Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-17 / 29. szám
A készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Bolívia és Venezuela i ház, amelyben már akkor angolul, lettül, magyarul és németül folytak istentiszteletek, amihez — hamarosan — a svéd nyelv is csatlakozott. A vasárnapi iskolában a gyermekeket az anyanyelvükön oktatták, de az órát kezdő közös áhítat az ország nyelvén, spanyolul folyt. Ugyanebben az évben kezdődött meg a rendszeres istentiszteletek tartása a vidéki városokban és egész országban folyó munka összhangbahozataláért, valamint képviseli az egyes egyházközségeket és azok részeit a hatóságok és más egyházak felé. A venezuelai evangélikusok közt végzett munka érdekessége az, hogy abban a kezdet kezdetétől magyar keresztyének is resztvettek. Mivel a Venezuelában élő magyar protestánsok száma, ha felekezetek szerint szerveződtek A caracasi „Feltámadás” Evangélikus Egyház nagytemploma. Ebben tartják 1956 húsvétja óta vasárnaponként a magyarnyelvű istentiszteleteket ÄÜI VASÁRNAP IGÉJE Isten ajándéka Km. 6, 19—23 Ajándékot kapni jó — ezt minden ember tudja. Különösen akkor jó, ha tudjuk, hogy az ajándékozó szeret minket. A Szentháromság ünnepe utáni hetedik vasárnap ősi epistolája arról szól, hogy Isten megajándékoz minket. Az „ajándék” szó ugyan csak igénk végén fordul elő, de ha jól figyelünk, az egész igéből ez csendül ki: Isten szeret, és ezért ajándékoz. Azt is megtudhatjuk ma, hogy milyen gazdag és változatos Isten ajándéka, és azt is, hogy mire való ez az ajándék. „EMBERI MÓDON BESZÉLEK” — ez az első. Pál, ugyanúgy mint a Szentírás valamennyi írója, keresgéli a szavakat annak kifejezésére, amit megtudott Isten dolgaiból. S közben rájön arra, hogy nem is lehet másképpen beszélni erről, csak így, emberi módon, olyan képekkel, hasonlatokkal, kifejezésekkel, amelyet a legegyszerűbb ember is ért. Mi értelme is lenne az olyan „igé”-nek, amelyet nem tud nak felfogni azok, akiknek szól?! Isten nagy ajándéka, hogy emberré alázkodik, csakhogy mindenki megérthesse, mit akar és mit ad nekünk. Senki ne botránkozzék meg a Biblia egyszerű beszédein — mondja Luther. Akármilyen hitványnak látszik is, mégiscsak a felséges Isten igéje. Ez a könyv a jászolbölcső és a pólya, amelyben a Krisztus fekszik. Amikor a Szentírás nagyon egyszerű képeit, hasonlatait olvassuk, halljuk, nem arra kell gondolnunk, hogy milyen primitiv, régi könyv ez, amely a mai embernek már nem való, hanem arra, hogy Isten ajándéka ez, amellyel nekünk adja minden gazdagságát. A RÉGI ROSSZAT SZABAD ELFELEJTENI — ez a másik ajándék. Mindenkinek vannak az életében olyan dolgok, amelyek sokáig nyugtalanítják: régi bűnök, hibák, mulasztások, talán szeretetlen szavak, vagy cselekedetek, amelyekkel másokat megbántott. Mindenkinek van valami takargatni valója, amelyet szégyell, és amely mégis újra meg újra nyugtalanítja a lelkiismeretét. Ez különösen akkor válik teherré, ha az ember új életet kezd, ha rájön, hogy másképpen kell csinálnia a dolgokat, mint eddig tette. Ilyenkor válik igazán teherré az, ami addig volt. Ilyenkor derül ki, mennyire szolgái voltunk bűnösöknek, szenvedélyeknek, mennyire szertelenek voltunk. És arra is rájövünk ilyenkor, hogy ezek a bűnök, mulasztások tönk- retteték a mi életünket és mindazokét, akik közelünkben élnek. A