Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-09-04 / 36. szám

Luthertől tanultam „Nem csak magunknak születtünk.. Műveltségről és kultúráról Orgonáink Budapest — Beáll tér „Nemcsak magunknak szület- teünk, hanem születésünknek egy részét hazánk tulajdonítja magá­nak.” — írta Szenei Molnár Al­bert szótárának előszavában. A reformátorok életszemléletét mondja ki ebben a mondatában a nagy zsoltárfordító. Hiszen messze földre mentek tanulni prédikátoraink, hogy visszatérve hazájukba, megszerzett tudásukat átadják népüknek. A népet meg­szólító lutheri reformáció a nem­zet műveltségéért való felelőssé­get plántálta reformátorainkba. Az anyanyelv fontosságát is Luthertől tanulták. Magyarul szóltak, magyarul írtak. Bevonult a nemzeti nyelv a vallásos iro­dalom minden területére. Élő nyelv volt ez, hiszen vitákban kö- szörülődve tett szert szabatosság­ra. Mert a hitviták nem tudósok elvont szórakozásai voltak, hanem meggyőző akaró, Igázságot tisztá­zó fejtegetések. És mivel a refor­máció tanítása elsősorban énekelt vagy kinyomtatott irodalmi szö­vegek útján terjedt, valamennyi reformátor egyszemélyben a kor neves írója is volt. A KÖNYVNYOMTATÁS MEG­INDULÁSA pedig egy újszerű könyvkultúra és egy szélesebb kö­zönség kifejlődését is magával hozta. 1550-ben kezdett Kolozs­várott működni a magyar refor­máció első nagyhatású nyomdája, amely igazán Holtai Gáspár ve­zetése alatt vált híressé. A ma­gyar nyelvű könyvek az 1570-es évek elején kerültek számbeli fö­lénybe a latinokkal szemben. Csekély előzményeket leszámítva a reformációval kezdődött ha­zánkban a nyomtatott irodalom kora. Ez nem csupán egy techni­kai változást jelentett az előzők­höz képest, hanem teljesebb meg­valósítását a szöveg rög-zítésépek és hiteles sokszorosításának anél­kül, hogy az író szándékát az eset­leges másolási hibák elferdítették volna. Luthernek reformgondolata volt az oktatás kötelezővé tétele. Jelentős volt ez, hiszen a Szent­írást is csak írni, olvasni tudó emberek forgathatták haszonnal nap mint nap. Hazánkban is a reformációnak műveltségi szín­vonalat emelő hatása iskolapoliti­kájában volt a legerősebb. Min­denütt bevezették az oktatást, ahol protestáns prédikátor mű­ködött. A magasabb tudományos képzettség elnyeréséért pedig az iskolamesterek külföldi egyete­mekre mentek, elsősorban Wit- tenbergbe. Az oktatási program megvalósításához nyelvtanra, szó­tárakra és egyéb tankönyvekre volt szükség, vagyis az iskolai könyvek nagy példányszámú ki­adására, terjesztésére. Az addig szóbeliség útján terjedő kultúrát ez írásbelivé változtatta. Mint ahogy a legnagyobb hatással Né­metországban Luther bibliafor­dítása volt a nép kultúrájára, nyetyére, úgy a Vizsolyban 1590- ben Károlyi Gáspár fordításában kiadott Szentírás lett nyomtatás­ban terjedve a magyar nyelv egyik formálója, alakítója. Minden kor irodalma merített a reformáció igen értékes kincsé­ből. Követőiben máig is ható eredményeket mutat felénk ez az időszak. Milyen ajándékot kap­tunk még ezekből az évekből? Mi az, ami a mában is elgondolkoz­tat bennünket? Az egyik a gon­dolkozó, a másik a gondolatait ki­mondó ember alakja. KULTÜRA, MŰVELTSÉG EL­KÉPZELHETETLEN ANÉLKÜL, hogy az ember meg ne vívná ma­gában a küzdelmet azért az igaz­ságért, melyet azután képvisel. Tanulhatunk Luthertől ma is ezen a téren. Könnyen mond ki az em­ber megmásíthatatlannak tűnő szavakat, de válaszolni, vitatkoz­ni, a vitában a maga érveit meg­védeni nem mindig hajlandó. Lut­hertől és magyar követőitől meg­tanulhatjuk, hogy a kulturáltság­hoz, a műveltséghez szorosan hoz­zá tartozik a tájékozottság mel­lett az, hogy a megismert anyagot önmagunkban feldolgozva előre vivő vitákban beszélgetésekben alkalmazni, tudjuk. Kultúra, műveltség nem dicsek­vésre való értékek, hanem a mai ember életéből nélkülözhetetlen dolgok. Nem élünk át hitvitákat, mint ahogyan a reformáció idején az emberek átéltek. Megkérdezettek vagyunk azonban minden nap. Vajon naprakészen válaszolni tudunk keresztyén módon korunk kérdéseire, mint ahogyan refor­mátor őseink tették? AZ EMLÉKEZÉSKOR miköz­ben múltunkat faggatjuk, vissza­kérdez a történelem. Kérdése: Vajon tudjuk gondolatainkban és beszédünkben olyan pallérozottan képviselni azt az örök igazságot, melyet Luther Márton és prédi­kátor őseink szóban és írásban hirdettek? Hiszen csak ha tud­juk, akkor mondhatjuk el, nem­csak magunknak születtünk, ha­nem másokkal közösen gondol­kodva alakítjuk kultúránkat. Nagy László Az 1811-ben felavatott temp­lom első orgonája tizenhárom re­giszteres volt, a pesti Herodek mester készítette. Ezt a hangszert a szabadságharc után egy Or- szágh-félére cserélték, amelyet a századforduló után egy két manu- álos 24 regiszteres Ángster-orgo- na váltotta fel. E hangszer a kor ízlésének megfelelően romanti­kus, a zenekari hangzást utánzó regiszterekkel volt ellátva. Ezek a Viola damore, Gamba, Flauto so­lo. Cello. A sípok nemes anyag­ból készültek, a mai orgona 15 regisztere ezt a nemes anyagot őr­zi. A szelepek nyitását pneumati­kus rendszerű szerkezet biztosí­totta: a századfordulón ez volt a legelfogadottabb, könnyű billen- ( tése miatt. (Idővel kiderült azon­ban, hogy a pneumatikus rendsze­rű orgonák pontatlanok, nem le­het rajtuk ritmikusan és differen­ciáltan billentve játszani.) A TEMPLOM ZENEI ÉLETÉ­BEN 1922-ben fordulat állt be, amikor Zalánfy Aladár lett a templom főorgonása. Zalánfyt, a Zeneakadémia orgonatanszaká­nak professzorát szakmai körök­ben híres Bach-kutatóként és or­gonaszakértőként tartották szá­mon. Ezekben az években indult njeg az orgonareform-mozgalom Németországban, amely a régi, barokk orgona értékeit kívánta visszahozni az orgonaépítészetbe. Zalánfy e mozgalom mellé állt, és orgonáit e reform szellemében tervezte. Természetesen nem volt megelégedve a Deák téri Angster- féle romantikus regiszterekkel sem, azokat egyhamar kicseréltet­te a barokk művekhez feltétlen szükséges regiszterekre: quintre, tercre, blockflőtére, korálsipra. De álmaiban ott szerepelt egy na­gyobb, korszerű orgona is a De­ák téri templom számára: hagya­tékában számos vázlatot és egy diszpozíciós tervet is találtunk. Zalánfy orgonatervezői munkájá­nak csúcspontja az óbudai evan­gélikus templomban 1939-ben fel­épített hangszer volt. A kortársak vallomása szerint ez volt akkor Budapest legszebb hangú orgoná­ja. Tragédia, hogy éppen ez az or­gona égett le az ostrom alatt. Za­lánfy 1959-ben bekövetkezett ha­láláig nem is épült hasonló Ma­gyarországon. **• A REFORM ALAPELVEIT NÉGY PONTBAN FOGLALHAT­JUK ÖSSZE: 1. Térjünk vissza a mechanikus szerkezethez, mert ezzel lehet ritmikusan játszani. 2. Térjünk vissza a csúszkaláda rendszerre, mert a sípok -há’ngjai- nak nemes ötvöződését ez bizto­sítja 3. A manualok kapják meg a barokk korban kialakult karak­terüket: a főmű legyen ragyogó­an fenséges, a pozitív legyen fé­nyes, a mellmű legyen színes, csengő hangú. 4. A sípok hangja is kövesse a barokk ideált: a síp megszólaláskor „csendüljön meg”. A második világháború után az orgonaépítészet egész Európában új lendületet kapott. Jeles, új or­gonák sora épült fel az orgonare­form szellemében a Német De­mokratikus Köztársaság templo­maiban is. Mikor 1963-ban ösz­töndíjat kaptam, hogy három hó­napra az NDK—ba utazzam, ma­gammal vitt,em a Deák téri új or­gona tervét! Igyekeztem minden jelentős, újonnan épített orgonát tüzetesen megvizsgálni. Tervemet egy sor szakemberrel végigtár­gyaltam, többek között a potsda­mi Schuke és a bautzeni Eule cég vezetőivel. Az ezektől a cégek­től származott orgonákat tartot­tam ugyanis a legszebbeknek. Ta­nácsúik alapján készült' el a vég­leges terv, amelynek megvalósí­tását dr. Káldy Zoltán püspök is és a Deák téri presbitérium is messzemenően támogatta. A mun­kát a budapesti állami Orgona­üzem vállalta. AZ ORGONA HÁROM MANU- ÁLOS ÉS 44 REGISZTERES, mechanikus csúszkaláda rendsze­rűi Építése nem volt egyszerű. Hiszen mechanikus orgonát Ma­gyarországon már akkor legalább ötven éve nem építettek. Az orgo­naépítők előtt a barokk hangzás kialakítása ismeretlen volt ebben az időben. Sok szakmai tanácsko­zás, külföldi orgonák hanglemez- felvételeinek tanulmányozása út­ján azonban mégis sikerült az or­gonareform elveinek megfelelő orgonát építeni, mégpedig komp­romisszum nélkül. — .4z új orgonát 1971. szeptem­ber 12-én avattuk. Nagy nap volt ez a gyülekezetben, de szakmai körökben is. Egy új hangzásvilág tárult mind az orgonaművészek, mind az orgonaépítők elé, olyan, amit eddig csak külföldön tapasz­talhattak. Igaz, hogy a Zeneaka­démia kétszerié nagyobb orgoná­ját négy évvel előbb avatták fél, de ennél a hangszernél nem lehe­tett konzekvensen végigvinni a reform elveit, mert a játszóasztal mozgathatósága miatt a mecha­nikus traktura helyett elektromost kellett alkalmazni. Avatása napjától az orgonának van egy vendégkönyve. Az idelá­togatók ebbe írják be nevüket, benyomásaikat. Az őszintén elis­merő beírások között találunk né­met, szlovák, francia, holland, an­gol, finn, svéd, romániai, svájci, amerikai és japán orgonaművé­szekét is. A hangszer miatti öröm azonban mégiscsak magyar orgo­naművészek bejegyzéseiből su­gárzik legátütőbben. „Végre egy HANGSZER Pesten” írja Baróti István, és „Végre az ELSŐ, e kor követelményeit kielégítő orgona Magyarországon” jegyzi be Ella István. Ez a hangszer kíséri 1971 óta a gyülekezet énekét. A Lutheránia hangversenyein ez a hangszer ad­ja a stílushű kíséretet. És ez a hangszer szólaltatja meg a barokk kor evangélikus orgonamuzsikájá­nak gyöngyszemeit, elsősorban Bach műveit. Ismereteim szerint nincs is orgona Magyarországon, melyen ilyen maradéktalanul le­hetne Bachot megszólaltatni. Rendkívül sajnálatos tény, hogy a lémezfelvételre oly alkalmas hangszeren mégsem lehet egyet­len lemezt sem készíteni, mert az éjjel-nappali metro- és autóbusz­forgalom miatti állandó zaj ezt lehetetlenné teszi. A HANGSZER KIVÁLÓSÁGA NEM NAGYSÁGÁN MÚLIK. Hi­szen legalább tizenöt nagyobb templomi hangszer van még Budapesten, kétszerié nagyob­bak is. De amiben a Deák téri utolérhetetlen és egyetlen mind­máig: kompromisszum nélkül és konzekvensen szólal meg rajta az a hangzásideál, amit az orgonáre- form hívei Európaszerte kerestek és valósítottak meg egy fél év­századon keresztül. És ebből a faj­ta orgonából ebben a nagyságban ez az egyetlen hazánkban. Trajtler Gábor „A teljesség felé” Weöres Sándor költészete Versolvasó, versélvezö igényünknek ki­elégítésére más és más jellegű verseket olvasunk. Van, amikor Ady jorradalmi hevületű verseit kívánjuk olvasni, majd a halk szavú Tóth Árpád verskötete fölé hajiunk, máskor meg Juhász Ferenc le­nyűgöző képáradatát élvezzük, vagy Ga­rat Gábor gondolatilag gazdag lírája gon­dolkodtat el minket. WEÖRES SÁNDOR KÖLTÉSZETÉNEK SOKARCÜSÁGA kivételes a magyar iro­dalomban. Ki-ki versolvasó igényeinek megfelelően kalandozhat Weöres gazdag költői világában. Versei visszhangra lel­nek minden versolvasó lelkében. Az óvo­dás és iskolás gyermekek örömmel barát­koznak a csupa ritmus, csupa játék ver­sekkel. a felnőttek pedig elgondolkodhat­nak mély tartalmakat hordozó meditativ- filozofikus versein. KÖLTÖ1 ÉLETMŰVE SOK FORRÁS­BÓL TÁPLÁLKOZIK, gazdagszik. „Az igazi nagyok mind ezer szállal kötődtek elődeikhez” — írja vallomásaiban. Hatolt költészetére Csokonai, Madách, Arany, „hálája leborul” Ady, Babits és Kosztolá­nyi, mint mesterei előtt, érdeklődéssel fordul az angol, a francia, a német költé­szet felé, merít a népköltészet tiszta for­rásából, érződik költészetén a Távol-Ke­let eposzainak, vallásainak és filozófiai rendszereinek (konfucianizmus, buddhiz­mus, taoizmus) a hatása is. Sokféle ha­tást asszimilált egyéni módon, saját köl­tői tehetségének hozzáadásával. Amikor a korszak legjelentősebb folyó­iratában, a Nyugatban megjelenik első verse (1932), még csak tizenkilenc éves. Az öregek című megindító lírájú versét 1930-ban megzenésíti Kodály Zoltán. Első verskötete, a Hideg van 1934-ben lát napvilágot. Már érett költőként mutatko­zik be 1944-ben Medúza című versesköte­tével. Néhány éves egymásutánban köve­tik a többi kötetek. Megjelennek Egybe- gyűjtött írásai, majd műfordításainak gyűjteménye. MI A KÖLTŐI HITVALLÁS ars poe­ticája? „Célom: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény. Át­világítani és felrázni óhajtlak, hogy át- rendezhesd magadat zárt, véges, egzisz­tenciális énedből nyitott, szociális, koz­mikus, végtelen énné.” Hogyan valósítha­tó meg ez a cél? Az emberiség válságban él. Eredetileg — szerinte — volt a min- den-egy, tagolatlan elet. A világ eredeti ősegysége azonban megszűnt. Az egész ré­szeire szakadt. Az ősvilágot keresi: az ókeleti kultúrák, mítoszok, vallások vilá­gába merül el, bejárja Ázsiát, elsősorban Indiát és Kínát. A képzelet és ennek nyo­mán a művészet, a költészet képes csak helyreállítani a valóságot. A költészet az egészre való emlékezés, kapcsolatterem­tés a teljességgel. Korunk emberénél: a költészet tudja csak megmutatni az em­beri teljességet. Hogyan haladhatunk a teljesség felé? önmagunk tökéletesítésével, önmegvál­tással. Előfeltétele ennek az önismeret teljessége. Az önalakítás, az öntökéletesí­tés áll csak az ember módjában. (A buddhizmus tökéletesedés eszményének hatása.) WEÖRES ÉLETMŰVE KÖLTŐI MŰ. Több benne a költészet, mint a filozófia. Legtöbbször egy-egy szemléletes képet, általános gondolatot ragad meg, és azt formálja, teremti újjá. Nézzünk néhány gondolatot A teljesség felé című költői prózájából! „A templomba járás, áhítat, könyörgés, bűnbánat, erény, ha teljes szívvel végzed, mind Istenhez vezet: ál­taluk Isten hajol hozzád, érzed az ő csók­ját, és mindinkább eggyé válsz vele. — Az önvizsgálat legegyszerűbb módja az imádság: az ember imájában őszintére vetkőzik Isten előtt. — A tér és az idő vi­lága tisztítótűz. — A menny, a pokol nem csak halál utáni állapot, mindenki viseli valamelyiket, akár holt, akár élő. — önmagad beutazása: a mindenség be­utazása.” Egy miniatűr remekmű álljon itt kivételes ritmusérzékének és sajátos képalkotásmódjának illusztrálására: „Nap jön a menny hajlatán, / arca nyíló tuli­pán, / ö legyen az én apám, / ö legyen az apám. Hold jön a menny hajlatán, j húzza fehér égi szán, / ő legyen az éh apám, / ö legyen az én apám.” Kezében minden gondolat, látvány, kép költészet­té válik. Fölényes formaművész. A ma­gyar vers eddig nem látott lehetőségeit csillogtatja meg. Szín- és képzuhataga, atmoszférateremtő képessége páratlan. Egymásnak ellentmondó forrásokból táplálkozik költészete. Az ellentétek ki­egyensúlyozására törekszik. Nem egy ver­sében keverednek a keleti, az antik és a keresztyén kultúra motívumai. Vallásos témájú verseiben sem mutatkoznak meg szembetűnően evangélikus keresztyénsé- gének a jegyei. MAGÁNYOS, SZEMLÉLŐDŐ TERMÉ­SZET, ugyanakkor maga is törekszik „nyitott, szociális énné” válni. Megszólal verseiben a szociális elégedetlenség hang­ja is: az elnyomókra „a Jelenések pokla, vár", együtt érez az elnyomottakkal, „rongyos felebarátaimnak, Krisztus ke­gyeltjeinek” nevezve őket. önfeláldozás­ra, áldozatra, szeretetre hív fel. A humá­num szolgálatában áll költészete. Weöres célja nem az, hogy a versolva­só azonosuljon nézeteivel. Részben az ol­vasóra bízza, hogy verseiben mit és mi­lyen mértékben érezzen, gondoljon szim­bolikusnak. „Nem szándékom, hogy kér­jelek a jóra, / Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem.” Verseinek azt a fel­adatot szánja, hogy „eleven áramot” su­gározzanak, gondolkodtatni, „igaz lé­nyünkre” eszmélteim szeretne velük. Költészetének katartikus szerepet szán. WEÖRES SÁNDOR HETVENÉVES. Nem kívánhatunk jobbat, minthogy „hé­zagos hite” — ahogy önmagáról írja — teljessé váljék. Vajda Aurél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents