Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-16 / 3. szám

Evangélikus flet XLVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1983. január 16. Ara: 4,50 Ft Egyházunk az 1982. év első ti­zenegy hónapjában — melyről most jelentésem szól — nagy kö­rültekintéssel és meggyőződésem szerint kellő felkészültséggel vé­gezte külügyi szolgálatát. Nemcsak a két püspök és néhány professzor, hanem sokan fáradoztak ebben a munkában. Legalább félszázan, idősebbek és fiatalabbak, egészen a teológiai hallgatókig. Valaki, a legutolsó külügyi bizottsági ülé­sen külön is kiemelte, hogy az egyházvezetőség többek között nagyon örülhet a széles munka­társi gárdának, amely a külügyi munkában tevékenykedik. Még az előző évekhez képest is több külföldi szolgálatot végez­tünk el. Összesen 61 „kiutazásunk” volt különböző .egyházi egyház­közi, nemzetközi konferenciákra, nagygyűlésekre, nemzeti egyházak meglátogatására, bizottsági ülé­sekre. így lehetőségünk volt teo­lógiai ismereteink gyarapítására, az egyházak és egyházi világszer­vezetek problémáinak megisme­résére, a kérdések megtárgyalá­sára, saját gondolataink és ta­pasztalataink elmondására. Sokat tanulhattunk és minden bizony­nyal sok probléma megoldásában segíthettünk. Állandóan szem előtt tartottuk az egyházakkal és egy­házi világszervezetekkel való kapcsolataink mélyítését, az öku- mené építését, és ezen túlmenően a bizalom-építését nemcsak az egyházak, hanem a népek között is. Ez. utóbbi ne legyen „nagy szó”, mert mi hisszük, hogy sok­szor kis szolgálatok révén épül a híd a népek között. Nemcsak külföldön, hanem ide­haza is számos esetben végeztünk „külügyi” szolgálatot. 25 alka­lommal fogadtunk „beutazó” sze­mélyt vagy csoportot. Ezeknek a személyeknek nagyobb része hiva­talos meghívásra jött. A csoportok legtöbbször turista alapon érkez­tek hazánkba az utazási irodák közreműködésével, de egyházi programot is kértek, hogy ige­hirdetéssel szolgálhassanak gyü­lekezeteinkben vagy találkoz­hassanak a teológus ifjúsággal vagy gyülekezeti ifjúsági cso­portokkal. Nehéz volna pontosan megmondani összesen hányán voltak, de minimálisan 700—800- ra tehetők a számuk. A beutazók között szerepelt Brachna Gábor clevelandi főesperes, Albert Greiner párizsi ny. püspök, Edgar Hark tallinni érsek, Martti Voipio finn lelkész, akiket, tiszteletbeli doktorátussal tüntettünk ki. Járt nálunk Carl Mau, az LVSZ főtit­kára kétszer is, Ansa Lema fő­titkárhelyettes, Bodil Sölling az LVSZ nagygyűlés előkészítő bi­zottságának elnöke, Sam Dahlg- ren az LVSZ európai titkára, Joachim Heubach püspök (NSZK), Marti Parvio professzor Helsinki­ből, Günther Krusche professzor Berlinből, Lorenz Grönvik lel­kész Helsinkiből, bajor diakóniai szervezet négytagú delegációja Karl Burkhardt vezetésével, Heinrich Reitinger, a diakóniai szervezet elnökségi tagja (Mün­chen), Gottfried Forck püspök Berlinből,. Alexij Ortodox metro- polita Tallinnból és még sokan mások. Valamennyiük látogatása igen hasznos és gyümölcsöző volt számunkra. Reméljük, hogy ők is megismerték a valóságot egyhá­zunkról. Az LVSZ nagygyűlése előtt az NSZK-beli Martin Luther Bund négy teljes heti intenzív német nyelv tanulásra látott vendégül fó — nagyobb részt fiatal — ma­gyar lelkészt. Szirmai Zoltán fa­sori lelkészünk nyelvtanulás cél­jából 5 hetet töltött Angliában, ifj. Szentpétery Péter egy hónapot Londonban, két hónapot Párizs­ban tanult angol, illetve francia nyelvet. Bozorády Zoltánná NDK- ban volt nyelvgyakorlaton. Örömünkre ebben az esztendő­ben összesen 55 személyt üdültet- tifnk külföldön az NDK-ban, Külügyi szolgálatunk Püspöki jelentés az Országos Presbitérium ülésén Az LVSZ VII. Nagygyűlése A következő 20 hónapban egyházunk előtt álló legnagyobb feladat az LVSZ nagygyűlésének megrendezése. Erre szinte min­den erőnket latba kell vetnünk. Egyházvezetőségnek, professzo­roknak, lelkészeknek, gyülekezeti presbitériumoknak karöltve kell tervezniük, dolgozniuk éspedig áldozatosan és pontosan. Az elő­készületek jól folynak. Egyhá­zunk elnöksége megkötötte a szerződéseket a Budapest Sport- csarnokkal, a Stadion Hotellal. Most készítjük elő az újabb szer­ződések megkötését néhány szál­lodával, azok elhelyezésére, akik a Stadion Hotelban nem kaphat­nak már helyet. Most foglalko­zik a Magyar Előkészítő Bizott­ság a megnyitó istentisztelet és úrvacsora liturgiájának és az egész istentisztelet technikai rendjének megállapításával. A plenáris ülések helyének a Sportcsarnok többi részétől való elkülönítésével, a csoport-össze­jövetelek számára szükséges ki­sebb termek kialakításával ugyancsak foglalkozunk. A nagygyűlést várhatóan látogató külföldi turistáknak a plenáris üléseken való elhelyezését szin­tén meg kell oldanunk. A nagy­gyűlés résztvevői mintegy 120 gyülekezetünkben végeznek ige­hirdetői szolgálatot. A vendégfo­gadó gyülekezeteket kijelöltük és az 1983-as esztendő első hetei­ben őket erről értesítjük. Tovább fáryik a már eddig jelentkezett tolmácsok körének bővítése. Megrendeltünk egy 20—25 per­ces filmet egyházunk életéről, melyet Kis József Kossuth-díjas filmrendező készít. Ezt bemutat­juk majd a Sportcsarnokban. Szükség van egy szűkebb stáb megszervezésére és számukra irodahelyiségek biztosítására, morf a "PiiclHrt iitrai Iríilíicfvi irn­da erre nem elegendő.' A gyüle­kezeteket kérnünk kell, hogy a nagygyűlés megrendezésére tör­tént felajánlásaikat pontosan és hiánytalanul fizessék be és ha lehet még többet is, mert az árak emelkednek és máris je­lentős kiadásaink vannak. De arra is ismételten kérjük gyüle­kezeteinket, főleg a vendégeket fogadókat, hogy épületeiket és lelkészlakásaikat hozzák rendbe, illetve újítsák fel. De azt is kér­jük gyülekezeteinktől, hogy ne felejtsenek el szüntelenül imád­kozni a nagygyűlésért. Az LVSZ Ifjúsági Nagygyűlése Az LVSZ elnöksége arra is kérte egyházunkat, hogy a VII. Nagygyűlés előtt vállaljuk el az Ifjúsági Nagygyűlés megrende­zését is 1984. július 13—19. kö­zött. Nem volt könnyű számunk­ra az igen-mondás, hiszen maga a VII. nagygyűlés is minden erőnket igénybe veszi. Végül en­nek az ifjúsági nagygyűlésnek megrendezését is vállaltuk, noha szinte erőnk felett való. Mintegy 200 ifjú érkezik a hat világrész­ből. A felét a szocialista orszá­gok egyházaiból várják. Az