Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-26 / 26. szám

Luthertól tanultam A szeretelel Luther úgy él a köztudatban, mint a hit hőse. Nezpgetem a róla készült festményeket, metszete­ket, szobrainak fényképéit. Mind­egyik ábrázoláson kémény, ha­tározott vonások. Nyoma sincs a gyöngédségnek. Életének emlékei, könyvei, levelei bizonyítják, hogy határozottan, néni egyszer. indu­latokkal tele állt szembe embe­rekkel. Volt neki valami köze a szere téthez? Naponta olvasom Luther álnta- tos könyvét („Jer örvendjünk ke­resztyenek!”) Szabó József ny. püspök elves magyar fordításában. Elgondolkozva a reformátor min­dig friss, eleven, mai gondolata­in szinte beszélgetek vele. mint egy jóbarattal, aki megtisztel av­val, hogy szíve titkát feltárja előt­tem- E beszélgetésekben mélyül el mindaz, amit teológus éveim alatt. 40 éves szolgálatom során Luthertől tanultam.' Amit a, sze­rétéiről mondott nékem, azt így. összegezhetem: ' KRISZTUSBAN MUTATTA MEG ISTEN,' HOGY Ö SZELE­TET. „Hogy Isten szeretet, azt mindenkinek látnia kell, ha nyit­va a szeme. Mert amerre nézel, lépten-nyomon szeretete jelelt látod. A nap, hold, a fényes ég­boltozat, füves lombos föld, a táp­lálékunkra való gabona és ezer­féle növény, apánk, anyánk, há­zunk, udvarunk, a világi íelső- ség és kormány-adta békesség, oltalom és biztonság mind-mind Isten szeretete. Mindenek felett1 való szeretete pedig az, hogy sze­relmes Fiát is érted adta, az evan­géliummal hazavisz s minden nyomorúságból kiment. „Amikor „öreg barátomnak” ezeket a so­rait olvasom ezt kell mondanom: — Igazad van! Erősítőm,, vigasz­talóm volt, amikor nehéz élet­helyzetben, döntések előtt állva felerősödött bennem á hangod: — A keresztre nézz! Különben elso­dor az élet vihara. LUTHERREL VALÓ BESZÉL­GETÉSEIM SORÁN MEGTA­NULTAM, hogy emberszeretetre indít tsttín bennünket. ..Isten nem szorul a mi cselekedeteinkre. Nem is parancsolta, hogy Neki tegyünk valamit, csak azt az egyet, hogy hálaadással dicsőítsük, így hát a szív a felebarát! szere- tethez lát hozzá. Mindenestül fe­lebarátjának szenteli magát. Szolgálja, segíti, tanácsolja in­gyen, mint aki tudja, hogy maga is ingyen, merő irgalomból nyert kegyelmet, minden érdem nélkül, mégpedig akkor, amikor bűnben vesztegelt, Isten ellensége volt s nem is gondolt soha az Istenre.” — írta reformátorunk. Olyan egyszerű, könnyen ért­hető Luther szava. De milyen ne­héz ezt megvalósítani az életem­ben. Gondolom, ez közös gondunk. Hiszen nemcsak szeretetre fheitó emberek élnek körülöttünk. Az is előfordulhat, hogy visszautasítják a szeretetünket. Olyanok is akad­nak, akik nem is igénylik, hogy segítő szándékkal forduljunk fe­léjük. Megtanultam Luthertől, hogy nincs olyan élethelyzet, amely felmentene az alól, hogy szeretnem kell embertársamat. Reformátorunk követte Mesterei a szeretet gyakorlásában is. Jé­zus nem tett különbséget az em­berek között. Judást is úgy sze­rette, mint Jánost., Tudta, hogy mindkettőnek szüksége van az ő életet újító szeretetére. LUTHER TANÍTOTT MEG AR­RA, hogy a szeretet örök forrása az Űrvacsora. Az Űrvacsoráról ■ 1519-ben megjelent írásában ol­vashatjuk: „A szentség szeretetet ébreszt.” ifAz önző-szeretet, evvel, a szentséggel önmagát írtja- ki es helyt ad a minden ember iránti önzetlen szeretetnek. így lesz a