Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-10 / 28. szám

r Rudolf Koslial Retten éves Luthertől tanultam Mi az igaz istentisztelet? Bensőséges ünnepe volt az ez év tavaszán szlovákiai testvéregy­házunknak. Kedves és meleg ün­nepségsorozat keretében köszön­tötte Rudolf Kostial zólyomi lel­készt, a Nyugati Egyházkerület püspökét hetvenedik születés­napján gyülekezete, egyházke­rülete, a szlovákiai, egyetemes egyház és az egész szlovák nép. RUDOLF KOSTIAL 1913. áp­rilis 3-án született Ötúrán (Stará Túra). A szülői házban és a gyü­lekezetben a hagyományos szlo­vák kegyesség mellett Krisztina és Mária Roy kegyessége volt rá hagy hatással, amely századunk elején igen népszerű volt a szlo­vák gyülekezetekben. Ez a hatás Rudolf Kostial testvérünket mindmáig elkísérte. Gimnáziumi tanulmányait Vágújhelyen (Novo Mesto nad Váhom) végezte. Teológiai tanulmányainak elvég­zésére az akkori pozsonyi teoló­giai, főiskolára iratkozott be. Mi­vel kitűnő nyelvi készsége volt, teológiai tanulmányainak elvég­zése után egyháza a detroiti szlo­vák gyülekezet pásztorolására küldte ki az Amerikai Egyesült Államokba. Külföldi, szolgálatá­ból hazatérve először Felkán (Velka), majd Hrusón (Hrusov) és Myslenicén végzett szolgálatot. Tíz esztendeig a prágai szlovák gyülekezet pásztora volt, amely­nek megszervezése az ő nevéhez fűződik. Majd újra szlovák te­rületen, Szakolcán (Skalnica) lel­kész. Mint szakolcai lelkészt a Myjavai Egyházmegye esperesé­vé választották meg. AMIKOR 1969-ben dr. Ludovit Katina püspök tragikus halálá­val a Nyugat Egyházkerület püs­pöki széke megürült, a gyüleke­zetek csaknem teljes egyhangú­sággal Rudolf Kostialt válasz­tották püspökké. 1971-től, mint püspök a zólyomi gyülekezet lel­késze is. Nem csak gyülekezetét, hanem egész egyházkerületét igazi pásztori szeretettel irányít­ja. Ennek a pásztori szeretetnek szép megnyilvánulása az, hogy amikor olyan gyülekezetben szol­gál, amelyben magyar ajkú hívek is élnek, soha nem mulasztja el, hogy magyarul is köszöntse hí­veit. PÜSPÖKI ÉS PÁSZTORI MUN­KÁSSÁGA MELLETT igen je­lentős Kostial püspöknek teoló­giai tevékenysége is. Szlovák testvéregyházunk teológiai folyó­iratának a Cirkevné Listy-nek ő a felelős szerkesztője. Teológiai szakterülete elsősorban az egyház­történelem, de jelennek meg tőle dogmatikai, etikai és szociológiai jellegű írások is. Könyvet írt a „Keresztyénség és a szociális kér­dés címen. A szlovákiai és külföl­di folyóiratokban megjelent cik­keinek a számát közel ezerre be­csülik. Lefordította Luther Már­tonnak „Hogyan imádkozzunk?” című könyvét és dr. Ján Michal- ko egyetemes püspökkel közösen az Ágostai Hitvallást. Jelentős Kostial püspöknek irodalmi és kulturális tevékeny­sége is. Tizenhat, nagyobb léleg­zetű regényt és irodalmi művet fordított le szlovákra angolból, többek között W. Shakespeare, D. Defoe, S. Lewis, M. Twain, S. Maugham és A Hitchcook mun­káit. Tagja a Szlovák Műfordítók Társaságának. Műfordítói mun­kásságáért több alkalommal em­lékéremmel tüntették ki. önálló művei közül több, mint tíz rádió­játékot mutatott be a szlovák rá­dió. A rádiójátékok között ilyen témák szerepelnek: Rousseau, Li- wingston, Koch, Lincoln, Kuz- mány. A Hajnótzyról írt rádióján téka díjat is nyert. KOSTIAL PÜSPÖK EGYHÁ­ZUNK VENDÉGEKÉNT — a hi­vatalos egyházi küldöttség tagjai­ként vagy mint egyháztörténeti kutató — többször is járt Magyar- országon. Legutóbb, 1971 decem­berében a kondorosi gyülekezet­ben igehirdetéssel is szolgált. E sorok írójával évek óta együtt dolgozik a Lutheránus Világ- szövetség ortodox dialógus bizott­ságában. Teológiai Akadémiánk hallgatóit és tanárait szlovákiai tanulmányi kirándulásunk alkal­mával két ízben is vendégül látta zólyomi parókiáján. Minden ta­lálkozásunk alkalmával igazi, mély hitű és meleg szeretetű test­vért ismerhettünk meg benne. Magyarországi Evangélikus Egy­házunk és az Evangélikus Élet ol­vasói nevében kívánjuk, hogy az Egyház Ura áldja meg a hetven­éves Kostial püspököt gazdagon, hogy áldott szolgálatát még sokáig végezhesse