Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-26 / 26. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Brazília 2. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE UTÁN a szigorú rendelkezéseket visszavonták, de a zsinatok levonták az esemé­nyekből a tanulságot. Bár a leg­több helyen visszaállították a né­metnyelvű istentiszteleteket, meg­A brazíliai evangélikus egyház első misszió állomása a Kaingang cs Guarani nyelvet beszélő indiánok között A kereszt alatt egy ápolónő beszélget a bennszülött öslakókka! tartották a portugál nyelvűt is és így nem veszítették el az ifjúsá­got, amely már egyre nehezeb­ben értette a német prédikációt. Ugyanakkor a portugál nyelvű szolgáltatások megnyitották az egyházat nem német szár­mazásúak számára is. 1946-ban a zsinatok megkezdték a teoló­giai kiképzést a Sao Leopoldo- ban megszervezett saját főisko­lájukon, majd 1949-ben a négy zsinat szövetségre lépett és kezd­tek kialakulni a közös egyházi szervezet körvonalai. 1968-ban azután megalakult az egységes Brazíliai Lutheránus Hitvallású Evangélikus Egyház, amely ma öt egyházkerületre (Brazíliában ezeket „régiófc”-nak hívják), 29 esperességre (ezek megjelölésére használják a „distrito (kerület) nevet), kb. 320 egyházközségre (parókiára) és 1.300 gyülekezetre (egy vagy több gyülekezet képezi az egyházközségeket) oszlik. A lekészi • kar túlnyomó többsége már Brazíliában született és ott nyerte kiképzését, jelenleg közel 300 hallgatója van a teológiai főiskolának. Az egyház központi irodája Porto Ale'gre-ben van. 1952 óta részt vesz az egyház a Lutheránus Világszövetség mun­kájában, ugyancsak tagja az Egyházak Világtanácsának, vala­mint más ökumenikus szervezet­nek. A Lutheránus Világszövetség brazíliai tagegyháza 1970-re meg­hívta a Világszövetséget, hogy tartsa ötödik nagygyűlését Porto Alegre-ben, amit a szervezet vég- rehaj főbizottsága köszönettel el­fogadott. Hat héttel a gyűlés megnyitása előtt azonban a Vi­lágszövetség . elnöksége úgy dön­tött, hogy ezt a gyűlést a francia- országi Evian-ban fogja megtar­tani, mert jelentések érkeztek arról, hogy a brazíliai katonai kor­mány az emberi jogokat sok. eset­ben megsérti, vagy azok megsér­tését eltűri. EZ A DÖNTÉS NAGY SZOMO-. RÜSÄGOT OKOZOTT Braziliá­ban. mert az egyház népe nem ér­tette meg, hogy miért azonosítják egyházukat a kormánnyal, amely­nek intézkedéseiért vagy maga­tartásáért az nem felelős. A bra­zíliai evangélikusság javára kell írni azt, hogy e csalódás után sem szakította meg a kapcsolatokat a Világszövetséggel és annak tag­egyházaival, hanem tanult, az eseményekből. Nagyobb felelőssé­get kezdett érezni az elnyomot­tak, a szenvedők és, kizsákmá­nyoltak irányában és vezetőinek volt bátorsága felkeresni az ál­lamelnököt és felhívni figyelmét az -állampolgárok jogainak és ér­dekeinek a tiszteletbentartására. Ma is ezen az úton halad a brazí­liai evangélikusság és a maga erejéből is sokat tesz annak az érdekében, hogy a nehéz körül­mények között élők helyzete ja­vuljon. Mind az intézményes, mind á gyülekezeti diakónia igen kifejlett Brazília evangélikus egyházaiban. A MISSZIÓI, MUNKA TERÉN IS előbbre jutott ez, a valamikor csak németeket német nyelven szolgáló egyház. Arról már volt szó, hogy a portugál nyelv képe­zi ma már a toislentiszteletek nyelvét és a legtöbb egyházi mun- ka ezen a nyelven folyik. A rész­ben újra felállított egyházi isko­lában is portugálul folyik a taní­tás és egyre több teológiai köny­vet vagy más, az egyházi szolgá­latban hasznos munkát adnak ki az ország nyelvén. Sao Paulo vá­rosában van észt, japán, lett, ma­gyar és svéd szolgálatokat nyúj­tó gyülekezete a Brazíliai Luthe­ránus Hitvallású. Evangélikus Egyháznak. Több indián terüle­ten missziói munkát kezdeménye­zett az ország őslakói között A városszéli szegény negyedekben nem csupán a keresztyén szere­tettből fakadó szolgálat segítségét nyújtja minden rászorulónak, ha­nem Isten igéjének az ajándékát is felajánlja nekik. Hasonló mun­kát végez a Délnyugat- és Nyu- gatbraziliába, valamint az Ama­zon folyó vidékére költöző földet kereső emberek között. Több he­lyen' felhasználja