Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-23 / 43. szám
Ez a mondat olvasható, latinul, a békéscsabai nagytemplom messze kimagasló oromfalán. Haan János, Békéscsaba híres történetíró papja, aki e sorokat felfesttette a múlt században, ha életre kelne szemben a kistemp- lom alatti sírjában haló poraiból, sokszorozott lelkesültséggel kiáltaná szerte e zsoltáros szavakat annak a tömegnek láttán, amely betöltötte október első vasárnapján ezt a gyönyörűen megújított, hatalmas templomot. Az ország legnagyobb evangélikus templomát, amelynek arányai félelmetesek és lenyűgözők, öt évvel ezelőtt földrengés rázta meg. Megrepedtek tömör falai és méltóságteljes boltívei. A gyülekezet szíve összeszorult. Táborszky László esperesé is. De ahogyan szívszoruláskor önkéntelenül nagyot lélegzőnk, úgy szívta magát tele hittel, reménységgel és elszánással a gyülekezet is, lelkészei is, sőt a város is. Táborszky László pedig négy évet áldozott életéből erre a templomra. Nekifutott a lehetetlennek, áttörte a reménytelenség falát, s megnyíltak az ajtók és a szívek. Engem a nagy munka győzelmének láttán az a mondata melegít, amit az avató ünnepség végén csendesen elmondott: ,,annyi barátot szereztem a négy év alatt hívők és nem vallásosak, tehetősek és névtelen kisemberek, beosztottak és magas vezetők között, mint életem során 'még soha”. Ez a csodálatosan megszépült épület az emberi összefogásnak, az egymás megértésének, a segítőkészségnek dokumentuma. De haladjunk sorjában. Az istentisztelet Negyven lelkész vonult be ünnepélyesen Luther-kabátban, élükön dr. Káldy Zoltán püspök- elnök a két fungenssel, Táborszky László esperessel és Kovács Pál igazgató-lelkésszel. Az első sorban már ott ültek az ünnepség magas vendégei, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke, Sasala János, a Békéscsabai Tanács elnöke, Lóránt Vilmos, az Állami Egyházügyi Hivatal tanácsosa, Gregor György, Békés megyei egyházügyi titkár, a Hazafias Népfront és a társadalmi szervek vezetői, és sokan mások. Kereken négyezer ember. Az istentisztelet szlováknyelvű liturgiával kezdődött, hiszen a gyülekezet többsége szlovák anyanyelvű. Zeng az ének szlovák és magyar nyelven egyaránt. Olyan dallamok szállnak, amelyek használatosak voltak akkor is, amikor néhány tucatnyi telepes megvetette a lábát itt a tö- rökdúlás után elzsombékosodott tájon. Nézem ezt az éneklő, sűrű népet. Olyan ez a gyülekezet, mint egy élő szerv, tüdő, vagy szív. Hol tágul, hol szűkül, s a tartó szövet ez a templom. Szűkül, amikor —- mint most — magába szorítja ezt a népet közel s távolból. Tágul, ha arra gondolok, hogy innen rajzott szét a tucatnyi település, falu köröskörül, sőt Szarvas és Nyíregyháza is. Látom, sokan itt szoronganak azok a kitelepültek is, akik Szlovákiából jöttek haza, megnézni az ősi fészket, a szívet, ami az élet forrása. Szűkül és tágul, dobog ez a templom, noha falai biztosan állnak. Az igehirdetés Dr. Káldy Zoltán püspök a szószéken. Ä 122. zsoltárt olvassa, s ahogy szólni kezd, egyre forrósodnak a mondatai. Méterrel mérve is az ország legmaSéJkéscsalba ttMisep© Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földen. Imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek, népek. Amikor a közgyűlés végén Sasaid János, a város tanácselnöke minden hatóság nevében köszöntőt mondott, rámutatott arra, hogy mindez Luther születésének 500 éves jubileumi évében történt. A hangverseny Délután a Lutheránia adott igen szintes hangversenyt. Ennek második felében Szokolay Sándor maga vezényelte négy részes Luther-kantátáját. Ber- celly István énekelte a szólót. Hangja nemcsak betöltötte a kitűnő akkusztikájú templomot, de maga az alak is olyan volt, mint egy Cranach Luther-fej. A szerző „Vallomását” megrendültén hallgatta az ismét négyezres gyülekezet, s reméljük, a művel együtt a Deák téri templomban is hallani fogjuk reformáció ünnepén. Amikor kilépve felnéztünk az egekbe nyúló hatalmas toronyra, visszasugárzott ránk Haan János szövege: „ ... áldás a földön.” t Koren Emil gasabb szószéke ez. Belátni róla nemcsak lent a padokat, de fent a két emeletnyi karzatot is, amely körülfut a templomhajón. „Amikor