Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-10 / 28. szám
GYERMEKEKNEK! „Nemakarásnak nyögés a vége...” Mt. 11. 16—19 BIZTOSAN ISMERITEK A FENTI KÖZMONDÁST, és gondolom az a magatartás sem ismeretlen előttetek, melyet ezzel a szólással szoktak jellemezni. Sokszor éppen gyermekeket fog el valamiféle „nyűgös” hangulat, és semmihez nincsen kedvük. Ügy látszik Jézus is felfigyelt ennek a korosztálynak a furcsa „betegségére”, és éppen az ő világukból, a játszó gyermekek világából veszi a képet, a hasonlatot mai igénk üzenetéhez. Olyan gyermekek csoportját mutatja be nekünk, akik szeretnének másokat is bevonni játékukba. Ennek érdekében többféle játékot is felajánlanak társaiknak. Furulyázni kezdenek, hogy „lakodalmasdit” játszanak, és jókedvűen táncoljanak. De a többieknek nincsen kedvük ehhez a vidám játékhoz. Hát akkor játszunk valami szomorút, mondjuk „temetősdit”, és siratót kezdenek énekelni, de mindhiába. A „nyűgös” társaknak nem lehet a kedvükbe járni, se nevetni, se sírni nincsen kedvük, tulajdonképpen maguk se tudják, mit akarnak. Ugye. ismerős ez a hangulat, és nagyon tud bosszantani, ha minket utasítanak el így? VAJON MIT AKART JÉZUS ezzel a nagyon is hétköznapi történettel? Biztosan sejtitek, hogy nem a „nyűgös” gyermekek ellen beszélt, hanem sokkal inkább a „nyűgös” felnőttekkel szemben, akiknek semmi és senki sem jó. Biztosan hallottatok már Jézus előfutáráról Keresztelő Jánosról, aki nagyon egyszerűen élt, teveszőr ruhában járt, sáskát és mézet evett, s beszéde kemény ítélet- hirdetés volt népe bűnei fölött, ő fejszéről beszélt, mellyel Isten kivág minden terméketlen fát, azaz életet. De az embereknek nem tetszett ez a kemény beszéd, nem tetszett ez az egyszerű önsanyargató életstílus. Nem kellett Keresztelő János, s amint biztosan tudjátok már, végül is börtönbe vetették, s mivel másként nem tudták elnémítani, lefejezték. De ugyanakkor megjelenik Jézus, aki sok tekintetben más, szinte ellentétes alkat. Ö Isten szere- tetéről beszél, nem veti meg a földi örömöket, sem, de Neki meg éppen ezt vetik a szemére, „hogy falánk, részeges,' bűnösök barátja ...” S őt is megpróbálják elnémítani, de ez csak alig két napra sikerül! S MOST ŰJRA <3 SZÓL HOZZÁNK, „nyűgös” felnőttekhez ,és gyermekekhez, akik mindig tudunk kifogást találni, ha ő hív minket. Most nincs kedvem, mert túl meleg van, most pedig túl hideg van, most nem érek rá, mert végre itt a vakáció, majd pedig nincs időm, mert újra itt a tanév. Ugye ismerős „nyafogás” ez? És azt is bevallhatjuk, hogy valójában mindig csak mellébeszélés. Az igazi kérdés: akarunk-e Jézusra hallgatni akarunk-e az ő barátja lenni?! Biztos észrevettétek már azt, hogyha valamilyen betegség bujkál bennetek, akkor semmire sincs étvágyatok. Hiába teszi elétek édesanyátok a legfinomabb falatokat, semmi se kell, semmi sem ízlik. S ez a kezdődő betegség biztos jele. így van Jézus igéjével is, ha „nem kívánjuk”, az már valaminek a tünete. Imádkozzunk azért, hogy Isten gyógyítson ki minket ebből a gyakori, beteges „étvágytalanságunkból”! Gáncs Péter AZ EVT NAGYGYŰLÉSÉN MEGEMLÉKEZNEK A HIROSIMÁI ATOMTAMADASRÓL £ ^5;Egyházak Világtanácsa Vancouverben (Kanada), július 24. és augusztus 10. között megtartandó, hatodik Nagygyűlésén hivatalosan is megemlékeznek az amerikaiak hirosimai atomtámadásáról és annak áldozatairól. Az atombomba ledobásának előestéjén, szimbolikus akciókkal, az Óceán partján rendezendő, nyilvános ösz- szejövetelen a világ békéjéért és a világbeli igazságosságért tüntetnek majd a résztvevők. A felvonulók követelik majd, hogy sohase következhessek be egy második Hirosima. Az emlékező és az emlékeztető megmozdulást a másnapi. reggeli istentisztelet zárja be. (epd) FINN GYÜLEKEZETEK A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A Német Szövetségi Köztársa- szióját. Ez az első alkalom, hogy ságban élő, négyezerötszáz lelket külföldön levő finn gyülekezetek számláló, tizenöt finn nyelvű gyű- ilyen adományt küldtek a Finn lekezet adományukkal támogat- Egyház missziós munkájának tájak anyaegyházuk thaiföldi misz- mogatására. (epd) „írok nektek, ifjak .. .** A* elet: találkozás? Személyes élmények Gondoltál már arra, hogy napjában hány és hányféle emberrel találkozol? Érdekes végiggondolni egy nap történetét. Reggel talál- kokozom a családommal, délelőtt az iskolatársakkal, a munkatársak tucatjaival, délután haverok, barátok ... és így megy ez napról napfa. Fontos a találkozás? Ügy érzem midenképpen. Igaz nem minden találkozás egyformán érdekes. Bizonyára átélted az élményt. Csak úgy kalapál a szíved, majd kiugrik, valami megmagyarázhatatlan, furcsa, kellemes melegség, izgalom fog el. Mi ez? Ja, csak egy srác, (csak égy lány) akivel találkoztam. Miért a pirulás? Mert Ö számomra más, miflt a többiek. Ezt az állapotot össze lehet foglalni: szerelem. A szerelemnek pedig folytatása szokott leni. Randi, újabb találkozás, találkozások. A találkozások aztán egyre fontosabbak, mert nem a föllobbanás élteti őket csupán, hanem egy kiegyensúlyozottabb érzés: szeretem. Ügy szeretem. ahogy mást nem. Szeretném, ha Ö lenne az életem másik fele, társ jóban és rosszban, akivel együtt nevelhetném a gyerekeinket. így lesz a kölcsönös szimpátiából szerelem, a szerelemből házasság családalapítás. Talán egy találkozásra vezethető vissza minden, de az a találkozás életre- szóló lett. Vanak persze más találkozások is. Barátságok szövődhetnek az azonos érdeklődés alapján, vagy kényszerű találkozások folytán: kollégium, katonaság, csoportos utazás. Meglepő erejűek lehetnek az ilyen kapcsolatok. Emlékszem a nagyapámra, aki a katona társait mindig megemlegette, a régen meghaltakat is. Fiatalon átélt találkozásélmények még a sírig is elkísérhetik az embert. De nemcsak én-te viszonylatban vannak találkozásaink. Közösségi élmények A közösségi találkozásokra, gondolok. Minden nép számára fontos az anyanyelv, nekünk magyaroknak kicsinységünk miatt különösen is. A mindenapi beszéd, eszmecsere nyelve természetesen adódik. A pohár víz természetességével gondolunk arra, hogy elmondhatók. megfogalmazhatók a gondolataink, a környezetünk számára. És külföldön járva? Milyen jól esik hallani magyar szót, amit a másik éppenúgy ért, mint én. Édesanya, szülőföld, Bakony csak nekünk jelenti ugyanazt. Az Felvétel a Te»lwgiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32 1147) augusztus 15-ig, a katonakötelesek pedig július 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: l. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány. 3 helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa. a lelkészi pályára való alkalmasságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. anyanyelv a néppel való találkozás csodája. A nyelv a közösséget jelenti a másik emberrel. Idegenbe szakadt, egymást soha- nem látott emberek mennyire tudnak örülni a találkozásnak: a nyelvért, a szóért. Mert számunkra Petőfi, Arany, Ady nem lexikon-címszavak, hanem a haza, az Alföld, János vitéz, Toldi, Csinszka ___ A hit, a világnézet szintúgy összekötő kapocs. A szellemi találkozások is lehetnek életet formálók, életre szólók. A munka, a hivatás, a hit lehet, hogy egy találkozás későbbi következménye. Az eddigi példák mind pozitív találkozásokról szóltak. Ä mindennapos tapasztalat azonban nemcsak ezekről tud. Vannak találkozásaink, amelyektől viszolygunk. Kellemetlen emberekkel, kínos helyzetekkel szintén gyakran van dolgunk. Mit is tegyek? — kérdezzük gyakran magunktól? Van szabály a hogyan viselkedjem kérdésre? Van. Jézus a követőinek azt mondta: amit szeretnétek, hogy az emberek veletek tegyenek, ti is azt tegyétek velük. (Mt 7,12) Jézus ritkán beszél az erkölcsi kérdésekről, akkor is inkább konkrét esetek kapcsán. Ö első- renden minden élethelyzetre érvényes alapszabályt adott. Szeresd embertársadat, mint magadat; amit kívánsz magadnak, mással js úgy tégy. Minden találkozás föltételez egy másik embert, vagy csoportot. A találkozásból közösség lesz, a közösség pedig bizonyos szabályok szerint él. A keresztyén ember alaptörvénye lehet, amit Jézustól tanult. Mit jelent ez a gyakorlatban? Fogadd el a másik embert olyannak, amilyen. Próbáld reálisan látni. Lehet, hogy nem is olyan, mint amilyennek gondolod. Ez az alapállás megóv attól, hogy többnek lásd, mint ami valójában (bálványozás), vagy lekezeld (nem méltó hozzám). — ... mint magamat. Utcán, munkahelyen, a családommal kapcsolatban, mindenütt érvényes. Mit tehetek a közösségemért? A napi feladatok úgyis megadják a teendőinket. Pár szót váltani az öreg szomszéddal, lesegíteni egy nénit a buszról, meghallgatni a barátomat, kibékíteni a veszekedő osztálytársakat; megannyi apró feladat. Az élet: találkozás? Az. az is. Hogy milyenek lesznek a találkozásaink, talán mi magunk is alakítjuk. „...mint magamat; amit magamnak . . .” Varsányi Ferenc LUDOVICO ARIOSTO az olasz költő a lovagi epika fő képviselője. de neve már átmenetet jelez a lovagvilágból a barokk udvari kultúrába. Élete Ferrara urainak szolgálatában telt, Amikor ura, Estei Ippolito érsek 1517-ben Magyarországra készült, hogy érseki székét elfoglalja, felszólította, hogy tartson vele. de a költő nem volt hajlandó követni az érseket. Egy szatírájában ír erről az útitervéről. Igazi műfaja a lovagi eposz. Ebben a műfajban klasszikusokat alkotott, de néha érződik már művein, hogy két korszak határán vagyunk. Sorain felfedezhetjük az irónia és a játékos gúny vonásait a korát túlélt lovagság- gal szemben. 1533. július 6-án hunyt el. A TÖRÖK HADJÁRAT MEGINDULÁSÁRA emlékeztet július 14-e (1683). A 17. század végére Európa erőviszonyai nagyon megváltoztak. XIV. Lajos francia király kelet felé terjeszkedik. A török haderő meggyengült. Felső- Magyarországon a függetlenségi harcok eredményeképpen Thököly Imre az úr. Célja, hogy önálló államát mind a törökkel, mind a Habsburgokkal elismertesse. Terve csak részben sikerül. Lipót császár Thököly fegyveres sikerei ellenére is hajthatalan marad. A függetlenségi harc sorozatos győJúliusi krónika zelmei viszont felháborítják a szövetségest, a törököt. Arra ösztönzik, hogy Bécs ostromára induljon. Kara Musztafa serege akadálytalanul el is jut Bécsig, ott azonban szétzúzzák és döntő vereséget mérnek rá. Ezzel a Bécs alatt aratott győzelemmel kezdődik a török kiűzése és a Habsburgok teljes hatalma Magyarország fölött. 1933. JULIUS 20-AN kötötték meg a Német-vatikáni konkordátumot. A németországi fasiszta rendszert kezdetben pozitívan fogadta a Vatikán. Utasítására a Reichstag katolikus frakciója 1933. márciusában Hitlerre szavazott. A hitleri diplomácia első sikere is a Vatikánhoz fűződik. 1933. július 20-án aláríták a német-vatikáni konkordátumot, amelynek értelmében a katolikus egyház hivatalos védelmet kapott a hitleri kormánytól. Ugyanakkor a katolikus egyház vállalta, hogy papjai bekapcsolódnak a német nép „eszmei nevelésébe”. Ez a konkordátum volt a németországi fasiszta rendszer első nyílt, nemközi sikere. MEDGYESSY FERENC halálára emlékezünk 1958. július 20-án. Kossuth-díjas szobrászunk, a 20. századi magyar szobrászat egyik legkiválóbb alakja 25 éve hunyt el. Orvosként kezdte festészeti és szobrászati tanulmányait Párizsban. Művészetét két szóval lehet röviden jellemezni: tömörség és derű. Tanulmányai során az ókori szobrászat nemes egyszerűsége és zárt. tömör világa ragadta meg. Ezért is választotta fő alapanyagául a bronzot és a követ. Szívesen ábrázolta szülőföldje népéf„ a Debrecen környéki magyar parasztot. Korai műveit a vaskos humor jellemzi. A későieket pedig áthatja a nyugodt derű. SIMON BOLIVAR 1783. július 24-én született. Egész fiatalon kapcsolódott be a spanyolok gyarmati uralma ellen vívott harcba. A felszabadító mozgalmak sorra győzelmet aratnak Dél-Amerika országaiban. A felszabadult államok szövetségében tömörülnek. Ez az 1 egyre táguló szövetség választja elnökévé Simon Bolivárt. Bolívia köztársaság a nevét is róla kapta. Bolivar valójában diktátorí hatalmat gyakorolt Dél-Amerikában s a lehetetlennel próbálkozott: az egész földrészt egységes szövetségben próbálta egyesíteni. Bukását ez a sikertelen törekvés okozta. Képtelen volt egyeztetni az egyes országok érdekeit, s így már halála előtt megfosztották hatalmától. SALVADOR ALLENDE Chile tragikus sorsú elnöke már egyetemi tanulmányai alatt összekötötte sorsát a baloldali mozgalmakkal. Az egyetem orvosi karától nyílegyenes és töretlen a pályája az 1973. évi hősi halálig. Fiatal orvosként egyik alapítója Chile Szocialista pártjának. Alig 29 éves, amikor képviselővé választják. A párt főtitkára, majd a szenátus tagja lesz. 1951-ben megalakul Chilében a Népi Akciófront. Ez a népfrontszerű egyesülés közös táborba fogja a szocialista, a kommunista és a demokrata pártot. Elnöke ab 1908. július 26-án született. Salvador Allende. A Front jelöli először az elnökválasztáson. De 18 évnek kell eltelnie, míg 1970. szeptember 5-én — az óriási, külföldről táplált ellenpropaganda ellenére — elnökké választják. Szinte napok alatt kezdődnek meg a demokratikus átalakulások. Államosítják a bányákat, a bankokat, majd megindul a földreform. Ugyanakkor sztrájkok és lázadások törnek ki, Allende néhány munkatársa merénylet áldozata lesz. 1973. szeptember 11-én az elnök lakásán kapja á hírt a katonai lázadásról, amely mögött az Augusto Pinochet vezette katonai hunta áll. Allende azonnal az elnöki palotába siet, amelynek védelme közben hősi halált hal. ALBIGENSER ÉS VALDENSEK jelzik, hogy a 12. századra elszaporodtak az ellenzéki mozgalmak a középkori egyházban. Velük egyidőben megindult az eretneküldözés is. Legkegyetlenebb formájával az albigens háború húsz éve alatt találkozunk. A háború alatt szervezték meg az egyházi inkvizíciót. Különösen a dominikánus szerzetesek feladata volt, hogy nyomozzanak a hit dolgában gyanúsak után, kihallgassák őket, és velük szemben a legkíméletlenebbül járjanak el. Árpádházi szent Erzsébet gvónta- tóatyja, Marburgi Komád komoly „érdemeket” szerzet mint főink- vizítor. A rendíthetetlen, kemény egyéniség hírében állt. A mainzi birodalmi gyűlésen tiltakoztak is gátlástalan ténykedése ellen, de semmiféle segítséget nem kaptak, így az érintettek maguk ítélkeztek: 1233. július 30-án agyonverték Konrádot két dominikánus segítőtársával együtt. Szabó Lajos
