Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-10-16 / 42. szám

ÚTKÖZBEN JEGYEZTEM EGY VÁROS KARAKTERÉT fekvése, középületei és népessé­ge határozza meg. Itáliában min­den városnak más és más ka­raktere van. Velence játékos, dús fantáziájú, Róma monumentális, fenséges, Ravenna? misztikus és csendes, Genova zajos és erősza­kos, Perugia komor és nyomasz­tó, Urbino kriptaszagú és hű­vös, Siena harsogó, a gót misé­hez fehérbe öltözött síüzek ad­ják a kórust, Firenze szelíd, szürke és föld közeli. Ezek a jel­zők parázslanak lelkemben, amint első benyomásaimra visz- szaemlékezem. Lehet, hogy más­nak mást mondanak e városok, de nekem így tárták fel karak­terüket. Firenzével kapcsolatban mégis zavarban vagyok. Erről a városról valaha azt tanultam, hogy a reneszánsz bölcsője. Tk. valami reneszánsz csillogásra, a formák lenyűgöző kavalkádjára számítottam. Ezzel szemben Fi­renze szürke. Szinte egyhangú. Rusztikusán faragott, sárgásbar­na mész kváderkövek domborod­nak ki a palotákból, melyek ter­mei őrzik a világ legbecsesebb műalkotásait. Az Arno völgyét ráadásul megfekszi a smog, a nagyvárosok átka. Sehol Itáliá­ban ilyen rossz levegővel nem találkoztam, oxigénszomjunkat alig tudtuk csillapítani. A kipu­fogógázok még a lelkünket is átjárták. Firenzében megszakad Toscana üdezöld ciprus- és a megtépett pinealigetek sora, az olajfák ezüstös-szürkés csillogá­sa. Eljutottam tehát a reneszánsz Athénjébe, abba a városba, ahol csak álmodozni szabad. Felidéz­ni Dantet, Giottot, Boccacciot, Machiavellit és Savonarolat. Vagy Michelangelot, Raffaellot, Leonardot és a többieket, akiket menet közben felszippantott Ró- tna és Lombardia. Itt nagy ne­vekbe úgy botlik az ember, mint rossz úton a göröngyökbe, és ne­vés alkotások a legelhagyatot- tabb környezetben is szemünket verik. Azt mondják a szakértők, hogy a Dóm téren született meg a reneszánsz, valamikor a tre­cento (13; Század) idején, és et­től kezdve növekedett, fejlődött, hódított és lázba hozta egész Itá­liát. Szépségéből pötyögtetett va­lamit Európa mostohább vidé­keire is. (Hozzánk, Magyaror­szágra Mátyás idejében.) PERSZE A KÉPZŐMŰVÉSZET „FORRADALMÁT” egyfajta szel­lemi forradalom előzte meg. Hu­manizmusnak mondjuk ezt a mozgást, amely Firenze város- köztársaságában egy viszonylag széles demokratizmusban nyitott Utat a gondolatok szabad fejlő­désének. És mert Firenze nem hódolt a miszticizmusnak, és mert reális, föld közeli maradt, ezért találta meg a kapcsolatot a természettel s benne az em­berrel, mint az örök természet legszebb gyöngyszemével. A köz­társaság történetének ragyogó periódusa lesz melegágya a mű­vészetnek. A történelem vég nél­küli láncolatában viszonylag rö­vid idő volt ez, ahhoz azonban mégis elég, hogy megrendítse vele a világot. A virulás Medici Cosimo (1389 •—1464) nevévei indul. 0 a „nagy Medici”, akit a firenzeiek a „ha­za atyjának” rangjára emeltek. A másik nagy Medici Lorenzo (1449—1492) volt, akit a „nagy­szerű” (II magnifico) jelzővel il­lettek. Mindkét vezető békében reguált. az idő mintegy száz évet tett ki. Mert Lorenzo ha- halála után már beállt a hanyat­lás. Egyik fia később pápa lett, X. Leo néven, 'ő átkozta ki Lu thert) aki nyilván az atyai ház művészetet pártoló szellemét vit­te magával Rómába. Viszont az örökös, Piero, izgága, lehetetlen természetű volt, erőszakos gőgje, költekező szenvedélye belátha tatlan bajokat zúdított Firenzé­re. És itt említsük meg Savona­rolat, a fanatikus szerzetest, akit joggal sorolunk az „előreformá- torok” közé. A zsúfolásig telt templomok népe rémületbe gör­nyedve hallgatta apokaliptikus szónoklatait, jövendöléseit a vá­ros pusztulásáról. Követelte az egyház megtisztítását, támadta a bűnös Borgia pápát, az anti- krisztust, és ostorozta az örö mökbe, élvezetekbe merülő né­pet, a csábító világias művésze­tet. Eközben a franciák valóban bevonultak Itáliába, Firenzét is meghódították (1495). Amikor