szeretetben való átalakulás ré­vén egy kenyér, egy ital, egy test, egy közösség: ez az igazi keresz­tyén egység. „A reformátornak ez a felismerése és annak megta­pasztalása. hogy az Úrvacsora valóban segít, a Szeretet megélé­sében indított arra, hogy ezt a tanítást a konfirmandusoknak is tovább adjam. Erre a kérdésre: „Mi az Úrvacsora ajándéka?” ezt a feleletet is várom: ..Bűneim bocsánata, erő, hogy szeretni tud­jam embertársaimat, bizonyos­ság arról, hogy üdvösségem van.” Luther a hit embere? Luther a szeretet embere? Ezekre a kér­désekre ő maga adta meg a vá­laszt ilyen formában: „Ahogy nincs tűz meleg nélkül, éppen úgy nem lehet hit szeretet nélkül. Mert ha hitemmel megismerem, hogy mennyire szeret engem az Isten, akkor a szívem feltétlenül megtelik Isten iránt örvendező szeretettel. Az ilyen szív pedig képtelen magába zárkózni,,- ha­nem kicsordul s viszontsjaatetet- ben mutatja meg a háláját?’ A szeretet látványos megnyilat­kozásait nem találtam meg Lut­her életében. Nem az érzelmei vezették, hanem Istennel való kapcsolata irányította mindig. Ezért volt sokszor kemény, hatá­rozott, megingathatatlan. De ez nem jelenti azt, hogy nem élt benne a szeretet. Hite irányította szeretetét.- Ez próbálom tanulgat­ni tőle. Fercnczy Zoltán „Felfedeztem ” Amerikát Amióta Kolombus hajói felfe­dezték Amerikát, európaiak szá­mára mindig izgalmas kalander ígér az újvilág újra felfedezése S ez még akkor is igaz, ha száza­dunk végére világunk „összezsu­gorodott”, ha sok mindent lát- tun is már a TV jóvoltából a ten­gerentúli világból. Magának ai utazásnak az élményéről mosi nem szólok kölün, hiszen ez.t re­mekül megrrta Fabiny Tamás ba­rátom nemrég megjelent többré­szes amerikai utinaplójában. Első benyomások Nyolc órás repülőút után Chi­cago repülőterén teszem Iában: először amerikai földre. Óriásiak a méretek, a távolságok. Bőrön­dömét kofferkulira teszem, de a kocsi nem mozdul. Kísérőm fi­gyelmeztet, tessék egy dollárt be­dobni. csak akkor gurul. Ja ké­rem, ez Amerika, itt meg kell ta­nulni, hogy mindennek: ára van. Én mindenesetre inkább magam cípekedem tovább. Végre megérkezünk Michigan állam kis fővárosába, Lansing be. Szállásunk a helyi egyetemén van (40.000 hallgató tanul ott!), A szállóban végre borotválkozni szeretnék, de a konnektor más méretű, a feszültség se 220 Volt. A hőmérőre tekintek: 60 fokot mutat. Mi történt velem? Aztán kapcsolok itt nem Celsiusban mérik a hót. Szóval észre kell vennem: más világba . érkez­tem . . . Farmerok komputerrel Elöprogramként házigazdánk, íz egyetem egyik mezőgazdasági adományokat ■ tanító professzora, :armlátogatást szervez a konfe- •encia résztvevőinek. Többszáz- íilóméteres körutat teszünk, kü- önböző típusú farmokat mutat­lak be. Közös bennük, hogy nyo­ma sincs a „íanner-romantiká- lak”. A mai ..cowboyok" szánü- ógépekkel vezérlik a tejüzem íletét. Futószalagon „érkeznek” a ellenek a fejőgóphez. ahol zenes szóra adják le a tejet. Imponáló íz a technika, bár az egészben /an valami rideg „embertelen­ség” ... ..Világszolgálat5 Vasárnap este végre elkezdődik a konferencia. A Lutheránus Vi­lágszövetség Világszolgalatí Osz­tályának évi ülésén vehetek részt ifjúsági megfigyelőként im­már harmadízben. Nagy fények és nagy árnyak S végül az utolsó élmények, „felfedezések” már hazafelé me­net New York városához fűződ­nék. Egyszerre lenyűgöző és ugyanakkor ijesztő ez a beton­rengeteg. Itt igaz csak igazan, hogy ahol nagy a fény, ott az ár­nyék is hatalmas. Égbetörő, csillogó felhőkarcolók, s csaknem tövükben piszkos bérkaszárnyák. Mindkettő Amerika. Elegánsan öltözött emberek irdatlan mére­tű luxuskocsik tömegében. Csak arra kell vigyázniuk, hogy parko­lásnál rá ne hajtsanak az útszélen alvó rongyos négerre. Minkét fél amerikai állampolgár. Melyiket fényképezzem, melyik az igazi, a tipikus? Azt hiszem a kettőt csak együtt szabad látni és értékelni. Ez az ország valóban a végletek birodalma, a korlátlan lehetősé­gek és lehetetlenségek hazája. Itt is vannak gyülekezeti élmé­nyeim. Jó érzés, hogy a keresz­tyén ember bárhol a világon test­vérekre bukkanhat. Utolsó este egy anglikán templomban hall­gatom Kodály „Míssia brevis”-ét. Ezek már hazahívó hangok. A re­pülőtéri buszon valaki magyarul hellyel kínál, alig akarok hinni a fülemnek és a szememnek: Bai- czó András mosolyog az utolsó ülésen. Ö is hazafelé tart már egy hosszabb körutazás után. Végre magyarul beszélhetek. Ügy látszik mégis csak „nagy nemzet” vagyunk, két magyar is jut egy new york-i buszra .. . Az út hazafelé szinte még hosz- szabbnak tűnik; Genf ben szál- lünk le először, majd Zürich, Becs és végre bemondja a pilóta: „Öveket kérjük becsatolni, meg­kezdjük a landolást Budapest fe­lé.” 12 nap nem nagy idő. de ta­lán valami keveset „felfedeztem” a sokarcú Amerikából, s most ki­tekintek az ablakon örömmel fedezem föl az ismerős, szép, ott­honi tájakat. Gáncs Péter ORGONAHANGVERSENY lesz június 30-án, csütörtökön este 8 órakor a Kálvin téri re­formátus templomban „Hommage á Martin Luther” Buxtehude: Ein feste Burg koraifantázia Bach: Esz-dur prelúdium és fuga Ein feste Burg N un komm, der Heiden Heiland Aus tiefer Not Mendelssohn: d-moll szonáta Reger: Ein feste Burg koráifantázia, Orgonái: Máté János orgonaművész Jegyek ára: 40 Ft. „És mégis mozog a föld!” A Galilei-pör évfordulóján EMLÉKEZETES MARAD AZ ‘1633-AS ESZTENDŐ az eszmék történetében. 1633. junius 22,,: a hetvenéves Galileit vezeklő öltözékében az inkvizíció római börtöné­ből a domonkos rendi kolostor nagyter­mébe vezetik. A modern csillagászat es fizi Ka megalapítóját ehtelő bíborpsi tes­tület előtt letérdepelve visszavonja Gali­lei a tanait: .. esküszöm, hogy mindig hittem, ma is hiszek, és Isten segedelmé­vel a jövőben is hinni fogok mindabban, amit az egyház állít, hirdet es tanít. Meg­írtam egy könyvet, amelyben azt állítot­tam, hogy a nap a világ központja és moz­dulatlan. a főid pedig nem a világ köz­pontja és mozog, ezert én . . visszavonom a fant mondott tévedéseket es eretneksé­geket.” Az inkvizíció kényszerére volt kényte­len Galilei megtagadni a tanait. A köz­hiedelem szerint Galilei az ismert, szál­lóigévé lett mondással vonta vissza kény­szer-esküjét: Eppur si mouve, azaz: És mégis mozog a föld Mi volt a bíborosok szerint Galilei fő­benjáró vetke? A VIÁGHlRNÉVRE SZERT TETT CSILLAGÁSZ, FIZIKUS, MATEMA­TIKUS kísérleteivel es eredményeivel új fejezetet nyitott a tudomány, a természet- tudomány történetében, halomra döntve elévült évszázados hagyományokat. A pisai, majd a páduai egyetemen tanított, szeles körű tudományos kutató tevékeny­séget folytatott. A maga készítetté csilla­gaszati távcsővel ertekes felfedezésekre tett szert. Felfedezte a Hold . krátereit, domborulatait, a Jupiter holdjait, a tej- utót alkotó számtalan csillaghalmazt, a napfoltokat. „Kolombusz új világrészt fe­dezett fel — mondtak ámuldozó kortar­. —( de Galilei új világegyetemet” A csillagászati felfedezések nyomán szá­mos hagyományos tudományos megálla­pítás Vesztette érvényét, újonnan felfe­dezett törvényszerűségek fogalmazódtak meg, amelyek közrejátszottak a világkép átalakulásában. „Végtelen hálás vagyok. Istennek, amiért úgy tetszett.neki, hogy' én legyek e csodálata méltó és évszáza­dokon át homályban levő dolgok első- megfigyelője”. Forradalmi felfedezéseivel elkezdődött elkeseredett vitája a skolasztikusokkal, akik a vallásos világnézet elméleti meg­alapozásán fáradoztak, és az elavult pto- lemaiosi világképet védelmezték. Koper- nikusznak az 1543-ban megjelent Az égi szférák forgásáról c. könyvét, amelyben a heliocentrikus (a föld forog tengelye kö­rül, és kering a nap körül) világrend- szert vázolta fel,- az egyház 1616-ban ín-. dexre tette. MINDEZ VESZÉLYEZTETTE GALILEI TEVÉKENYSÉGÉT, ó azonban tovább munkálkodott a kopernikuszi elmelet igazságát tanúsító bizonyítékok tökélete­sítésé?-: A mechanika újabb es újabb tör­vényeit tartó fel. es alkalmazta a termé­szettudomány különböző területein. Gondolatait a Dialogus a két nagy vi­lágrendszerről, a ptolemaiósiról es a ko­pernikusziról c. 1632-ben kiadott művében fogalmazta meg. A kísérleteiből levónt tudományos érvekkel bizonyítja Koper­nikusz elméletének helyességét. Képzelt dialógus folyik a csillagaszatban járatos hároín szereplő: között. A párbeszéd, a vita folyamán felsorakoznak a két rend­szer védelmében, illetve támadásában a tekintély- és észérvek. A kopernikuszi rendszer tudományos érvéi megdöhthe- tetlennek bizonyultak. A vita során al- káliúa iíyflik Galileinek, hogy a vallás,* a hit és a iudpináng kapcsolatáról valljon, A .SzeotíráS’ megállapításait .abszolút, meg­dönthetetlen igazságoknak tartja. A Szent- írás és a természet egyaránt Istentől szár­mazik: az előbbi mint „a Szentlélek su- galmazása”, az utóbbi mint az Isten által felállított törvények „engedelmes végre- . hajlója”-: A valóságot felfoghatjuk az Is­tentől kapott érzékek, értelem és beszed segítségével; a Szentírás révén azoknak az igazságoknak juthatunk a birtokába, amelyek „más eszköz vagy tudomány út­ján” nem juthatnak e! hozzánk, csak a Szentlélek sugalmazasára ” (Az úgyneve­zett kettős igazság.Iái”értelmi igazság és a hitigazság megkülönböztetésének, a kettő közti ellentmondás kizárásának megállapításában érződik a skolasztika hagy' teológusának-filozófusának, Aouí- nói Tamásnak hatása.) Elismerem — írja —, hógy az a mod, ahogyan Isten ismeri az igazságok végtelen sorát, össze­hasonlíthatatlanul tökéletesebb, mint a. ml megismerésünk ... Az, isteni értelem" végtelen magasságban ál! értelmünk fe­lett”. Értékeli azonban az emberi értelem ereiet is: „Ha meggondolom, mennyi cso­dalatos dolgot értettek meg az emberek, belátom, hogy az emberi ész Isten leg­nagyszerűbb alkotásai közül t'aló.” A ter­mészet , törvényszerűségeinek felfogasá­ban, megértésében az .emberi értelem ..olyan tökéletesen megért egyes igazsá­gokat”, hogy tevékenysége megérdemli csodálatunkat. GALILEI