bűnbocsánat azonban azt jelenti, hogy ezt a terhet lsen leveszi vál- lunkról. Ez a felszabadulás is az ő ajándéka. ISTEN SZOLGÁI LETTÜNK — ez is ajándék. A „szolgaság” ma gyűlölt szó. de Isten szolgájának lenni nem elnyomatást, kizsákmányolást jelent, hanem szolgálatot, megbízatást, feladatot, hivatást. Isten szolgálata Jézus Krisztus követését jelenti. Ebben olyan ajándék van, ami már nemcsak a mienk, hanem másoké, embertársainké, az egész emberiségé is. Isten szolgái olyan emberek, akik már nem magukkal törődnek, nem a maguk sorsa felől aggódnak — hiszen jól tudják, hogy Isten mindent megad, amire szükségünk van —, hanem a másik ember, az egész világ gondját felvállalják, segítenek megoldani a nehéz kérdéseket, magukra veszik mások terhét. Nem kényszerből, hanem önként, szívesen, szeretetből. Tudják, hogy ebben a szolgálatban Isten ssieretete valósul meg, árad szét az egész világban. Honnan is tudná ez a világ, hogy Isten %ze!fé'jí, ha nem abból, hogy itt élnek Isten szolgái, akik szeretetből'hordozzák mások terhét, és jóra segítik az embereket. ISTEN LEGNAGYOBB AJÁNDÉKA AZ ÖRÖK ÉLET. Az ember előbb-utóbb kénytelen a végső kérdések elé állni. Keresi ugyan a különböző ésszerű megoldásokat, ad ugyan magyarázatokat, amelyekkel meg akarja nyugtatni magát, de szívében szüntelenül ott van a nyugtalanság: a halál végső sorban értelmetlenné teszi az életet, hacsak nincs valami „orvosság” a halál ellen. Az evangélium ezt a nagyszerű segítséget nyújtja: Jézus nem azért győzött a halál fölött, hogy valami világraszóló tettet hajtson végre, hanem azért, hogy megnyissa az utat az ember számára a halálon át, hogy ne a halálé legyen az utolsó szó. hanem hogy mindenki erőt meríthessen a halállal szemben és reménységgel vegye fel a harcot ellene. Amit a bűn elroritott az ember életében, azt Jézus kijavította. A bűn kegyetlen zsarnok, aki szolgáinak a halált adja zsoldként. Isten azonban ajándékot ad szolgáinak: az örök életet, végső és teljes szabadulást a ha- láltól. _____________________________________ Muntag Andor Olvasónk írja Az ének számtábláról A Lutheránus Világszövetség legfiatalabb tagegyháza a Bolíviai Evangélikus Lutheri Egyház, amely — szinte kizárólag — az Aymara néphez tartozó őslakók (indiánok) egyháza. Még a harmincas években kezdődött meg a Titicaca tó déli partján és a La Fáz környéki fennsíkon, valamint az Andok völgyeiben lakó indiánok között az evangélikus missziói munka, amelyet egy északamerikai evangélikus laikusmozgalom, a „Világmisszió Imaszövetsége” nevet viselő, igen kegyes közösség támogatott. Ennek a munkának az lett az eredménye, hogy kis hegyi falvakban evangélikus gyülekezetek alakultak, hasonlóképpen La Paz-ban, a fővárosban is. Mivel az őslakók igen szegények voltak, nem gondolhattak arra, hogy lelkigondozóiknak fizetést adjanak. így a lelkészként szolgálók megtartották eredeti foglalkozásukat, azaz továbbra is fölművesek vagy mesteremberek maradtak és csak szabadidejükben végeztek — minden ellenszolgáltatás nélkül — gyülekezeti munkát. Legtöbbjük a misszió által a Chejje falu mellett vásárolt tanyán (Coaba) felállított bibliaiskola tanfolyamain nyerte kiképzését. 