a ja­vaslatunk, hogy ez az ifjúsági nagygyűlés is Budapesten legyen, de ne a Sportcsarnokban, hanem más alkalmas helyen. Az elszál­lásolást pedig egyetemi kollé­giumokban kellene megoldani, melyeket általában nyáron a tu­risták szolgálatába állítanak. A VII. nagygyűlést előkészítő bi­zottságon lseiül meg kell alakí­tanunk az ifjúsági gyűlést ren­dező bizottságot. Tagjai lehetné­nek a gyenesdiási ifjúsági konfe­renciákat rendező fiatal lelké­szek. A programot az LVSZ geri- fr ifjúsági alosztálya állítja ösz- sze. Abban a reményben vállal­juk az ifjúsági gyűlés házigazda szerepét, hogy ezzel is segítjük az ifjakat a szocialista országok­ban élő evangélikus egyházak jobb megismerésére, tapasztala­taik kicserélésére és ezzel együtt a népek közötti együttműködés­NSZK-ban, Svájcban, Finnor­szágban, Ausztriában. Nagyobb részt lelkészházaspárok voltak az üdülők. Igen hálásak vagyunk az üdüléseket felkínáló egyházi szer­veknek. Arra nincs mód, hogy az em­lített 61 kiutazást, konferenciá­kat egyenként értékeljem. Ezt megtettem egyházunk Külügyi: Bizottságában. Néhány alkalmat mégis ki kell emelnem. Igen nagy jelentőségű volt a Világvallások Konferenciája Moszkvában, amelynek főtémája ez volt: „Az élet szent ajándékának megvédé­séért a nukleáris katasztrófával szemben”. Összesen 588 hivatalos résztvevő és 252 akkrediktált egyházi és világi újságíró volt je­len. Sikerült megteremteni a bi­zalom légkörét és áttörni az elő­ítéletek korlátáit. Imponáló volt az egység a nukleáris veszéllyel szemben. Az Egyesült Államok és Kelet- Európa egyházainak képviselői Princeton-ban (USA) találkoztak az ún. Kar lovy-Vary-konferen­cián. Téma ez volt: „Bizalom-épí­tés: az egyházak és nemzetek Ke­leten és Nyugaton”. Az egész ta­lálkozó egyetértett a bizalom­építés szükségességében, a nuk­leáris fegyverkezés befagyasztá­sában és az igazságosságért fo­lyó harc fontosságában. Az Egyházak Világtanácsa „Hit és egyházszervezet” bizottsága ülésén Limában volt. Itt a bizott­ság befejezte a „keresztség, eucharista és az egyházi hivatal” című írás megszövegezését. Ezzel kapcsolatban állásfoglalásra hív­ják a tagegyházakat. Ha ez ered­ménnyel zárul, fúzió nélkül hely­reállítanák egymás között az egy­házak az egyházi közösséget, el­ismernék egymást egyháznak és gyakorolhatnák az interkommu- niót. A Lutheránus Világszövetség ülései és konferenciái között a legfontosabb volt számunkra a Végrehajtó Bizottság Vancouver­ben tartott ülése, mely a buda­pesti nagygyűléssel kapcsolatban hozott fontos határozatokat, meg­határozva a főtéma altémáit és a csoport-összejövetelek, valamint a reggeli bibliatanulmányok té­máit. Egyházunk képviselői résztvet- tek a Vatikán-LVSZ, továbbá ang- likán-LVSZ dialógus bizottság munkájában, valamint az LVSZ által Stavangerben rendezett missziói konferencián és azt meg­előző purkersdorfi konzultáción. A Világszolgálati Osztály ülésén ifjúsági kiküldöttünk volt ott. Igen nagy esemény egyházunk, de általában az európai kisebbsé­gi egyházak számára az LVSZ ál­tal Budapesten felállított sajtó­iroda és szerkesztőség. (IDL) Olyan kőnyomatos, 20 oldal ter­jedelmű lapot szerkesztett itt dr. Gottfried Mierau szerkesztő, mely az európai kisebbségi egy­házak életét ismerteti egymással és a nagyobb evangélikus egy­házakkal való kapcsolatokat építi. Székhelye az Országos Egyház épületében az Üllői úton van. A szerkesztő-bizottságban egyházunkat dr. Nagy István es­peres képviseli. Reméljük, a lap jó szolgálatot tesz nyugat és ke­let között minden területen. A Keresztyén Békekonferencia számunkra nagyon fontos mun­kájában ez évben a Munkabi­zottságon és a Nemzetközi Bi­zottságon keresztül vettünk részt. , Az Európai Egyházak munká­jában dr. Nagy Gyula püspök mint tanácsadó szolgál. Részt' vett a bukaresti teológiai kon­zultáción és most készül Goslar- ba ugyanezzel a céllal. Az Európai Egyetemi Lelké­szek Konferenciáján Szirmai Zoltán végzett jó szolgálatot. A bilateralis kapcsolatok so­rában a finn—magyar és dán— magyar egyházak közötti kap­csolatok továbbfejlődését eme­lem ki. Finnországba hivatalos meghívást kapott Miklós Imre államtitkár a finn kormánytól. Útjára elkísértem. Részt vettem John Vikström érsek beiktatá­sán. Számos finn énekkar láto­gatott hozzánk. Tőlünk a pécsi énekkar ment Finnországba. Ki­épült a finn—magyar testvér­gyülekezetek hálózata. Dániába 12 év után Öle Bertelsen prímás­püspök meghívására egy öttagú delegációt vezethettem. Igen szí­ves fogadtatásban volt részünk, Utunkat Paul Hansen lelkész szervezte. Egyházi vezetőkkel, püspökökkel, professzorokkal, lelkészekkel volt több találkozá­sunk. Igehirdetésekkel, előadá­sokkal és egyházunk életéről szóló tájékoztatókkal szolgálhat­tunk. Azt reméljük, hogy meg fog élénkülni a dán—magyar egyházak kapcsolata vendégpro­fesszorok, stipendiánsok és a tu­risták szolgálata révén. Élénk volt a kapcsolatunk az NDK egyházaival, egyházi egyesületei­vel, elsősorban a diakónia vona­lán. Tíz teológusunk egy egész hónapot töltött az NDK-beli egyházak szeretetintézményeiben. Azokban szolgáltak és közben nyelvet is tanultak. Továbbépül­tek kapcsolataink a francia, az NSZK-beli, a szlovákiai és szlo­véniai egyházakkal is. Szélesedtek a kapcsolatok az NSZK-beli Gustaw Adolf Werk, a Martin Luther Bund és a Ba­jor Diakóniai Szervezet terüle­tén is. A GAW 150 éves jubile­umán Kassel-ban nemcsak dele­gációval. de a nagytarcsai ének­karral is képviseltettük magun­kat. Bővültek kapcsolataink a Pfalz-i és badeni GAW felé is. A «Martin Luther Bund Teoló­giai Konferenciáján négytagú de­legációval vettünk részt Bad- Seegebergben és két előadással is szolgáltunk. A Bajor Diakó­niai Szervezet meghívására Nürnbergben voltunk és több szolgálatot végeztünk. Mind a három egyesület jelentős anyagi segéllyel is segítette egyházun­kat. Dr. Karner Ágoston főtitkár jó szolgálatot végzett ezekkel az egyesületekkel kapcsolatban. Felsorolhatnánk diakóniai, ze­nei, építészeti vonalon tartott és szélesített kapcsolatainkat is, melyekben Muncz Frigyes, Blá- zy Lajos, Trajtler Gábor, dr. Kotsis Iván, Csizmazia Sándor fáradozott sokat. Az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanácsban pedig dr. Görög Tibor munkál­kodott. A már említetteken kívül ki­emelten szeretnék köszönetét