Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-08 / 19. szám
Nagy Gyula: .1 békéért A májusi békehónap és az egyházak Az 0 dicsérete erükre megmarad Templomrenoválás Győrszemerén — tisztségviselők beiktatása Télen Május az év legszebb hónapja, a virágzó élet, a munka és a béke tavaszi ünnepe. Nem véletlenül lett hazánkban és a világ más országaiban május a béke hónapjává. Az egyházak és a hivő emberek lelkiismeretük felelősségével kapcsolódnak bele a most kezdődő, 1983-as békehónap közös feladataiba. Mert hiszen „Isten legdrágább e világi ajándéka a földi béke” (Luther). Földi béke és lelki béke A hivő keresztyének felelőssége és fáradozása a világ, az országok és népek békéjéért abból a békességből ered, amelyet Isten Jézus Krisztusban szerzett ennek a világnak. Ezt a „lelki békét” mi nem teremthetjük meg Isten és ember között. Ezt csak felülről, kegyelemből kaphatjuk. Ugyanakkor ez a belső, lelki békességünk Istennel állandó indítás, belső elkötelezés a „földi béke” munkálására a népek és az emberek között. „Boldogok, akik béliét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Máté 5.9). Sokszor és sokféleképpen próbálták már egymástól elválasztani vagy egymással szembeállítani az Istennel való békességet lelkűnkben és a népek, országok, emberek kók/.ötti. földi béliét. Ez az, amit sohasem szabad megtennünk. Az egyház a lelki békét hirdeti, azt munkálja az ige és a szentségek szolgálatával. Ugyanakkor — a szeretet elkötelezése alapján — fáradozik az emberek és a népek közötti békéért, a földi békéért is. Figyeljünk arra. amit mond nagy reformátorunk, Luther, a földi békéről: „A béke adja nekünk testünket és életünket, feleségünket és gyermekeinket, házunkat és udvarunkat, sőt kezünket, lábunkat, szemünket, minden testrészünket, egészségünket és szabadságunkat; a béke falai között biztonságban vagyunk. Ahol béke van, az már fél mennyország ... A béke segíthet neked abban, hogy egy falat száraz kenyér ügy ízlik mint a cukor, és egy korty víz mint a malváziai bor” (A 82. Zsoltár magyarázata). Ezért — együtt a lelki, Isten és ember közötti béke szolgálatával — a földi békéért, az emberek és népek közötti békéért való fáradozás a hivő emberek és az egyházak egyik legtermészetesebb, magától értődő feladata. Az egyházak világméretű ’ fáradozása a földi békéért Az elmúlt évre visszatekintve szembetűnő tény a világ — de különösen Európa — egyházainak fokozódó és tartós erőfeszítése a megnövekedett háborús veszély elhárításáért, a népek életét és jövőjét romboló fegyverkezési verseny megállításáért. Utalunk a világvallások képviselőinek a múlt év májusában Moszkvában tartott hatalmas konferenciájára az élet védelmében a nukleáris világégés ellen, és ennek újabb vezetői tanácskozására ezév elején. Hivatkozunk a keresztyének millióinak megmozdulásaira, erőteljes békemozgalmaira. békemeneteire Nyugat- Európában és Észak-Amerikában. Gondolunk a kelet-nyugat- és észak-európai, valamint északamerikai egyházak vezetőinek, püspökeinek, teológusainak nagyszámú hivatalos állásfoglalására, egymás közötti tanácskozásaira és ismételt közbenjárására a kormányoknál a nukleáris fegyverkezés „befagyasztása” és a fegyverkezési verieny visszafordítása, a leszerelés érdekében. Éppen az elmúlt napokban találkozott Sundby evangélikus érsek meghívására Uppsalában, Svédországban. százötven egyházi vezető a világ minden részéből, a béke és élet