a. rádiót az evangélizációs és tanító munka végzésére. Bár ma már sajátkép­zésű lelkészekkel tudja ellátni legtöbb gyülekezetében a szolgá­latokat, de az egyház egyetemes voltának a megbizonyítása érde­kében lehetőséget ad más ország­ból származó lelkészeknek és a brazíliai szolgálatra, így lelkészi karának (cca 350 aktív lelkipász­tor) tagjai között vannak Német­országból, Norvégiából, az Egye­sült Államokból, Japánból, vala­A központi evangélikus egyház temploma Sao Paulo belvárosában mint Svédországból jött lelkészek. Saját lelkészeinek is ad lehetősé­get, hogy más országokban is ké­pezzék magukat, sőt ott gyüleke­zetekben szolgáljanak: jelenleg Chilében és Németországban szolgálnak brazíliai lelkészek ilyen munkakörben. Brazília evangélikusainak. -160 éves története jól megmutatja, hogy ma is igaz az, amit Pál apostol a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetében, a 28. versben ír:” ... akik Istent szeretik, minden javokra van.” Pósfay György Egyházi könyvsáfor az ünnepi könyvhéten A könyvsátor a Kálvin téren Az ünnepi könyvhét mindig ki­emelkedő eseménye kulturális, irodalmi életünknek. Az idén az ünnepi könyvhét újabb színfolttal gazdagodott: részt vettek rajta az egyházi kiadók is. Nagy öröme volt ez egyházainknak, hiszen ez jelentette számunkra az els.ő le­hetőséget, alkalmat a részvételre. A protestáns, egyházak könyv kiadóinak könyvsátra a Kálvin téri református templom mellett került felállításra. A házigazdái tisztséget a Református Egyház Sajtóosztálya vállalta úgy á pavi­lon felállításával,' min t az árusí­tásban résztvevő munkatársak megszervezésével. A könyvhéten 110 egyházi kiadvány került áru­sításra, ott voltak a könyvek kö­zött a református, az evangélikus, a szabadegyházak, a baptista, az ortodox és az unitárius egyház által, kiadott kötetek. Evangéli­kus egyházunk hét kötettel vett részt a könyvhéten, s több dedi­káló között dr. Muntag Andor teológiai akadémiai tanár is de­dikált. A könyvhét igen szép ered­ménnyel zárult. Köszönjük államunknak ezt az új lehetőséget."' ' ■ H. L. H 1 A VÁSÁRIM P IGÉJE Isten szolgálatra hív! Lukács 6, 36—42 Minket is, egész életünket betöltő, minden emberhez való viszo­nyulásunkat meghatározó szolgálatra! KIINDULÓPOTJA: A FELKÉSZÜLÉS. Jézus elhívott tanítvá­nyait felkészítette. Nyomdokába lépve nemcsak azt értették meg, hogy mit. jelent: „Én pedig azt mondom”-korrekciója, hanem azt is, hogy nem korrigálhatják a Mester. (Nem eshet ez meg veled, nem halhatsz meg a kereszten!), mert „a tanítvány nem feljebb való mesterénél”. Lelkészértekezletünkön tanulságos előadás hangzott el rról, hogy miként történhet a „felkészítés a valamennyi hivő által végzendő szolgálatra.” A teológiai képzésnek el kell jutnia a különféle csator­nákon keresztül a gyülekezet minden tagjához úgy, hogy Krisztus nyomába lépjenek és felkészüljön mindenki a gyülekezetben erre; melynek lecsapódása a családban, gyermekeket hitre indító példa­adásban nyilvánul meg, mert Isten őket kéri számon elsősorban az utolsó napon. A „teljesen felkészült” tanítvány Jézussal marad kö­zösségben, aki ítélkezés és uralkodás vágya nélkül szolgál az embe­reknek. FELTÉTELE: A MEGVILÄGOSJTOTT ÉLET. Nem tudjuk elvé­gezni a tanítvány! szolgálatunkat sem családunkban, sem gyüleke­zetünkben, sem az emberek közösségében, ha magunk vakok mara­dunk. A vak emberen nem segít erős dioptriájú szemüveg, attól még vak marad. Hogy látóvá legyen, műtétre van szüksége, hogy a hályog eltávolodjék szeméről. Csak látó ember vezethet vakot, Ész­re kell vennünk, hogy szolgálatunk kudarcai legtöbbször arra vezet­hetők vissza, hogy szemünkben, életünkben ott van a „gerenda”, csak a szálkákat látjuk meg, a hibákat, a bajokat, de segíteni nem Félreismerünk másokat, hamisan ítélünk meg helyzeteket, mert tudunk és ha mégis hozzálátunk, mindent elrontunk. Akkor is, ha netán a legjobb szándék vezetett. Több évvel ezelőtt Írország partjai közelében megmagyarázhatat­lan okokból egy hajó elsüllyedt. Csak akkor jöttek rá az okára, amikor egy búvár az iránytűt felhozta. Egy kis acéidarabkát talál­tak benne. Egy matróz közvetlenül az elsüllyedés előtt azt a paran­csot kapta, hogy tisztítsa meg az iránytűt. Zsebkését használva a penge hegye Ottmaradt és ez. a mágnestűt rossz irányba lendítette, Kö­vetkezménye: szirtnek ütközés és elsüllyedés. Csak egy oda nem való „kis szilánk” szemünkben, életünkben ve­szélybe sodorhat minket, de a ránkbízottakat is. Zátonyra fut mai aktuális szolgálatunk. Engedjük ezért, hogy Jézus igéjével, velünk közösséget vállaló szolgáló szeretetével kivegye életünkből a „ge­rendát”, mert csak így megvilágosított élettel láthatunk hozzá a „szilánkok” eltávolításához mások életében. A „keresztgerendán” szenvedett Megváltónk szabadít meg életemet, szolgálatomat elho­mályosító. akadályozó „gerendától”, hogy az élet világosságát mun­káljam az Élő nyomában. * IRÁNYA: AZ EMBER, A TESTVÉR, akinek irgalmassággal tar­tozom, mert magam is mindig rászorulok az Atya irgalmasságára. Tudom és látom, hogy a tátongó bajok és fájó sebek gyógyításához 'szükséges a könyörület; az írgalorti,' melynek alapja az Atya siseretete és ez kézzelfoghatóan közéi Jézus Krisztusban jött ebbe a sok seb­től vérző és sok bajtól szenvedő világunkba. Hol van az irgalmasság területe? Ennek meglátására a hit szeme kell, mely az adott helyzetben tudja tennivalóit. Nem sokat kérdez, hanem cselekszik. Felméri a bajbajutott helyzetét, megismerve a té­nyeket, de ott nem áll meg. Nem meditál sokat a diagnózison, ha­nem hozzálát a terápiához, szálkát távolít a reábízottak életéből, irgalmasan, csendben. Néha csak úgy, hogy jelen van, asszisztál a Gyógyítónak. Az „Életre választott” című könyvben (Johanna Ruth Dobschiner) írja a szerző a sok üldözöttet mentő lelkészről: „Sok sírnál kell megállnia, ezreket vigasztalnia. Tudtam, hogy ehhez nagyon értett. Még meg sem szólalt, már vígasztalt a jelenléte. Bátorított, hogy tovább merjek élni.” (167. old.) Tudunk-e bátorítani „szálkás-életű” embereket ma is, hogy mer­jenek tovább élni? Lehet puszta jelenlétünkkel is ezt tenni hallgat­va őket, ahogyan beszélnek sebeikről. De ott kell lennünk, el kell jutnunk hozzájuk, amíg nem késő! ÁLDÁSA: VISSZAHULLÓ!, Tudjuk, hogy a bumeráng visszaüt, és aki szeretetlenül ítélkezik, annak fel keli készülnie arra, hogy őt! is megítélik. Ezt nem lehet kivédeni azzal, hogy Isten ítélete a dön-, tő és ő másképp ítél, mint emberek, vagyis a mi pártunkon van.. Aki csak irgalmatlanul ítél és így sebek gyógyítása helyett újakat szakít fel, az Isten ítélete alatt áll. Szolgálatunk áldása ott jelentke­zik visszahulló áldásként életünkben, ahol könyörülettel „mérünk” embertársainknak és ott Isten „níegtetézett mértékkel”, mér ne­künk is, vagyis még nagyobb kegyelemmel. Így az ebből élő és em­bertársaira könyörülettel néző tanítványnak a „szeme” nem romlik meg, sőt egyre élesebb lesz a látása, még ha külső embere romlik is, de a belső napról napra újul új feladatok végzésére. Nincs na­gyobb áldás: még szolgálhatunk! Isten minket is szolgálatra hívott. Igéjével felkészít, hogy el ne rontsuk dolgainkat. Elveszi a gerendát, hogy jól lássuk szolgálatunk irányát, a mai embert sebeiben. Ne féljünk eközben, mert nem rom­lik látásunk, ha mindig elhívó Urunkra nézünk és az 5 nyomában járunk! Szimon János liiBÚdkoxziiaik! Hálát adunk Urunk, hogy minket is szolgálatra hívtál és felkészí­tesz erre. Bocsásd meg, hogy sokszor felkészületlenül, bűneink sö­tétségében akarunk másokat vezetni és belecsúszunk a szeretetlen ítélkezés szakadékéba. Vedd el életünkből a gerendát, bűnbocsátó irgalmaddal, hogy új szívvel tudjuk munkálni minden embertár­sunk földi és örök életét. Köszönjük, hogy megáldod szolgálatun­kat, mert Atyánk vagy a Jézus Krisztus által. Ámen. — SZÜLETÉS. Blatníczky Já­nos máglódi lelkésznek és felesé­gének, Győri Máriának június 3- án ötödik gyermekük Született. Neve: JUDIT, ESZTER. — HALAI,OZAS. Fehér Zol­tán, a hegyfalui gyülekezet gond­noka május 29-én, életének 70.. évében váratlanul elhunyt. Terhe­lése nagy részvét mellett volt jú­nius 1-én Baráth József és Soly­már Gábor lelkészek szolgálatával „Tudom, hogy az én .megváltóm él, és egykor az én porom felett megáll”.

Next

/
Thumbnails
Contents