közöttünk. Selmeczi János „Egyedül Krisztus tart meg minket a mindennapi életben. Hagyjuk azt, hogy ő szenteljen meg minket, akkor mindent el­nyertünk.” (Luther) „Jézus Krisztus megismerése nagy dolog és nagyon mellőzött nálunk, keresztyéneknél. Külön­ben ez így hangzik: ’A világosság fénylik a sötétben’.” (Luther) GYERMEKKOROM VASÁR­NAPJAINAK emlékét idézi fel bennem a kérdés —, mit tanul­tam Luthertől? Kisiskolás korom­tól fogva minden vasárnap egy órával az istentisztelet kezdete előtt ott voltam a közeli iskola ki­jelölt tantermében, hogy segítsek a presbitereknek. Akkor még nem volt templomunk, az iskola­termet igyekeztünk templommá formálni a berendezés átalakítá­sával. Nem volt szószék, minden a táblához hátratolt tanári asztal előtt történt. A táblára feltűz­tünk egy nagy drapériát, melyen fehéren világító kereszt emlékez­tetett a Krisztus keresztjére, az asztalt leterítettük és kiraktuk a gyertyatartókat, feszületet, bib­liát. Így vártuk az, érkező gyüle­kezetei. Az istentisztelet nagyon egysze­rűen folyt le ebben a környezet­ben. Kezdő ének után imádság, igeolvasás, majd újabb ének után a prédikáció következett és az is­tentisztelet befejezése. A záró­ének után mi újra nekifogtunk, hogy a templommá átrendezett tantermet visszaformáljuk a más­napi tanításhoz. Az Evangélikus Teológiai Aka­démián 1983. szeptemberétől há­roméves Levelező Tanfolyam in­dul. Ez egyházunk legmagasabb fokú laikus-képző tanfolyama, amelynek célja a különböző gyü­lekezeti munkát végző egyházta­gok képzése. A tanfolyam nem képesít lel- készi szolgálatra, de akik a záró­vizsgát sikeresen megállják, gyü­lekezeti munkatársként megbízás alapján igehirdetői, katechetikai, diakóniai, lelkipásztori vagy egyéb munkát végezhetnek a gyü­lekezetekben. További vizsgák le­tétele esetén lehetőség van a Teo­lógiai Akadémián való továbbta­nulásra. Badacsonytomaj (protestáns ima- ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24.. augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református templom): a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református temp­lom) : a hó első vasárnapja kivételé­vel de. 8. Balatonftizfő (József A. u. református templom) : a hó első és harmadik vasárnapián du. fél 6. Ba­latonkenese (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom): a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (reformá­tus templom) : a hó második és ne­gyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.) : a hó második és har­madik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd : a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a hó második és negyedik vasárnapján du. 4. Csopak (református templom): 1936-BAN ŰJABB FELADA­TOT KAPTAM. A mi egyházke­rületünkben akkor vezették be az ún. „Raffay-féle” liturgikus ren­det. Ez az őse a mai „énekvers rendünknek”. Az egyházi év kü­lönböző időszakaira röplapszerű különnyomatokat kaptunk, me­lyeken rajta volt az gész isten- tisztelet rendje, az éneklendő énekek. Ezeket én tartottam rendben, istentisztelet előtt ki­raktam az ülőhelyekhez, a végén összegyűjtöttem, a szekrénybe be­raktam. Nagyon boldog voltam, hogy ilyen felelősségteljes meg­bízatásom van. Arra gondoltam, hogy nekem nem szabad betegnek lennem, mert akkor nem tudja vasárnap a gyülekezet énekelni a liturgiát. Az új rend bevezetése sokat je­lentett nekepn. örültem, hogy sokkal gazdagabb lett az isten- tisztelet rendje: többet éneke­lünk, együtt mondjuk a hitval­lást, Miatyánkot. A liturgikus rendek változása odairányította figyelmemet az egyházi eszten­dőre. Kezdtem beleélni magamat az ádventtől-ádventig történő forgásba. A jelentkezéshez mellékelni kell keresztelési bizonyítványt, kon­firmációi bizonyítványt, középis­kolai érettségi bizonyítványt, a presbitérium ajánlását is tartal­mazó lelkészi véleményező-levelet — amely a jelentkező személyisé­gét és eddigi gyülekezeti szolgála­tát is értékeli — valamint részle­tes sajátkezű életrajzot, amely a jelentkező személyi adatait, fog­lalkozását és jelentkezésének in­doklását tartalmazza. A kérvényeket az Evangélikus Teológiai Akadémia dékáni hiva­talának címére (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) kell beküldeni. Jelentkezési határidő: 1983. augusztus 1. a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24.. augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns temp­lom) : a hó első és negyedik vasár­napján du. 4; a hó harmadik vasár­napján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 12. Kőröshegy (református templom) : a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24.. augusztus 14., 28. du. 3; július 3.. 17., 31., augusz­tus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötö­dik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom. Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom, Da­rányi u. 1.) : a hó második és negye­dik vasárnapján de. 9. Zamárdí (evan­gélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. EZ AZ ÖRÖM AKKOR LETT MÉG NAGYOBB, amikor teoló­gus koromban Luther írásait kezdtem olvasni. Luthertől meg­tanultam, hogy az egyház isten­tisztelete milyen gazdag, meny­nyire nem csupán a papnak p dolga, hanem benne együtt áll a gyülekezettel annak az Istennek a színe előtt, aki szól hozzánk és cse­lekszik velünk az istentisztelet so­rán. Megtanultam, hogykkét pilé- ren áll a gyülekezet istentisztelete: az igehirdetés és az úrvacsora vé­telének pilléren. Az egész liturgia így kap értelmet —, Luther sze­rint: „keresztyének között az is­tentiszteleten mindennek az ige és a szentség érdekében kell tör­ténnie.” Luther nagy gondot for­dított arra, hogy a „misé”-ből kihúzzon minden olyan részt, amely az evangéliummal ellenke­zik és Krisztus áldozatát akarja megismételni, ugyanakkor igen nagy szeretettel és hozzáértéssel igyekezett népe nyelvére lefordí­tani a középkori mise mindazon részeit, melyek továbbra is meg­maradhatnak az istentisztelet­ben. Feltárult előttem, hogy az egy­ház milyen drága kincsként őriz­te évszázadok során át a zsoltá­rokat, a bibliában' található más énekeket és ezeket milyen szép dallamokon „recitálták”, ének­beszéddel mondották úgy, hogy a pap és a gyülekezet felváltva imádkozták azokat. Megvilágoso­dott előttem, hogy az „énekes-li­turgia” nem a római egyház pri­vilégiuma, hanem a közös ős­egyház ránk maradt ajándéka. Luther barátjával Walter János­sal együtt sokat fáradozott azon, hogy a latin szövegeket németre átültesse és azok ugyanolyan jól hangozzanak a liturgikus éneklés­ben. Igen —, Luthernak köszön­hetem, hogy megismertem isten­tiszteletünk teljes gazdagságát. LUTHERTŐL TANULTAM MEG AZT IS, hogy mi az igaz istentisztelet. Nem az a vasárnapi egy óra, amelyet a templomban, a gyülekezetben töltünk el. Az csak elindít, megnyitja a kaput, adja a lehetőséget. A Nagykáté 3. pa­rancsolat magyarázatában így ír Luther: „Amikor Isten igéjével foglalkozunk, azt prédikáljuk, hallgatjuk, olvassuk, vagy róla elmélkedünk, akkor ez megszen­teli személyünket, napunkat és cselekvésünket, de nem ezért a külső cselekvésért, hanem az igé­ért, amely mindnyájunkat szent­té tesz.” Lehetséges az embernek „szentté” lenni, mert az ige meg­szentel és ha az ember „már előbb szent”, — akkor minden más munka és tevékenység is igazán szent gyakorlatnak nevez­hető. Az ember nem tud olyat tenni, ami őt szentté tegye, ezt „egyedül Isten igéje cselekszi.” Az ilyen ember azután szívesen szolgál mindenkinek azért a Krisztusért, aki érte annyi jót tett. Mindnyájunk előtt nyitva az út, mindnyájan szentek lehetünk és életünk igaz istentisztelet le­het. Tóth-Szöllős Mihály Felvétel a levelez# Teológiai Tanfolyamra Istentiszteletek a Balaton mellett Szög és olaj EZ PILINSZKY CÍMERE, s méltán jel­képe életének. A valódi keresztyén élet­nek, melyet az alkotás ritka kegyelmi pil­lanatéiban kortársai közül nem sokan énekeltek versbe, s fogalmaztak prózába evangéliumi hitelességgel. Lírai életmű­ve a megjelent kötetekben könnyen hoz­záférhető, de publicisztikája — mintegy ötszáz, különböző lapokban megjelent cikk —, őt jól értő, gondos szerkesztőre várt. Jeleníts István piarista tanár más­fél évvel a költő halála után e kötetben adja közre Pilinszky prózai írásainak kö­zei felét, melyek jórésze az Új Ember című katolikus hetilapban láttak napvilá­got 19Ö8—1981 között. A kötetet végigolvasva nemcsak versei értelméhez kerülünk közelebb — bár e mű a Pilinszky-filológia nélkülözhetetlen kézikönyve is —, hanem a költőhöz. A végtelenül érzékeny emberhez, akit élete tragédiái, sérelmei és világunk leplezet­len látványa szüntelen harcra kényszerít önnön hitetlenségével. Melyet szemérme­sen a felebaráttal való szolidaritás mögé rejt. Egyetemessé növeli személyes küz­delmét, de lényege intimitását megőrzi, írásai hitvallás értékűek — avagy saját találó kifejezésével — megvan a maguk „mezítelenségi foka”. „Pilinszky úgy sze­mélyes — írja utószavában Jeleníts Ist­ván — mint Bach, akit oly csodálattal és együttérzéssel emleget írásaiban.” FÖLBECSÜLHETETLEN SZOLGÁLA­TOT VÉGZETT az Űj.Ember-nél megje­lent írásaival. Tehetsége, az a karizmája, hogy mindent megért „felhők futását és disznók fejét rálapulva a préskemény pa­lánkra”, műveltsége — s nem kevésbé Krisztus népe iránti szeretete — képessé tette a legelvontabb biblikus-teológiai gondolatok ihletett, modern és anyanyelvi kimondására. Meditációiban egy mai ma­gyar keresztyén költő vall: Istenről, bűn­ről, Jézus áldozatáról, a teremtettség vég­ső értelméről és céljáról. Természetesség­gel és küldetéses hittel. ÍRÁSAINAK EGY TOVÁBBI JELLEG­ZETESSÉGE, hogy nála a szelídség soha nem a rosszban való szótlan belenyug­vást jelenti. Ahogy és amíg lehet az érte­lem és imádság fegyverével az ostoba és gyilkos gonoszt le kell leplezni, mely va­lami módon mindannyiunkban munkál­kodik. Több cikkében kísérli ezt meg, me­lyek már címűkben sokatmondók: Fel­jegyzések a hiúságról, Szeretet és gyűlölet, A bűn illúziói, Viszonyunk a farizeushoz, A kisember és a kispolgár, stb. De kariz­matikus érzékenységével nemcsak a bűn nagyságát láttatja, képes a legnehezebb­re is: megkülönböztetni és elkülöníteni a bűnt a bűnöstől. Meggyőződését feltétlen evangéliumi bizonyossága motiválja: az az igazán fontos és döntő, ami Jézusban e világra jött. Világosan megkülönbözteti a törvényt és az evangéliumot; kínlódó lelkiismeretű emberek csak az utóbbitól remélhetnek hitet és életet. A KÖLTŐ PUBLICISZTIKÁJÁBAN a legnemesebb értelemben vett tanítóvá vá­lik. A kereszt, pontosabban a „szög és olaj” együttes szeretetére oktat, melyből/ egyedül származhat valódi tanúság. Ez vallomásai legfőbb célja, akárcsak az Imi­tatio szerzőjéé. S valami mégis megkülön­bözteti attól, nem szándékában, inkább tartalom, forma dolgában. Ez pedig bril- liáns intellektusa, pascali, kierkegaardi eszmélődése. Ezért, aztán A tízparancso­latról írt sorozata, messze több mint köl­tői kiskáté. A lírikus hitvallása, az isteni értékrendről a legdrasztikusabb érték- vesztés századában. A Jegyzetek a Gene­zishez sem egyszerűen biblikus parafrá­zisok. E meditációk summája: „mi, akik végül is megfagyunk és elégünk itten, a Genezisből olvassuk az első örömhírt, oly teremtései vagyunk Istennek, kiknek nem a teremtés, hanem maga a teremtő a lakása és éltető közege”. És nem csupán a Biblia, a művészetek mindmegannyi ága evangéliumi tanításra készteti. (Pá­rizsi filmlevél, Űj színház született, Van Gogh kiállítása Párizsban, Ahol Leonardo da Vinci meghalt, Zenei képeslapok). Pi­linszky tehát nem XX. századi magyar Kempis Tamás, inkább az „atyai ház” publicistája; egyszemélyben ébresztője a hitnek ás keresztyén interpretálója az európai kultúra legnemesebb műveinek. PILINSZKY PRÓZAKÖTETE egy pil­lantásra befoghatatlan. Végezetül kik azok akik legtöbbször felbukkannak írá­saiban? Bach, Beckett, Dosztojevszkij, Kierkegaard, Mozart és Simone Weil. És cikkeinek kulcsszavai? Alázat, atyai ház, béke, bűn. csönd, egység, emberek, evan­gélium, farizeus, gyermek, halál, hit, idő imádság, kegyelem, mindenség, művészet, szent, szeretet, tékozló fiú, teljesség, való­ság ,.. Donáth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents