Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-07 / 32. szám
Kapernanm ötven éves Három úton kell elindulnom, hogy Kapernaum bölcsőjéhez érkezzem : Egy nyaraló Gyenesen. Tulajdonosa dr. Bita Dezső budapesti bencés egyetemi tanár. 5.300 négyszögöl területen elöregedett szőlőben volt a nyaralója. 6 kis szobából állt. Volt egy gazdasági épület, amely hol 2, hol 4 lónak adott helyet s itt volt a vincellér „lakása” is. A két épület között, az udvar közepén volt a nádfedeles fila- gória. A tulajdonos meghalt, rövid két év alatt több tulajdonosa is volt, akik vagy megvették, vagy bérelték. 1933. kora tavaszán ügyvéd kezére került, aki eladta. A táblát kitették, csak még a vevő volt ismeretlen. OFPEL-VILLA 1904-ben épült. 2 k. hold területen két nádfedeles ház volt. Az egyiket lebontották s a helyén felépült a Kató-lak, egy emeletes nyaraló. A család keszthelyi volt, ahol az elődöknek ko- csi-„gyáruk” volt. A megmaradt nádfedeles épület a „Bodri-lak” címet kapta. Keszthelyen ebben az időben nem volt még templom. Kővágóőrs szórványa volt, ahova a lelkész egy évben egyszer látogatott el, Péter-Pálkor, s akkor tartott istentiszteletet. Gye- nesdiás mondhatni római katolikus volt, 4—5 evangélikus lakta. Oppeí Ernő a soproni posta igazgatója volt. így került kapcsolatba dr. Fayr Sándor profesz- szorral, aki több nyáron lakója volt a villának. 1927-ben dr. Deák János professzor is lakott itt. Megszerette ezt a csendes és romantikus helyet. Annyira, hogy 1930-ban az Oppel-villa szomszédságában megépítette az Eperjes- villát. ÉBREDÉS. A húszas években egyre többen kerültek kapcsolatba az északi, főleg finn testvérekkel, ahol már több évtizedes múlttal rendelkezett az egyház ébredési mazgalma. Ezt a levegőt magukkal hozták. Az igényt egy komolyabb hitéletre. Ezek közül ki kell emelnem» Tű rócay Zoltán, akkori ózdi lelkészt, aki 192? tavaszán az első istentiszteletet tartotta az Oppel-villa kertjében a nagy diófa alatt. Ettől kezdve egyre többen gyűltek össze ebben a villában. 1932. tavaszán, amikor ugyancsak Túróczy Zoltán tartotta az istentiszteletet (akkor már győri-lelkész volt) a prédikáció derekán, nyári zápor miatt megszakadt az istentisztelet. Bemenekültek a Bodri-villába és a másikba, de így sem fértek fedél alá. Ekkor az „ázott Verebekben” megfogant az elhatározás, hogy kell venni itt ebben a csendes faluban egy hajlékot, ami a miénk lesz. Isten tálcán kínálta fel a következő tavaszon, 1933. júniusában dr. Bita Dezső házát. dr. Deák János, Túróczy Zoltán, D. Kapi Béla és Radvánszky Albert elfogadták, hogy a soproni Teológus Otthon tatarozásra félretett pénzéből 14.000 P-ért megveszik ezt a fun- dust. Meg is történt. Ebben az évben már birtokba vették a lelkészek s mások is. 2 év múlva már szűknek bizonyult és Kalmár Zoltán kanizsai építész tervei alapján 1936-ban megépült az u alakú épület. Az ebédlő s egyben előadói terem, akkor még nyitott volt. Föléje kis torony épült, amibe a harangot a híres Slezák cég ingyen adta. 1936. JÜLIUS 5-ÉN D. Kapi Béla püspök szentelte fel az új szárnyat és a harangot. Ekkor szólalt meg először a kisharang, melynek hangja évtizedeken át hívta és hívja most is a híveket az istentiszteletre és az áhítatra. A harang szólt s hívek egyre nagyobb létszámban jöttek. Szűk lett az épület. A környező parasztházak szobái, sőt padlásai is megteltek. Érett egy nagyobb épület terve. Ezt azonban keresztülhúzta a második világháború. Csak 1948 őszén lehetett e terv megvalósításába belekezdeni. Kalákában ment a munka. Volt olyan zalai, somogyi gyülekezet, ahonnan a lelkész vezetésével 20 —25 gyülekezeti tag érkezett és nagy segítséget nyújtottak az építkezésnél. A tetőszerkezetet 4 békéscsabai ács készítette. Mindezek ingyen dolgoztak, sőt maguk gondoskodtak ellátásukról is. Gombamódra készült az épület. Tavasszal már tető alá került s bár nem voltak még ablakok, ajtók, de már zizegő szalmán hálva birtokba vették a konferenciázók. Ez volt a munka fele. A másik része vontatottan ment, ahogy az adományok érkeztek. A cikk írója 1955. február 1-én vette át az intézmény vezetését. Ekkor az új épületben csak két helység volt használatban: a konyha és a mosogató. A többi helység s az egész épület kívülről vakolatlan volt. Nagy nyitott „előadó és ebédlője” volt. Szeles időben röpültek a tányérok, bögrék, poharak, záporban a fele úszott a vízben ... Csak nagyon lassan évről évre kakaslépésekben haladt az épület előre. Először a nyitott terasz helyén megépült a konyha, a hozzátartozó egységekkel s így nyertünk egy zárt ebédlőt. Utána jött az emelet, (padlástér) beépítése. 1953. tavaszán, mielőtt átmenetileg tűzoltótanfolyamokat rendeztek benne, a régi épület ny. lelkészek otthonává lett. Az új épület pedig megnyitotta kapuit a nyaralók előtt. Így vált ilyen kétarcúvá Kapernaum élete. HOGY NYERTE A NEVÉT? dr. Deák János a Karmel-hegyet ajánlotta. Túróczy Zoltán azonban nem helyeselte, mert ekkor épült Keszthelyen a karmelita templom és kolostor, hogy annak léte keveredést fog okozni. Ö Kaper- naumot ajánlotta, a Genezáret tóparti várost, melyet Jézus nagyon szeretett. Még egy utolsó kérdésre szeretnék rátérni: kik voltak a szolgálattevők? Tekus Ottó 1942. július 5. — 1944. augusztus 31-ig La- borczy Zoltán 1948. március 1. — 1953. június 1-ig, utána Kovács Géza következett. 1953 június 1től Mesterházy Ferenc keszthelyi lelkész és Görög Ernő ny. lelkész 1955. január 31-ig. A cikk írója 1955. február 1-én vette át az Otthon vezetését, és pontosan 20 évig szolgálta ezt a kedves házat. A dolgozók közül hadd emeljem ki a következőket: az első években úgy oldották meg a személyzet kérdését, hogy a soproni teológus otthon munkatársai a nyári 3 hónapra leköltöztek Gyenesre. Teréz nővér volt a konyha főnöke, majd utána Ilona nővér. A későbbi időkből hadd emeljem ki Dezső Imre ny. jegyző és felesége (Irma néni) szoglálatát, akik Kapernaum „hőskorában” dicséretesen helytálltak. A KÖZELMÚLTBAN A KAPERNAUM VEZETŐI gyakran váltották egymást. Majd 1978 őszétől Szabó Ferencné lett az Otthon vezetője. Ez az időpont egybeesik az Otthon és az üdülő épület korszerűsítésének, átépítésének, kibővítésének a gondolatával. 1979-ben a Szeretetotthon belső felújítása történt meg, majd 1980 —1981-ben az épület külső tatarozását, új gondnok lakás építését az ebédlő modernizálásának munkálatait végezték el. Ugyanekkor az üdülő teljes átalakítása is megtörtént. E közel 5 millió forintos beruházás dr. Karner Ágoston főtitkár elképzelései és irányítása mellett történt. E nagy összegű beruházáshoz anyagi segítséget adott a Gustav Adolf Egyesület, a németországi Luther Márton Egyesület, a Bajor Diakóniai Egyesület és a Westfália-i Egyház. Aki ma keresi fel Kapernau- mot, alig ismer rá a régi épületekre. Külsőleg, belsőleg megújult, s méltó helye lett mai korszerű egyházi életünknek. Hernád Tibor Imádkozzunk! Uram, szeretnélek egyre hűségesebben követni. De bocsáss meg, ha igédből kiválogatom, ami kedves nekem. Köszönöm azokat a szavaidat is, amelyek tájnak. Tudom, hogy javamat akarod. Igazgasd lábamat a békességre vezető útra, tartsd meg ezen az úton családomat, gyülekezetünket és a Föld minden népét. S tisztísd meg teljesen gyülekezetedet, hogy elkerülhessük méltó haragodat. Ámen. VASARNAP I6EJE A kevésbé ismert Jézus Lk. 19, 41—48. Alapigénk két jelenet Jézus életéből. Mindkettőben erős érzelmi felindulás hatja át. Vajon miért? AZ EGYIK HELYZETBEN KÖNNYES A SZEME. Pedig körülötte boldog és ujjongó emberek vannak, akik hozsannát kiáltva kísérik Jeruzsálembe. Jézus tudja, hogy a városba meghalni megy. Nagyon is természetes az, hogy valakinek a tudott halala előtt könnyek szöknek a szemébe. De Jézus nem magát siratja, hanem gyilkos városát, amelyik elutasítja őt. Tudja, hogy itt hamarosan semmi sem lesz, csak romok és pusztulás (Pedig Jézus megmutatná a megmaradás útját: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Mt 5, 9). De népe között egyre erősödött egy fékeveszett gyűlölködés, amely lázadásba torkollt. A gyilkos város öngyilkossá lett, mert nem ismerte fel a békességre vezető utat. Jézus útja mindig a békességre vezető út. Istennel és egymással békéden embereknek hirdeti ma is: békességben éljetek (Mk 9, 50). Mondja a békéden szívűeknek és a zaklatott légkörű családoknak. A békesség hiányával megvert gyülekezeteknek és az egymásnak feszülő világnak. Elutasítása mindig az önpusztítás kockázata is. Megrendül Jézus felettünk is, mint akiken hiába akar segíteni?! A MÁSIK JELENETBEN HARAGOSAK ARCVONÁSAI. Nehezen illeszthető ez is a megszokott Jézus-képbe. Ha imádságban lehajtott fejjel rágondolunk, nem úgy jelenik meg előttünk, mint aki indulatában asztalokat forgat fel, s mint aki elől hanyatthomlok menekülnek az emberek. De az ostort suhogtató Jézus képe is hozzátartozik a gyermekeket simogató Jézus-képhez. Ne is oldjuk fel a jelenet erőteljességét. Vegyük észre, hogy értünk haragszik ő. Szeretető védi a templomot, az istentisztelet helyét Az imádság házának nevezi, ahol Isten és ember egymásra talál. De rátalálunk-e, ha úgy gondoljuk: Istennek jó akárhogyan? Élhetek, ahogyan akarok, dolgaimba még Isten se szóljon bele. A jeru- zsálemi templomban jól érezték magukat kapzsi kalmárszellemmel, nyerészkedő üzleteléssel, bűnösen. Isten elégedjék meg az áldozatokkal, őt le lehet kötelezni a kultusszal. Cserébe pedig szemet huny bűneik felett. Ök így gondolhatták. Jézus azonban másként látta. Kiutasítja az imádság házából azokat, akiknek az imádsága hazugság, mert nem akarnak megváltozni. Szava keményen ostoroz ma is, ha azt hiszem, hogy neki minden mindegy életemben. Értünk haragszik, hogy a templom a megtisztulás, megújulás helye legyen. Jönni lehet akárhogyan. Nem is tudunk másként, mint bűnösen. De elmenni csak a megváltozás szándékával szabad. Sokszor hangoztatják emberek egy-egy elmarasztalás mellett: „pedig templomija jár”. A templomot látogatóktól a közvélemény is el várnál ‘ái c>?t. megtalált többletei, amjt JézjSs^s kíván. ítéletrajtunk, ha haragosan kell követelnie/*”, ‘' KÉT JELENET JÉZUS ÉLETÉBŐL. Bennük mi is felismerhetjük meglátogatásának idejét. o Zászkaliczky Péter Háromszáz éve született Gottfried Silbermann A barokk kor nemcsak az orgonazene, de az orgonaépítés virágkora is. Ekkor igen sok kiváló mester működött. Köztük is magasan kiemelkedik Gottfried Silbermann, akinek idén ünepeljük 300. születésnapját. 44 hangszeréből mintegy 30' maradt ránk és ezek csaknem kizárólag evangélikus templomokban szólnak. GOTTFRIED SILBERMANN 1683. január 14-én született a Frauenstein melletti Kleinbob- ritzschban, Michael Silbermann ácsmester fiaként. Két évvel volt idősebb mint Bach. Az orgonaépítés előiskolája az asztalosság, amit otthon sajátított el. Majd Strassburgba vándorol András bátyjához, hogy orgonaépítést tanuljon nála. Andreas többek között Parisban is tanult, így Gottfried rajta keresztül megismerhette a francia orgonaépítést is. Ketten közösen építik a strassburgi Szent Péter templom orgonáját. 1709-ben Gottfried és Andreas elválnak : Gottfried elhagyja Strass- burgot. Az egykorú krónika szerint Gottfried egy kolostorban orgonát építve beleszeretett egy fiatal apácába, meg akarta szöktetni és a botrány elől menekülnie kellett. A kutatás szerint azonban az igazi ok amiért Strassbur- got el kellett hagynia: kötelezte magát, hogy nem vállal munkát ott, ahol bátyja dolgozik. Postakocsin utazott Stuttgarton, Bambergen, Gerán és Altenburgon keresztül Lipcsébe, ahonnan gyalog ment Frauensteinbe. Szülővárosa számára épített 1710-ben — ingyen — első orgonáját szász földön (a hangszer rövidesen tűzvész áldozata lett, mire Silbermann újat épített, de később az is elpusztult.) Az átvételnél Johann Kuhnau lipcsei kántor is közreműködött, aki lelkesen nyilatkozott az új hangszerről, és akinek támogatása, elismerése, sokat jelentett Silbermann számára. HÁROM SEGÉDJÉVEL EGYÜTT ÉPÍTI első nagy művét, a freibergi-dóm orgonáját. Ez egyben alkotásának csúcspontja is. Ekkor telepedik le Freibergben ahol műhelyt rendez be. Rendkívül élénk tevékenységet folytat. Egymásután épülnek orgonái nagyobb templomokban (Drezda, Freiberg, Glachau, Zittau) és szerény falusi templomokban egyaránt, melyeknek csodálatosan zengő hangja ma is bámulattal tölti el a hallgatót. 1718—20-ig épül Drezdában a Sophienkeirclie orgonája. Ezen adott hangversenyt J. S. Bach zeneértő hallgatók jelenlétében 1731. szeptember 13-án, délután 3 órakor. Sajnos ez a hangszer a II. világháború áldozata lett. Silbermann letehetségesebb tanítványa Zacharias Hildebrand, később gyakran működnek együtt orgonaépítésben, bár a megértés köztük nem a legjobb. — 1736-ban fejezi be 3 manuálos orgonáját a drezdai Frauenkircheben. Bach ezen is játszott. Sajnos 1945-ben ez a hangszer is a lángok martalékává lett. — Utolsó nagy orgonája a drezdai katolikus Hofkirc- he számára készült, de ennek befejezését ő maga már nem érte meg. A 3 nagy drezdai orgona közül ez az egy maradt meg. A legjobb állapotban fennmaradt nagy orgonája azonban a már említett freibergi dóm orgonája, amely 1710—14-ig épült, 3 manuálon és pedálon 45 regisztere van. Silbermannt utolsó éveiben köszvény kínozta. A feljegyzések szerint „sorvadásában halt meg 1753. augusztus 4-én. SILBERMANN STRASSBURGI IDEJÉBEN szilárd és kiforrott egyéniséggé fejlődött. Teljesen feloldódott munkájában. Magával és másokkal szemben kíméletlen volt szakmai kérdésekben. ítélete helytálló volt és tárgyilagos még ellenfeleivel szemben is. De a kritikát nem tudta elviselni. Amikor 1733-ban Bachnak megmutatta egyik zongoráját —, Bach dicsérte ugyan a nemes hangzást, de a magas hangokat gyengének találta, és a hangszert nehezen játszhatónak mondta. Silbermann sokáig neheztelt Bachra ezen kritikája miatt. Az évek folyamán a végig nőtlenül maradt mester mo- rózus, szófukar különccé vált, főleg midőn öregkorában testi panaszok is kínozták. — Segédeitől —, akárcsak önmagától, a legtisztább és legmegbízhatóbb munkát kívánta meg. És bizony nem volt hiány a durva szidalmakban, ha elégedetlen volt munkájukkal. Egy ízben fejszével vert szét, egy csembalót, ami nem felelt meg elvárásainak. — Kortársai előtt — fejedelmek előtt is, nagy volt a tekintélye. Amikor 5—6 megpakolt szekerével, 12 segédből, háziasszonyból álló kíséretével megérkezett valahová, ahol egy orgonát kellett felállítani: mindenkinek az ő szolgálatára kellett állnia. Munkáját azzal kezdte, hogy a templom közepén megállva megkopogtatta a kövezetei: milyen az akusztika, hova kell állítani az orgonát... Orgonáinak hangját teltség és érces élesség jellemzi. A korszak elvárásainak megfelelően telt, tömör, súlyos hangzásra törekszik. Orgonáinak szekrényzete rendszerint elefánt- csont színű, vagy alabástromfe- hér, míg a díszítések aranyozva vannak. A világos színek és az aranyozás kedvelése a kor Ízlésének felel meg és ugyanezt fejezik ki Silbermann orgonáinak ezüstösen világos hangjai is. Sokszor hónapokig dolgozott egy templomban vagy kastélyban, és ■ amikor a hangszer elkészült felszentelésére az egész környékről összejöttek a papok kántoraikkal, hogy lássanak és halljanak ... A krónikák szerint egy ilyen napon nagy lakoma is volt hallal, szárnyassal, vaddal és volt bor és sör is nagy bőségben ... Dicsőítő versek tucatjai maradtak ránk, melyek Silbermann orgonáit magasztalják. 44 ORGONÁJÁBÓL eltűnt, háború és tűzvész áldozata lett kb. 13, de mai napig megvan jó, sőt igen jó állapotban mintegy 30 orgonája. 13 orgonájának hangját megismerhetjük a nálunk is kapható lemez sorozatból (Bachs Orgelwerke auf Silbermannor- geln”). Kép vagy festmény nem örkíti meg arcát, de az eltelt 300 év megőrizte hangszereit, amelyek ma is dicsőítik Istent, és hervadatlan frissességgel szólnak hozánk. Gáncs Aladár