megőrzése ügyében. Hasonló nagy nemzetközi egyházi erőfeszítsek előtt állunk a következő hetekben és hónapokban is. Május végén- Budapesten tanácskoznak a Keresztyén Béke- konferencia delegátusai öt világrészből a nukreálís leszerelésről és a mai békefeladatokról. Csaknem ezzel egyidőben Moszkvában az Európai Egyházak Konferenciája — 118 európai egyház hivatalos szervezete — képviselői tárgyalnak majd az atomháború veszélyéről és a bizalomépítés egyházi feladatairól, elsősorban európai kontinensünkön. A nyáron az Egyházak Világtanácsa VI. világgyűlésén, több mint 300 egyház hivatalos tanácskozásán a kanadai Vancouverben, ugyancsak a háborús világveszély elhárítása az egyik fő vitatéma. S ezzel csak a legfontosabbakat említettük az egyházak mai nagy erőfeszítéseiből a békéért, melyekben hazai egyházunk és egyházaink is részt vettek és részt kívánnak venni a jövőben is. Az egyházak szolgálata az élet és a béke védelmében természetesen nem kizárólagosan egyházi feladat. Egyházak és hivő emberek hazánkban és szerte a világon keresztyén szeretetükből eredő hozzájárulást, segítséget kívánnak adni a népek, országok, világszervezetek és jóakaratú emberek közös fáradozásaihoz. Nemzetközi szinten is: hiszen az egyházi konferenciákon is jelen vannak a világi békeszervezetek és szakemberek, ahogyan fordítva, egyházi küldöttek is részt vesznek a világi szinten folyó nemzetközi erőfeszítésekben. Hazánkban pedig egyházunk — a többi egyházzal együtt —-örömmel segíti a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács munkáját, városokban és falvakban, a közös emberi felelősség és feladatok jegyében. Mit tehetünk . mint egyházak, gyülekezetek és hivő emberek a békéért? Végre el kell érkeznünk oda, hogy a keresztyén szeretetnek ez a fontos feladatköre valóban „életkérdésünkké” legyen mai etikai feladataink között. Mit jelent a békéért való keresztyén felelősség, lebontva, azt az egyházak, a gyülekezetek és a hivő emberek személyes élete mai föladataira? — Az egyházaknak — Keleten és Nyugaton, Északon és Délen — elsősorban a népek és a világ- rendszerek közötti, veszedelmesen megfogyatkozott bizalom építésében kell segíteniük; hiszen a bizalom minden tárgyalás és békés, megoldáskeresés alapvető feltételei Az egyházak „hídépítő szolgálata” a mai feszült nemzetközi helyzetben igen fontos része a háborús világveszély elhárításának. — Az egyházaknak mindenütt a világon olyan békéért és biztonságért kell fáradozniuk, amely nem az egyik oldal erőfölényén, hanem a másik oldal biztonságának a magunkéval együtt való biztosításán alapul. A több fegyverzet nem ad nagyobb biztonságot, ellenkezőleg, a háborús veszély növekedését jelenti. Béke csak tárgyalásokon, kölcsönös biztonságon alapulhat. Ezt az egyházaknak is képviselniük és segíteniük kell, mindenütt a világon. Gyülekezeteink — együtt a világ keresztyén gyülekezeteivel — foglalkozzanak reálisan a jelenlegi világhelyzet veszélyeivel, a keresztyénekre és egyházakra váró gyakorlati feladatokkal a népek és az emberek között, a békére nevelés kérdéseivel; rendezzenek gyülekezeti békevasárnapot vagy békehetet; segítsék társadalmunk fáradozásait ezen a területen. A hivő emberek — együtt mindén jóakaratú emberrel — tegyenek meg mindent a mindennapi életben, a munkájukban és a családban a békés egymásért élés, a szeretet élése, népünk és társadalmunk belső békéje érdekében; mert a földi békének a saját színünkben és családunk életében kell elkezdődnie. Ugyanakkor a hivő emberek végezzék hűségesen a világ békéje, népünk békéje, megmaradásáért az imádság szolgálatát: az imádság a békéért a legmélyebb gyökere etikai felelősségünknek és cselekvésünknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i központjának parkjában minden látogató megcsodálja Japán ajándékát: a béke pagodáját, amelynek hatalmas ércharangját a világ mindenfajta ércpénzéből öntötték s amelynek mély hangja a hirosimai első atomtámadás évfordulóján mindenkit a békére hív. Legyenek a világ templomai és harangjai mindenütt ilyen szolgálatban — és ne csak májusban, a béke hónapjában! Hívjanak a békére Istennel és a békére a népek, az emberek között! Isten őrizze meg az egyházakat és a hivő embereket attól, hogy — mint annyiszor a múltban — csak akkor ébredjenek rá a békéért való közös felelősségünkre, amikor már késő lenne imádkozni. szólni és cselekedni a békéMÁRCIUS 27-ÉN VISSZAEMLÉKEZNI, hálát adni és a jövő feladataihoz erőt meríteni gyülekeztek össze a győrszemerei kis gyülekezet tagjai. Ebben a faluban csak az 1800-as években érkezett el az az idő, hogy saját imaházat tudjanak építeni. Minden gyülekezet számára fontos az „ünnepnap”, fontosak az ünnepi események. A győrszemerei gyülekezet is nagyon várta, hogy az egyházkerület püspöke újra felszentelje kis templomát, melynek tatarozási és helyreállítási munkálatait még 1982-ben fejezték be. A várt öröm mégsem lehetett teljes, mivel dr. Nagy Gyula püspök váratlan influenzás megbetegedése miatt Bárány Gyula esperesnek kellett végeznie az istentiszteleten az igehirdetés tés szolgálatát. KÜLÖNÖSEN MEGRÁZÓ VOLT, hogy a böjt, és a püspök távolléte miatt érzett szomorúságba igehirdetési alapigeként a 111. zsoltár hangzott el: „Dicsérjétek az UR-at! Hálát adok az ÜR-nak teljes szívből.” Vajon nem idegen, szokatlan az ujjongás a böjt lelki csendjében, Nagypéntek gyásza előtt? Kétségtelen, hogy Virágvasárnap megszakítja azt a sort. amely böjtben Nagypéntek teljes csendjéig vezet. De Virágvasárnap csak annak idegen, annak szokatlan, aki csak a külsőre figyel, aki csak a zöldelő pálmaágakat látja. De akik teljesen Jézusra figyelnek, azok számára nem lehetetlen a hálaadás és a dicséret. Hálaadás azért, amit Krisztus cselekedett értünk, amíg végigjárta a Golgota útját. De van mindig okunk örülni, van mindig miért hálát adni? Vannak, akik csak zúgolódni, kérni tudnak imádságainkban. Pedig hálaadás nélkül boldogtalan az élet! A zsoltár éppen erre figyelmeztet bennünket, hogy szüntelenül hálát adjunk mindazért, amit értünk cselekedett az Isten. Mindig ez az előző ok a hálaadásra. így volt ez az Ószövetségtől kezdve Krisztusig. Mindig Isten cselekszik először — az emberért. Adhatunk-e ezért eléggé hálát? Visszatekintve az elmúlt évre nincs-e elég okunk a hálaadásra? Meg volt a mindennapi kenyerünk, családunk, otthonunk, Isten igéje és Isten háza! Szólt hozzánk, gondoskodott rólunk, a mi megváltásunkat is elkészítette, ezért adhatunk igazán leg is a templomban van találkozásunk. Istentisztelet, igehirdetés, keresztség, úrvacsora, mind ezért történik, minden értünk van. ~ Jeruzsálemben Virágvasárnap hullottak a pálmaágak, hangzott az ujjongó kiáltás, de az a hálaadás mégsem volt teljes. A mi hálaadásunk ne a külsőségekben jelentkezzen, hanem mély. csendes, odaadó, „teljes szívből” jövő hálaadás legyen. Ez a dicsőítés nem szűnik meg soha, „az ő dicsérete örökre megmarad”. Az istentisztelet után az esperes a távollevő püspök nevében is köszöntötte a gyülekezetét, és hálát adott Istennek azért a nagy munkáért, ami ebben a gyülekezetben történt a tatarozás 3 éve alatt. Adja Isten, hogy ez a kis templom úgy lehessen igazán szép, hogy gyülekezet tölti meg minden alkalommal a padjait. DÉLUTÁN AZ ESPERES Téten a gyülekezet új vezetőinek és presbitereinek iktatását végezte. Ezen az alkalmon János 13,1—17 alapján hirdette Isten igéjét. Az egész gyülekezetnek, de különösen is azoknak, akik a gyülekezet szolgálatában állnak, arra a hitre van szükségük, amelyik megérti, hogy Jézuf vérével megtisztítson minket, hogy halála nekünk élel'és üdvösség legyen. Világossá válik ebből az igéből, hogy Jézus végtelen és megbocsátó szeretete minket is szolgálatra, szere tetre indít: „Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek”. Másokat szolgálni kétféleképpen lehet. Hirdeti és cselek- szi Isten megbocsátó szeretetének jó hírét és szolgál a szeretet hétköznapi cselekedeteivel. A reformáció, Luther egyik legnagyobb üzenete az. hogy ha Istennek kedves cselekedetet akarunk tenni, akkor nem kell kiszakadnunk a világból, hanem itt kell jóakaratú, jót cselekvő keresztyéneknek lennünk embertársaink iránt. Akit nem ez, az Igével és a szeretettel való szolgálat vágya hajt, az nem ismeri igazán Jézust, nem az ő tanítványa. Az a mi mindannyiunk feladata, hogy kövessük Jézust az alázatos szolgálat útján. Legyen ez nekünk indítás és útmutatás, legyen ez mindany- nviunk hálája és dicsérete azért, amit Krisztus a kereszt felé vezető úton cselekedett! if j. Magassy Sándor ért! ÖKUMENIKUS EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG NÜRNBERGBEN A nürnberni (NSZK) Evangélikus Tanulmányi Központ májüs 4— 10. között meghívta az Ökumenikus Tanács tagegyházainak küldöttségét, adjanak tájékoztatást Magyarországról, a magyarországi egyházak életéről. A küldöttség vezetője dr. Nagy Gyula püspök, tagjai: dr. Fabiny Tibor, a Teológiai Akadémia dékánja, Szebik Imre a Borsod-Hevesi Egyházmegye esperese, Szabó Lajos pécsi másodlelkész, továbbá Szénást Sándor bicskei református esperes, Deren- csényi István debreceni református lelkész és Hecker Frigyes metodista szuperintendens. hálát! Ezzel, a megváltással foDR. NAGY GYULA PÜSPÖK A LUTHER-ÉV MEGNYITÁSÁN A Luther-év NDK-beli egyházi rendezvényeinek megnyitóját május 3-án tartották Wartburg várában (Eisenach). A megnyitó ünnepségen, amelyen a Lutheránus Világszövetség és a világ számos evangélikus egyházainak küldöttei voltak jelen, egyházunkat dr. Nagy Gyula püspök képviselte. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Lutheránus Világszövetség Kommunikációs Bizottsága május 12—19. között tartja idei ülését Budapesten, a Stadion szállóban. A Kommunikációs Bizottság, egyike a Világszövetség négy szakbizottságának (az Egyházi Együttműködési, a Világszolgálat és a Tanulmányi Bizottság mellett). Feladata a tájékoztatás biztosítása, elősegítése a Világszövetség és a tagegyházak között, továbbá más egyházak és világi hírügynökségek számára. — az evangélium hirdetése mai világunkban, a szükséges tecnikai feltételek megteremtése. BIZALOM, LESZERELÉS, BÉKE Az Európai Egyházak Konferenciája ezzel a címmel rendez teológiai konzultációt május 25—31. között Moszkvában. A konferencián részt vesz dr. Nagy Gyula püspök,