mondani dr. Prőhle Károly, dr. Fabiny Tibor, dr. Ottlyk Ernő, dr. Muntag Andor, dr. Selmeczi János, Reuss András, dr. Ha- fesscher Károly, dr. Koren Emil, Lehel Ferenc, Lehel László, Fa­biny Tamás, Baranyai Tamás, Gáncs Péter és ifj. Szentpéteri Péter szolgálataiért. De nem fe­ledkezem meg Keveházi László, Keveházi Lászlóné, Tóth Szőllős Mihály, Roszik Mihályné, Lup- ták György, Hafenscher Károly- né, Csepregi Erzsébet és Nagy László jó munkájáról sem. Azok­ról; sem, akik gyülekezeteinkben külföldi vendégeket fogadtak és ezzel végeztek külügyi szolgála­tot, STRAUB ISTVÁN ELNÖKHELYETTES ELŐADÁSA A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN Straub István, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökhelyettese dr. Fabiny Tibor dékán rpeghívá- sára 1982. december 7-én Lóránt Vilmos egyházügyi tanácsos kísé­retében látogatást tett az Evangé­likus Teológiai Akadémián. Fó­rum keretében előadást tartott az időszerű társadalmi és politikai kérdésekről, különösen az egyház és az állam közötti gyümölcsöző együttműködés útjáról. Széles látókörű s ugyanakkor mély hu­mánumról tanúskodó előadását — amelynek során választ adott a hallgatók által felvetett kérdések­re — élénk eszmecsere követte. VENDÉGPROFESSZOROK A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN A Teológiai Akadémiának az 1982—1983. tanév első felében két külföldi professzor volt a vendé­ge. Novemberben a pozsonyi Evangélikus Teológiai Fakultás egyháztörténésze, dr^ Pável Kola- rovsky tartott előadást a kereszt- ség lutheri és anabaptista értel­mezéséről. Decemberben dr. Pe­ter F. Barton, a bécsi egyetem Teológiai Fakultásának egyház­történész professzora két előadás­sal szolgált. „A szentek helye az evangélikus egyházban” és „A türelem hosszú útja” címmel. Mindkét előadó nagy mértékben hozzájárult a hallgatók látóköré­nek bővüléséhez és Akadémiánk ökumenikus szolgálatának erősí­téséhez. MEGEMLÉKEZÉS IDŐSB PRÖIILE KÁROLY PROFESSZORRÓL Húsz éve távozott el az élők so­rából századunk egyik legnagyobb hatású magyar evangélikus teoló­gusa, idősb D. dr. Pröhle Károly. Halálának évfordulóján, 1982. de­cember 14-én ünnepi megemléke­zést tartott az Evangélikus Teoló­giai Akadémia. Dr. Fabiny Tibor dékán bevezetője után D. dr. Pröhle Károly professzor tartott emlékbeszédet édesapja fél évszázadot betöltő szolgálatá­ról. Az ünnepség keretében — amelyen dr. Koren Emil és Virág Gyula esperesek és több budapes­ti leliíész is részt vett — Evangé­likus Országos Könyvtárunk ki­állításon mutatta be Pröhle Ká­roly széleskörű irodalmi tevé­kenységének emlékeit. Az Akadé­mia hallgatóinak énekkarát Vető István II. éves teológus vezényel­te. A KERESZTYÉN ETIKA ÉS A TULAJDON A Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Osztálya „A keresz­tyén etika és a tulajdon” címen tanulmány-kötetet jelentetett meg, amely igen széles alr-jon tárgyalja korunk egyik legfonto­sabb kérdését. A tanulmánygyűj­teményt dr. Harmati Béla állítot­ta össze és a szerzők sorában ott található dr. Muntag Andor teo­lógiai tanár is, aki a téma ótes- tamentumi vonatkozásairól írt.

Next

/
Thumbnails
Contents