1 Már 1959-ben megtették a gyülekezetek az első lépéseket abba az irányba, hogy központi irányítású egyházi szervezetbe tömörüljenek. Ez a folyamat 1974-ben lezáródott, amikor a hatóságok elfogadták a Bolíviai Evangélikus lutheri Egyház alkotmányát. Az egyházat, amelyet több mint 100 kis gyülekezet alkot, a Dar-es-sa- laam-i világgyűlés vette fel az Evangélikus Világszövetségbe. Azóta, az - Evangélikus Világ- szövetség segítségével, három laikusprédikátor felsőbbfokú teológiai kiképzésben részesült és ők most a teológiai kiképzés irányítói, amely részben esti tanfolyamokon, részben a Coaba-i tanyán tartott tanfolyamokon, részben levelező tanfolyamok segítségével folyik. Az igehirdetés nyelve az aymara nép ősi nyelve, a városokban spanyol. Nagy szerepet játszik az istentiszteleteken eredeti népi hangszerek használata, valamint énekkarok szereplése. Dél-Amerika legszegényebb evangélikus egyháza talán az a közösség, amelyben a legerősebben él a misszió lelke. Már említettük akkor, amikor Kolumbiáról írtunk, hogy abban az országban két német evangélikus gyülekezet is működik. Mindkettő elismert gyülekezeté az Evangélikus Világszövetségnek. Kolumbián kívül Bolívia fővárosában is van ilyen „elismert önálló gyülekezet”, azután Peru fővárosában, Limában, Ecuador-ban kettő is szolgál: Quito-ban és Guayaquil-ben, ugyancsak kettő munkálkodik Mexikóban: a fővárosban és Monterreyben és egy Costa Ricában, illetőleg Guatemala fővárosában, öt, az Evangélikus Világszövetség által elismert gyülekezet Venezuelában található: ez az öt egyházközség egy hatodikkal együtt képezi a Venezuelai Evangélikus Tanács-ot, amely mint egy önálló esperesség működik. Emellett az amerikai Missouri Egyháznak is van missziói munkája Venezuelában. A Venezuelai Evangélikus Tanácsba tömörült gyülekezetek eredete az 1950-es évek kezdetére nyúlik vissza, amikor a Világszövetség az oda bevándorlóként érkező vagy már ott élő evangélikusok lelkigondozásának a feladatát az észak-amerikai evangélikusoktól, akik a kezdeményező lépéseket megtették átvette és 1952- ben egy német, egy magyar, és egy lettszármazású, addig Észak- amerikában szolgáló lelkészt küldött Caracasba a hívek összegyűjtése céljából. 1952 október 26-án azután megalakult a caracasi »Feltámadás” Evangélikus Egytelepüléseken is. Így hamarosan megalakult az ország negyedik legnagyobb városában, Valenciában, az evangélikus egyház. Később a harmadik legnagyobb városban, Barquisimetoban, majd Venezuela második városában, Maracaiboban is alakultak egyházközségek. San Cristóbalban, a kolumbiai határ mellett; szórványgyülekezet szerveződött és a Turén-nak elnevezett mezőgazdasági település központjában szintén. 1957-ben szentelte fel Lilje Hanns hannoveri püspök, az Evangélikus Világ-szövetség akkori elnöke, a caracasi templomot, amelyben ma öt nyelven folynak istentiszteletek. Később Valencia, Barquissimeto és Mar- caibo is felépítette templomát, a Turén-i gyülekezet házból átalakított kápolnával rendelkezik. 1959-ben az említett gyülekezetek megszervezték a Venezuelai Evangélikus Tanácsot és azóta ez a szerv vállalja a felelősséget az — HALÁLOZÁS. Kovácsházi Gyuláné sz, Demeter Karola 82 éves korában június 27-én csendesen elhunyt. Temetése július 7-én volt az Űj Köztemetőben. Az elhunytban dr. Takács Dáni- elné sz. Kovácsházi Zelma az édesanyját gyászolja. Jézus mondta: „Az én Atyám házában' sok hajlék van, elmegyek, hogy helyet készítsek nektek; és ismét eljövök és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is”. — Danes Imre, a beledi gyülekezet presbitere és volt gondnoka súlyos betegség után június 24-én elhunyt. Temetése június 27-én volt a beledi temetőben .. megváltja életedet a sírtól, szeretetvolna, nem lett volna elegendő egy lelkészi állás és rendszeres gyülekezeti tevékenységek fenntartására, az ottani evangélikusok és reformátusok még 1950-ben elhatározták, hogy a magyarországi hagyományokkal összhangban összefognak és együttmaradnak, hogy rendszeres lelki gondozásuk feltételeit megteremtsék. Ez nagymértékben sikerült is és 1982 őszén a „Feltámadás” Egyházközség többi nyelvi gyülekezetével együttesen ünnepelték meg a „közös egyházközség” megalakulásának 35, és a rendszeres, hetenként tartott magyar istentiszteletek megkezdésének 30 éves jubileumát. A caracasi magyar gyülekezetben közel két évtizeden át Pósfay György lelkész szolgált, öt Szilas Attila, dr. Leskó Béla, Leskó Károly és dr. Dómján János lelkipásztorok követték. Most a gyülekezet újból Szilas Attilát hívta meg a lelkészi munka végzésére. aki Dániából érkezik Venezuelába. Pósfay György tel és irgalommal koronáz meg”. — Zoltán L ászióné, sz. Gats Ilona ny. tanítónő, Zoltán László ny. lelkész felesége, türelemmel viselt súlyos betegség után, életének 60. évében június 2-án Sopronban elhunyt. Temetése június 7-én volt a gyülekezet nagy részvéte mellett. Az örök élet beszédét Krámer György soproni és Sümeghy József vadosfai lelkész hirdette. A hálás emlékezés koszorúját elhozták volt, szeretett papnéjuk és kántorjuk sírjára a hegyeshalmi és az őrismagyarós- di gyülekezet tagjai. „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról én is vallást teszek mennyei Atyám előtt”. „Akár élünk, akár meghalunk, az Űréi vagyunk”. Olvastam az Evangélikus Életben Trajtler Gábor egyházzenei igazgató úr cikkét az énekszámtábláról. Ezzel a kérdéssel mi is foglalkoztunk a kiskőrösi gyülekezetben. Ennek alapján készítettem kőrisfából három táblát saját elgondolásaim alapján, amelyek megnyerték a gyülekezet vezetőinek tetszését. A mellékelt képen is látható az alfa és az ómega, amelyek közrefogják a Luther — rózsa domborművét. Alatta az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű énekünk hangjegyeinek domborműve, baloldalon egy violin-kulcs és az új énekeskönyv fedőlapjának domborműve található. A számsorok elhelyezése a püspöki körlevélben el- rendelteknek megfelelően történt. Kérem a tisztelt szerkesztőséget a fentiek közzétételére és amennyiben ez a megoldás más gyülekezet tetszését is megnyeri, kész vagyok további felvilágosítást adni, illetve rendelésükre az énekszámtáblát elkészíteni. Leitert András Kiskőrös Erdőtelek Nyárfa u. 5. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG A Braunschweigi Evangélikus vezetőségébe. A neve: Isolde Tartományi egyház első ízben vá- Fromme, (epd) lasztott meg asszonyt az egyház Imádkozzunk! Hálát adunk Neked, Istenünk, hogy gazdagon megajándékozol bennünket igéddel, bűneink bocsánatával, hogy szolgálatra hívtál bennünket, és az örök életet ígéred nekünk Jézus Krisztus által. Add meg nekünk, hogy hálából egész életünket a te szolgálatodra szánjuk, és segítsük embertársainkat minden szükségükben, azok mellé állva, akik mindenkinek a javát munkálják. Ámen.