végignéztem ezen a hatalmas tömegen, éreztem, hogy a szemek ihletnek, inspirálnak, magukkal ragadnak. Szinte húzták belőlem elő a mondanivalót” — mondotta, amikor lejött a szószékről. A „zarándokének” zsoltár nyomán szólt a templom, s a gyülekezet múltjáról. A templom szépségétől meg vagyok rendülve — mondotta' — de főleg tőletek, akik betöltitek, mert az ember, mindig az ember a döntő. Hosszú volt az uta- tok eddig, mint hosszú volt egykor a zarándokzsoltárt éneklők útja a jeruzsálemi templomig. Ez a templom egy másik zarándokutat idéz. 1718-ban Zólyomból, Honiból indultak meg őseitek. Itt a jobbágynak jogot, a hívőknek vallásszabadságot ígértek. Szekereken jöttek a lápos vidékre. Amit itt láttak, abban nem sok fantázia rejtett. De a szekereken két éneket énekeltek: „Isten nékem erőm, bizodalmám .. .” (mai 338. sz. énekünk), s a másik ez volt: „Mind az, ki reményét / Istenbe vetette / Nem retteg, bár vészek / Zúgjanak felette / Mint a Sión, áll hatalmasan / Diadalmasan.” így jöttek őseitek. Itt a szekerekkel körbe álltak, elénekelték: Erős vár a mi Istenünk. (Míg e sorokat írom, megremeg a szívem, hogyan hul- lámoztak-ölelkeztek az Erős várunk dallamsorai Szokolay Sándor Luther-kantátájában délután ugyanitt.) Aztán badicsfalu házat építettek Istennek, itt szemben, a kis- templom helyén. Másodszor vályogtemplomot ugyanott, majd harmadiknak a mai kistemplom főhajóját. Ez a templom a negyedik. 1807-ben kezdték építeni. 17 évig építették. Egy lovas kordéval hordták a köveket a széles falak tetején. 1724. június 29-én szentelték fel. Másfél évszázad után földrengés rázta meg, s most öt év kemény küzdelme után itt állunk e gyönyörű hajlékban. Ám, őseitek három említett éneke nélkül érthetetlen volna ez a pillanat, s érthetetlen volna a felolvasott zsoltár. A templomot az ige és az imádság szenteli meg. Ez a zsoltár mintegy 2700 éves. Akkor énekelték, amikor Jeruzsálembe, a templomba mentek. A zsoltár s a ti őseitek énekei ösz- szecsengenek. Örömmel mentek akkor a templomba. Szívük szerelme volt a templom. Pécsett a háború után egyik prédikációm közben bejött egy kócos ember. Csak a szeme csillogott. Letérdelt s megcsókolta a templom padlóját. Ki tudja honnan, milyen messzeségből jött! De neki szerelmetes hajlék volt a templom. Örül a szívem, mondja a zsoltáríró. Csabaiak, legyen a szívetek tele örömmel. Mire kell a templom? Ez a hely a találkozás helye. Az Ür különböző törzseinek a találkozóhelye, s a templomban lettek egyetlen közösséggé. Magyarok, szlovákok, németek, románok — egy éneket énekeltünk! Ne legyenek közöttünk ellentétek különböző fajok, kultúrák, ideológiák miatt. Se itt, se a családokban. A templom az a hely, ahol közösség lehetünk társadalom, haza. Isten szeretetére. Első hallásra talán frázisnak tűnik: dicsérjük az Urat! De szeretném hozzáfűzni, hogy lógó orrú, kókadt fejű, kétségbeesett emberek nem férnek a dicséretbe. Nekünk van miért örülni és dicsérni az Urat. Kenyér, otthon, szülők, testvérek, gyermekek, munka, munkahely, haza, társadalom, béke, evangélium, ének, orgona, bűnbocsánat, reménység, üdvösség. Dicsérjétek az Urat! A zsoltár egyik legszebb része a vége: áldást mondtak a városra. Kívánjatok békét. A Jeruzsálem szóban benne van a sa- lom:béke. Békéscsabában is benne van a béke szó! Kívánok én is Békéscsabának békét! Kezdjük el a szívben: bűnbocsánat emberek és Isten között. Aztán a családban: öregek és fiatalok között. Aztán társadalomban, nemzetiségek és magyarok között. Munkások és értelmiségiek, hívők és nem vallásosak között, önmagában Jeruzsálem, de Békéscsaba sem állhat meg. Ezért legyen béke az emberiség családjában is. Zarándokok vagyunk mi is. Isten népe a világban zarándok úgy, hogy miközben teszi a feladatát, tudja, hogy hazafelé tart az örök hazába. De csak úgy lehet hazaérkezni, ha itt becsülettel tesszük azt, ami ránk ' bízatott — fejezte be a püspök igehirdetését. A templom Az istentisztelet után közgyűlésen számolt be Táborszky László esperes az elvégzett munkáról. Bár tömör, rövid jelentés volt, mégis hadd idézzük csupán a legbeszédesebb számadatokat. A templom hossza 53 méter, szélessége 27 méter. Belső terének magassága 26 méter, tornya 72 méter. Falainak vastagsága 2,5—4 méter. A padok hossza meghaladja a másfél kilométert. Ülőhelyek száma 3500. A templomnak 8 bejárata. 20 ablaka van, s 365 lépcsőfok vezet a toronyba. A klasszicizáló stílusban épült templom közepén áll a 15 méter magas szószék-oltár. Orgonája a legnagyobbak közé tartozik egyházunkban. A helyreállítás A mostani helyreállítás során négy év alatt felhasználtak, illetve beépítettek 402 mázsa acélt, 628 mázsa meszet, 521 köbméter homokot, 100 mázsa horganyzott és rézlemezt, 12 vagon épületfát, 50 mázsa festéket, 2 km Berg- mann-csövet és 11 km villany- huzalt. Dr. Nagy Gyula püspök köszöntése Dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke szeptember 22-én töltötte be 65. életévét. Ebből az alkalomból az Országos Egyház és az Északi Egyházkerület elnöksége köszöntötte a jubiláló püspököt. Az Északi Egyházkerület püspöki hivatalában jelen- volt dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, dr. Koren Emil püspökhelyettes, Kari Károly, az Északi Egyházkerület felügyelő-helyettese, dr. Fabiny Tibor, a Teológiai Akadémia dékánja, dr. Prőhle Károly tanulmányi főigazgató, dr. Karnér Ágoston főtitkár. Szemerei Zoltán osztályvezető. Dr. Káldy Zoltán köszöntötte a jubilánst. Méltatta eddigi szolgálatait. Kiemelte korábbi professzori, az egyházi világszervezetekben Genfben végzett gyümölcsöző szolgálatát, majd püspöki munkáját, továbbá irodalmi munkásságát. A kedves alkalmon ott volt a püspök felesége is. Az Állami Egyházügyi Hivatalban történt fogadáson Kovács András főosztályvezető-helyettes köszöntötte dr. Nagy Gyula püspököt és átadta az akkor külföldön tartózkodó Miklós Imre államtitkár üdvözlő sorait. Az állami fogadáson jelen volt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is. Lapunk olvasói nevében is szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük dr. Nagy Gyula püspököt. Ln(hcr*ünnepségek A Luther-szobor leleplezése Lux Elek Luther-szobrának ünnepélyes leleplezésére október 31-én, hétfőn délután 3 órakor kerül sor az Evangélikus Teológiai Akadémia kertjében (Budapest XIV., Lőcsei út 32.). Műsor: Közének: Erős vár a mi Istenünk (254, 1—2.) A szobor történetét ismerteti dr. Fabiny Tibor dékán Teológusok éneke Szavalat Igét hirdet dr. Káldy Zoltán püspök Szoboravatás, koszorúzás Közének: Ne csüggedj el, kicsiny sereg (260, 1—2.) Országos ünnepély lesz október 31-én, hétfőn este 6 órakor a Deák téri templomban. Műsor: Erős vár a mi Istenünk (254, 1—2.) Imádság: dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai dékán Köszöntés Bánffy György kiváló művész verset mond A Lutheránia énekkar éneke Igét hirdet dr. Káldy Zoltán püspök A Lutheránia énekkar éneke Ünnepi előadást tart dr. Nagy Gyula püspök Szokolay Sándor Luther-kantátája Imádkozik és áldást oszt dr. Hafenscher Károly igazgató-lelkész Himnusz Mindkét alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk híveinket! TÁJÉKOZTATÁS A NAGYGYŰLÉSRŐL A Lutheránus Világszövetség Német bizottsága az NSZK-beli tagegyházak 39 delegátusa részére október 14—16. között megbeszélést szervez Fuldában. Erre az alkalomra egyházunk képviselőjét is meghívták; számoljon be egyházunk életéről és a nagygyűlés előkészületeiről. Egyházunk vezetősége Reuss András külügyi titkárt, a budapesti nagygyűlési iroda vezetőjét küldte ki. Ebből csak a faanyag kitesz egy közepes erdőt. A tatarozást saját szervezésű munkabrigád végezte, mintegy 30 fővel. A szükséges gépeket és járműveket maguk vették meg. Mindennek szervezője, utána- járója, lebonyolítója Táborszky László esperes volt. Lelkésztársai és a gyülekezet tisztségviselői mind segítettek, önzetlen szakembereik pedig Benedicty Gyula, dr. Csák Béla, Király János, Varga László, Gálik András, Regős János, Filadelfi András, Kerepeczki Pál, dr. Barcza Géza, Bugár Mészáros Károly voltak. És a sok-sok névtelen segítő, hiszen a 17 milliós tatarozásból 2 millió érték a társadalmi munka. Az anyagi fedezetet az Állami Biztosító, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Városi Tanács, a Megyei Tanács,* a Lutheránus Világszövetség, s a hívek adományai biztosították.