ki­vonultak, Savonarola kikiáltana Krisztus királyságát. Ettől kezd­ve .valami hasonló ment végbe a városban, mint későbben Kál­vin Génijében. Négy évig állt ez a királyság, majd a kiátkozott szerzetest két társával a Piazza della Signorian megégették. E TÖRTÉNELMI KANYARVÉ- TEL UTÁN térjünk vissza ismét a Dóm térre, melynek zsúfolt­.T ?! f 'Ilii í A firenzei Dóm-templom ságát a tér közepén álló Battis- tero (keresztelő) templom köl­csönzi. Ma sem tudják, hogy a nyolcszögletű templom alapjait mikor rakták le. Legtöbben az 5. századra szavaznak. De a 15. században, Cosimo uralma alatt készültek el világhírű bronzka- pui, Ghiberti művei. A Miché- langelótól származó kijelentés: „Méltó volna arra, hogy a pa­radicsom kapuja legyen”, ráta­padt, s ma a Porta dei Paradi­so” előtt nyüzsög a turisták ha­da. Kattannak a fényképezőgé­pek, mindenki örökíteni akar va­lamit a 10 táblából álló csodá­latos bronzreliefből. Egyebekben Ghiberti 28 táblát készített, szin­te az egész Ö- és Üj testámen - tum jellegzetes történeteit bronz­ba öntötte. A Battistero .mögött, a térből messze kinyúlva áll a Dóm. Ha­talmas méreteitől eltörpül az em­ber, s a közelség miatt csak részleteket tud befogni a szem lencséje. Egyes műtörténészek szerint a Dóm, a S. Maria del Fiore lenyűgöző nagysága egy­fajta vetélkedés eredménye. Mi­lano, Bologna, Pisa állt Firen­zével startkőhöz, hogy az olasz városokban ki építi meg a vi­lág legnagyobb templomát. A pálmát a versenybe később be­avatkozó Róma vitte .el. (A Szent Péter templom pl. másfélszer ak­kora, mint a ' milánói dóm, két­szerié nagyobb, mint a londoni Szent Pál katedrális, és három­szorosa a kölni dómnak.) A fi­renzei dóm alapjait 1296-ban rakták le és 160 év után került tető alá. 170 m hosszú és 104 m széles, (a milánói 25 m-rel hosz- szabb!) körüljárása mégis ko­moly teljesítmény. Gótikus be­nyomást kelt. A hossztengely vé­ge kör alakú. Brunelleschi óriá­si kupolája (107 m) borítja. Giot­to különálló harangtórnyáról még a gótika vonásait olvashatjuk le, de már a kezdődő olasz rene­szánsz mesterműve. A kupola építése műszaki bra­vúr és Bruneleschi zsenijét di­cséri. Aládúcolás nélkül vállal­ta a kupola felhúzását égetett agyagcsövekből. Szemben az ed­dig ismertetett templomokkal a S. Maria del Fiore üresnek hat. Roppant dimenziók szédítenek, de alig benépesített. Csak Miche­langelo saját sírjára tervezett és egy lomtárban meglelt négy ala­kos Pietaja keltette fel figyel­memet. PERSZE A KÖZÉPÜLETEK, a Palazzo Vecchio, az Uffizi, vagy a Pitti mások! Külsőleg nagysá­gukat, szépségüket szégyenlősen rejtik a sárgásbarna, durván megmunkált fiesoli kváderkövek. De bennük a „világ nyolcadik csodája”, valami elképesztő gaz­dagsága a képzőművészetnek. Nem is szabad részletes leírásuk­ba kezdenem. Inkább forduljunk a Ponte Vecchiora, az Arnot lomhán átívelő hídra, amely Fi­renze egyik legjellegzetesebb s egyúttal leghangulatosabb „vá­rosnegyede”. Egy hídról van szó, mégis városnegyednek neveztem, mert a festői Arno-partnak, de a városnak is ez az ütőere. Két­oldalt apró házacskák tapadnak a hídra, nyitott loggiái a folyóra néznek, belül pedig az úttestre aranyművesek, ékszerboltok ki­rakatai hunyorognak. Fölöttük fakonzolok tartják az erkélyeket. Csupa hangulat, mintha mesében járnánk. De a 14. században a Ponte Vecchio alapozta meg Fi­renze gazdagságát. Á németek fel akarták robbantani a második világháborúban. Az azóta dísz­polgárrá lett német konzul azon­ban megmentette. Viszont a töb­bi hidat úgy elpusztították, mint a budapestieket. (Folytatjuk) Rédcy Pál A reformáció történelmi útja címmel előadás-sorozatot rendez a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat. 1. A protestantizmus középkori előzményei a XV. század elejéig Horváth Pál tudományos munkatárs. 2. Az előreformáció — dr. Kónya István a filozófiai tudományok doktora, tszkv. egyetemi tanár. 3. Luther Márton — dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár. 4. A népi reformáció — dr. Makkai László, a történelemtudomá­nyok doktora, tudományos tanácsadó. 5. „A kálvinizmus a korabeli polgárság legmerészebbjeinek vallá­si ideológiája” (Engels) — dr. Kónya István. é. A reformáció Magyarországon. Magyarország „vallási térképé­nek” kialakulása — dr. Kónya István. 7. Az ellenreformáció és a hitviták Magyarországon (XVI—XVII. sz.) — Horváth Pál. 8—9. A válságteológiák a protestantizmusban (a XX. sz. első felé­ben) — dr. Poór József, a filozófiai tudományok doktora, szkv. egye temi tanár. A mai protestantizmus szociális, politikai és eszmei arculata: 10. Az USA-ban — dr. Vályi Nagy Ervin teológiai akadémiai ta­nár. 11. Nyugat—Európában — dr. Nagy Gyula püspök. A magyar protestantizmuson belül: 12. A szolgáló egyház teológiája és a diakóniai teológia — dr. Poór József. 13. A magyar református egyház helyzetének alakulása a szocialis­ta Magyarországon — dr. Kónya István. Az előadásokat november 8-tól kezdve kéthetenként kedd este 6 órakor tartják az ELTE Jogi Karán, V., Egyetem tér 1—3. Részvételi díj: 170. — Ft. Beiratkozás október 27-ig minden munkanapon 15—17 óráig — szombat kivételével — a TIT Budapesti Szervesetében, VIII., Múze­um u. 7. „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Ür! Azt, hogy élj törvény sze­rint, törekedj szeretetre és légy alázatos Isteneddel szemben” (Mik 6. 8).- VASÁRNAP. — „Az ŰR har­col értetek, ti pedig maradjátok veszteg!” (2 Móz 14,14 — Róm 16,20 — Mk 10,2—9 — Zsolt 117.) Az egyiptomi fogságból megsza­badult nép hamar akadály előtt találja magát. A remény köny- nyen szertefoszlik a félelem uralkodik el a szíveken. De Mó­zes buzdítása arra az Űrra mu­tat, akinek a kezében van a sza­badulás, s Ö tényleg megtesz mindent értünk is. „Önnön erőnk csak délibáb, és bizony esnénk esten, de harcba küldte Egy Fiát értünk maga az Isten.” (256. ének 2.) HÉTFŐ. — „Légy újból nyu­godt, lelkem, mert jól bánt ve­led az ŰR.” (Zsolt 116,7 — Róm 15,7 — 2 Kor 3,3—,9 — Péld 9,1 —18.) Ideges világban élünk, a javakért küzdve könnyen elve­szítjük nyugalmunkat. Űjra fel kell ismernünk, hogy az Űr bő­ségesen ajándékozó Isten, aki jól bánik velünk. Igazi nyugalmat csak általa nyerhetünk. „Légy csendes szívvel, légy békével, bízzál ember az Istenben! Nála van öröm nagy bőséggel, Vele célhoz érsz mindenben.” (340. ének 1.) KEDD. — „Jézus Kristztus or­szága népévé tett minket, pa­pokká az Isten, az ő Atyja előtt.” (Jel 1,6 — Ézs 61,6 — 2 Móz 18.13— 27 — Jób 1,1—12.) Mi mindannyian Isten országának polgárai lettünk, Jézus Krisztus halála révén, és papokká, mert .általa odaállhatunk Isten elé. Szánjuk magunkat teljesen az Atyának a körülöttünk élőkért szolgálva! „Királyi nemzet vagy, noha te kicsiny vagy. az Atya Istennél bizony te kedves vagy: Ö szent Fia által már te is fia vagy.” (261. ‘ének 2.) SZERDA. — „Jézus mondja: Az Emberfia sem azért jött, hogv szolgáljanak néki, hanem hogy ö szolgáljon, és életét adja váltsá- gul sokakért.” (Mt 20,28 — Zsolt 23,2—3 — Mai 2,13—16 — Jób 1.13— 22.) Jézus az életét sem kí­mélte. Mindent megtett értünk, szolgált nekünk: gyógyított, taní­tott, bűnbocsánatot adott. S a haláláért Istentől életet nyert: feltámadott! Igazi hálánk csak az lehet, hogy példáját követjük a szolgálatban. „Ném hagyom el Jézusom, mivel magát adta ér­tem. Nagy hálával öt áldom, le­gyen övé teljes éltem.” (367. ének 1.) CSÜTÖRTÖK. — Jézus mond­ja: Nekünk annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött en­gem, amíg nappal van. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem tud munkálkodni” (Jn. 9,4 — Jer. 13, 16 — Filem. 1—22 — Jób 2, 1—10). Egy vakot pillantott meg Jézus, s amíg tanítványai azt akarják tudni: ki bűne miatt vak ez az ember. Jézus megmutatja: nem a bűnök fe'hánytorgatása a felada­tunk, hanem az, hogy Isten cse- kedeteit, a szeretet cselekedetét tegyük, amíg nem késő. „Ajándé­kod az élet, a h-ámbízott testvé­rek, s az is mi most nehéz. Ha fé­nyességed jár át, a hosszú földi pályát vezérli drága égi kéz.” (104. ének 2.). PÉNTEK. — ,,Nincs most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róm. 8,1 — Ézs 3,13 <— Ef 5.25—32 — Jób 2.11—3.11).. A törvény uralma alatt élő ember Szüntelenül érzi azt,, hogy élete hiányos, a törvényt nem tudja ma­radéktalanul betölteni, ezért az ítélet vár rá. A Krisztusban bízó pedig tudja, hogy az ítéletet már Jézus magára vállalta, s ezért uj­jongó hálával minden percét az Űrnak szenteli. „Jer örvendjünk keresztyének, -jer énekeljünk ví­gan ! Gyülekezzünk ifjak, vének az Űr szent hajlékibán, ki atyai szerétéiből megváltott veszedel­münkből” (318. ének 1.) SZOMBAT. — „Krisztus a kez­det, az elsőszülött a halottak kö­zül, hogy minden tekintetben ő legyen az első” (Kol 1,18 — Zsolt 89.49 — 1 Kor 7,29—31 — Jób 3,26) Pál apostol a mindennél nagyobb- ról, a mindent megelőzőről tud. Jézus feltámadása a legnagyobb ajándék. Isten felülmúlhatatlan szeretetérő! tanúskodik. hogv Krisztus szolgálatával, halálával és életével számunkra is első lett!” Bízzatok él. feltámadott! Leküz­dött minden ínséget. Halálon győ­zött az élét. Halleluja!” (216. ének 4.). ifj. Bence Imre — Szentháromság ünnepe után a 20. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Mt 22.1—14; az igehirdetés alapígéje: Ef 5, 15 —21. — ZUGLÓ. A gyülekezet újon­nan megválasztott lelkészét, Sza­bó Lajost október 16-án. vasárnap délután 3 órakor ünnepi isten- tisztelet és közgyűlés keretében iktatja be szolgálatába Virágh Gyula, a Pesti Egyházmegye es­perese. Igét hirdet dr. Káldy Zol­tán püspök. — SÍRKÖVFK, columbáriumlapok és emléktáblák betűinek átfestését, aranyozását vállaltom (vidéken is). Telefon: 345-422 (délelőtt 8—10, vagy délután 17—19). EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Esytiáz Sajtóosztályának tapla Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőséé és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTÍ1 Előfizetési ár: say évre 240.— Ft Árusítja a M?eyar Posta Index: 25 2)1 ISSN 0133—1302 © 83.2397 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs maaasnvomáa Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Istentiszteleti rend Budapseten, 1983. október 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. ll. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11. (úrv.x Muntag Andorné. Dózsa György út. 7. de. fél 9. Muntag Andorné. üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente Kará­csony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út. 57/b de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 1). (úrv.) Rákosfalva de. 8 Gyarmat u 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22 de. 11. Váci út 129. de negyed 10. Frangepán u de, 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So­roksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula Pestlőrinc d.e 10. Matúz Lsázló. Pest­lőrinc Erzsébet telep de. 8. Matúz László Kispest de. 10. Bonnyai Sándor Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor Pesújhely de. 10. Schrenier Vilmos Rákospalota MÁV telep de.8. Schreiner Vilmos Rákospalota Nagy­templom de. 10. Bolla Árpád Rákos­szentmihály de fél 11. Karner Ágos­ton Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákoshegy de. 9. Kósa László Rákos­liget de. 11. Kósa Pál Rákoskeresztúr de. fél 11 Kósa László. Bécsikaou tér de. 9. (úrv) Madocsai Miklós, de fél 11. (német, de. > 11. (úrv.) Nagy Gyula. du. 5. . Szeretet- vendégség. Torockó tér dé. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthideg- kút de fél 11. Modori u. 6. de 10. Kelenföld de. 8 .Scholz László, de. 11. (úrv.) Scholz László, du. 6. Mis­sura Tibor. Németvölgyi út i38. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelönvölgy de. 9. Rőzse István Budafok de 11. (úr/) Rőzse István. Csillaghegy' de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents