Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-15 / 20. szám

Á készülünk a nagygyűlésre # Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait iPápua Sö Pápua-Üjguniea földünk máso­dik legnagyobb szigete, Grönland után. Mintegy kétezer kilométer hosszúságban nyúlik el a Csendes- óceánban. Ausztráliától északra, közvetlenül az Egyenlítő alatt. Nyugati fele — a holland gyarma­ti megszállás után — ma Indoné­ziához tartozik. Nyugat-Irián né­ven. Keleti része — német, majd ausztráliai gyarmati időszak után — 1975 óta önálló állam, Pápua- Üjguinea elnevezéssel, csaknem három millió lakossal. Ez a trópu­si, távoli szigetország Földünk egyik legérdekesebb vidéke. Há­rom-négyezer méter magas hegy­vonulatok borítják, áthatolhatat­lan trópusi őserdőkkel, hatalmas folyamokkal. Klímája európaiak számára alig elviselhető, forró és párás. A repülőgép ablakából csak az óriáshegyeket, a bujazöld tró­pusi őserdőt, a hömpölygő széles trópusi folyamokat és az erdei tisztásokon néhol szalmakunyhós kisfalvakat lát az utas. Utak még alig léteznek ebben a fantasztikus trópusi országban, de van két­százötven kis repülőtere és rend­kívül fejlett telefon- és távíró há­lózata. A kőkorszakból a XX. századba A sokszáz, világtól elzárt völgy mélyén több mint hétszáz nyelven beszélő, egymással alig érintkező pápua néptörzs él, jórészt még ma is kőkorszakbeli viszonyok között. A falu közepén szalmaháncsból, gyékényből, és fából épült kis templom vagy színes, hatalmas „törzsi ház” áll. Lakói nagyrészt ma is primitív földművelésből és állattenyésztésből, a tengerparton halászatból élnek. A nomád tör­zsek közt évezredeken keresztül véres háborúk dúltak. A keresz- tyénség sokat tett ezeknek a véres, bosszúálló, zsákmányszerző had­járatoknak a megszüntetésére. Ellentétben a hegyi és tenger­parti falvakkal, a parti kisváro­sok modern, XX. századbeli stí­lusban épültek, szellős villákkal, üzletekkel, hotelekkel és a kezdő­dő iparosodás jeleivel. Pápuaföld csak néhány éve indult el az ön­álló állami élet útján és tisztele­tet parancsoló erőfeszítésekkel építi az ősi kultúrájú, soknyelvű ország jövőjét. A főváros Port Moresby kikötő, a szigetország deli részén, egy ten­gerbe nyúló földnyelven. Itt van az ország parlamentje, a nemzeti múzeum és a központi egyetem is. A sziget északi részének két na­gyobb városa Lae és Madang. Meg mindenütt szembetűnnek a máso­dik világháború nyomai: japán és amerikai repülőgépek roncsai, ha­talmas hadihajóroncsok a parti vi­zekben, amelyeket lassan szétmar a tenger sót vize: Laeben óriási katonatemető; sokfelé még ma is a hatalmas, golyóütötte sebeket hordozó pálmafák emlékeztetnek a japán megszállás véres eszten­deire. A sziget legvirágzóbb „ipara” a turizmus. Európai, amerikai és ausztrál turisták tízezrei áraszt­ják el a partvidéki kis városo­kat, a hegyvidék központjait. A leghíresebb esemény évenként a „gorokai ének- és harci fesztivál”, amelyre húsz-huszonötezer pápua bennszülött vonul fel a környező hegyekből, fantasztikus színekkel, tollkoronával díszített harci öltö­zékben, fa- és agyagálarcokban, napokon át tartó harci játékokkal és énekversenyekkel. Pápua vallásos élete A pápuák ősi vallása a termé­szeti érők (démonok) és az ősök szellemei rettegő imádása. „Apám még félelemben élt — mondta egy pápua lelkész — hiszen állandóan rettegett a gonosz szellemektől, félt a varázslók gonosz hatalmá­tól, félt a szomszédos törzsek vá­ratlan támadásaitól, a völgyün­kön túli ismeretlen világtól. De most már eltűnt belőlünk a féle­lem; Istenben hiszünk és bízunk szeretetében”. Van ennek az ősi démon-val­lásnak egy modern változata is, az úgynevezett „kargo-kultusz”. Ez a modern technika és civilizá­ció anyagi termékeinek szinte val­lásos tisztelete és imádata: sok helyen ez a „modern vallás” a leg­nagyobb ellenfele a keresztyén- ségnek és a vallásos egyházi élet­nek. A keresztyénség nagyon későn jelent meg ebben a világtól el­zárt szigetországban. Európaiak — portugálok — csak 1511-ben lép­tek itt először partra. A protes­táns egyházak misszionáriusai csak mintegy száz éve hirdetik itt az evangéliumot. Az önállósuló egyházak minden törekvése arra irányul, hogy az idegen misszió­kat saját egyházi szervezet és pá­pua lelkészek váltsák föl. Nagy erőfeszítéseket tesznek az ősi pá­pua kultúra öröksége megőrzésé­re egyházművészetünkben, égy- házi életrendjükben és egyházi éneklésükben. Evangélikusok a pápuák szigetén A távoli szigetországban két evangélikus egyház él egymás mellett. Az egyik — a jóval na­gyobb — az Újguincai Evangéli­kus Egyház 550 gyülekezettel, több mint 400 bennszülött lelkész­szel és az 1982-es adatok szerint 550 ezer evangélikus hivővei. En­nek a nagy evangélikus egyház­nak, amely ma már teljesen önál­ló és a Lutheránus Világszövet­ségnek is tagja, Lae városában van a központja. Itt találkoztam 1974-ben Zurewe Zurenuo püs­pökkel, ennek az egyháznak első pápua püspökével. Körülvezetett egyházi központjuk területén és mosolyogva mutatott rá az eme­letes kőépületre és a körülötte lévő alacsony deszkaépületekre: „Tud­ja, mi a különbség a múltunk és a jelenünk között? Azelőtt abban a szép kőépületben laktak az ame­rikai misszionáriusok és minden­ben ők döntöttek; ezek a desz­kabódék voltak a mi irodáink. Ma fordítva van: mi, pápua lel­készek, vezetjük a központi hiva­talokat ott a nagy kőépületben és hozzuk a döntéseket; a misszioná­riusok pedig ezekben a faépüle­tekben vannak elhelyezve.” Talán kissé leegyszerősítet magyará­zat —, de jól rávilágít az óciániai, ázsiai, afrikai, „fiatal egyházak” legnagyobb mai feladataira, önál­ló egyházi életük megteremté­sében. Laenben van egy gyönyörű park közepén, modern épületcsoport­ban, a Luther Márton Teológiai Főiskola. Professzorai ottjártamkor még felerészben fehérek, felerész­ben pápuák voltak. A teológiai hallgatók — mintegy nyolcvanan — fiatal pápua evangélikusok, részben családostul, a különálló kisebb épületekben voltak elhe­lyezve. Különösen felejthetetlen marad számomra a Teológia ká­polnája, pápua nemzeti stílusban építve és díszítve, színes fafarag ványokkal. háncszőnyegekkel, és az oltár előtt egy másfélméteres óriáskagyló-keresztelőmedencé- vel. Éjszakába nyúló beszélgeté­seket folytattunk a pápua teoló gusokkal az egyház szerepéről az új ország felépitésében. a „nem­zetközi” és „hazai” teológiáról és a pápua hagyományok szerepéről az egyházi életükben. Emlékül egy pidgin-angol Bibliát és egy pápua evangélikus „hitvallás könyvet” kaptam tőlük, amely az evangélikus tanítást a pápua val lások hátterén és mai kérdéseikre irányítva fejti ki. A nagyobbik evangélikus egy­ház mellett— a sziget belsejében — végzi szolgálatát a jóval kisebb Wabag Evangélikus Egyház amelyhez 50 ezer hivő tartozik Szoros kapcsolatok fűzik az észak­amerikai Missouri Zsinat Evan­gélikus Egyházához, de ugyancsak tagja a Lutheránus Világszövet­ségnek. Ma már szó van a csatla­kozásáról is a nagy evangélikus egyházhoz. Külön megemlítjük, hogy a pá­puák evangélikus egyázai — egy időben a mi egyházunkkal — ugyancsak meghívták magukhoz a következő évi evangélikus világ gyűlést. A Lutheránus Világszö vétség azonban a budapesti meg­hívás mellett döntött. Annál na­gyobb érdeklődéssel és szeretet­tel várjuk jövőre a pápua evan gélikusok küldötteit hazánkba, az evangélikus egyházak nagy talál kozójára. Nagy Gyula Kereszt és orgonasípok Kereszt és orgonasípok! összetartoztok? Igen! Nekem is a kereszt alatt kezdett örömről zengni a szíven. Ott érkeztem el a derűs tavaszba. A ködöt hajnal fénye űzte szét, s elkezdtem énekelni a megváltottak hálaénekét. Megváltottan élni, szolgálni: ez a golgotái titok. Ott zendülnek meg a kereszt alatt hárfahúrok és orgonasípok. Megújul a szív, megújul az ének hárfahúron és orgonasípon, hogy szárnyrakeljen, s bejárja a Földet az örömhír, az evangéliom! Túrmezei Erzsébet AZ LVSZ VILÁGSZOLGÁLAT! bizottságának ülése VASÁRNAP IGÉJE Szolgáljatok lelki ajándékokkal 1 Pt 4,7—11 „LEGYETEK BÖLCSEK ÉS JÓZANOK, HOGY IMÁDKOZHAS­SATOK!” Egy eredményesnek ígérkező elvonókúra után a gondozott részére a régi környezet, barátok hatása legalább olyan akaratot pró­báló tényező, mint maga az alkohol. Péter apostol levele is egy ilyen helyzetet tükröz. A pogányokból lett keresztyének továbbra is megszokott, régi környezetükben él­nek, szakítva régi bűneikkel. Környezetük haragszik rájuk, „sőt ká­romolják Istent”, aki olyan változást okozott a keresztyénekben, hogy a korábbi „részegeskedésekben, kicsapongásokban, bálványimádá­sokban” nem hajlandók többé részt venni. A keresztyéneknek ebben a helyzetben nem az a feladatuk, hogy szembeszáll.janak környezetükkel, hanem hogy megnyerjék őket. Az ítélet Krisztusé, s ez pedig közel van. Ezért kell imádkoznunk. így tudják „bölcsen és józanul” felmérni helyzetüket és nem fogják ma­gukat hamis illúzióban ringatni. Sorsuk nem fordul jobbra, de kö­nyörögniük kell Istenhez a Szentlélek erejéért, aki kegyelmi aján­dékát adja és meghatározza a tennivalókat. Nekünk is ez határozza meg vasárnapunk jellegét. „A SZERETET SOK BONT ELFEDEZ.” Az egyik szeretetintéz- ményünkben hallottam: Egy régi gondozott megsértette az új gon­dozóját, aki ezt nem kérte ki magának, nem „tanította ki” az idős beteg embert, hanem szeretettel elhordozta. A gondozott másnap fel­kereste gondozóját és bocsánatot kért ilyenképpen: „Nem vagyok hozzászokva, hogy nem utasítanak rendre, ha valakit megbántok.” Hát igen. Az emberek általában nincsenek hozzászokva ahhoz az életvitelhez, hogy ha őket „egy mérföldre kénvszerítik, elmenjenek kettőre”. Sőt vannak, akik a szeretetnek ezt az „ideológiáját” visz- szautasítják, ugyanis „a gonosznak ellent kell állni”, a rosszat fel kell számolni, ki kell irtani az emberi közösségből. Bizonyára ez is igaz. mert a pohár egvszer mégiscsak betelik, de az erőszak úiabb erőszakot, a hatalom újabb hatalmat szül, hiszen a különböző érde­kek és érdekeltségek ismét ellentétbe kerülnek egymással. Ez az ör­dögi hamis kör nem tud megszakadni, nincs kiút? DE VAN KIÜT. A világot Isten szeretete tudta megmenteni és tudja a mában is fenntartani. Jézus a halált úgy győzte le, hogy be­épült a minden halandók láncolatába és mint egy szem a láncolatban feltámadásával megszakította a folyamatot. Ez a szeretet tudta há­rom évszázad üldöztetése ellenére megtartani a keresztyéneket és győzelemre vinni hitüket a római birodalomban egyeduralkodó csá­szárkultusszal és misztériumvallásokkal szemben. A szeretet meghidegülése rohanó világunk kísérő jelensége. Ez a szeretet lehet „hiánycikk” itt-ott a világban, el lehet homályos;tani, sőt ki lehet törölni az emberi szívből, de nem veszhet ki a világból, mert — Mezei Mária gyönyörű vallomása szerint — „a szeretet itt lakik bennem, benned, mindnyájunkban, a füvekben és a fákban, a virágok illatában, a kavicsokban és a hegyekben, a csillagokban és a méhekben, a búzádra hulló esőben és a gyermekedre huiló könny­ben, az igazi dalban, az igazi csókban, mindenben, ami van, áfhíty látsz és amit csak sejtesz, mindenben a szeretet él — mert a szeretet' az Isten.” S az ő népének ezt a szeretet a mindennapi élet ezernyi területén kell megélni. Nem szűkíthetjük ezt le befelé forduló ön- szeretetre, mert ezzel felégetünk magunk körül mindent és végül magunkat pusztítjuk el keserű magányunkban. Az általunk megélt isteni szeretet a családon, a gyülekezeten, a keresztyénségen túl be kell „építeni” a gyűlölet láncolatába is, hogy megtörjük azt. így él­tetve és megtartva másokat és önmagunkat. „ISTEN KEGYELMÉNEK JÓ SÁFÁRAI.” Isten szeretedét elfo­gadó és továbbadó keresztyén részesülhet kegyelmi ajándékokban, mint aki már a legnagyobbnak, a szeretetnek a sáfára. „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” A kegyelmi ajándékot nem születésünkkel hozzuk magunkkal a világ­ra és így nem a mienk, mi csak sáfárságra kaptuk. Mienk a szolgá­lat, amelynek végzéséhez kaptuk a kegyelmi ajándékot azért, hogy Isten szeretete eljusson oda és ahhoz, ahová és akihez 0 rendelte. A sáfár szolgálata — legyen az igehirdetés, diakónia, tanítás stb. — nem „magánvállalkozás”, mert abból hiányzik a Szentlélek ereje. Ezért kérjük ezen a vasárnapon „buzgón a lelki ajándékokat”. így tudunk a Szentlélektől kapott erővel szolgálni, „hogv mindenkor az Isten dicsőítessék Jézus Krisztus által”. Kalácska Béla imádkozzunk! Szerető Atyánk a Jézus Krisztusban! Áldunk kegyelmi ajándé­kaidért, amelyekkel Szentlelked megáldja szolgálatainkat. Add, hogy törekedjünk nagyobb lelki ajándékokra is. Dobbantsd lángra velük szívünket és lelkünket, hogy a Te szereteteddel szolgáljunk és sze­ressük minden embertásunkat, megbocsássuk egymás hibáit és gyen­géit, és szívesen szolgáljunk egymásnak, hogy megszenteltessék és dicsőítessék közöttünk neved, az Ür Jézus Krisztus által. Ámen. — Húsvét után a 6. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 15, 26 — 16, 4; az igehirdetés alap- igéje: 1 Pt 4, 7—11. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Má­jus 29-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet PINTÉR KAROLY Deák téri lelkész. — ORGONAVERSENYEK. A Zeneakadémián május 19-én, csü­törtökön este fél nyolc órakor El­la István vezényletével és a MÁV Szimfonikusok közreműködésével orgonaversenyek hangzanak el. A műsor első felében Trajtler Gá­bor, egyházunk zenei igazgatója játssza Händel F-dur és Bach f- moll versenyművét. A második részben Gárdonyi Zsolt Concer- tinóját oboára és orgonára Gellén László és Karasszon Dezső, vala­mint Poulenc Orgonaversenyét Hajdók Judit adja elő. ORGONAEST este 7 órakor a soproni temp­lomban. lesz május 21-én, szombaton, Műsor: Torelli — Walther: a-moll, B-dúr, d-moll concerto Meck — Walther: h-moll concerto Vivaldi — Bach: C-dúr, a-moll concerto Orgonái: Nyírő G/ábor sét. Az ülésen megfigyelőként részt vett Gáncs Péter nagytar- csai lelkész. A Lutheránus Világszövetség Világszolgálati Bizottsága május 1—6. között East Lansingben (Michigan, USA) tartja idei ülé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents