Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-10 / 28. szám

GYERMEKEKNEK! „Nemakarásnak nyögés a vége...” Mt. 11. 16—19 BIZTOSAN ISMERITEK A FENTI KÖZMONDÁST, és gon­dolom az a magatartás sem is­meretlen előttetek, melyet ezzel a szólással szoktak jellemezni. Sok­szor éppen gyermekeket fog el va­lamiféle „nyűgös” hangulat, és semmihez nincsen kedvük. Ügy látszik Jézus is felfigyelt ennek a korosztálynak a furcsa „beteg­ségére”, és éppen az ő világuk­ból, a játszó gyermekek világából veszi a képet, a hasonlatot mai igénk üzenetéhez. Olyan gyermekek csoportját mutatja be nekünk, akik szeret­nének másokat is bevonni játé­kukba. Ennek érdekében többfé­le játékot is felajánlanak társa­iknak. Furulyázni kezdenek, hogy „lakodalmasdit” játszanak, és jó­kedvűen táncoljanak. De a töb­bieknek nincsen kedvük ehhez a vidám játékhoz. Hát akkor ját­szunk valami szomorút, mondjuk „temetősdit”, és siratót kezdenek énekelni, de mindhiába. A „nyű­gös” társaknak nem lehet a ked­vükbe járni, se nevetni, se sírni nincsen kedvük, tulajdonképpen maguk se tudják, mit akarnak. Ugye. ismerős ez a hangulat, és nagyon tud bosszantani, ha min­ket utasítanak el így? VAJON MIT AKART JÉZUS ezzel a nagyon is hétköznapi tör­ténettel? Biztosan sejtitek, hogy nem a „nyűgös” gyermekek ellen beszélt, hanem sokkal inkább a „nyűgös” felnőttekkel szemben, akiknek semmi és senki sem jó. Biztosan hallottatok már Jézus előfutáráról Keresztelő Jánosról, aki nagyon egyszerűen élt, teve­szőr ruhában járt, sáskát és mé­zet evett, s beszéde kemény ítélet- hirdetés volt népe bűnei fölött, ő fejszéről beszélt, mellyel Isten ki­vág minden terméketlen fát, azaz életet. De az embereknek nem tet­szett ez a kemény beszéd, nem tetszett ez az egyszerű ön­sanyargató életstílus. Nem kellett Keresztelő János, s amint bizto­san tudjátok már, végül is börtön­be vetették, s mivel másként nem tudták elnémítani, lefejezték. De ugyanakkor megjelenik Jé­zus, aki sok tekintetben más, szin­te ellentétes alkat. Ö Isten szere- tetéről beszél, nem veti meg a földi örömöket, sem, de Neki meg éppen ezt vetik a szemére, „hogy falánk, részeges,' bűnösök barát­ja ...” S őt is megpróbálják el­némítani, de ez csak alig két nap­ra sikerül! S MOST ŰJRA <3 SZÓL HOZ­ZÁNK, „nyűgös” felnőttekhez ,és gyermekekhez, akik mindig tu­dunk kifogást találni, ha ő hív minket. Most nincs kedvem, mert túl meleg van, most pedig túl hi­deg van, most nem érek rá, mert végre itt a vakáció, majd pedig nincs időm, mert újra itt a tanév. Ugye ismerős „nyafogás” ez? És azt is bevallhatjuk, hogy valójá­ban mindig csak mellébeszélés. Az igazi kérdés: akarunk-e Jézus­ra hallgatni akarunk-e az ő ba­rátja lenni?! Biztos észrevettétek már azt, hogyha valamilyen betegség buj­kál bennetek, akkor semmire sincs étvágyatok. Hiába teszi elé­tek édesanyátok a legfinomabb falatokat, semmi se kell, semmi sem ízlik. S ez a kezdődő beteg­ség biztos jele. így van Jézus igé­jével is, ha „nem kívánjuk”, az már valaminek a tünete. Imád­kozzunk azért, hogy Isten gyógyít­son ki minket ebből a gyakori, be­teges „étvágytalanságunkból”! Gáncs Péter AZ EVT NAGYGYŰLÉSÉN MEGEMLÉKEZNEK A HIROSIMÁI ATOMTAMADASRÓL £ ^5;Egyházak Világtanácsa Van­couverben (Kanada), július 24. és augusztus 10. között megtartandó, hatodik Nagygyűlésén hivatalo­san is megemlékeznek az ameri­kaiak hirosimai atomtámadásáról és annak áldozatairól. Az atom­bomba ledobásának előestéjén, szimbolikus akciókkal, az Óceán partján rendezendő, nyilvános ösz- szejövetelen a világ békéjéért és a világbeli igazságosságért tüntet­nek majd a résztvevők. A felvo­nulók követelik majd, hogy soha­se következhessek be egy második Hirosima. Az emlékező és az em­lékeztető megmozdulást a más­napi. reggeli istentisztelet zárja be. (epd) FINN GYÜLEKEZETEK A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A Német Szövetségi Köztársa- szióját. Ez az első alkalom, hogy ságban élő, négyezerötszáz lelket külföldön levő finn gyülekezetek számláló, tizenöt finn nyelvű gyű- ilyen adományt küldtek a Finn lekezet adományukkal támogat- Egyház missziós munkájának tá­jak anyaegyházuk thaiföldi misz- mogatására. (epd) „írok nektek, ifjak .. .** A* elet: találkozás? Személyes élmények Gondoltál már arra, hogy nap­jában hány és hányféle emberrel találkozol? Érdekes végiggondolni egy nap történetét. Reggel talál- kokozom a családommal, délelőtt az iskolatársakkal, a munkatár­sak tucatjaival, délután haverok, barátok ... és így megy ez napról napfa. Fontos a találkozás? Ügy érzem midenképpen. Igaz nem minden találkozás egyformán érdekes. Bizonyára átélted az élményt. Csak úgy kalapál a szíved, majd kiugrik, valami megmagyarázha­tatlan, furcsa, kellemes melegség, izgalom fog el. Mi ez? Ja, csak egy srác, (csak égy lány) akivel talál­koztam. Miért a pirulás? Mert Ö számomra más, miflt a többiek. Ezt az állapotot össze lehet fog­lalni: szerelem. A szerelemnek pedig folytatása szokott leni. Randi, újabb talál­kozás, találkozások. A találkozá­sok aztán egyre fontosabbak, mert nem a föllobbanás élteti őket csu­pán, hanem egy kiegyensúlyozot­tabb érzés: szeretem. Ügy szere­tem. ahogy mást nem. Szeretném, ha Ö lenne az életem másik fele, társ jóban és rosszban, akivel együtt nevelhetném a gyerekein­ket. így lesz a kölcsönös szimpá­tiából szerelem, a szerelemből há­zasság családalapítás. Talán egy találkozásra vezethető vissza minden, de az a találkozás életre- szóló lett. Vanak persze más találkozások is. Barátságok szövődhetnek az azonos érdeklődés alapján, vagy kényszerű találkozások folytán: kollégium, katonaság, csoportos utazás. Meglepő erejűek lehetnek az ilyen kapcsolatok. Emlékszem a nagyapámra, aki a katona társait mindig megemlegette, a régen meghaltakat is. Fiatalon átélt ta­lálkozásélmények még a sírig is elkísérhetik az embert. De nem­csak én-te viszonylatban vannak találkozásaink. Közösségi élmények A közösségi találkozásokra, gondolok. Minden nép számára fontos az anyanyelv, nekünk ma­gyaroknak kicsinységünk miatt különösen is. A mindenapi beszéd, eszmecsere nyelve természetesen adódik. A pohár víz természetes­ségével gondolunk arra, hogy el­mondhatók. megfogalmazhatók a gondolataink, a környezetünk szá­mára. És külföldön járva? Milyen jól esik hallani magyar szót, amit a másik éppenúgy ért, mint én. Édesanya, szülőföld, Bakony csak nekünk jelenti ugyanazt. Az Felvétel a Te»lwgiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kér­vényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Aka­démia Dékáni Hivatalának (Bu­dapest XIV., Lőcsei út 32 1147) augusztus 15-ig, a katonakötelesek pedig július 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvény­hez a következő okmányokat kell mellékelni: l. születési bizonyít­vány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyít­vány. 3 helyhatósági vagy más bi­zonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szo­ciális viszonyait feltünteti, 4. or­vosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanul­mányokra és lelkészi pályára al­kalmas. 5. keresztelési bizonyít­vány, 6. konfirmációi bizonyít­vány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, vala­mint a lelkészi szolgálatra jelent­kezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továb­bá az illetékes lelkésznek és eset­leg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, minden­esetre annak a lelkésznek a je­lentkezőt részletesen jellemző bi­zonyítványa. a lelkészi pályára való alkalmasságról, aki a folya­modónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyít­ványt a lelkészi hivatal a kér­vénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellé­kelni. A másolatot „egyházi hasz­nálatra” megjelöléssel egyházköz­ségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esz­tendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Déká­ni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. anyanyelv a néppel való talál­kozás csodája. A nyelv a közösséget jelenti a másik emberrel. Idegenbe sza­kadt, egymást soha- nem látott emberek mennyire tudnak örül­ni a találkozásnak: a nyelvért, a szóért. Mert számunkra Petőfi, Arany, Ady nem lexikon-címsza­vak, hanem a haza, az Alföld, János vitéz, Toldi, Csinszka ___ A hit, a világnézet szintúgy összekötő kapocs. A szellemi ta­lálkozások is lehetnek életet for­málók, életre szólók. A munka, a hivatás, a hit lehet, hogy egy találkozás későbbi kö­vetkezménye. Az eddigi példák mind pozitív találkozásokról szól­tak. Ä mindennapos tapasztalat azonban nemcsak ezekről tud. Vannak találkozásaink, amelyek­től viszolygunk. Kellemetlen em­berekkel, kínos helyzetekkel szin­tén gyakran van dolgunk. Mit is tegyek? — kérdezzük gyakran magunktól? Van szabály a hogyan viselkedjem kérdésre? Van. Jézus a követőinek azt mondta: amit szeretnétek, hogy az emberek veletek tegyenek, ti is azt tegyétek velük. (Mt 7,12) Jézus ritkán beszél az erkölcsi kérdésekről, akkor is inkább konkrét esetek kapcsán. Ö első- renden minden élethelyzetre ér­vényes alapszabályt adott. Sze­resd embertársadat, mint maga­dat; amit kívánsz magadnak, mással js úgy tégy. Minden találkozás föltételez egy másik embert, vagy csoportot. A találkozásból közösség lesz, a kö­zösség pedig bizonyos szabályok szerint él. A keresztyén ember alaptörvénye lehet, amit Jézustól tanult. Mit jelent ez a gyakorlatban? Fogadd el a másik embert olyannak, amilyen. Próbáld reá­lisan látni. Lehet, hogy nem is olyan, mint amilyennek gondo­lod. Ez az alapállás megóv attól, hogy többnek lásd, mint ami va­lójában (bálványozás), vagy leke­zeld (nem méltó hozzám). — ... mint magamat. Utcán, munkahe­lyen, a családommal kapcsolat­ban, mindenütt érvényes. Mit tehetek a közösségemért? A napi feladatok úgyis megadják a teendőinket. Pár szót váltani az öreg szomszéddal, lesegíteni egy nénit a buszról, meghallgatni a barátomat, kibékíteni a veszeke­dő osztálytársakat; megannyi ap­ró feladat. Az élet: találkozás? Az. az is. Hogy milyenek lesznek a találko­zásaink, talán mi magunk is ala­kítjuk. „...mint magamat; amit ma­gamnak . . .” Varsányi Ferenc LUDOVICO ARIOSTO az olasz költő a lovagi epika fő képvise­lője. de neve már átmenetet jelez a lovagvilágból a barokk udvari kultúrába. Élete Ferrara urainak szolgálatában telt, Amikor ura, Estei Ippolito érsek 1517-ben Ma­gyarországra készült, hogy érseki székét elfoglalja, felszólította, hogy tartson vele. de a költő nem volt hajlandó követni az érseket. Egy szatírájában ír erről az úti­tervéről. Igazi műfaja a lovagi eposz. Ebben a műfajban klasszi­kusokat alkotott, de néha érző­dik már művein, hogy két korszak határán vagyunk. Sorain felfedez­hetjük az irónia és a játékos gúny vonásait a korát túlélt lovagság- gal szemben. 1533. július 6-án hunyt el. A TÖRÖK HADJÁRAT MEG­INDULÁSÁRA emlékeztet július 14-e (1683). A 17. század végére Európa erőviszonyai nagyon meg­változtak. XIV. Lajos francia ki­rály kelet felé terjeszkedik. A tö­rök haderő meggyengült. Felső- Magyarországon a függetlenségi harcok eredményeképpen Thököly Imre az úr. Célja, hogy önálló államát mind a törökkel, mind a Habsburgokkal elismertesse. Ter­ve csak részben sikerül. Lipót csá­szár Thököly fegyveres sikerei el­lenére is hajthatalan marad. A függetlenségi harc sorozatos győ­Júliusi krónika zelmei viszont felháborítják a szö­vetségest, a törököt. Arra ösztön­zik, hogy Bécs ostromára induljon. Kara Musztafa serege akadályta­lanul el is jut Bécsig, ott azonban szétzúzzák és döntő vereséget mérnek rá. Ezzel a Bécs alatt ara­tott győzelemmel kezdődik a tö­rök kiűzése és a Habsburgok tel­jes hatalma Magyarország fölött. 1933. JULIUS 20-AN kötötték meg a Német-vatikáni konkor­dátumot. A németországi fasiszta rend­szert kezdetben pozitívan fogadta a Vatikán. Utasítására a Reichs­tag katolikus frakciója 1933. márciusában Hitlerre szavazott. A hitleri diplomácia első sikere is a Vatikánhoz fűződik. 1933. jú­lius 20-án aláríták a német-va­tikáni konkordátumot, amelynek értelmében a katolikus egyház hi­vatalos védelmet kapott a hitleri kormánytól. Ugyanakkor a kato­likus egyház vállalta, hogy papjai bekapcsolódnak a német nép „eszmei nevelésébe”. Ez a kon­kordátum volt a németországi fa­siszta rendszer első nyílt, nem­közi sikere. MEDGYESSY FERENC halálá­ra emlékezünk 1958. július 20-án. Kossuth-díjas szobrászunk, a 20. századi magyar szobrászat egyik legkiválóbb alakja 25 éve hunyt el. Orvosként kezdte festé­szeti és szobrászati tanulmányait Párizsban. Művészetét két szóval lehet röviden jellemezni: tömör­ség és derű. Tanulmányai során az ókori szobrászat nemes egysze­rűsége és zárt. tömör világa ra­gadta meg. Ezért is választotta fő alapanyagául a bronzot és a kö­vet. Szívesen ábrázolta szülőföld­je népéf„ a Debrecen környéki magyar parasztot. Korai műveit a vaskos humor jellemzi. A későie­ket pedig áthatja a nyugodt derű. SIMON BOLIVAR 1783. július 24-én született. Egész fiatalon kapcsolódott be a spanyolok gyarmati uralma ellen vívott harcba. A felszabadító mozgalmak sorra győzelmet arat­nak Dél-Amerika országaiban. A felszabadult államok szövetségében tömörülnek. Ez az 1 egyre táguló szövetség választja elnökévé Si­mon Bolivárt. Bolívia köztársaság a nevét is róla kapta. Bolivar va­lójában diktátorí hatalmat gya­korolt Dél-Amerikában s a lehe­tetlennel próbálkozott: az egész földrészt egységes szövetségben próbálta egyesíteni. Bukását ez a sikertelen törekvés okozta. Kép­telen volt egyeztetni az egyes or­szágok érdekeit, s így már halála előtt megfosztották hatalmától. SALVADOR ALLENDE Chile tragikus sorsú elnöke már egye­temi tanulmányai alatt összekö­tötte sorsát a baloldali mozgal­makkal. Az egyetem orvosi kará­tól nyílegyenes és töretlen a pá­lyája az 1973. évi hősi halálig. Fiatal orvosként egyik alapítója Chile Szocialista pártjának. Alig 29 éves, amikor képviselővé vá­lasztják. A párt főtitkára, majd a szenátus tagja lesz. 1951-ben megalakul Chilében a Népi Ak­ciófront. Ez a népfrontszerű egye­sülés közös táborba fogja a szo­cialista, a kommunista és a de­mokrata pártot. Elnöke ab 1908. július 26-án született. Salvador Allende. A Front jelöli először az elnökválasztáson. De 18 évnek kell eltelnie, míg 1970. szeptember 5-én — az óriási, külföldről táp­lált ellenpropaganda ellenére — elnökké választják. Szinte napok alatt kezdődnek meg a demokra­tikus átalakulások. Államosítják a bányákat, a bankokat, majd megindul a földreform. Ugyanak­kor sztrájkok és lázadások törnek ki, Allende néhány munkatársa merénylet áldozata lesz. 1973. szeptember 11-én az elnök laká­sán kapja á hírt a katonai láza­dásról, amely mögött az Augusto Pinochet vezette katonai hunta áll. Allende azonnal az elnöki pa­lotába siet, amelynek védelme közben hősi halált hal. ALBIGENSER ÉS VALDEN­SEK jelzik, hogy a 12. századra elszaporodtak az ellenzéki moz­galmak a középkori egyházban. Velük egyidőben megindult az eretneküldözés is. Legkegyetle­nebb formájával az albigens há­ború húsz éve alatt találkozunk. A háború alatt szervezték meg az egyházi inkvizíciót. Különösen a dominikánus szerzetesek feladata volt, hogy nyomozzanak a hit dolgában gyanúsak után, kihall­gassák őket, és velük szemben a legkíméletlenebbül járjanak el. Árpádházi szent Erzsébet gvónta- tóatyja, Marburgi Komád komoly „érdemeket” szerzet mint főink- vizítor. A rendíthetetlen, kemény egyéniség hírében állt. A mainzi birodalmi gyűlésen tiltakoztak is gátlástalan ténykedése ellen, de semmiféle segítséget nem kaptak, így az érintettek maguk ítélkez­tek: 1233. július 30-án agyonver­ték Konrádot két dominikánus se­gítőtársával együtt. Szabó Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents