Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-09-11 / 37. szám
GYERMEKEKNEK. Mi a legfontosabb? Lk 12, KÜLÖNÖS KÉRÉSSEL fordult egyszer Jézushoz valaki: „Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Jézus így válaszolt: „Vajon az az én dolgom, hogy bíró. legyek köztetek? Ezért küldött engem Isten?” Majd így szólt a körülötte állókhoz: „Vigyázzatok, nehogy kapzsik legyetek! Ne a gazdagságban bízzatok! Ha sok mindenetek van is, attól még nem lesz életetek boldog.” Példaként elmondott nekik egy történetet: Volt egy gazdag ember, akinek bőven termett a földje. Nagy gondban volt: „Hova teszek ennyi gabonát?” Végül támadt egy ötlete: „Tudom már, mit csinálok. Lebontom a raktáraimat és nagyobbakat építek helyettük. Ott őrzöm majd az összes gabonát és mindent, amim van. Akkor legalább biztoságban leszek. Nem lesz többé gondom. Eszem, iszom, úgy élek, ahogy akarok. Jó dolgom lesz, hiszen meglesz mindenem.” Vajon nem ugyanígy gondolkodunk mi is? ..Jó annak, aki gazdag. Az megvehet magának mindent, amit szeretne. Annak megvan mindene.” De Jézus egészen másképp gondolkodik. Folytatódik a történet, amit elmondott. „Bolond vagy” — mondta Isten a gazdag embernek — „bolond vagy, mert azt hiszed, hogy mindened megvan. Ma éjjel meg fogsz halni. Néhány óra múlva vége lesz az életednek. Kié lesz akkor az összes vagyonod? A tiéd nem, az biztos!” „így jár az — folytatta Jézus, aki mindig csak szerezni akar, szerezni és szerezni. és közben elfeledkezik Istenről, elfeledkezik arról, hogy Isten gondoskodik róla.” JÉZUS TUDTA AZT, hogy az élethez szükség van pénzre. De 15—21 azt is tudta, hogy a gazdagság nagy veszélyekkel jár. Akinek sok pénze van, az azt gondolja, hogy biztonságban van az élete. Azért volt ostoba ez a gazdag ember, akiről Jézus beszélt, mert elfeledkezett valamiről. Elfeledkezett arról, hogy mindent, amink van Istentől kaptunk, és mindenért köszönettel tartoztunk neki. Elfelejtett Istennek hálát adni azért, hogy ő gondot visel róla. De elfeledkezett arról is, hogy életünk Isten kezében van. Ö szabja még életünk idejét, ő irányítja sorsunkat. Végül elfelejtette ez a gazdag ember, hogyha meghalunk, semmit sem vihetünk magunkkal, egyetlen fillért sem. Akkor nem segít rajtunk a gazdagság. Azért volt ostoba ez a gazdag ember, mert elfeledkezett Valakiről, elfeledkezett Istenről. Semmibe vette Isten akaratát, hogy javait sáfárságra kapta, hogy szolgálja vele embertársai meg- elégítését, enyhítse a nélkülözők nyomorúságát, engedelmes eszköz legyen Istennek az egész világról gondoskodó szeretet továbbításában. Kizárólag saját tulajdonának tekintette javait, amely fölött maga rendelkezik s amelyről nem tartozik számadással sem Istennek, sem embernek. Nem gondolt arra, hogy nem beszélgethet csak saját magával, Isten is beleszól az ő terveibe. Az az Isten, akitől az életet kapjuk, aki az életet fenntartja, és aki az életet visszaveszi. „Jó annak, aki gazdag, akinek sok pénze van” — szoktuk gondolni. Akkor leszünk igazán gazdagok, ha megtanuljuk, amit Luther mond: „Mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk és Benne bízunk.” Nagyné Ferenczy Erzsébet A LUTHER-ÉV KOLOZSVÁROTT is) c'/ityn »[ rtoci A kicsiny, harminckétezenrlel- ket számláló erdélyi, Romániai Zsinat-Presbiteriánus Evangélikus Egyház — dr. Szedressy Pál püspök vezetésével — méltóképpen kíván megemlékezni Luther Márton születésének ötszázadik évfordulójáról. Ezekről a tervekről olvashatunk abban a nyilatkozatban, amelyet a püspök a Budapesten megjelenő IDL-ben jelentetett meg. Az ünnepségek átfogják az egész egyházat, annak minden gyülekezetét és annak minden tevékenységi területét. így már eddig is komoly tudományos munka folyt a lelkészkonferenciákon és a különféle alkalmakon, ahol a reformátor különösen is időszerű iránymutatású teológiájával foglalkoztak, de ugyanilyen szorgalmatossággal foglalkoznak a reformátor életművével, annak egyes, iránymutató részletével az egyes gyülekezetek is. Az ünnepségsorozat legfőbb alkalmaira október harmincadika és november első tíz napja között kerül sor. (IDL) „írok nektek, ifjak.. ~ Eljött a Jordán mellé Jézushoz Az evangéliumok tudósítása szerint a megváltói munkásságát megkezdő Jézus és az emberek közötti első nagy találkozásra a Jordán partján került sor. Máté evangélista ezzel a mondattal vezeti be ezt a nagy találkozást: „Eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz.” Miért éppen Jánost tartotta méltónak Jézus az első személyes találkozásra és mi történt ezen az üdvtörténetben olyan döntő találkozón? A rokon Mindenek előtt arra kell rámutatnunk, hogy Jézus rokonságban állt Jánossal. Lukács evangélista tudósítása szerint, amikor az angyal megjelent Máriának, hogy hírül adja Jézus születését, többek között ezt mondta Jézus anyjának: „Íme, a te rokonod, Erzsébet is fogant öregségére ...” (Lk 1. 36). Jézus anyja tehát rokoni kapcsolatban állt Erzsébettel, Keresztelő János anyjával. Hogy pontosan milyen volt ez a rokoni kapcsolat, arról a Szentírás nem tudósít. A rokoni kapcsolatnak sokszor döntő szerepe lehet a Jézussal való találkozás létrejöttében. Igaz, sokszor akadályozhat is abban, hogy Jézussal igazi kapcsolatba kerüljünk. Ilyenkor a lelki kapcsolat előbbre való a vér szerinti, rokoni kancsolatnál. Amikor Jézust családja meg akarta akadályozni. hogy megváltói munkáját végezze, Jézus így szólt: „Aki teljesíti az én mennyei Atyánk akaratát, az az én testvérem és az én anyám” (Mt 12, 50). Jézus ennek ellenére gyermeki szeretettel gondoskodott a kereszt tövében kétségbeesetten zokogó édesanyjáról (Jn 19, 26—27). Igaz. hogy o hitet nem lehet a szülőktől, vagy a rokonoktól örökölni, a tapasztalat mégis arról beszél, hogy a szülői házban. vagy a rokoni közös- ségbep megtapasztalt légkör nagyon sok keresztyént inidított el a hitnek az útján. Örüljünk, ha ilyen légkör vesz bennünket körül és ne zárkózzunk el a szülői otthon ilyen áldó hatása elől! A kor társ A rokoni kapcsolatnál azonban sokkal döntőbb volt, hogy Jánost korának és népének ugyanazok a problémái izgatták, mint Jézust: Hogyan szabadulhat meg Izrael népe a rabságból és hogyan válhat ezáltal Isten alkalmas eszközévé az egész emberiség sorsának formálásában? Mindezt Izraelben ebben az időben sokan fegyveres felkeléssel akarták elkezdeni és megvalósítani. János nem ezek közé tartozott. A szabadulás útját ő nem a fegyveres felkelésben, hanem Izrael népének teljes erkölcsi megújulásában látta. Ezért ment. ki a pusztába és ezért kezdett így prédikálni: „Térjetek meg, mert egészen közel van már a mennyek országa!” (Mt 3, 2). Amikor Jézus kiment a pusztába, hogy találkozzon rokonával, Jánossal, jelét adta annak, hogy a kör problémáinak megoldása tekintetében azonos nézeteket vall Jánossal. Jézus minden idők embere számára kortárs. Számára nem idegenek azok a problémák, amelyek korunk emberét gyötrik és izgatják. Azonban a Jézussal való személyes találkozás ma is csak akkor jön létre, ha elfogadjuk az S megoldási módszerét. Szerinte a problémákat ma sem a külső tényezők megváltoztatásával, vagy erőszak és fegyverek alkalmazásával lehet megoldani, hanem a lelkiség, a gondolkodásmód, az egymáshoz való viszony megváltoztatásával, vagyis a megtéréssel. Mindez egyéni életünk problémái és közösségi kapcsolatainak megoldására egyaránt érvényes. A szolgatárs János és Jézus nemcsak a megoldás módszerének tekintetében voltak közös nevezőn, de egyetértettek abban is, hogy Isten az emberiség egető kérdéseit úgy akarja megoldani, hogy embereket használ fel eszközül. Keresztelő Jánost abban, hogy a Megváltó útegyengetője legyen, egyszülött Fiát. Jézust meg arra, hogy megváltói áldozatával példakép és erőforrás legyen az emberek számára. Ezért állt be Jézus egy sorba az emberekkel és keresztelkedett meg a Jordán vizében, ezért vállalta az önfeláldozó szeretet útját. Először János nem értette mindezt, de Jézus szava — ..ez iillik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot” — megnyitotta látását. A megtérés, a problémák megoldása csak úgy valósulhat meg, ha a megváltás nagy művében engedelmeskedünk Isten akaratának, azaz szolgatársaivá leszünk megváltó Urunknak. A Jézussal való igazi találkozásnak ez a látásmód a titka: Elfogadni, hogy Jézus vállalja velünk a szolidaritást, de ugyanakkor engedni; hogy Jézus munkatársaivá tegyen bennünket az önfeláldozó szeretet gyakorlásában. Az ilyen találkozásnak az a gyümölcse, hogy meglátjuk a megnyílt eget, azaz feltárul előttünk Isten csodálatos világának a titka. A megnyílt épből kiáradó Szentiélektől pedig erőt kapunk arra is. hogv mint Keresztelő János més életünk kockáztatásával és feláldozásával is örömmel járjunk az önfeláldozó szeretet és szolgálat útját. Selmeczi János Meghívó ccrcnrnxccccc ccrcrzcccíxccic ZUXtZÜXEZZZ Icccccfcfcfcrfflf c fi j&fifc |c cccccüxmxrc] 1933-1983 Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola — a volt Evangélikus Gimnázium — fennállásának 50. évfordulóját szeptember 10-én tartjuk. Program: fél 9-kor az iskola elhunyt dolgozói sírjának koszorúzása 10 órakor a kiállítások megnyitása 11 órakor ünnepi megemlékezés Iskolánk volt diákjait és minden érdeklődőt szeretettel várunk az ünnepélyre. A részvételi szándékról értesítést kérünk. Táncsics Mihály Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre Orosháza, Táncsics u. 2. Szeptemberi krónika JEAN BAPTISTE COLBERT 1683. szeptember 6-án halt meg. Neves francia államférfi volt, XIV. Lajos befolyásos pénzügy- minisztere, a francia abszolút monarchia gazdasági megalapozója. A francia mercantilizmust colbertizmusnak is nevezik, melynek lényege: az állami bevételek növelése és pozitív kereskedelmi mérleg állandósítása. A kivitel növelésére államilag támogatott manufaktúrákat hozott létre. Nevéhez fűződik még a francia katonai és kereskedelmi flotta kiépítése, valamint a francia gyarmatosítás kezdete. CHRISTOPH, MARTIN ‘WIE- LAND 1733. szeptember 9-én született. A német regényirodalom és felvilágosodás kiváló művelője. Protestáns papi családból származott, művészetét vallásos szemlélet jellemezte. Előbb Zürichben, majd Bernben nevelős- ködött, később Erfurtban filozófiát tanított. 1772-től a weimari udvarnál vállalt nevelői állást, s egyben a weimari költői körnek is tiszteletbeli tagja. Műveiben a felvilágosodás eszméit hirdeti, nevéhez fűződik Shakespeare drámáinak fordítása s antik szerzők műveinek német tolmácsolása. Irodalmi munkásságával jelentős szerepet vállalt a német irodalmi nyelv és stílus kiművelésében. I. I. ERZSÉBET ANGOL KIRÁLYNŐ 1533. szeptember 7-én született. VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya fiatalon, alig 25 éves korában kezdte meg uralkodását. Uralma alatt az anglikán egyház megerősödött. Támogatta az ipart, a kereskedelmi társaságokat és a tengerészetet. Nagy riválisát, a feudális arisztokrácia és a katolikus egyház által támogatott Stuart Máriát bebörtönöz- tette, majd kivégeztette. Uralkodása idején virágzott fel az angol drámairodalom, ólt és alkotott W. Shakespeare. Uralkodása az angol abszolutizmus fénykora' volt. OLIVER CROMWELL, az angol polgári forradalom vezetője, anglia lordprotektora, 1658. szeptember 9-én halt meg. Vidéki földbirtokosként 1628-tól vett részt a parlament munkájában. A polgárháborúban kitűnt had- vezéri és szervező tehetségével. Az átszervezett parlamenti hadsereg döntő győzelmet aratott a királyi hadsereg ellen. Győztes seregével Cromwell bevonult Londonba, 1649-ben pedig, miután kivégzetette a királyt, kikiáltották a köztársaságot. 1653- ban feloszlatta az ún. Hosszú Parlamentet és megteremtette a protektorátust, mely lényegében katonai diktatúra volt. Sikerrel harcolt Hollandia, Spanyolország és Portugália ellen, megalapozva ezzel Anglia politikai és gazdasági hatalmát. WALLENSTEIN ALBRECHT herceg és császári hadvezér 1583. szeptember 15-én született. Fiatal tisztként Magyarországon is harcolt Basta seregében. A fehérhegyi csata (1620) után, melyben Csehország elvesztette önállóságát. a vagyonuktól megfosztott cseh protestánsok birtokaiból meggazdagodott és Csehország legvagyonosabb főura lett. 1625- ben, mint a császári csapatok fővezére győzelmet aratott IV. Keresztély dán uralkodó felett, 1627-ben pedig legyőzte a német protestáns fejedelmeket. Később kegyvesztett lett, de a svédektől elszenvedett vereség után, a császár kénytelen volt visszahívni csapatai élére. 1634-ben hazaárulás vádjával illették, és császári tisztek meggyilkolták. CYPRIÁN VÉRTANÚ 258. szeptember 16-án halt vértanú- halált Valérián császár uralma idején. Jómódú pogány családból született 200 körül Karthágóban. Ő maga is pogány nevelésben részesült és csak felnőtt korban keresztelkedett meg. Teológiai tanulmányai után hamarosan pappá szentelik, sőt Karthago püspöke lesz. A Decius-féle keresztyénüldözés idején még elmenekül a városból, de ezt nem gyávaságból teszi, hanem azokért, akiknek gondját magára vette. Az üldözés után pestisjárvány szedte áldozatait, s a városban Cyprián püspök szervezte meg a betegek gondozását. Híveinek kötelességévé tette, hogy pogány felebarátaikon is segítsenek. Az újabb keresztyénüldözés idején először Kurubinba száműzték, majd halálra ítélték. Bátran és férfias elszántsággal fogadta az ítéletet. Szent Ágoston öt prédikációjában állít emléket nagy elődjének. LEONARD EULER svájci matematikus, a pétervári akadémia tanára 1783. szeptember 18-án halt meg. Rendkívül termékeny és sokoldalú tudós, aki a matematika majd minden területén kimagasló eredményességgel dolgozott, de foglalkozott fizikával és csillagászattal is. Több mint 500 tanulmányt jelentetett meg. Élete utolsó másfél évtizedében teljesen vakon dolgozott. V. KAROLY NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR a Habsburg dinasztiából származott és 1519—56-ig uralkodott. Hatalmas birodalmához tartoztak: a Habsburg birtokok, Németalföld, Dél-Itália sőt a nemrég felfedezett amerikai spanyol gyarmatok is. Hatalmas birodalmában sohasem nyugodott le a Nap. Az abszolút hatalom megerősítésére tett kísérletei komoly ellenállásba ütköztek. Főleg a német protestáns rendek akadályozták ebben. Harcolt a reformáció ellen, Luther pedig a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly előtt mondotta el híres bizonyságtételét: „Itt állok, másképp nem tehetek ..Világuralmi törekvései miatt összeütközésbe került I. Ferenc francia királlyal is. A schmalkaldeni háborúban kudarcot vallott és 1555- ben az ausburgi vallásbéke megkötésére kényszerült. 1556-ban lemondott trónjáról, birodalmán öccse, I. Ferdinand és fia, II. Fü- löp osztozott. 1558. szeptember 21- én halt meg. A LIPCSEI PER 1933-ban Goring irányításával a fasiszták felgyújtották a Rechstag épületét. Ennek ürügyén provokációs pert indítottak a kommunisták ellen. A per fővádlottja Georgi Dimitrov bolgár kommunista volt. A lipcseivel párhuzamosan Londonban lefolytatott „ellenper”, és a világszerte kibontakozó tiltakozás hatására Dimitrovot felmentették. A II. világháború után megtalált dokumentumok is bizonyították Dimitrovék ártatlanságát. A Lipcsei-per 1933. szeptember 21-töl december 23-ig tartott. Veceán Pál