Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-10 / 28. szám
r Rudolf Koslial Retten éves Luthertől tanultam Mi az igaz istentisztelet? Bensőséges ünnepe volt az ez év tavaszán szlovákiai testvéregyházunknak. Kedves és meleg ünnepségsorozat keretében köszöntötte Rudolf Kostial zólyomi lelkészt, a Nyugati Egyházkerület püspökét hetvenedik születésnapján gyülekezete, egyházkerülete, a szlovákiai, egyetemes egyház és az egész szlovák nép. RUDOLF KOSTIAL 1913. április 3-án született Ötúrán (Stará Túra). A szülői házban és a gyülekezetben a hagyományos szlovák kegyesség mellett Krisztina és Mária Roy kegyessége volt rá hagy hatással, amely századunk elején igen népszerű volt a szlovák gyülekezetekben. Ez a hatás Rudolf Kostial testvérünket mindmáig elkísérte. Gimnáziumi tanulmányait Vágújhelyen (Novo Mesto nad Váhom) végezte. Teológiai tanulmányainak elvégzésére az akkori pozsonyi teológiai, főiskolára iratkozott be. Mivel kitűnő nyelvi készsége volt, teológiai tanulmányainak elvégzése után egyháza a detroiti szlovák gyülekezet pásztorolására küldte ki az Amerikai Egyesült Államokba. Külföldi, szolgálatából hazatérve először Felkán (Velka), majd Hrusón (Hrusov) és Myslenicén végzett szolgálatot. Tíz esztendeig a prágai szlovák gyülekezet pásztora volt, amelynek megszervezése az ő nevéhez fűződik. Majd újra szlovák területen, Szakolcán (Skalnica) lelkész. Mint szakolcai lelkészt a Myjavai Egyházmegye esperesévé választották meg. AMIKOR 1969-ben dr. Ludovit Katina püspök tragikus halálával a Nyugat Egyházkerület püspöki széke megürült, a gyülekezetek csaknem teljes egyhangúsággal Rudolf Kostialt választották püspökké. 1971-től, mint püspök a zólyomi gyülekezet lelkésze is. Nem csak gyülekezetét, hanem egész egyházkerületét igazi pásztori szeretettel irányítja. Ennek a pásztori szeretetnek szép megnyilvánulása az, hogy amikor olyan gyülekezetben szolgál, amelyben magyar ajkú hívek is élnek, soha nem mulasztja el, hogy magyarul is köszöntse híveit. PÜSPÖKI ÉS PÁSZTORI MUNKÁSSÁGA MELLETT igen jelentős Kostial püspöknek teológiai tevékenysége is. Szlovák testvéregyházunk teológiai folyóiratának a Cirkevné Listy-nek ő a felelős szerkesztője. Teológiai szakterülete elsősorban az egyháztörténelem, de jelennek meg tőle dogmatikai, etikai és szociológiai jellegű írások is. Könyvet írt a „Keresztyénség és a szociális kérdés címen. A szlovákiai és külföldi folyóiratokban megjelent cikkeinek a számát közel ezerre becsülik. Lefordította Luther Mártonnak „Hogyan imádkozzunk?” című könyvét és dr. Ján Michal- ko egyetemes püspökkel közösen az Ágostai Hitvallást. Jelentős Kostial püspöknek irodalmi és kulturális tevékenysége is. Tizenhat, nagyobb lélegzetű regényt és irodalmi művet fordított le szlovákra angolból, többek között W. Shakespeare, D. Defoe, S. Lewis, M. Twain, S. Maugham és A Hitchcook munkáit. Tagja a Szlovák Műfordítók Társaságának. Műfordítói munkásságáért több alkalommal emlékéremmel tüntették ki. önálló művei közül több, mint tíz rádiójátékot mutatott be a szlovák rádió. A rádiójátékok között ilyen témák szerepelnek: Rousseau, Li- wingston, Koch, Lincoln, Kuz- mány. A Hajnótzyról írt rádióján téka díjat is nyert. KOSTIAL PÜSPÖK EGYHÁZUNK VENDÉGEKÉNT — a hivatalos egyházi küldöttség tagjaiként vagy mint egyháztörténeti kutató — többször is járt Magyar- országon. Legutóbb, 1971 decemberében a kondorosi gyülekezetben igehirdetéssel is szolgált. E sorok írójával évek óta együtt dolgozik a Lutheránus Világ- szövetség ortodox dialógus bizottságában. Teológiai Akadémiánk hallgatóit és tanárait szlovákiai tanulmányi kirándulásunk alkalmával két ízben is vendégül látta zólyomi parókiáján. Minden találkozásunk alkalmával igazi, mély hitű és meleg szeretetű testvért ismerhettünk meg benne. Magyarországi Evangélikus Egyházunk és az Evangélikus Élet olvasói nevében kívánjuk, hogy az Egyház Ura áldja meg a hetvenéves Kostial püspököt gazdagon, hogy áldott szolgálatát még sokáig végezhesse közöttünk. Selmeczi János „Egyedül Krisztus tart meg minket a mindennapi életben. Hagyjuk azt, hogy ő szenteljen meg minket, akkor mindent elnyertünk.” (Luther) „Jézus Krisztus megismerése nagy dolog és nagyon mellőzött nálunk, keresztyéneknél. Különben ez így hangzik: ’A világosság fénylik a sötétben’.” (Luther) GYERMEKKOROM VASÁRNAPJAINAK emlékét idézi fel bennem a kérdés —, mit tanultam Luthertől? Kisiskolás koromtól fogva minden vasárnap egy órával az istentisztelet kezdete előtt ott voltam a közeli iskola kijelölt tantermében, hogy segítsek a presbitereknek. Akkor még nem volt templomunk, az iskolatermet igyekeztünk templommá formálni a berendezés átalakításával. Nem volt szószék, minden a táblához hátratolt tanári asztal előtt történt. A táblára feltűztünk egy nagy drapériát, melyen fehéren világító kereszt emlékeztetett a Krisztus keresztjére, az asztalt leterítettük és kiraktuk a gyertyatartókat, feszületet, bibliát. Így vártuk az, érkező gyülekezetei. Az istentisztelet nagyon egyszerűen folyt le ebben a környezetben. Kezdő ének után imádság, igeolvasás, majd újabb ének után a prédikáció következett és az istentisztelet befejezése. A záróének után mi újra nekifogtunk, hogy a templommá átrendezett tantermet visszaformáljuk a másnapi tanításhoz. Az Evangélikus Teológiai Akadémián 1983. szeptemberétől hároméves Levelező Tanfolyam indul. Ez egyházunk legmagasabb fokú laikus-képző tanfolyama, amelynek célja a különböző gyülekezeti munkát végző egyháztagok képzése. A tanfolyam nem képesít lel- készi szolgálatra, de akik a záróvizsgát sikeresen megállják, gyülekezeti munkatársként megbízás alapján igehirdetői, katechetikai, diakóniai, lelkipásztori vagy egyéb munkát végezhetnek a gyülekezetekben. További vizsgák letétele esetén lehetőség van a Teológiai Akadémián való továbbtanulásra. Badacsonytomaj (protestáns ima- ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24.. augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református templom): a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapja kivételével de. 8. Balatonftizfő (József A. u. református templom) : a hó első és harmadik vasárnapián du. fél 6. Balatonkenese (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom): a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom) : a hó második és negyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.) : a hó második és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd : a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a hó második és negyedik vasárnapján du. 4. Csopak (református templom): 1936-BAN ŰJABB FELADATOT KAPTAM. A mi egyházkerületünkben akkor vezették be az ún. „Raffay-féle” liturgikus rendet. Ez az őse a mai „énekvers rendünknek”. Az egyházi év különböző időszakaira röplapszerű különnyomatokat kaptunk, melyeken rajta volt az gész isten- tisztelet rendje, az éneklendő énekek. Ezeket én tartottam rendben, istentisztelet előtt kiraktam az ülőhelyekhez, a végén összegyűjtöttem, a szekrénybe beraktam. Nagyon boldog voltam, hogy ilyen felelősségteljes megbízatásom van. Arra gondoltam, hogy nekem nem szabad betegnek lennem, mert akkor nem tudja vasárnap a gyülekezet énekelni a liturgiát. Az új rend bevezetése sokat jelentett nekepn. örültem, hogy sokkal gazdagabb lett az isten- tisztelet rendje: többet énekelünk, együtt mondjuk a hitvallást, Miatyánkot. A liturgikus rendek változása odairányította figyelmemet az egyházi esztendőre. Kezdtem beleélni magamat az ádventtől-ádventig történő forgásba. A jelentkezéshez mellékelni kell keresztelési bizonyítványt, konfirmációi bizonyítványt, középiskolai érettségi bizonyítványt, a presbitérium ajánlását is tartalmazó lelkészi véleményező-levelet — amely a jelentkező személyiségét és eddigi gyülekezeti szolgálatát is értékeli — valamint részletes sajátkezű életrajzot, amely a jelentkező személyi adatait, foglalkozását és jelentkezésének indoklását tartalmazza. A kérvényeket az Evangélikus Teológiai Akadémia dékáni hivatalának címére (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) kell beküldeni. Jelentkezési határidő: 1983. augusztus 1. a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24.. augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik vasárnapján du. 4; a hó harmadik vasárnapján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 12. Kőröshegy (református templom) : a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24.. augusztus 14., 28. du. 3; július 3.. 17., 31., augusztus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom. Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom, Darányi u. 1.) : a hó második és negyedik vasárnapján de. 9. Zamárdí (evangélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. EZ AZ ÖRÖM AKKOR LETT MÉG NAGYOBB, amikor teológus koromban Luther írásait kezdtem olvasni. Luthertől megtanultam, hogy az egyház istentisztelete milyen gazdag, menynyire nem csupán a papnak p dolga, hanem benne együtt áll a gyülekezettel annak az Istennek a színe előtt, aki szól hozzánk és cselekszik velünk az istentisztelet során. Megtanultam, hogykkét pilé- ren áll a gyülekezet istentisztelete: az igehirdetés és az úrvacsora vételének pilléren. Az egész liturgia így kap értelmet —, Luther szerint: „keresztyének között az istentiszteleten mindennek az ige és a szentség érdekében kell történnie.” Luther nagy gondot fordított arra, hogy a „misé”-ből kihúzzon minden olyan részt, amely az evangéliummal ellenkezik és Krisztus áldozatát akarja megismételni, ugyanakkor igen nagy szeretettel és hozzáértéssel igyekezett népe nyelvére lefordítani a középkori mise mindazon részeit, melyek továbbra is megmaradhatnak az istentiszteletben. Feltárult előttem, hogy az egyház milyen drága kincsként őrizte évszázadok során át a zsoltárokat, a bibliában' található más énekeket és ezeket milyen szép dallamokon „recitálták”, énekbeszéddel mondották úgy, hogy a pap és a gyülekezet felváltva imádkozták azokat. Megvilágosodott előttem, hogy az „énekes-liturgia” nem a római egyház privilégiuma, hanem a közös ősegyház ránk maradt ajándéka. Luther barátjával Walter Jánossal együtt sokat fáradozott azon, hogy a latin szövegeket németre átültesse és azok ugyanolyan jól hangozzanak a liturgikus éneklésben. Igen —, Luthernak köszönhetem, hogy megismertem istentiszteletünk teljes gazdagságát. LUTHERTŐL TANULTAM MEG AZT IS, hogy mi az igaz istentisztelet. Nem az a vasárnapi egy óra, amelyet a templomban, a gyülekezetben töltünk el. Az csak elindít, megnyitja a kaput, adja a lehetőséget. A Nagykáté 3. parancsolat magyarázatában így ír Luther: „Amikor Isten igéjével foglalkozunk, azt prédikáljuk, hallgatjuk, olvassuk, vagy róla elmélkedünk, akkor ez megszenteli személyünket, napunkat és cselekvésünket, de nem ezért a külső cselekvésért, hanem az igéért, amely mindnyájunkat szentté tesz.” Lehetséges az embernek „szentté” lenni, mert az ige megszentel és ha az ember „már előbb szent”, — akkor minden más munka és tevékenység is igazán szent gyakorlatnak nevezhető. Az ember nem tud olyat tenni, ami őt szentté tegye, ezt „egyedül Isten igéje cselekszi.” Az ilyen ember azután szívesen szolgál mindenkinek azért a Krisztusért, aki érte annyi jót tett. Mindnyájunk előtt nyitva az út, mindnyájan szentek lehetünk és életünk igaz istentisztelet lehet. Tóth-Szöllős Mihály Felvétel a levelez# Teológiai Tanfolyamra Istentiszteletek a Balaton mellett Szög és olaj EZ PILINSZKY CÍMERE, s méltán jelképe életének. A valódi keresztyén életnek, melyet az alkotás ritka kegyelmi pillanatéiban kortársai közül nem sokan énekeltek versbe, s fogalmaztak prózába evangéliumi hitelességgel. Lírai életműve a megjelent kötetekben könnyen hozzáférhető, de publicisztikája — mintegy ötszáz, különböző lapokban megjelent cikk —, őt jól értő, gondos szerkesztőre várt. Jeleníts István piarista tanár másfél évvel a költő halála után e kötetben adja közre Pilinszky prózai írásainak közei felét, melyek jórésze az Új Ember című katolikus hetilapban láttak napvilágot 19Ö8—1981 között. A kötetet végigolvasva nemcsak versei értelméhez kerülünk közelebb — bár e mű a Pilinszky-filológia nélkülözhetetlen kézikönyve is —, hanem a költőhöz. A végtelenül érzékeny emberhez, akit élete tragédiái, sérelmei és világunk leplezetlen látványa szüntelen harcra kényszerít önnön hitetlenségével. Melyet szemérmesen a felebaráttal való szolidaritás mögé rejt. Egyetemessé növeli személyes küzdelmét, de lényege intimitását megőrzi, írásai hitvallás értékűek — avagy saját találó kifejezésével — megvan a maguk „mezítelenségi foka”. „Pilinszky úgy személyes — írja utószavában Jeleníts István — mint Bach, akit oly csodálattal és együttérzéssel emleget írásaiban.” FÖLBECSÜLHETETLEN SZOLGÁLATOT VÉGZETT az Űj.Ember-nél megjelent írásaival. Tehetsége, az a karizmája, hogy mindent megért „felhők futását és disznók fejét rálapulva a préskemény palánkra”, műveltsége — s nem kevésbé Krisztus népe iránti szeretete — képessé tette a legelvontabb biblikus-teológiai gondolatok ihletett, modern és anyanyelvi kimondására. Meditációiban egy mai magyar keresztyén költő vall: Istenről, bűnről, Jézus áldozatáról, a teremtettség végső értelméről és céljáról. Természetességgel és küldetéses hittel. ÍRÁSAINAK EGY TOVÁBBI JELLEGZETESSÉGE, hogy nála a szelídség soha nem a rosszban való szótlan belenyugvást jelenti. Ahogy és amíg lehet az értelem és imádság fegyverével az ostoba és gyilkos gonoszt le kell leplezni, mely valami módon mindannyiunkban munkálkodik. Több cikkében kísérli ezt meg, melyek már címűkben sokatmondók: Feljegyzések a hiúságról, Szeretet és gyűlölet, A bűn illúziói, Viszonyunk a farizeushoz, A kisember és a kispolgár, stb. De karizmatikus érzékenységével nemcsak a bűn nagyságát láttatja, képes a legnehezebbre is: megkülönböztetni és elkülöníteni a bűnt a bűnöstől. Meggyőződését feltétlen evangéliumi bizonyossága motiválja: az az igazán fontos és döntő, ami Jézusban e világra jött. Világosan megkülönbözteti a törvényt és az evangéliumot; kínlódó lelkiismeretű emberek csak az utóbbitól remélhetnek hitet és életet. A KÖLTŐ PUBLICISZTIKÁJÁBAN a legnemesebb értelemben vett tanítóvá válik. A kereszt, pontosabban a „szög és olaj” együttes szeretetére oktat, melyből/ egyedül származhat valódi tanúság. Ez vallomásai legfőbb célja, akárcsak az Imitatio szerzőjéé. S valami mégis megkülönbözteti attól, nem szándékában, inkább tartalom, forma dolgában. Ez pedig bril- liáns intellektusa, pascali, kierkegaardi eszmélődése. Ezért, aztán A tízparancsolatról írt sorozata, messze több mint költői kiskáté. A lírikus hitvallása, az isteni értékrendről a legdrasztikusabb érték- vesztés századában. A Jegyzetek a Genezishez sem egyszerűen biblikus parafrázisok. E meditációk summája: „mi, akik végül is megfagyunk és elégünk itten, a Genezisből olvassuk az első örömhírt, oly teremtései vagyunk Istennek, kiknek nem a teremtés, hanem maga a teremtő a lakása és éltető közege”. És nem csupán a Biblia, a művészetek mindmegannyi ága evangéliumi tanításra készteti. (Párizsi filmlevél, Űj színház született, Van Gogh kiállítása Párizsban, Ahol Leonardo da Vinci meghalt, Zenei képeslapok). Pilinszky tehát nem XX. századi magyar Kempis Tamás, inkább az „atyai ház” publicistája; egyszemélyben ébresztője a hitnek ás keresztyén interpretálója az európai kultúra legnemesebb műveinek. PILINSZKY PRÓZAKÖTETE egy pillantásra befoghatatlan. Végezetül kik azok akik legtöbbször felbukkannak írásaiban? Bach, Beckett, Dosztojevszkij, Kierkegaard, Mozart és Simone Weil. És cikkeinek kulcsszavai? Alázat, atyai ház, béke, bűn. csönd, egység, emberek, evangélium, farizeus, gyermek, halál, hit, idő imádság, kegyelem, mindenség, művészet, szent, szeretet, tékozló fiú, teljesség, valóság ,.. Donáth László