MEGFIGYELÉSEI ES FEL­FEDEZÉSEI nemcsak egy világkép meg­változását jelentették, hanem egy új ta­pasztalat- és igazságfelfogás születését is, olyan igazságét, amely a szentesített ha­gyományokkal szemben az „érzékek út­ján nyert tapasztalatokra" támaszkodik. A tudományos'természetkutatás elveit, és módszereit nagy gonddol dolgozta ki. A világegyetemre, az egyes rendszerek keletkezésére, alakulására vonatkozó fel­fogása mélyen vallásos. Az általános es szükségszerű igazságok, törvényszerűsé­gek létrejötte szerinte kívül esik a ta­pasztalaton. az Isten felé.mutat. A nagy port, követő ítélettől haláláig az inkvizíció fogságában tartotta. Üldözte­tése, hajlott kora, látásának gyengülése sem akadályozta meg abban, hogy' élete végéig íblytassa tudományos munkáját. „Ha idáig .napfényem volt az igazság, most a szememre szakadó homályban a lélegzetem lesz ... Hisz, a becsületem ad­tam érte ... Az üüdvösségemet!” — fejezi be Németh László Galilei c. megrendítő drámáját A SEEM .AMELY A VILÁGTÖRTÉNE­LEMBEN ELSŐKÉNT látta meg a hold tájait, a* új csillagok fényét, 1642. januar 8-án örökre lecsukódott. .Az igazságért a tudományos igazság­ért folyhatott harc szimbólumává vált Galilei tragikus sorsa. Vajda Aurél Délelőtt még gyülekezetekbe visznek ki minket. Én a „Betle­hem” nevű templom gyülekeze­tének vendége vagyok. 900 tagú gyülekezet, két lelkésze van, és a két délelőtti istentiszteleten összesen mintegy négyszázan for­dulnak meg, Szép, gazdag az is­tentisztelet liturgiája, az énekek egy része is ismerős, végre kez­dem érezni, hogy itt is testvérek között vagyok ... A konferencia munkanapjai is áhítatokkal kezdődnek, s majd kezdődik a komoly munka. Nem kis felelősség 42 millió dollár sor­sáról dönteni. Ebből a keretből tud segélyprogramokat végezni az LVSZ Világszolgálat, mely való­ban méltó erre a névre: VILÁG- szolgálat. Mindenütt próbálnak segíteni, ahol csak lehet. Csak egy konkrét példa: az előző év­ben csaknem 9 millió dollár ér­tékben küldtek élelmiszercsoma- • gokat a különböző lutheránus egyházak és .segely szervez seek lengyel barátaiknak. De jut -a fe­lelős keresztyén szeretet kézzel­fogható bizonyítékaiból Nepálba éppúgy, mint Venezuelába, és Namíbiába éppúgy, mint Liba­nonba, hogy csak egy-ket példát említsek. Egyik délelőtt az ENSZ béke-Nóbel-díjas vezető munka­társa, dr. Foul Härtling tart tá­jékoztatót a menekültek helyze­téről világunkban. 10—12 mil­lió ember sorsáról van szó, aki­ket elüldöztek saját hazájukból. Nyilvánvaló, hogy az ő problé­májukat csak segélyekkel nem lehet orvosolni, az okokat, a tár­sadalmi igazságtalanságokat kel­lene felszámolni, melyek menekü­lésre kényszerítenek milliókat. Egyre világosabb számunkra, hogy csak jótékonysággal nem lehet begyógyítani világunk meg­annyi sajgó sebét. A betegségek okait kell megszüntetni. Rengeteg országról esik szó az egyhetes ülés során, de legtöbb­ször egy kis ország fővárosának nevét idézik, s ez a mi Budapes­tünk. Ide készül jövő nyáron a lutheránus világ. Anza Lema fő­titkárhelyettes lelkesen számol be a hazánkban látottakról.. Én is szólók néhány szót a'gyülekeze­teink felkészüléséről és. a mi el­várásainkról. Nincs olyan közös étkezés, amikor asztaltársaim­mal ne éppen Budapest lenne a téma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents