Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-14 / 33. szám

Az a véleményünk, hogy... AZ EGYHÁZ MINDIG IS „PO­LITIZÁLT”. Pontosabban fogal­mazva: hosszú története alatt mindig is állást kellett foglalnia a közügyekben. Vagy így, vagy úgy. Vagy támogatva, vagy elv­telenül helyeselve, vagy a maga többé-kevésbé jelentős súlyával ellenezve azt, ami éppen körül­vette. Ma sem más a helyzet, és így van ez az egész világon. Kibú­vó nincs: minden keresztyénnek, minden magát keresztyénnek valló közösségnek, az egyes egy­házaknak, az egyházi világszö­vetségeknek ma is színt kell val­lania és éppen ott, ahol a leg­nehezebb, a mindennapi kérdé­sekben. A DOLGOK „ELTEOLÓGIZÁ- LÁSA” — milyen csúnya kifeje­zés, ugyanolyan Visszataszító, mint a mögöttes tartalom — az egyház küldetésének elárulása. A hallgatás ugyanide vezet. Harmadik út viszont nincs, mert ez a megalkuvás, a Krisz­tus által megítélt langymeleg- ség, ami a „kiköpendő” kategó­riájába tartozik. MARAD AZ EGYETLEN LE­HETŐSÉG : hittel, keresztyén szolgálattal, érző szeretettel-ág- godalommal élni a világban, a társadalomban. Felvenni a világ, az ország, az egyház, az ember gondjait, a gondokat megoldó feladatokat s > olyan megoldást keresni, amely egyszerre ige —, s korszerű és előbbre viszi a kö­zös ügyet. Hozzáértéssel, megértéssel és felelősséggel. ÜGY, AHOGY ERRŐL DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök-elnök tett tanúbizonyságot a Kossuth Rádióban, a „Közéleti közelké­pek” két adásában. v Párbeszéd a család jöveiéért MEGTISZTELŐ MEGHÍVÁS­NAK tehettem eleget, amikor a MÁV miskolci Építési Főnöksé­gének KISZ-szervezete arra kért fel, hogy legyek beszélgető part­nerként vendégük vitadélutánju­kon. A téma: Társadalmunk leg­kisebb, de döntő jelentőségű kö­zössége a család. A vitadélutánon résztvevő fia­talok a kérdések sokaságát tet­ték fel. Egyházunk élete és szol­gálata, a jövő évi LVSZ nagy­gyűlés előkészületei, a fiatalok közt végzett lelkészi munka, az ifjúság felkészítése a családi életre, a nemzeti tudat a haza­fiasságra nevelés kérdéseire adott válaszok töltötték ki azt a közel két órát, amit együtt töl­töttünk. ÖRVENDETES VOLT AZ A NYITOTTSÁG, ahogy egyhá­zunk élete után érdeklődtek, be- leértve a lelkészutánpóttásbizto­sítását és a lelkészképzés íejlada:- tát is. Felelősségteljes Rangon szóltak a házasság, a párválasz­tás és a család életének alakítá­si lehetőségeiről. Kisiklott éle­tek, kísértések, a szenvedély fel- lobbanásának káros következmé­nyei, a jövendő nemzedék csa­ládra irányított nevelésének szükségessége — gondolatözön- ként jelzi, hogy mindnyájan tu­datában vannak az ősi felisme­résnek: ha szűk családi életünk legintimebb területén elrontjuk az életünket, alapjában boldog­talanokká válunk. ABBAN IS EGYETÉRTET­TÜNK, hogy a legbizalmasabb, közösségünknek egyetlen feszült­ségoldó módja a megbocsátás gyakorlása. Elfeledni napi sérté­seket, a másik fáradtan és meg­gondolatlanul elhangzó apró vá­daskodását, hogy újra egybefo­nódjék két ember sorsa közös feladatokra s együttes boldog­ságra. EZ A TALÁLKOZÓ IS SZE­RÉNY RÉSZE VOLT annak a hazánkban folyó párbeszédnek, ,-amely, hivő és más világnézetű emberek közt különböző szinten naponta megvalósul. Létrejötte, a beszélgetés jelezte, hogy sok közös tennivalónk van a csalad holnapjáért, amelyben keresz­tyén emberekként szívesen vál­laljuk a ránk eső részt. Szebik Imre Hetven év együtt Kedves, meghitt ünnepségre került sor május 25-én a ge- csei evangélikus templomban. A 96 éves Móricz Gyula testvérünk és felesége, Kovács Lídia, aki májusban töltötte be a 90. esz­tendőt — sok évtized terhétől és gondjától hajlottan ugyan, de szívükben mély hálával és. re­ménységgel jöttek az oltár elé. HETVEN együtt töltött eszten­dőért mondtak hálát és köszö­netét Istennek. Az. ünnepi isten­tiszteleten Bálint László lelkész hirdette Isten igéjét és köszön­tötte a jubiláló házaspárt, majd átadta a gyülekezet ajándékát. A családtagok ünnepi ebéden, a barátok, szomszédok és a község fiatalsága pedig a délutáni és es­ti órákban vették körül szerete- tükkel a ritka évfordulót meg­ért párt. Isten áldását kívánjuk továbbra is számukra. „Áldjad lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad lelkem az Urat, és ne je­ledd el mennyi jót tett veled!” B. L. USA: AZ ELSŐ NÉGER EVANGÉLIKUS PÜSPÖK Luthertől tanultam A muraka foecsiilete SZÁMOMRA LUTHER NEVE egy életre az árvaházzal és az is­kolával forrt össze, mert elemis­ta koromban Szarvason abba az iskolaépületbe jártam, amely homlokán viselte a Luther Árva­ház nevet, mivel egyik szárnyá­ban nyert elhelyezést az árva- ház. Ez pedig kettőt jelentett ne­kem. Egyfelől a segítségre szo­rulók felkarolását, segítését, más­felől az életre, hivatásra való komoly és odaadó felkészülést. Később még azt is megtudtam, hogy a szarvasi puritánság és szorgalom egyik ösztönzője Tes- sedik Sámuel volt, az az evangéli­kus lelkész, aki tapasztalatainak zömét N émetországban gyűjtö­gette, amely a 18. században már szép példáit mutatta az emberi törekvéseknek, példaadó szorga­lomnak, amelyekbe Luther szel­lemisége is beleépült. A BECSÜLETES* MUNKA, FÁRADOZÁS mindig magától ér­tetődő volt az evangélikus ke­gyességben, és sohasem vált öncé­Badacsonytomaj (protestáns ima­ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24., augusztus 7,. 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. i. Balatonbogiár (református templom): a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (-cformátus templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református temp­lom) : a nó első vasárnapja kivételé­vel de. 8. Balatonfüzfő (József A. u. református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Ba­latonkenese (református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom): a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (reformá­tus templom) : a hó második és ne­gyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.) : a hó második és har­madik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balaton világos: a du. 4. Csopak (református templom): hó második és negyedik vasárnapján lú tevékenységgé. Alkotás volt az, beleilleszikedés az egész ter­mészet és az ember szolgálatába. Mintahogy Luther sem nézi a munkát sohasem önmagában, ha­nem vaz egész élet összefüggésé­ben. „Nyíljon meg azért az értel­med, táguljanak gondolataid és ne csak a sütőkemencéig vagy a liszteszsákig érjenek, hanem a tág mezőre, az egész földre, amely hordozza és megtenni a minden­napi kenyeret, a mindenféle élel­met:” „Isten azért szerzett annyi­féle világi foglalkozást és mun­kát, hogy a keresztyének ne szer­zetesek legyenek, hanem a tár­sadalmi közösségben éljenek.” (Nagykáté) A munka tisztessége abban van, hogy gazdagítja az életet, segít­séget jelent másoknak, a terem­tési rendet szolgálja. Az a munka, amellyel másoknak használunk, igazi istentisztelet. A becsülete­sen dolgozó paraszt munkáját többre értékeli Luther a szerzete­si életnél, a sepregető háziasz­a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns temp­lom) : a hó első és negyedik vasár­napján du. 4; a nó harmadik vasár­napján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F u. 18.) : minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7.. 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusz­tus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első, vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötö­dik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Da­rányi u. 1.): a hó második és negye­dik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evan­gélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. szonyt az imát lélektelen ül ha­daró apácánál. Maga az Isten van jelen a munkában és cselekszik rajta keresztül földi világunkban« AZ AZÓTA ELTELT KÖZEL 500 ÉV ALATT a munka értéke­lése terén fontos fejlődés történt. Tisztázódott, hogy mi a munka, hogyan kell dolgozni. Az is, hogy Istent is csak az -ő teremtett vilá­gán keresztül szerethetjük, amely­be belehelyezett, hogy őrizzük és műveljük. Isten az emberi érte­lem és kéz felhasználásával akar­ja végezni gondviselő és világ- fenntartó munkáját. Az egymást kiegészítő, egymásra építő mun­kák láncolata építi az életet. Na­pi munkánk nem „profán gond” többé, hanem szent terület, ahol Istennel és a felebaráttal vagyunk a legszorosabb kapcsolatban, is­tentisztelet, önző énünk halálra- adása. A keresztyén élet nemcsak a templomban, a gyülekezetben folyik, hanem a napi munkavég­zésben. Itt is az ige, úrvacsora, keresztség az erőforrás. A hit a cselekedetekben terem gyümöl­csöt. Ezek pedig nem különleges vallásos cselekedetek, hanem hét­köznapjaink felelős élete, tevé­kenysége. A szeretet az embertár­sak felé fordít, együtt örül, együtt dolgozik, együtt épít. Hordozza a közösség, az embertársak gond­jait. így válik konkréttá, gyakor­lativá, hétköznapivá a szeretet által munkálkodó hit. ÍGY LESZ A LUTHERI ER- KÖLCSISÉG egyik fő megnyilvá­nulási területévé a hivatásszerű munka. Az ember nem Igazán ember, ha csupán önmagának él. Személyisége hiányos, ha hiány­zik egy másik emberhez forduló ragaszkodás és áldozatos segítés. Ezt pedig legjobban abban való­síthatjuk meg, aminek mestereivé lettünk, amihez adottságaink, ta­pasztalataink és mindennapos gyakorlataink a biztosítékok: hasznos munkát végzünk mások javára. Minden becsületes mun­kavégzés alkotás. Ha valaki adottságait, tehetségét beleveti a hétköznapi feladatába, akkor va­lamit alkot. Részese Isten alkotó munkájának, világfenntartó és gondviselő szeretettnek. Innen érthető, hogy a hanyag munka nemcsak földi síkon ítélendő el, hanem Isten ítélete alá esik, Is­ten elleni bűn. A Krisztusért megiigazult bűnös hite a leggazdagabb forrrás és a legerősebb etikai indíték a sze- retetre, a hálás és hűséges mun­kavégzésre. Az ember Isten irán­ti háláját hétköznapi munkájá­ban. a felebarátért való fárado­zásban bizonyíthatja meg. Kovács Pál A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július l-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. Istentiszteletek a Balaton mellett A Máté passi» (áncfanfázialíént? A pécsi szabadtéri színpadon négy este előadták a Kossuth- díjas, érdemes művész Eck Imre által táncfantáziaként feldolgo­zott Máté passiót. Elképzelése szerint a harmadik művészeti ág, a tánc akarta „megláttatni” azt, ami Máté-passióként a bibliai szöveg és ach muzsikája szinté­zisében, mint az egyetemes, em­beri kultúra talán legnagyobb remekében 1729 nagypéntekén indult el a lipcsei Tamás temp­lomból világhódító útjára. Igaz, hogy annakidején kortársai túl­ságosan teátrálisnak ítélték és nem ismerték fel páratlan érté­két. Nyolcvan évvel később, Mendelssohn vezényletével, Bach halála után lett vitathatatlanná diadalmenete. Elképzelhető len­ne, hogy Bach kortársaiként mi sem ismerjük fel a táncfantázia értékét? Részemről elképzelhe­tetlen. Viszont a közönség rea­gálása elgondolkoztató. Várakozá­som ellenére mind a négy este zsú­folt nézőtér. tapsolta meg a rend­hagyó produkciót. Igaz, hogy ez a „siker” nem érdekelte Eck Im­rét sem. Ügy számolt,' hogy Verdi Requiemjének, Beethoven két szimfóniájának a tánc és balett nyelvére való fordítása után Bach passiója sem lehet aka­dály. Az interjúban azt val­lotta, hogy saját gondolatait akarta kifejezni csupán és egy­úttal különböző asszociációkat kí­vánt elindítani a gyanútlan néző­ben. A tudatalattiból’iszonyú em­lékképeket akart előhívni, hogy az emberiség szenvedéseinek va­riációit szembesítse kortársaival. A kinyomozható reagálások meg­döbbentőek voltak. Elfojtott hábo­rús emlékek, a gettók rémségei, a Rajk-pör stb. váltódtak ki a né­zőkben, középpontban az ártatlan szenvedővel és a gyalázatos áru­lóval, Júdással, Nyilvánvalóan járt ezzel együtt a bibliai szöveg iránti respektushiány és az önké­nyesen kezelt csodálatos zene. Rendezői szempontból érdekes a két hatalmas szekrény alkalmazá­sa, amelyet bátran tologathattak, hol belsejében, hol a tetőzetén pe­regtek a jelenetek. Mégis egysí- kúan. A tánctér szűknek bizo­nyult. A világítás sem segített. A kosztümök nem voltak hatásosak. Nem kaptak a táncosok sem lépés­irányítást, sem átfogó koncepciót. Improvizáltak váltakozó sikerrel a táncosok. Néha pantomimszerű­vé .vált a játék, A fővárosból ven­dégszereplésre érkezett Dózsa Im­re (az Állami Operaház balettár- sulatának igazgatója!) valószínűen a minimális próbák miatt is adós marádt Jézus megjelenítésének drámaiságával. Eck Imre ugyan a hangsúlyt inkább Júdásra kívánta tenni, de akkor miért bízta ezt a szerepet a Liszt-díjas Uhrik Dó­rára?, talán azt kívánta ezzel ki­fejezni, hogy ami „júdási”, az nincsen nemhez kötve? Nem hi­szem, hogy szabad ennyire „köny- nyedén” bánni a bibliai textussal. Jézusnak voltak női tanítványai, de Eck Imre a táncosok felével női tanítványokat szerepeltet. Ak­kor indokolt ilyen méretű változ­tatás, ha komoly, művészi érdeket szolgál. Sem Pilátus fürdőszoba­jelenete a dézsával, sem a többi változtatás, (tapsolások, csöngety- tyűzések, a kakas kukorékolását pótló úttörő sípszó?) nem vitt előre vagy feljebb művészi szán­dékot. Nem beszélve az evangélis­ta szerepéről. A záró jelenetben a „levétel”, sírba helyezés nem fo­kozta a feszültséget, sőt esett, la­zult a befejezés. Bár Eck Imre senkit sem akart „vallásos” érzé­sében megbántani, már-már blaszfémiát élt át a bibliai szö­vegben és Bach muzsikájában já­ratos néző. A KISZ vegyeskara, az egyik általános iskola kórusa, a pécsi filharmóniai zenekar min­dent megtett, hogy a „hallható” zene magával ragadja a publiku­mot, A szólisták többsége is szé­pen énekelt. A közönség jelesre vizsgázott a négy nyári estén. De a győztes — ennyi teher ellenére is! — Bach zenéje volt. Balikó Zoltán tét nyert el. (Az Amerikai Luthe­ránus Egyháznak kétmillió há­romszázezer híve van, a Dél-Óce­ániai Egyházkerületnek 144 tagja és 310 gyülekezetei lwi) Az Amerikai Lutheránus ’ Egy­ház (ALC) Dél-Óceániai Egyház- kerülete Nelson W. Trout lelkészt választotta meg püspökévé. Ö az első néger, aki az Egyesült Álla­mokban evangélikus püspöki tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents