Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-10 / 28. szám
készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Evangélikusok Latin-Ainerika északi részében — Mexikó-Kolumbia Míg Brazíliában, valamint Ar- teleteiket megzavarták, gyüleke- gentínában, Chilében, Paraguay- zeteik tagjait megfélemlítették, ban és Uruguayban az evangé- Nem egy saját testén viselte likus gyülekezetek többsége az ezeknek a nehéz időknek a jeleit, utolsó 150 év során bevándorol- sőt, voltak, akik élétükkel fizet- takat és azok leszármazottait gondozza, addig Latin-Amerika többi órszágaiban sok evangélikussal találkozhatunk, akiknek elődei évszázadok, sőt, nem egy esetben évezredek óta az utódok mostani hazája területén laktak. Több ilyenekből álló gyülekezetét egybegyűjtő egyházzal találkozhatunk Bolíviában, Ecuadorban, Közép-Amerika különböző államaiban, Kolumbiában, Mexikóban ezek közül három a Lutheránus Világszövetség tagja. Elsősorban ezeket szeretnénk bemutatni. KÖRÜLBELÜL EGY TUCATNYI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET képezi a Mexikói Lutheránus Egyházat, amelynek központja és legnagyobb gyülekezete Guadalajaraban van. Ez az egyház már 11957 óta Lutheránus Világszövétsfg tagja és minden lelkésze mexikói születésű személy. Mexikóban ugyanis — az ország törvényei szerint — csak az végezhet lelkipásztori vagy missziói munkát, aki polgára annak az országnak. Külföldi lelkészek csak — főleg — külföldiekből álló gyülekezeteket gondozhattak. A mexikói gyülekezeteknek az eredete a két világháború közti Időre nyúlik visz- sza, amikor néhány, az evangélium iránt érdeklődő fiatalember, egy Texas-ban felállított spanyol nyelven tanító teológiai intézetben megismerkedett az evam gélikus egyház tanításával és hazájukba viszsatérve ott missziói munkába kezdtek. Az általuk megnyert tagok között volt egy csoport, amely azelőtt egy igen törvényeskedö protestáns feleke- zetből jőve csatlakozott az evangélikus egyházhoz, mert ebben az evangélium szabadságával jobban megismerkedhettek tagjai, mint a régi egyházközössédéken. Három egyházi iskolát is fenntart, amely közül az egyik középiskola. Bogotában, ahol az egyházi vezetőség irodái vannak, egy kommunikációs központ is A Guadala,jara-i (Mexikó) „HU” Evangélikus Egyház templomában gyermekbibliakörök köszöntik énekkel az édesanyákat anyák napja t alkalmából tek azért, mert az evangéliumhoz ragaszkodtak. A nagyobb városokban sokkal nagyobb biztonság volt és így a Boyanca tartományban élő gyülekezeti tagok egyrésze felkerekedett és Bogotába, a fővárosba vagy; más nagy városba költözött. Bogotában azután 1952-ben felépítették az egyház legnagyobb templomát, a „Chapinero” városrészben álló „Megváltó” templomot. Ma a kolumbiai evangélikus egyháznak három gyülekezete van a fővárosban és hét vivan, amely rádióműsorokat készít elő, amelyeket több adóállomás közvetít. Szervezetileg nem tartozik ehhez az egyházhoz az ország két német evangélikus gyülekezete: a Bogota-i „Szent Máté” és a Cali-i „Szent Márton” egyházközség, azonban lelkészeik sok területen együtt dolgoznak á a kolumbiai egyház lelkészi karával, amely mind amerikai misz- szionáriusokból, mind az országban született lelkészekből áll. Pósfay György „Amit még nem látok, azt énekelem” gükben. A hatvanas évek óta ez az egyház is résztvett az Augsburg városáról elnevezett evangélikus teológiai főiskola fenntartásában, amely 1981-ig Mexikó fővárosának a déii részén Mexikó. Közép- Amerika, Kolumbia és Venezuela egyházainak lelkészképző intézete volt. Ez az intézmény ekkor átalakult laikusképző központtá és a jövendő lelkészeiknek a kiképzése felől azóta az egyes ^vangéikus egyházak saját hatáskörükben gondoskodnak. KOLUMBIA EVANGÉLIKUSLUTHERI EGYHÁZÁNAK az eredete az 1930-as évek közepére nyúlik vissza, amikor néhány észak-amerikai misszionárius a hegyek között fekvő, észak-kolumbiai Boyaca tartomány egyes falvaiban és kis városaiban megismertette a Szentírást — amelyet akkor a többségi római katolikus egyház szinte elzárt a hívei elől — az evangélium üzenete után vágyakozó földmívesekkel és munkásokkal. Szolgálatuk nyomán kis gvülekezetek alakultak és fiatalok jelentkeztek az ige hirdetésének- a munkájára. Ezek részére először bibliaiskolát alapítottak, majd hármat közülük Argentínába küldtek, hogy ott elvégezzék a teológiát. Az egyház nyugodt növekedését 1948-ban megzavarta a két hagyományos politikai párt, a konzervatív és' a liberális párt ellentétéből kitört és sok szenvedést okozó polgárháború, amely magával hozta azt. hogy kisebb helyeken a nép' félrevezetett rétegeinek a haragja a protestánsokat sújtotta a legjobban. Templomaikat felgyújtották vagy legalább is megrongálták, istentiszÜnnepség az ÉLIM-ben Jó nevet adtak adományozói a nyíregyházi Egészségügyi Gyermekotthonnak. Ahogyan Isten népe a pusztai vándorlás során felüdülést talált és életerőt nyert Élim forrásainál ugyanúgy nyújt ez az otthon életlehetőséget negyven gondozott gyermeknek és felüdülést minden oda látogatónak. Hároméves hagyománya van annak, hogy a hivatalos anyák- napja utáni időben élimi anyák, napját rendeznek a gondozott gyermekek szüleinek, akik az ország különböző részéről sereglenek össze és a Nyíregyházán lakó pótszülőknek. Felejthetetlen élményt nyújtottak egy órás műsorukkal a gondozott gyermekek (az egészen súlyosak kivételével) és a gondozók, akik közösen szolgáltak. Túrmezei Erzsébet, Áprily Lajos és mások verseit adták elő. „Amit még nem látok, azt énekelem”: ez volt a műsor témája. Óriási munka, nagyon sok türelem és szeretet kellett ennek a műsornak a betanításához. Volt értelme a befektetett energiának. Távolról érkezett szülők és gyülekezeti tagok egyaránt láthatták, hogy a kitűnő ellátás és gondozás mellett a lehetőségek határát elérve törődnek a gyermekek testi és szellemi fejlődésével, s ezen túlmenően azzal a reménységgel végzik szolgálatukat, hogy Isten kicsinyei előtt nyitott ajtó van az örök életbe. Amit még nem látunk, azt énekelték, verselték hitelesen. Megható volt, amikor a műsor végén minden szülő és pótszülő virágot kapott és a verses összeállítás teljes anyagát, melyet ízléses borítóba helyeztek. Ezután következett a szülői értekezlet, ahol Csizmadia Sándor igazgató lelkész és Bálint Éva otthonvezető beszámolt a gyermek- otthon életéről és válaszolt a feltett kérdésekre. Isten áldja meg egyházunk dia- kóniai szolgálatának ezt az intézményét, vezetőit, gondozóit és gondozottait, hadd tudjanak tovább énekelni Urunk dicsőségéről és hadd nyerjenek helyet abban a világban, ahol nem lesz betegség, fájdalom, jajkiáltás, mert Jézus mindent újjáteremt. B. Z. * EGY DIAKÓNIAI INTÉZMÉNY SZÁZHUSZONÖT ÉVES ÉVFORDULÓJA Május 12-én ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a Nyugat-Berlin Spandau kerületében levő Johannesstift fennállásának 125. évfordulójáról. A szeretetintézményt az a Johann Hinrich Wiehern evangélikus lelkész (1808—1881.) alapította, aki. egész életét az árvák, az elhagyatottak, a betegek megsegítésének szentelte. A Johan- nesstiftben jelenleg lakóházak, otthonok, műhelyek és rehabilitációs intézetek szolgálják a fogyatékos embereket, s mennybemenetel ünnepén egy újabb, kétszáz ágyas épülést adtak át a rendeltetésének. (epd) A Meg vagyok keresztelve Rom 6,3—11 Ügy kell a keresztséget becsülnünk és a magunk számára hasznosítanunk, hogy erősítjük és vigasztaljuk vele magunkat, amikor bűnünk vagy jelkiismeretünk vádol, és ezt mondjuk: „Mégiscsak meg vagyok keresztelve! Ha pedig meg vagyok keresztelve, ígéretem ván arra, hogy üdvözölök és örökké élek testestül-lelkestül” — így íf;Lp- ther a Nagykátéban a keresztség megbecsüléséről. Hogy pedig á fce- resztséget ilyen nagyra, kell tartanunk, azt nem magától’találta, ki, hanem Isten igéjéből vette. Ennek egyik bizonysága a mai vasárnap igehírdetési alapigéje, amelyben Pál apostol nagyon fontos dolgokat mond el nekünk. A KERESZTSÉG BIZTOS ALAP A KERESZTYÉN EMBER ÉLETE SZÁMÁRA. „A Krisztus Jézusba kereszteltettünk” —• mondja, számunkra kicsit szokatlan szófűzéssel. De, ha valaki nem tudja is, hogy régen a megkeresztelendőt teljesen bementették a vízbe (és ezt sok helyen még ma is így gyakorolják), Pál szavaiból kiderül, hogy a keresztség által szoros kapcsolatba kerültünk Jézussal. A keresztség nem emberi kitalálás, hanem az Isten műve, Amikor megkereszteltek bennünket, akkor nemcsak valami jelképes szertartás részesei lettünk, hanem az az Isten cselekedett valamit, aki Jézus Krisztusban emberré lett. < Amit Jézus kereszthalálával szerzett, annak lettünk részesei. Ez Isten első ajándéka mindazoknak, akiket életük kezdetén megkereszteltek. Mielőtt magunk bármit is tehettünk volna. Isten jött hozzánk, és megajándékozott minket örök életre szóló ajándékkal. Ezért biztos alap számunkra a keresztség: ehhez mindig vissza lehet térni, erre mindig hivatkozhatunk, ha kétségeink támadnak affelől, hogy Isten szeret-e minket. Bizonyos, hogy szeret, hiszen ő maga vett az övéi közé. Név szerint nekem szól, hogy úgy szeretett engem Isten, hogy az ő egyszülött Fiát adta értem. A KERESZTSÉG KÖTELEZ. Ha a keresztség nem üres jelkép, hanem Isten műve rajtunk, s ha a Krisztus „halálába kereszteltettünk”, akkor ennek valamiképpen ki is kell tűnnie életünkben. Istennek az az akarata, hogy' „többé tje szolgáljunk a bűnnek”. A keresztséggel nem fér össze semmi bűn, semmi, ami tönkreteszi az ember életét, az emberi közösség életét, ami ártalmára van embertársainknak, az emberiségnek, a világnak. Az „óember”-nek, aki haragvó gyűlölködő, irigy, tisztátlan, fösvény, rest, gőgös, minden bűnnel fertőzött, meg kell halnia. A keresztség tehát magába foglalja a megtérést, azt, hogy alapjában és gyökeresen megváltozunk, azt, hogy felvesszük a harcot minden bűnnel, ami bennünk van. De egyúttal magába foglalja ennek a megtérésnek a lehetőségét is. „A keresztség mindig érvényben marad, és még ha elszakadunk is tőle, és vétkezünk, akkor is mindig szabad utunk van hozzá, hogy újra leigázzuk az óembert” — így írja Luther, Ez azt jelenti, hogy az az egyetlen keresztség, amelyben életünk kezdetén részesültünk, mindig érvényes, ha vétkezünk, nem kell újra megkeresztelkednünk, amit Isten egyszer tett velünk, ahhoz mindig visszatérhetünk, abból mindig erőt meríthetünk. A KERESZTSÉG REMÉNYSÉGET IS AD.'„Ha-pedig meghSTRjh^ Krisztussal, hisszük, hogy élni is fbgunk ővele.’' Pálnak ez a mondata nagy távlatokat nyit meg előttünk. Először is új életnek á lehetőségét: bízhatunk abban, amit Isten megbocsátott, az nem terheli többé életünket. Bízhatunk abban, hogy Isten maga tisztítja meg életünket, ő 1*1 erőt ahhoz, hogy a magunknak és másoknak ártó élet helyett új, mindenkinek hasznos, mindenkinek szolgáló életet élhessünk. A keresztség az örök élet távlatát is megnyitja előttünk. A keresztség nemcsak Krisztus halálával köt össze minket, hanem a feltámadásával is. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy megújul az életünk, hanem azt is. hogy van reménységünk a halállal szemben is. A megkeresztelt emberek annak is példái, hogy a halál nem vet véget Isten művének. így a keresztség vigasztalást ad a gyászban is: ha meghalt is az, akit szerettünk, de akit Isten a kereszt.ségben gyermekévé fogadott, rábízhatjuk őt arra az Istenre, aki feltámadásban viszi teljességre a keresztség művét. MAI IGÉNK A KERESZTSÉG NAGYOBB MEGBECSÜLÉSÉRE INT. Vegyük észre benne Isten szeretetének művét, tapasztaljuk meg benne Isten új életre indító erejét. Muntag Andor iái VASÁRNAP IGÉJE Imádkozzunk! Urunk, hálál adunk Neked, hogy a keresztségben gyermekeid lettünk. Kérünk, add Szent Lelkedet, hogy megtérjünk és új életben járjunk. elhagyjuk bűneinket, segítsük és szolgáljuk embertársainkat, az új élet erejével munkáljuk az egész világ javát. Tartsd meg bennünk az örök élet reménységét is. Ámen. Elhunyt Apostol András ötvenhároméves korában, türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt Apostol András, a Magyar Hírek — a Magyarok Világszövetségének lapja főszerkesztő-helyettese. Hajdúsági református lelkész családból származott. Fiatal korától kezdve széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott íróként, fordítóként. Munkásságának legismertebb része, amelyet maga is egyfajta missziónak tekintett az a publicisztikai tevékenység volt, amellyel jól járható hidat igyekezett építeni a hazánk határain túl élő magyarság és az úi társadalmi rendet építő óhaza között. Ebben a gazdag programban bő helyet kaptak a hazai egyházak életéről adott hírek, tudósítások riportok. Magyarországi evangélikus egyházunk életéről is gyakran adott tájékoztatást. így például dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnökkel és Mezősi György szerkesztővel való beszélgetés alapján képes interjúban ismertette egyházunk sajtószolgálatát. Távozása a mi számunkra is veszteséget jelent. ISZLÄM-TANÄCS HOLLANDIÁBAN Iszlám Tanácsot. — A központ kir alakítása és a mohamedán tanács megalakulása újabb jele az iszlám vallás nyugat-európai terjeszr kedésének. A Hollandiában élő, Marokkóból, Szurinamiból és Pakisztánból származó, mintegy négyszáz- ezer mohamedán hivő, Almelóban levő. újonnan átadott központjaiban megalakította a Hollandiai
