megújulásban való reménysége felől. Legyen bizonyos abban, hogy Isten megújító irgalma által az ő szolgálatának alkalmas valósító ja lehet, — s nem veszett el örökre! A zsoltáros életbentartásért való kiáltása sem hattyúdal, hanem éppen a teljes értékű bizalom imádságos kifejeződése. — Erre van ma szükségünk egyre inkább és egyre nagyobb mértékben. ÉLETBEN TARTÁSÉRT AZ KIÁLTHAT „EREDMÉNNYEL”, akinek fáj az élete kuszasága, eredménytelensége, szeretet- és szolgálatnélkülisége. Reménnyel pedig az kiálthat életben tartásért, aki nem egyszerűen Isten kegyelméből „eltartott” akar lenni képzelt kolostorok csendes zugain, hanem kész a Krisztustól vett szeretet szolgálatát élete természetes mindennapos gyakorlatának tekinteni (annak minden kudarcával, gúnyával, keresztjével és néhavaló eredménytelenségével együtt). Isten népe ebben a tekintetben éppen az ádventi időben „szedheti össze” magát. — Hogy életben tartottságát észrevehetően bizonyítsa, szükséges több rendezettség az egyéni lelki élet terén, szüksége van még több bizalomra és reménységre a mindennapi imádságai során, töretlen készségre a diakónia teljes értékű gyakorlásában. OLYAN VILÁGBAN ÉLÜNK, melyben egyre inkább elértéktelenül mindenfajta félvállúság, hitelét veszti (helyesen) mindenfajta csenevész kegyesség. Most valóban az erőseké — a hitben erőseké is —, a világ a tér ahol felelős diakóniai életvitelükkel szerte hordozzák, emberi sebekhez, sorsokhoz, tragédiákhoz közelítik a Krisztust életért, életben tartásért. S teszik ezt a dicsekvés igénye és taps várása nélkül! Olyan karácsony küszöbén vagyunk, midőn a félelem megnövekedett világszerte. A csillagszórók is már-már rakétákat sejtetnek, s több szó esik fegyverről, mint békességről, több gyűlöletről, mint szeretetről. Most lehet igazán békét teremtő feladata azoknak, akik a földre jött Isten-fiában újulnak meg, tartatnak életben. Fodor Ottmár keméten elhunyt, Sárkány Béla, néhai kecskeméti főesperes leánya, 25 éven át a Gyenesdirási Sueretetotthon lakója is volt és értékes szolgálatot végzett az otthon életében. Temetése november 9-én, Kecskeméten volt, nagy gyülekezet részvétel mellett. „Boldog, akit kiválasztasz és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék”. Istentiszteleti rend Budapesten, 1983. december 4-én Deák tér de. 9. (úrv) Takácsné Kovácsábzi Zelma, de. n. (úrv) Pintér Károly, du. 6. Pintér Károly Fasor de. 11. (úrv) Szimat Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7 de. fél 9. (úrv) Szirmai Zoltán, Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Rákosfalva de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos út. 22. de. 11 Váci út 129 de. negyed 10 Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Viráeh Gvula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Szemere telep de. háromnegyed 8. Matűz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor Kispest We- kerle telep de. 8. Bonnyai Sándor Pestújhely de. io. Schreiner Vilmos. Rákospalota Máv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11 Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Bécsikapn tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. fél 11,- (német), de 11. (úrv.) KTadocsai Miklós, du 6. (úrv) Madoesai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv) Óbuda de, 10 (úrv) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos n. 11. de. 9. CsengSdy László, de. 11. Csengödy László, du. fél 7. KSszeghy Tamás Pesthidegkút de. fél 11. K5- szeehy_ Tamás. Modori u. 0. de. 10. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. fél io Missura Tibor, de. 11 úrv) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út. 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Keleu- völgy de. 9. (úrv) Rőzse István Budafok de. 11. (úrv) Rózse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkö Béla Csepel de. fél 11. Mezősi György egyházzenei Áhítat lesz december 11-én, vasárnap este 6 órakor a keszthelyi (Deák Ferenc utca 20.) templomban. Műsor: Swelinck, Pachelbel és Bach művei orgonái: Nyíró Gábor Igét hirdet* IFJ. HAFENSCHER KAROLT EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkány László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTTI Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 m 83.2591 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok ideje” (Lk 21,28). é VASÁRNAP. — „Itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van” (Rm 13, 11—12 — Ézs 2,5 — Lk 21, 25—33 — Zsolt 80). Ebből látnivaló, mennyire szükség van ‘az ösztönző intelemre, hogy ébren legyünk s felöltsük a világosság fegyvereit. Ugyan, hány keresztény bírná ki ma, hogy minden cselekedete napvilágra jöjjön? De miféle képmutató keresztény élet az, amely nem bírja el az emberek tekintetét, holott Isten és angyalai előtt máris meztelenül áll, az ítélet napján pedig mindenki előtt fedetlenné válik? A keresztény ember éljen hát úgy, ahogyan szeretné, hogy az ítéletnap mindenek láttára találja. Mint a világosságnak fiai, úgy járjunk! HÉTFŐ. — „És így, miután türelemmel várt Ábrahám, beteljesült az ígéret” (Zsid 6,15 — Ézs 26,3 — Ézs 26,1—12 — Ézs 42,18 —25). Isten megsegíti a türelmes embert; azt, aki tőle várja a vigaszt és a segítséget és nem zúgolódik ellene; türelmetlenségből nem zajong s nem keres magának tiltott segítséget és emberi vigasztalást KEDD. — „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Rm 8,14 — Jóéi 3,1 — Jel 2,1—7 — Ézs 43,1—7). Akiben Krisztushit van, annak szívében a Szentlélek vigasztalást és erős gyermeki bizodalmát teremt. Az ilyen nem kételkedik Isten imádsághallgató kegyelmes akaratában, hiszen tudja, hogy Isten kegyelmet, segítséget, vigasztalást és meghallgatást ígért, nem a mi érdemünkért, hanem Fiának, a Krisztusnak nevéért és érdeméért SZERDA. — „Ne igazodjatok a világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata” (Róm 12,2 — Ezsdr 8,22 — Zak 2,14—17 — Ézs 43,8—13). Minden kételkedés és bizonytalankodás nélkül tartsd szemed előtt Isten akaratát! Hjheted, hogy Ö nagy dolgot akar veled is cselekedni. Ez a mindentátható bizodalom megváltoztatja az embert. Kényszerít, hogy légy alázatos, ha híres ember lettél; s vigasztal, ha nehéz körülmények közé jutottál. CSÜTÖRTÖK. — „Íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát” (Mt 2,1—2 — Ézs 11,10 — Hagg 2,1—9 — Ézs 43,14—21). Látás is, hallás is kétféle van. Az egyik csupán testi szemmel, testi füllel — lélek nélkül — történik. Lám a zsidók annyit láttak Jézusból, amennyit öt érzékszervük mutatott. Így nem lehet Krisztust megismerni. A másik látás lelki. Ennek a hit az eszköze. Egymást is ezzel ismerik meg a keresztyének. Ha meg akarod ismerni Krisztust, és megtudni, ki ő, akkor így kell nézned reá. Nem szemed és eszed után, hanem ahogy Isten igéjében kijelenti. PÉNTEK. — „Dicsőítették az Istent, és azt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta az Isten az ő népét” (Lk 7,16 — 5Móz 33,3 — Jel 3,14—22 — Ézs 43, 22—28). Krisztus dicsősége rejtett dicsőség. Ezért aztán sokszor becsapják előtte az ajtót és nem akarják beereszteni Öt. E világ hatalmasai is elzárkóznak előtte — de hiába. A kereszt hatalmas Királya ő, s éppen a kereszt alatt rejtőzik dicsősége. SZOMBAT. — „A hatalmas Isten, az Ür szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig” (Ézs 50,1 Róm 1,5 —, Ézs 35,3—10 — Ézs 44,1—8). Az irgalmas Isten nem akarja, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket. Ezért kegyelmével megtisztelve híven figyelmeztet. Hir- detteti igéjét, megtérésre hiv; a Krisztusban minden bűnünk bocsánatát kínálja. Buzdít, hogy hivatásunkra ügyelve, rendelt tisztünket jól végezzük. Hát nem jóságos és kegyelmes Isten az, aki ily hűséges atyai szívvel van hozzánk? Ügy beszél velünk, mint atya gyermekével: Édes gyermekeim! térjetek meg, higyjetek fiamban, kit nektek küldtem. (Az igemagyarázatokat Luther Márton írásaiból válogatta) Missura Tibor NYUGATNÉMET RÓMAI KATOLIKUSOK A BÉKÉÉRT Joseph Höffner kölni bíboros, a nyugatnémet római katolikus püspöki kar elnöke a püspöki konferencia Fuldában tartott őszi ülésén a békéről és fegyverkezésről folytatott vitákban mérsékletre és tárgyilagosságra figyelmeztetett. Súlyos következményei lehetnének, ha egyes csoportok erőszakkal képviselnék a maguk véleményét, és megpróbálnák meghiúsítani a demokratikus többségen alapuló döntéseket. A keresztyének lépjenek fel azért, hogy megszűnjenek az újabb háborút előidéző okok. A béke világméretekben csak akkor lehet tartós, ha minden országban, igazság lesz. A fejlődő országok nyomora tartósan fenyegeti a békét. — A kölcsönös elrettentésen alapuló egyensúly „veszélyes és ingatag”. Csak abban az esetben viselhető el, ha fennáll a készség, hogy a fegyverkezést lépésről lépésre mindenütt egyidejűleg korlátozzák, és a fegyverkészleteket „remélhetőleg nullára” csökkentik — mondotta ■ Höffner bíboros, (epd) „Fél évezred után követtem egy ember nyomát, aki akkor is jelen van a világ nagy személyiségei között, ha nincs évfordulója”. Ezzel a mondattal indul Rapcsányi László hetven perces műsora a nagy reformátorról, Luther Mártonról. A műsor címe: Egy szív a rózsán, és mert nem vérbeli riport, alcímet is kapott: Fejezetek Luther Márton életéből. Nagy fába vágta fejszéjét Rapcsányi László. Egy embert félezer éves múltból megidézni és azt elevenen korunk igényes közönsége elé állítani valóban bravúros feladat. Annál is inkább, mivel Luther Márton születésének ötszáz éves évfordulója minden valamire való történészt és teológust szinte provokált, hogy foglalkozzék a témával, s egy esztendő óta a róla szóló kommunikációk szinte elárasztották a világot. Ehhez valami újat adni. valami újat mondani a legnehezebb esetek közé számított. Magam is kíváncsian ültem a stúdióba, s izgatottan hallgattam a „kis bemutatót” magnó előtt. E roppant gazdag és drámai fordulatokban bővelkedő életet és művét, az azóta is társadalmi, kulturális, politikai tényezőt jelentő reformációt hetven percbe sűríteni, érdekfeszítően, a drámai feszültség fokozása mellett, igazi Rapcsányinak való feladat, S amikor felkeltem helyemről, hogy néhány szóban összefoglaljam véleményemet, csak egy meleg kézfogásra tellett, annyit tudtam mondani, „a nehéz feladatot megoldottad”. Mi a varázsa Rapcsányi műsorának, mivel tudja lekötni, lenyűgözni hallgatóit? A kérdés megválaszolásánál óhatatlanul tolakszik tudatunkba, hogy vérbeli riporterrel van dolgunk.' Vagyis Rapcsányi ebben a műsorban sem tudott kilépni önmagából. És ez műsorának javára vált. vagyis éppen ez műsorának elsőrendű érdeke és ereje. Fáradságot nem kímélve kereste fel az NDK-ban és az NSZK-ban azokat a helyeket. ahol a reformátor megfordult, ill. a reformáció sorsdöntő Műsor előtt eseményei zajlottak. Tizenkét helyet (helységet) keresett fel és a téma lenyűgöző hatása alatt firtatta a ma élő tudósok, történészek, teológusok véleményét és általuk elevenítette meg a helyszíneket. S bár a helyszínek a történelem sorscsapásai következtében sokat változtak, Rapcsányi fürkésző tekintete elől mégsem rejthették el régi, eredeti környezetüket, a szerző azokat korabeli rézkarcok, rajzok, festmények, leírások alapján rekonstruálta. Így egyszerre látjuk a múltat, s a jelent, a ragyogó összekötő szöveg lelkünkre kopírozza a két valóságot. Hetven percben lehetetlenség a reformátor teljes életútját végigjárni. De Rapcsányi művészete éppen abban rejlik, hogy olyan helyekre kalauzolja hallgatóit, ahol a történelem is megállt, ha egyáltalában érteni akarta Luthert és művét a reformációt. így jutunk szülőfalujába (Eislebee). egyetemi városába (Erfurt), a reformáció fellegvárába (Wittenberg), nagy szellemi csatáinak színhelyeire (Augsburg, Worms)) pártfogoló fejedelmének sasfészkébe (Wartburg), hitvitájának városába (Marburg), stb. és Rapcsányi mindenütt talál szakértőt, akit egyfelől kényszerít, hogy ragaszkodjék a helyben történt események elmondásához, másfelől bemutattatja velük a féltve őrzött dokumentumokat. Rapcsányi lelki szemei előtt felvázolódik a múlt, Szerényen a narrátor szerepkörébe húzódik vissza és megszólal a helyszín. A hallgató pedig a röpke pillanatok alatt ötszáz esztendőt merít ki a végtelen idő tengeréből. Hát ez az új és a siker ebben a műsorban! Míg a nagy évforduló kapcsán Lutherről könyvből könyvet írtak, addig Rapcsányi műsorában a helyszín szólal meg és teszi szemléletessé e nagy ember életét. S miközben így Luther közelébe férkőzött, óhatatlanul bizonyos fokig rabjává is vált. „Nagyon megfogott emberségében Luther” — vallotta, s „azt akartam, hogy a nem evangélikus hallgató is megtudja, hogy nagy ember volt.” Peregnek a fejezetek, mint Madách Tragédiájában, s újabb és újabb színekbe vezeti hallgatóit Rapcsányi. Lázár Eszter korabeli dallamokkal, eredeti hangszereléssel festi alá a szöveget, ahol arra alkalma kínálkozik. „Szigorral, szelíden küzdötte végig nem könnyű életét. Megingathatatlanul ragaszkodott hitéhez, híven magaválasztotta címerének jelképeihez, a rózsán fekvő, keresztet hordozó szivet." Így fejeződik be a műsor, amelynek csiszolt lapjai, mint a drágakő oldalai, külön külön is szikrázói fényben tündökölnek. Köszönjük a Magyar Rádiónak, hogy Luther Márton születésnapján, november 10-én a magyar rádióhallgatók számára lehetővé tette ilyen értékes műsoron keresztül a reformátor megismerését. Rédey Pál
